Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

HeiyiöfíéEeti szakkör alakul Komoly játék a Játékvárban Űttörőünneplőbe öltözött lányok és fiúk, a váci általá­nos iskolák csapatai gyüle­keztek a helytörténeti-törté­nelmi vetélkedő döntőjére a művelődési központ Vox-ter­­mében. Egy előre megkapott és helyesen kitöltött teszt volt a belépő, s a feltétele annak, hogy tagjai lehessenek az is­kolák 6—6 tagú csapatának, akiket népes szurkológárda kísért egy-egy történelemta­nár vezetésével. A zsűri: Babiák Mihály, a városi tanács oktatási fel­ügyelője, Kővári Klára, a Vak Bottyán Múzeum megbízott igazgatója, Bócz Gézáné, a múzeum restaurátora, Kóréné Rózsahegyi Erzsébet, a mű­velődési központ munkatár­sa, s a játékvezető Hujbert Tamás, jól szervezett, gördülé­keny versenyt láthattak a vendégekkel együtt. Kérdések és gyors válaszok röpködtek. Valamennyi he­lyes megfejtés egy-egy fotó­mozaikot jelentett a csapat­nak, a mozaikokból pedig egy képet lehetett kirakni. • A Játsszunk restaurálást! játék például ugyancsak meg­dolgoztatta a gyerekeket. Bócz Gézáné gyakorlati be­mutatója után — cseréptöre­dékekből kellett összeállítani egy „régészeti” leletet — a gyerkeknek is ugyanezt kellett elvégezniük. Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész a város művészeti életével, az itt élő alkotókkal kapcsola­tos kérdésekre várt választ. Nem volt sokkal könnyebb a dolga azoknak sem. akik arra vállalkoztak, hogy egy kőkorszakbeli pattintott vágó­eszköz, egy csiszolt kőbaíta, egy bronzból készült csákány­fej, egy vaskalapács és egy sörnyitó kor szerinti sorrend­jét állítsák fel. Hát még mi­lyen jó szórakozás volt tapin­tással megállapítani a lepedő­vel letakart tárgyak miben­létét. Az Olvasd össze! játékban n versenyzők feladata az volt, hogy egy-egy Vác történetével kapcsolatos kérdésre egy szó­val válaszoljanak írásban, amelyek kezdőbetűjét össze­olvasva Migazzi Kristóf egy­kori váci érsek híres város­építő és -szépítő neve jött ki. Az utolsó játék során minden csapat egy-egy Vác-térképet Kővári Klára és Bócz Gézáné az elkészült munkát értékeli. (Iványi Károlyné felvétele) nos Iskola nyerte, « Radnóti Miklós, a Hámán Kató, a Gá­bor József, az Árpád Úti és a Petőfi Sándor Általános Is­kola csapatai előtt. Vaiameny­­nyi versenyző könyvjutalmat kapott. Végül a játékvezető Hujbert Tamás, aki a művelődési köz­pont november 15-én szomba­ton délután 2 órakor induló helytörténeti szakkörét vezeti majd, valamennyi resztvevőt és minden a helytörténet, tör­ténelem és néprajz iránt ér­deklődő kisdiákot szeretettel meghívott az alakuló összejö­vetelre. A verseny sikeréhez a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat jelentős könyvjutalom­mal, a Hajós Alfréd Úttörő­­ház pedig üdítővel és édessé­gekkel járult hozzá. Mint Horváth Szabolcsúé dr.-tól, az úttörőház igazgatójától meg­tudtuk, ez a játék része volt az Úttörőszövetség Játékvár elnevezésű programsorozatá­nak. A következőt a népmű­vészet tárgykörében rendezik meg még ebben az évben. — di. Izgatott restaurátorok. kapott, amelyben meg kellett jelölnie saját iskolája, a gö­rög templom, a művelődési ház, a kőszentes híd és a Bolha-vár helyét. Az első és második, illetve a negyedik és ötödik helyet holtverseny, miatt villámkér­désekkel döntötték el. A ver­senyt a Juhász Gyula Általá-Ünnepségek az évfordulón Az októberi forradalom év­fordulóján az idén is több te­lepülésen sikerült különböző fejlesztési feladatokat megva­lósítani. Megújul a Váci Nézőtér Néhány esztendeje nagy várakozás előzte meet a Vá­ci Nézőtér nevet viselő be­fogadó színház első lépé­seit. A várakozás a darab­nak is, szereplőinek is szólt. Az első bemutató Hubay Miklós Római kar­neválja volt, a feledhetet­len emlékű Ruttkái Évával és Szabó Sándorral a fő­szerepekben. Volt még egy bemutatójuk is, a Darázs király monojáték. Ekét előadás után hosz­­szabb szünet követke­zett. Most újraéled a Váci Né­zőtér. Féderico García Lorca A csodálatos vargáné című, műfaját tekintve „szilaj ko­médiának” nevezett játékát mutatják be. A főszerepeket Hűvösvölgyi Ildikó és Juhász Jácint, a Madách, valamint Bodó Györgyi, az Arany János Színház művésze játsszák. A többi szerepet pedig a műve­lődési központ felnőtt és gyermek színjátszói, kiegészül­ve néhány olyan „játszótárs­sal”. akik diákkorukban vol­tak különböző irodalmi szín­padok tagjai, s most ismét kedvet kaptak a közös já­tékra, A rendező a színpadról, filmről és pódiumról közis­mert Berek Kati, aki a 25. Színházban már dolgozott amatőrökkel. A negyedik fő­szerepet, a kisfiú szerepét Csorba Mónika, a Hámán Kató Általános Iskola növen­déke játssza. — Javában folynak a pró­bák — mondja Gaál Anna, a művelődési ház igazgatóhe­lyettese, aki éppen a színpad­ról jön. — A darab és a be­mutató egyben tisztelgés is az ötven évvel ezelőtt meggyil­kolt szerző emléke előtt. Re­méljük, hogy Sebő Ferenc ze­néjével. Hruby Márta jelme­zeivel és Gyönyör Éva díszle­teivel elérjük célunkat: önfe­ledt szórakozást nyújtunk a nézőknek. A bemutató novem­ber 21-én este 7 órakor lesz Az előadással, melyből Vá­cott ebben az évben 6-ot ren­deznek (november 22-én és 30-án, valamint december 4-én, 7-én, 14-én és 17-én) tájolni is fognak a megyében és szándékaik szerint azon kí­vül is; A szerző írja: „A színház a sírás és a nevetés iskolája. Szabad ítélőszék, ahol az em­berek ósdi és téves erkölcsi tételeket tehetnek nyilván­valóvá,., A Vargáné nem egy bizonyos asszony, hanem mind együtt... A nézőtéren ülő nők mindegyikének szívé­ben egy-egy Vargáné röp­köd ... A Vargáné bohózat, vanv inlcább az emberi lélek költői példázata.” Hát, nézzük meg magun- Jelenet a próbáról. (Papp kát.,, László felvétele) B. H. Csütörtökön délután három órakor Peröcsényben az ün­nepség keretében adják át a község idős embereinek most elkészült napközi otthonát. Négy órakor Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a körzet országgyűlési képvise­lője avatja fel a község egész­séges ivóvízellátását biztosító vízmüvet. Vácott pénteken délután három órakor az alsóvárosi sírkertben lévő szovjet hősi emlékműnél Gelle Imréné, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója mond emlékbe­szédet. Egy órával később a Konstantin téri emlékműnél helyezik el a kegyelet koszo­rúit a váci iskolák, intézmé­nyek és üzemek képviselői. Az ünnepi megemlékezést a Vác Városi Tanács V. B. kommuná­lis és költségvetési üzemének dísztermében tartják, ahol eb­ből az alkalomból avatják fel a kommunális üzemek Pest megyei gépjavító bázisát. Az ünnepség színhelyére autóbu­szok szállítják a résztvevőket. A város minden lakóját szere­tettel várják a rendezők va­lamennyi eseményre. B. H. Óvónők Olvasónk kérdésére vála­szolva közöljük, hogy a tegna­pi számunkban megjelent, A batyuban vörös diploma hever című írásunk szereplője nem váci lakos. VÁjQI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 261, SZÁM ' 1986. NOVEMBER 5., SZERDA Jogok és kötelességek A mindenkit érintő biztosítás Sajátos helyzetben a város ^ Melyik az a területe életünknek, amely mindnydjun-5? kát érint, ehhez képest mégis keveset tudunk titkai­ig ról? Ahol nagy szélsőségeket tapasztalnak hivatott § szakemberek a tudatlanság és a rafinált visszaélések i távolságában, amit sokszar szidunk, ugyanakkor mégis ^ hozzá menekülünk az élet fordulóiban, vészhelyzetei­­\ ben. Nagy vívmányunk, ugyanakkor kezdetleges möd­­^ szereket alkalmazó, esetleg a szubjektivitás által tév­­útra is téríthető dolog. Ne törjék tovább a fejüket, a ^ társadalombiztosítás rendszerére, annak a mindennapi % élet síkjára vetített valóságára gondoltunk. Szeretnénk megismerkedni ezzel a fontos intézménnyel és bemutatni olvasóinknak an­nak minél több zegét-zugát. Lehetőséget adunk a társa­dalom-biztosítás helyi szerve­­zetében dolgozó vezetőknek, szakembereknek arra, hogy elmondják ami a szivüket nyomja, az állampolgárokkal tartott teljesebb kapcsolat­­tartás érdekében. Ugyanakkor számítunk arra is, hogy ol­vasóink megkeresnek egy-egy téma, szakterület bemutatása után. Igyekszünk a legjellem­zőbb kérdéseket kiemelni és választ szerezni rájuk. Először Haskó Györgyöt, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága váci kirendelt­ségének vezetőjét kerestük meg. Széchenyi utcai szék­helyükön az emeleti irodában ültünk le beszélgetni. % Melyek azok a terüle­tek, ahol dolgozók és iriűr nyugdíjba vonultak, vagy gyermekgondozáson levők ta­lálkoznak önökkel? Egyálta­lán mi a feladatuk? — Még mielőtt válaszolnék részletesen, hadd mondjam el, miért örülünk az újság meg­keresésének. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy míg egye­sek nincsenek tisztában a tő­lünk várható segítséggel, le­hetőségekkel, addig mások na­gyon is tudatosan jogtalan előnyökre kacsingatnak, ezer­féle módon. A mi feladatunk nem más, mint rendet terem­teni az effajta aránytalan­ságok között — kezdte mon­dandóját íróasztala mögül, sű­rű cigarettafüstbe burkolózva. Átjárnak — Ennek is sok lehetősége van, egyik az ellenőrzés, má­sik ezzel párhuzamosan a fel­világosítás, a jogpropaganda. — De lássuk — folytatta gondterhelten —, a megye társadalombiztosítási ellátásá­nak három pillére van. Egyik a Budapesti Társadalombizto­sítási Igazgatóság, másik ket­tő, ennek a ceglédi és a váci kirendeltsége. Itt Vácott sajá­tos helyzetben vagyunk két okból is. Egyik, hogy a megye­határ közeiében vagyunk, te­hát sokan Nógrádból járnak át dolgozni, ugyanakkor a fő­város sincs messze, így a tő­lünk eljárók száma is magas. Mindkét irányban tartanunk kell tehát a kapcsolatokat, ami nem is könnyű dolog. Ilyen területi határok között a következő feladatokat lát-Új borszőlők Nálunk is termesztik Vizsgáznak az új borszőlő­hibridek a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató­intézetének telepén. A korai szüretel ésűeket már fejtik, szín- és aromaanyagukat la­boratóriumban vizsgálják. A kadarka „leváltására” ne­mesített, telt fürtű kékfrankos az idén is kitűnőre Vizsgázott, testes, tüzes bort adott a ho­mokon. A zalagyöngye, a bog­lárka, a pölöskei muskotály««, a zenit, a pintes, a kecskemé­ti jubileum, az ezerfürtű ter­méshozamával, minőségével is elégedettek a szakemberek. A pölöskei muskotályos — amit az alagi tangazdaság Vá­ci kerületében is termelnek — ellenáll a betegségeknek. juk el: először is a nyugel­látási igénylések elbírálása. Legalább 10 év igazolt fog­lalkoztatottság kell a jogo­sultsághoz. Ezt nem tudta mindenki megszerezni, főleg az 1945—1962-ig terjedő évek voltak problémásak. Sok olyan munkaforma létezett, ami nem volt egyértelműen beszámítható, sem elutasít­ható. Is-is helyzet alakult ki. — 1975 után új lehetőséget kaptunk, miszerint a mező­­gazdaságban eltöltött éveket tanúk is igazolhatják. Az én véleményem az, hogy 1929- tőí, amikortól figyelembe vesszük a szolgálati időt 1945- ig. össze lehet szedni 10 évet. Ennek ellenére akadnak olya­nok, akiknek nem jön össze ez az idő. Néhány esetben két év, vagy még annyi sincs. Családi pótlék ■A.-. • $5ä» iS&üiifr'XjfelUí ;— Másik feladatcsoportunk a betegéilátási és'családi pót­lék utalása azok számára, akik nem kifizetőhelyen ve­szik fel a fizetésüket. A dol­gozónak ilyenkor igénybe­jelentést kell tennie, amihez a munkáltató igazolása is szükséges. Sokan nem tudják, hogy a kiskereskedő, kisipa­ros is jogosult családi pótl'ék­­ra egy gyerek után is, de csak 6 éves korig. Utána ha csak egy gyerek marad, ak­kor az iskolás korig, de maxi­mum 19 éves korig jöve­delempótlékot kaphatnak, két gyerek esetében azonban rendszeresen családi pótlék jár. Akinek olyan beteg gye­reke van, aki állandó ápolás­ra szorul, emelt összegű csa­ládi pótlékot kaphat. Sokan talán szeméremből nem ve­szik ezt igénybe. — Mi tartjuk nyilván és állapítjuk meg a járulékok összegét a munkáltató önbe­vallása alapján. A kisiparo­sok és a háttérgazdaság folyó­számlaügyeit is itt intézzük. A csoport a megállapított összeget és a befizetések meg­történtét jegyzi. — Ellenőrzi csonortunk a munkahelyek bevallásait és az elbírálások szabályszerűségét. A kifizetőhellyel nem rendel­kező munkahelyeken csak a bejelentéseket vizsgálja. 1983- tól erősödött ennek a csoport­nak a szerepe, a Megyei Tár­sadalombiztosítási Tanács ál­tal javasolt ügyekben kivizs­gál és előterjesztést tesz. Ezen belül jellemzőek azok az esetek, amikor a kivételes nyugellátásról van szó. Sokan nem értik meg. hogy ez csak a szerzett nyugdíjakra vonat­kozik. Olyanokon kívánunk segíteni vele, akik 1971 előtt mentek nyugdíjba, mert ők vannak a legrosszabb helyzet­ben. . A nyugdíjak emelése nem követte az áremelkedése­ket. Ez a szakadék pedig egy­re növekszik. Nyugdíjas egy­re több lesz, mint munkába álló. — A szociális segélyezés a következő terület Ez a segély­forma teljesen elkülönül a többitől. Azok kaphatják, akik jogszabályi korlát miatt nem jogosultak társadalom­­biztosításra. Lehet rendszeres és egyszeri ez a segély, ami hat hónapra visszamenőleg is kiutalható. A gyógykezeléshez való hozzájárulás is szóba jön bizonyos korlátozásokkal. Pél­dául a gyógyfürdőbe való utazáskor csak a 40 kilométe­ren belüli távolságokra térít­jük a jegyeket. Ezért az a faramuci helyzet áll elő, hogy ha valaki Vácról Újpestre jár kezeltetni magát, azt az uta­zást még térítjük, de ha már a Gell értbe, akkor nem. Ad­ható viszont segély a ma­gas gyógyszerköltségekre, vagy tbc-s betegeknek az élelem feljavítására. Az apa részére is adható segély, ha mondjuk az édesanya kórházba ke­rül, s gondozásra szoruló gyermekük van. Példák Megköszöntem Haskó György önmagában is rész­letes ismertetését. Azt hiszem érdemes lesz az egyes témák­kal külön is foglalkozni. Ügy, hogy a jobb érthetőség ked­véért mintapéldákkal is alá­támasztjuk az egyes problé­mákat. Ezt szívesen vállalta, tehát hamarosan újra jelent­kezünk a társadalombiztosí­tási kérdésekkel. Dudás Zoltán Magszippaníóval Olajtök A határ menti termelési együttműködés keretében — a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével — olajtököt termesztett a sze­­petneki termelőszövetkezet ‘ a jugoszláviai Pomurka cég szá­mára. A 15 hektáros területen a jugoszláv termeltető saját gépeivel megkezdte a termés betakarítását. A hazai kisgazdaságokban takarmánynak termesztett tök­höz hasonló olajtököt kizáró­lag magjáért termesztik, belő­le készül a különböző saláták ízesítője, a tökmagolaj. Ennek a fajtának a magját nem ve­szi körül héj burok, így egy­szerű a feldolgozása. Az erre a célra kialakított betakarító­gép egyszerűen kiszippantja a magot a kobaktermésből. Rabszolgasors A család nézi a kedd es­ti sorozatot. Isaura, a gye­rekek kedvence, a kivéte­les elbánásban részesülő, ámde mégis szabadságra vágyó kis rabszolgalány „szabadító levelet” kérne magának. A rész természe­tesen a legizgalmasabb snittnél befejeződik. A család legifjabb tagja nyolc esztendeje minden összeszedett komolyságával odasomfordál édesanyjá­hoz. — Mama,... Mama... — húzza elnyújtott han­gon. Anyja sejti, valamit ki akar kuncsorogni tőle másodszülöttje, s elébe megy a kérésnek. — Mit kívánsz tőlem kis­fiam? — Egy, egy szabaduló le­velet. — Mi alól? — érkezik tüstént a válasz. — Hááát... Az iskola alól. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom