Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1986. NOVEMBER 7., PÉNTEK A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a KGST 42. üléssza­káról adott jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta o Balaton-üdülökör­­zet regionális rendezési és hosszú távú fejlesztési tervé­nek a VII. ötéves terv idő­szakára kidolgozott központi intézkedési programját. A program az 1990-ig terje­dő időszakban is a tó vizé­nek és környezetének védel­mét tekinti a legfontosabb fel­adatnak; egyúttal előirányoz­za azoknak a munkáknak a folytatását, amelyek elősegí­tik. hogy a tópart megközelít­­hetőbbé váljék a nagyközön­ség számára, s növekedjenek a strandolásra alkalmas te­rületek. A kormány határozatot ho­zott a családi események al­kalomhoz méltó társadalmi megrendezésével összefüggő teendőkről. ★ A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatóján Bá­nyász Rezső elsőként a most véget ért KGST-ülésszakkal kapcsolatos kérdésre (Népsza­badság) válaszolt. — A mostani ülésszak igen nagy figyelmet fordított a tagországok fejlődésének meg­gyorsítására. Magyarország számára meghatározó a Szov­jetunióval kialakított tervsze­rű. kölcsönösen előnyös gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés. Hazánk leg­nagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. Fontos, hogy a KGST-or­­szágokkal, és különösen a Szovjetunióval kialakított együttműködésben a közvet­len árucsere mellett a közös fejlesztést, termelést, értéke­sítést szolgáló különböző új formák is kibontakozzanak. Az aláírt egyezmények az ál­talános feltételeket alakítják ki ahhoz, hogy a vállalatok továbbfejlesszék közvetlen kapcsolataikat, s közös válla­latok is létesüljenek. Többen érdeklődtek a ba­latoni üdülőkörzet fejlesztésé­vel kapcsolatos elképzelések részleteiről. A családi események társa­dalmi megrendezésével kap­csolatos kérdésre (Magyar Hírlap) a többi között elmon­dotta, hogy e rendezvények némelyike kétségtelenül nél­külözi még az alkalomhoz il­lő meghitt hangulatot, az ün­nepélyességet fokozó külsősé­geket, vagy a gyász kegyele­tét. Az adatok szerint tavaly a házasulok 76,7 százaléka társadalmi szertartást válasz­tott. Sokan vannak, akik mindkét lehetőséggel élnek. Ki kell alakítanunk — s ezt szorgalmazza a kormány is — valamennyi társadalmi szertartás szebb, vonzóbb for­máját. Az Idegenforgalom idei vár­ható eredményeiről is szólt (a Magyarország kérdésére) a Tájékoztatási Hivatal elnöke. A beutazók száma várhatóan 6—7 százalékkal lesz maga­sabb a tavalyihoz képest, elér­heti a 16 milliót; devizabevé­teleink pedig 20 millió dol­lárral haladhatják meg a ter­vezettet, így az idegenforga­lom valamelyest hozzá tud já­rulni fizetési mérlegünk javí­tásához is. Szólt arról is (a Vasárnapi Hírek érdeklődésére), hogy az utóbbi két hónapban nagy­mértékben megnövekedett a nyugati országokból hazánk­ba látogató újságírók száma. A Pest Megyei Hírlap je­lenlevő munkatársa megkér­dezte a szóvivőt, hogy milyen intézkedéseket tervez a kor­mány az alkoholizmus terje­désének visszaszorítására. Bá­nyász Rezső emlékeztetett ar­ra a közelmúltban nyilvános­ságra hozott rendelkezésre, amely 1987. január elsejétől kezdve megtiltja, hogy a vál­lalatok területén működő bü­fékben és üzletekben szeszes italt árusítsanak. Hangoztat­ta, hogy ennek megtartását szigorúan ellenőrzik és a ren­delet megszegőit 10 ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtják. Mint mondotta to­vábbi intézkedéseket tesznek majd arra, hogy az egyénre — társadalomra káros szen­vedélyt visszaszorítsák. ZÁSZLÓFELVONÁS A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója al­kalmából, csütörtökön délután a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külső­ségek között, katonai tiszte­letadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zász­laját. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták fell a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. FOGADÁS A SZOVJET NAGYKÖVETSÉGEN Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete a nagy októberi szocialista for­radalom 69. évfordulója alkal­mából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke; Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkár­­helyettese, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, a KEB elnö­ke, Berecz János, Horváth Ist­ván, Pál Lénárd és Szűrös Má­tyás, a KB titkárai. A TESZÖV TISZTÚJÍTÓ KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSE AZ IGAZI ÉRDEK A MINŐSÉGI MUNKA 55 Tégnap^-' Budapesten1 ■ § Mezőgazdasági Szövetkeze­­^ tek Házában rendezte a Mezőgazdasági Szövetkeze­­tek Pest Megyei Szövetsége ? az V. TÓT-kongresszust $ előkészítő küldöttközgyűlé- 5> sét. A tanácskozáson meg­­^ jelent dr. Kovács Imre, az ^ MSZMP KB osztályvezető­­helyettese, dr. Dobóczky István MÉM-miniszterhe­­| lyettes, Lénárd László, a ^ Pest megyei pártbizottság $ titkára, Csonka Tibor, a ^ megyei tanács elnökhelye i- S tese, dr. Eleki János, a ^ TOT és dr. Dobi Ferenc, a § Medosz főtitkára. Tóth Rózának, a Teszöv­­^ elnökség tagjának, a kocsé­­§ ri Petőfi Tsz elnökének S megnyitója után Főző Jó­­§ zsef, a Teszöv, valamint az $ albertirsai—dánszentmik­­| lósá Micsurin Tsz elnöke | fűzött szóbeli kiegészítést, $ az elnökség ötéves munká­­^ ját értékelő beszámolóhoz. A jelentés a gazdálkodás eredményeiről szólva megálla­pította, hogy azok rendkívül változóak és ellentmondáso­sak, mindenekelőtt a termé­szeti és közgazdasági feltéte­lek kedvezőtlen alakulása miatt. A gazdálkodó egységek összességében a tervidőszak­ban mintegy 60 százalékkal növelték termelési értéküket, a nyereség viszont csak kis­mértékben, alig több mint nyolc százalékkal nőtt. Ugyan­akkor számottevően csökkent az eszközhatékonyság. Megem­lítette, hogy nyereséget köz­vetlenül érintő elvonások egyes években elérték megyei szinten a 6—700 milliót, s a gazdaságokat különösen súj­tották az aszályos évek. A különböző kisvállalkozá­sok megjelenésével, mintegy 30 ezerrel — csaknem egy­­harmadával — csökkent a szö­vetkezetekben a foglalkozta­tottak száma. Az indokolt lét­számcsökkenésen kívül tübb­­ezren távoztak, olyanok is, akiknek a munkájára nagy szükség lenne a tsz-ekben. Ugyancsak a gazdálkodást ne­hezítette a támogatások to­vábbi csökkenése, az árszínvo­nal kedvezőtlen alakulása. Szó esett a jelentésben a negatív hatások ellensúlyozá­sára tett intézkedésekről is. S rvégeaetöb megállapította, hogy a tsz-ek és a közös vállalatok többsége teljesítette a felada­tát: talpon maradt. Figyelem­re méltó jelenség, hogy mint­egy tíz szövetkezetnél öt év átlagában a nyereség megha­ladta a tíz százalékot, ugyan­akkor számos gazdaság került nehéz helyzetbe. A differen­ciálódás okai: a szabályozás eltérően érintette az egyes ágazatokat, változók a gazdál­kodás feltételei, s nem kevés a szubjektív gond. Annak ellenére, hogy az el­múlt tervidőszakhoz képest 15 százalékkal nőtt a mezőgazda­­sági termelés, mind a növény­­termesztés, mind az állatte­nyésztés jövedelmezősége fo­kozatosan csökkent. Az élő­munka hatékonyságának nö­velése ellenére ugyancsak ke­vesebb eredményt hoztak a kiegészítő ágazatok. Pozitív viszont, hogy a közös vállala­tok megerősödtek, jelentős fej­lesztéseket hajtottak végre. Ezek körében is súlyos gon­dokkal küszködnek azonban az építőipari tevékenységet folytatók. A jelentés részletesen fog­lalkozott az élet- és munkakö­rülmények alakulásával is. Ezen a területen jelentős eredmények születtek, mind a jövedelmet, mind a szociális gondoskodást tekintve. Jelen­tős, helyenként meghatározó a tsz-ek jelenléte a települések fejlesztésében, közéletében. Az érdekképviseleti munká­ról szólva a beszámoló aláhúz­ta, hogy az tervszerűen és céltudatosan törekedett o gaz­dálkodás és a szövetkezetpoli­tika feltételrendszerének ér­dekviszonyokat érintő fejlesz­tésére. Sok segítséget nyújtott a gazdaságoknak a jogsegély­­szolgálat, a revizori iroda. A szövetség értékelései, elemzé­sei jelentős szerepet játszottak a termelőüzemek működését tartósan zavaró körülmények feltárásában. Végezetül a je­lentés megfogalmazta azokat a tennivalókat, melyek a szö­vetség további színvonalas munkáját biztosítják a kong-, resszusi határozat végrehajtá­sa és a VII. ötéves terv céljai­nak teljesítése érdekében. Ezt követően az ellenőrző bizottság és a nőbizottság be­számolója következett. Majd megkezdődött a vita, melyben tizenegyen szólaltak fel. FELSZÓLALÁSOK A VITÁBAN A legtöbb hozzászóló termé­szetesen a gazdálkodás ered­ményeivel, még inkább gond­jaival foglalkozott. Dr. Kovács Imre többi között megállapí­totta, hogy a súlyos problémák ellenére a szövetkezeti mozga­lom értékei jelentősen gyara­podtak az elmúlt öt évben is. 1984-ig dinamikusan fejlődött a gazdaság, még inkább teret nyert a szövetkezetek életében a demokratikus légkör, s ered­ményes volt az érdekképvise­leti munka is. A legfontosabb feladatokat elemezve kiemel­te: hangsúlyváltásra, a minő­ségi munka kiteljesedésére van szükség a gazdálkodás­ban. Ugyanígy fontos a jöve­delemtermelő képesség foko­zása, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése, a szakmai, vezetési színvonal ja­vítása. Az előrelépéshez a ter­melők és az irányítás együttes erőfeszítésére van szükség. Dr. Dobóczky István rámutatott: a nehéz körülmények között is eredményesen dolgozó gaz­daságok példája mutatja, hogy vannak még tartalékaink. Szá­molni kell azzal a jövőben, hogy az élelmiszer-gazdaság termékeinek értéke a nemzet­közi piacon méretik meg, te­hát ennek megfelelően kell munkálkodni. Lénárd László többi között arról beszélt, hogy az elmúlt öt év gazdálkodási eredményei nem választhatók el a szövetség munkájától. Hangsúlyozta, hogy fokozot­tabb figyelmet érdemelnek most az alacsony hatékonysá­gú tsz-ek, a kiegészítő tevé­kenység fejlesztésének keresé­se, az együttműködés elmélyí­tése, s nem utolsósorban a kádermunka. Dr Eleki János a TOT-kongresszus előkészü­leteiről szólva kiemelte: a je­lenlegi helyzetben az igazi ér­dekvédelem, hogy megteremt­sük a feltételeit a minőség javításának. Következeteseb­ben kell figyelnünk a cél- és eszközrendszer szinkronjára. Arra is utalt, hogy a jövő évi szabályozók a meaőgazdasági termelés megújulási lehetősé­gének kiindulópontját jelen­tik. Stefanovits László, a kis­­kunlacházi Égszöv igazgatója, Kele András, a hernádi Már­cius 15. Tsz elnöke és dr. He­­mela Mihály, a szobi gyü­mölcsfeldolgozó igazgatója a közgazdasági szabályozók fejlő­dést gátló ellentmondásait tette szóvá. Pásztor Pál, az abonyi József Attila, Tóth József, az ecserj Rákosmezeje tsz elnö­ke és Hrubos Györgyné, az Ör­kényi Béke Tsz csoportvezető­je az emberi tényezők, a szö­vetkezeti mozgalom közösség­­formáló értékeinek fontosságá­ról szóltak. Ihászi József, a Teszöv titkára — visszate­kintve az elmúlt évek, évti­zedek munkájára — a fejlő­dés főbb állomásait, tapaszta­latait foglalta össze. A vitát Főző József foglal­ta össze. A küldöttközgyűlés a beszámolót egyhangúlag el­fogadta. Napirend szerint ezután a küldöttek megszavazták a szö­vetkezeti kongresszus 60 kül­döttére, a TOT 11 Pest me­gyei tagjára előterjesztett ja­vaslatot, megválasztották a Teszöv ellenőrző és nőbizott­ságát. Majd a Teszöv tisztségvi­selőinek megválasztása követ­kezett. Mivel Ihászi József korkedvezményes nyugállo­mányba vonul, a jelölőbizott­ság a Teszöv új titkárára is javaslatot tett. A küldöttek titkos szavazással a Pest Me­gyei Teszöv elnökének dr. Ko­vács Árpádot, a fóti Vörös­marty Tsz elnökét, titkárának dr. Gyovai Pált. a Teszöv ko­rábbi titkárhelyettesét válasz­tották meg. Elnökhelyettesek lettek: Kiss P. László, a cse­peli Duna és Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke. Az elnökség tagjai: dr. Ko­vács Árpád, Kiss P. László, Tóth Róza, dr. Gyovai Pál, Tóth János, a kisnémedi Aranykalász, dr. Czerván MAGYAR VEZETŐK ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA A HAGY OKTÓBER ÉVFORDULÓJÁN Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György miniszterelnök a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából táviratban köszöntötte Mihail Szergejevics Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, Andrej Andreje­­vics Gromikót, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének el­nökét és Nyikolaj Ivanovics Rizskovot, a miniszterterta­­nács elnökét. A távirat szövege a következő: Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordu­lóján. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme, a vi­lág első szocialista államának létrejötte az emberiség fejlő­désének új szakaszát nyitotta meg. A magyar nép forradalmi harcának eredményei is szorosan összefonódnak a nagy ok­tóber eszméivel és hatásával. Pártunk és népünk nagy érdek­lődéssel követte és üdvözölte az SZKP XXVII. kongresszu­sának munkáját. Teljes sikert kívánunk a kongresszuson el­fogadott, a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására irányuló állásfoglalások megvalósításához. Támogatjuk a Szovjetunió lenini békepolitikáját, a kongresz­­szust követően kibontakoztatott új szovjet külpolitikai kez­deményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezé­sére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság és együttműkö­dés erősítésére, a népek békéjének megőrzésére irányulnak. A Szovjetunió felszabadítónk, függetlenségünk és szocialista építőmunkánk legfontosabb támasza. A marxizmus—leniniz­­mus, a szocialista internacionalizmus eszméire, az őszinte ba­rátságra, a közös célokra és érdekekre épülő magyar—szovjet kapcsolatok megfelelnek a magyar és a szovjet nép, a szocia­lista közösség érdekeinek. Pártunk és kormányunk a jövőben is fokozott fiigyeimet szentel népeink barátsága, országaink együttműködése erősítésének. A Szovjetunió és az egész hala­dó emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk további nagy sikereket Önöknek, a szovjet népnek a szocializmusért, a ha­ladásért. és a békéért folytatott tevékenységükben. ★ Az évforduló alkalmából Várkonyi Péter külügyminisz­ter táviratban üdvözölte Eduard Amvroszijevics Sevardnadze szovjet külügyminisztert. A SZOT TITKÁRSÁGÁNAK LEVELE A Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága a következő levelet intézte a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére induló munka­mozgalmak kezdeményezőihez: Kedves Elvtársak! A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének Szep­tember 6. szocialista brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gumigyárának Bánki Donét szocialista brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbá­gyi telepének kollektívája, va­lamint a Komáromi Mezőgaz­dasági Kombinát dolgozói je­lezték, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére munka­­verseny-felajánlásokat tesznek. Kifejezték szándékukat, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom 1987. évi nagy jelentősé­gű jubileuma méltó megün­nepléséhez hatékonyabb mun­kával, a növekvő gazdálkodá­si, termelési feladatok sikeres megvalósításával kívánnak hozzájárulni. Örömmel fogadtuk e kezde-Márton, a péceli Rákosmeze­je, Czinczok György, a buda­örsi Sasad, Szatmári Gyula, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz el­nöke, dr. Hemela Mihály, a szobi gyümölcsfeldolgozó igaz­gatója, Sárossi Györgyné, a du­­nabogdányi Úttörő Tsz sze­mélyzeti vezetője. Pásztor Pál, az abonyi József Attila Tsz elnöke. Racskó Károly, a gombai Fáy András Tsz párt­bizottságának titkára. Udvardy Erzsébet, az Ecseri Rákosme­zeje Tsz főkönyvelője, dr. Samu János. a szentmártonlkátai Kossuth, Szabó János. a tápió­­szentmártoni Aranyszarvas Tsz elnöke. Stefanovits Lász­ló, a kiskunlacházi Égszöv igazgatója, dr. Nagy Mihály, a toki Egyetértés, dr. Németh Lukács, a szigetcsépi Lenin Tsz elnöke. Aszódi Pálné. a bagi Petőfi Tsz belső ellenőre, Fő­ményezések hírét. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkársága támogatja a jubi­leumi munkamozgalom kibon­takozását, mert ebben a dol­gozók legmélyebb és legőszin­tébb érzelmeiből fakadó fele­lős gondolkodását és alkotó tenniakarását látja megvaló­sulni. A szakszervezeti mozga­lom minden segítséget meg­ad azoknak a munkahelyi kol­lektíváknak, szocialista brigá­doknak, akik az idei felada­tok eredményes megvalósítá­sára, az 1987. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesítésé­re felajánlásokat tesznek. Az ezzel kapcsolatos mozgalmi feladatokra — figyelemmel a munkahelyi kollektívák, szo­cialista brigádok várható to­vábbi kezdeményezéseire is —, a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron következő ülé­sén térünk vissza. ző József, az albertirsai— dánszentmiklósi Micsurin és dr. Tisza András a dunavar­­sányi Petőfi Tsz elnöke. A küldöttgyűlésen kitünte­tések átadására is sor került. Főző József hét, 1984 előtt nyugdíjba ment termelőszö­vetkezeti elnöknek adott át oklevelet több évtizedes mun­kájuk elismeréseként. Ugyan­csak oklevelet kapott három termelőszövetkezeti elnök, akik negyedszázada igazgat­ják gazdaságaikat. Ezután dr. Eleki János, a TOT főtitkára nyújtotta át kilenc termelőszövetkezeti, il­letve szövetkezeti közös vál­lalati vezetőnek, a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést és ő adta át három mezőgazdasági dolgozónak a Kiváló Munkáért kitüntetést is. M. J.-B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom