Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
^Ííitop me. NOVEMBER CSÜTÖRTÖK ViElanéféíiykép Januáriban még csak néhány lemez hiányzott városunk bevásárlóközpontjában álló, kizárólag városképi célokat szolgáló építmény oldaláról. A maradékot hónapokig zörgette a szél. Ma már az egyik oldala teljesen nyitott, csúnya és elhanyagolt. Kíváncsian várjuk, hogy kinek jut eszébe egyszer felmászni a lépcsőkön, balesetveszélynek téve ki magát. Vajon meddig rondítja a látvány Szentendre legforgalmasabb csomópontját? SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Átállás új tartásra Nem lesz veszteséges A dunabogdányi Űttörő Termelőszövetkezetben hozzáfogtak a tehenészeti telep rekonstrukciójába. Hogy miért, arról Horváth Antal elnök beszél: r- Mert a kérdés már úgy vetődött fel, hogy vagy megszüntetjük a tehéntartást, vagy áldozunk arra, hogy modernizáljuk. Az alaposabb vizsgálatkor kiderült, hogy még egy kisebb rekonstrukció is legalább nyolcmillió forintba kerülne. Tisztázódott az is, hogy ‘kaphatunk 7 miliő forint állami támogatást. Ha ehhez hozzátesszük a megtakarított forintjainkat, olyan technológiát tudunk kialakítani, hogy legrosszabb esetben nullszaldós lesz a tejtermelésünk. Most ráfizetéses. © Milyen különbségek vannak a mostani és a jövőbeni tartástechnológia között? — Azt mondhatom, hogy a jelenlegi módszerekből szinte semmi nem marad. S ez így van jól, mert a kötött tartás elavult, sok kézi munkát igényel, s a laktációs tejhozam csak 5100 liter. Ebben a technológiában nem rossz eredmény, de a nyereségképzéshez kevés. Most építjük a pihenőSoha rosszabb ne legyen Tüzelőnézőben a telepeken Az elmúlt esztendő őszén pánikhangulat uralkodott a tüzelőhiány miatt Szentendre körzetében is. Sokan hangoztatták, hogy a szituáció szezonról szezonra ismétlődni fog. Nos, eddig nem vált be a jóslat... Ezt bizonyítják azok a válaszok, amelyeket az illetékesektől kaptunk. Kertész Józsefné, a Budapest Környéki Tüzép pomázi telepének vezetője: — Szeptemberben 19 ezer mázsa tüzelőt kaptunk. Német brikettből feleslegünk van. Elegendő a készlet lengyel szénből, tatai brikettből, berentei kockából. Tűzifából 23 vagonnyit adtunk el. Nincsen viszont a kazánokba való rostált daraszénből. Danics Sándorné, Tahitótfalu, áfész-telep: — Fából megfelelő mennyiség érkezik. Az NSZK-sáénből 2500 mázsát kértünk, a tizedét kaptuk. A tatai, oroszlányi és NDK-brikettre most nincs igény. Nyáron előjegyzést vettünk fel, eszerint adtuk ki a tüzelőt. Tel jes a nyugalom, az apróbb gondok ellenére mindenki hozzájut a fűtőanyaghoz. Bozóki Sándor, Budapest Környéki Tüzép, dunabogdányi telep: — A fával nincs gondunk. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szállítja. Hiányzik a tatai brikett. Egész esztendőben csak két vagonnal kaptunk. A hétszerese is elfogyna. Kévés van az NSZK- és NDK-szénből is. (Telefon Pomázra. Válasz: tudnak adni, mert ott sok van, ugyanannak a vállalatnak két telepéről van1 szó.) Kellene tatai tojás is. (Ebből meg Tahitótfaluban van. Igaz, más cég telepe, de a két falu szomszédos.) Dutka Imréné, Szentendre: — Hazai szenekből van kevesebb. Lengyel és NSZK-kazánszén kapható, de ezek csak az említett magyar keverőszenekkel árusíthatók, amelyekből viszont alig lehet találni. (Tehát fordult a kocka. Éveken át fölösen álltak a keverőszénhegyek, hiányzott a lengyel export.) NDK-brikett tetszés szerint vihető, szovjet, lengyel, cseh, olasz és angol kokszból fennakadás nem volt. Hiányaik a magyar. Megjegyzem, hogy a külföldiek minősége kitűnő, s árban sincs számottevő különbség köztük és a dunaújvárosi dió II. között. Keresik a tatai brikettet, azt a dorogi, illetve a várpalotai nem tudja pótolni. Az utóbbi. amúgy is letűnőben van. Tűzifából elegendő a készlet. Hasábban árusítjuk, mert a kisiparos felbontotta a szerződést. A lakosság szeretné kályhakészen vásárolni, de sajnos mi ebben nem tudunk segíteni. A jövőre nézve számolunk azzal, hogy a városban folytatódik a gázprogram. Ha a vezeték megérkezik a Füzespark és a Vasvári lakótelepre, akkor az komolyan csökkenti majd a szilárd tüzelőanyagok forgalmát. Faiskola a fiút mellett Örökzöldek, szőlő A Fővárosi Kertészeti Vállalat új faiskolát nyitott Tahitótfaluban a 11-es út 32-es kilométerkövénél. Bajor Tamás kiskereskedelmi csoportvezető elmondta, hogy a fővárosi cég nagy forgalmat remél, mert a Dunakanyar komoly piacnak számit. A pestiek a 11-eS úton haladva csak Lupaszigetnél találnak faiskolát, aztán Esztergomig nem. A várakozásnak, megfelelő a választék és a telep képe is. ötezer örökzöld, harmincezer gyümölcs, tízezer szőlőoltvány várja a vásárlóikat. Kapható zsákos műtrágya és tőzegkeverék is. Ritka látvány a gyümölcsfalerakatokban. hogy irodák szociális helyiségek és parkoló is található. Ezeken az épületeken látszik, hogy a Fővárosi Kertészeti Vállalat hoszszafob időre kíván berendezkedni Tahitótfaluban. boxofcat, a jószágok szabadon mozoghatnak, aiZ etetőút az is tállón kívülre kerül. Eddig a tehénhez ment a fejő, most ezt a műveletet a fejőházban végzik, a tejet áronnál négy Celsius-fofcra hűtjülk. Nagy tankban helyezzük el, ezekhez al oda a szállítókocsi. Jelenleg 230 tehenet tartunk. Az új fcecfanológiiában ugyanazon a területen 300 jószág fér el kényelmesen. © Mi garantálja a jobb minőséget? — Az eddig említettekből kitetszik, hogy a tejet sem emberkéz, sem szabad levegő nem érheti. Sokkal tisztább lesz tehát, mint eddig volt. Ezentúl tehenenként legalább 500 literes hozamnövekedést jósolnak a szakemberek. © Ha a jövő ennyire ke csegtető, miért nem fejlesztik az állományt? — Mert a háromszáz tehén hez és azok szaporulatához van elegendő szántóföldünk. Ennyi jószágnak tudjuk biz tonságosan megteremteni a takarmányt. A telep rekonstrukciója előtt legalább 15 gazdaságot néztünk meg. Többek között Püspökihatvaniban is jártunk. Mindenütt óva intettek attól, hogy szántóföldi háttér nélkül növeljük az állományt. © Mikorra várható a beruházás befejezése? — Jövő év májusára. Ügy tervezzük, hogy 1988 májusáig az .istállók is elkészülnek. A pénzünk megvan, akaratban sincs hiány. @ Tudunk arról, hogy gazdaságtálanságra hivatkozva több nagyüzemben a telepek felszámolására törekszenek. Miért választották az Űttörő Tsz-ben a nehezebb utat? — Mert mi azt tartjuk, hogy az országnak szüksége van a tejre. A mezőgazdasági nagyüzemeknek a feladata a szükséges mennyiség előállítása A szövetkezet és az elnök Mocsár szélére települt üzem Ki emlékszik már arra, hogy azokon a helyeken, ahol most Pomáz határában a Müárt és az írószer Cooperatív Szövetkezet hatalmas csarnokai állnak, mocsár és szántóföld terült el? Pedig még a rövid emberi élet is túllépi azt a húsz esztendőt, mely alatt a nagyközség nyugati peremén kialakult az ipari övezet. Nem véletlenül. A település akkori vezetői felismerték, hogy a HÉV-sínek mentén lehetőség nyílik munkahelyek teremtésére. Az elképzelések szerint a nagyközség belsejébe települt gazdasági egységek is itt építették volna ki új székhelyüket. De tárt karokkal fogadták a fővárosi vállalkozókat is, mert a lélekszámban már akkor dinamikusan fejlődő Pomáznak égető szüksége volt kenyérkereseti lehetőségekre. — Mi a helyzet most, a hetedik ötéves terv első évének végén? — Nekünk is nehezebb lett a dolgunk. Az Idei árbevételt a tavalyival egyezőre, a bruttó bevételt 15 százalékkal alacsonyabbra terveztük. Csak a nagyságrend érzékeltetésére: 670 millió forinttal egyező mennyiséget kell készíteni ahhoz, hogy a nyereségünket, a 87 millió forintot biztosítottnak tudjuk. Most, november elején úgy látjuk, hogy nincs lemaradásunk. Szántóföldre A fővárosban működő írószer Cooperatív Szövetkezet vezetői jöttek 1968-ban. háztűznézőbe Pomázra. Közöttük volt a fiatal főmérnök, Ördögh Emánuel is. Ma már az ICO többszörösen kitüntetett elnöke. így emlékszik azokra az időkre. — Szántóföldre, mocsárszélre jöttünk. Kutat ástunk, utat építettünk, sátrat vertünk. Ezekben tároltuk az építőanyagot. Az első 300 négyzetméteres barakk 300 ezer forintba került. Rengetegen jelentkeztek munkára. Pomázon nehéz volt elhelyezkedni. Mi képviseltük az ipart. Négy esztendő múlva emeltük a 2400 négyzetméter alapterületű műhelyt. Saját kivitelezésben. Ma is itt dolgozik még néhány kollégám, akik derekasan helytálltak a kezdet kezdetén. Már háromszáz embernek biztosítottunk kenyérkeresetet 1976-ban. Fontos dátum ez az ICO életében. Ekkor kezdődött a cég .leiemelkedése. Bővült a felvevőpiac a szocialista országokban. Nyugati kooperációban fejlesztették a technológiájukat. Az irodagépek gyártása egyre jelentékenyebbé vált. S ekkor választották elnökké Ördögh Emánuelt. Erélyesen tiltakozik az ellen, hogy ezt a tényt a jelentős események sorában említsük. A termelés mennyisége 1976-tól folyamatosan emelkedik. A hatodik ötéves terv végére az összárbevétel kétharmad része exportból származott. Ezen belül a tőkés kivitel meghaladta az egymillió dollárt. Az ember szinte fel sem tudja mérni, hogy a különböző toliakból, irodagépekből, amelyek tudvalévőén nem képviselnek nagy értékeket. mennyit kellett gyártaniuk altihoz. hogv a jelzett, árbevétel összegyűljön. Épül a csarnok Udvart is szeretnének Szerelik a csarnok szerkezetét A városunk lakói nagy figyelemmel kísérik a Móricz Zsigmond Gimnázium második ütemének építését. Különösen a munka jelenlegi szakaszában fokozott az érdeklődés, mert köztudott, hogy a tornaterem, pontosabban tornacsarnok szerkezetét állítják össze az Élépszer dolgozói. A tornacsarnok átadásának határideje 1987. szeptember. Kun Péter, a gimnázium igazgatóhelyettese kételkedik abban, hogy az építők- tartani tudják a vállalásukat. Tóth Ferenc építésvezető viszont határozottan állítja, hogy jövő év szeptember elsejére készen lesznek. A lakosság pedig azért figyel annyira, mert a hírek szerint nem csak az iskola, hanem a város igényeit is kiszolgálja majd a tornacsarnok. Ami Kun Péter szerint most nagy gond, az az, hogy nincsen udvara az intézménynek. Pedig ígéretet kaptak arra, hogy az építkezést elkerítik, s a könyvtár mögötti részt elegyengetik. Az igazgatóhelyettes számolgatja, hogy egy tolólapos gép néhány óra alatt rendezné a terepet. Később aztán tovább lehetne alakítani. Szóval udvar még nincs, a tornaterem szerkezetét már .felállították. Váltás, bővítés — Ügy tudjuk, hogy a sikerek ellenére termékszerkezet-váltásra, profilbővítésre kényszerültek. — Igen. Például rostirónból csökkent a szovjet kereslet. Ez hetvenmillió forint kiesést okoz. Más piacokon is éleződött a harc. Pótlásként bővítettük az irodagépek termelését, megkezdtük a járműipar számára az elektromechanikai kapcsolóik gyártását. Most zárkózunk fel az elektronikai programhoz. Az ICO dolgozóinak a létszáma most, novemberben 780 fő. Pomázon négyszázhúszan termelnek. A többiek a szövetkezet salgótarjáni és oroszlányi egységeiben keresik a kenyerüket. A bérszínvonal meghaladja a hetvenezer forintot. Jelentős összeggel járulnak hozzá a nagyközség sportéletének támogatásához.1 A pomázi labdarúgók mezét például az ICO felirat díszíti. A település és az üzem kapcsolatáról így beszél az elnök: — Egymásra vagyunk utalva. A munkaerő-utánpótlás ebből a körzetből kerül ki. Felelősök vagyunk egyebek mellett azért is, hogy megfelelő sportolási lehetőségek legyenek Pomázon. Mi tagadás, a kiragadott példa reklámot Jelent. De a szövetkezet részt vesz a politikai, közösségi életben is. Ez így természetes. Az elnök szobájának a fala tele van oklevelekkel. Egyebek között négyszer nyerték el az Ország Kiváló Szövetkezete címet, 1980 és 1986 között szintén négyszer a Kiváló Szövetkezet címet. Keveset otthon Ordögh Emánuel ódzkodik a szerepléstől. Azt azért kénytelenek vagyunk megemlíteni, hogy ő a legrégebbi dolgozók egyike, hogy együtt élt az üzemmel, két mérnöki diplomát szerzett, s tucatnyi kitüntetés tulajdonosa. Többek között megkapta a Szövetkezeti Ipar Kiváló, illetve az Ipari Minisztérium Kiváló Dolgozója címet, a Munka Érdemrend arany és bronz fokozatát meg a Honvédelmi Érdemérmet. A kérdésekre csak nehezen mondja ki: úgy érzem, megtettem mindent. Pontosabban: a gazdasági körülmények jobb összhatása mellett kisebb energiával is elérhettem volna ennyit. Elégedett émbernek vallja magát. Az ICO-n kívül az olvasás jelenti számára a hobbit. Van egy kis lelkiismeret-furdalása is. A felesége ugyanis gyakran mondogatja neki: te mindig dolgozol. S ilyenkor az elnök úgy érzi, valóban kevés időt tölt otthon ... Együtt a lakossággal Példa a Duna utca Köszönet határozatban Visegrádon az elmúlt héten tartott tanácsülésen egyebek mellett áttekintették a községgazdálkodással kapcsolatos eredményeket is. Joggal állapíthatta meg a testület, hogy igen mozgalmasak az esztendő utolsó hetei. Az iskola tornatermének kiviteli terveit most ismertetik a különböző fórumokon, Töhb vállalatot kértek fel árajánlat-megtételre. Még ebben az esztendőben befejezik a járdaépítést a Fő utca egy fontos szakaszán. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság november 30-ra vállalta a Lepence patak rendezésének befejezését. A bölcsődében új festékboritást kaptak a falak és a nyílászárók. A tanácshoz tartozó intézményekben rendben találták a különböző rendszerű fűtőberendezéseket. A Gamesz a tanácsi bérlakásokban 12 cserépkályhát újított fel. Megnyugtatóan alakult a község lakosságának tüzelőanyag-ellátása. A Papeg folyamatosan szállítja a fát. Külön figyelmet érdemel a társadalmi munka. A Duna utca lakói a nekik ítélt 65 ezer forint tanácstagi alapból anyagot vásároltak, s 800 óra társadalmi munkával kitűnő minőségű szilárd burkolatot építettek. Sőt ezenfelül még az útszegély beton peremét is megcsinálták. A tervekben meghatározott 600 ezer forinttal szemben 80 ezer forintot költöttek! Csak a helyhiány miatt nem tudjuk közölni azok nevét, akik ilyen példamutatóan dolgoztak! Nem akartak lemaradni a Duna utcaiaktól az üdülők sem. Egyebek mellett felújították a Tölgyfa és a Berkenye utca burkolatét, helyrehozták a Mogyoróhegyi út elejének megrongálódott útpadkáját, kitisztították az árkát. A kisiparosok közül néhánynak a nevét is megemlítjük. Zeller Ferenc kárpitos például az óvodai fektetők huzatát cserélte le. Scheili Ferenc és Tőkési József a bölcsőde veszélyessé vált kerítését építette át. Az összes felsorolt munkához a Gamesz biztosította az anyagot, a tanácstagok szervezték a munkát. A községi tanács testületé határozatban köszönte meg a Duna utca lakóinak a község érdekében végzett kiemelkedően nagy értékű munkát. A jelek azt mutatják, hogy az emberek Visegrádon is hajlandóak szerszámot fogni és zsebbe nyúlni, ha értelmes célok megvalósítására hívja őket a tanács. A pályázati rendszer is csatát nyert. A Duna utca esete példa arra, hogy miként lehet megtöbbszörözni az egyre szűkebben csordogáló központi támogatást. Ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy a tanács máris meghirdette, hogy 1987-re 100 ezer forintot biztosít a tanácstagi alapra, amelyet azok pályázhatnak meg, akik hajlandók saját erővel és pénzzel megerősíteni az összeget. Az érdeklődés máris nagy. A rangsorolásban az dönt. hogy melyik beruházás a fontosabb a község lakóinak szempontjából. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes
