Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

Csütörtökön Tanácsülés November 27-én. 14 órai kezdettel, ülést tart a Nagy­kőrösi Városi Tanács, az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti tanácstermében. Napirend előtt tájékoztató hangzik el a két ülés között hozott legfontosabb intézke­désekről, majd jelentés az egyik interpelláció ügyében tett intézkedésről. Ezt köve­tően jelentést adnak a lejárt határidejű végrehajtó bizott­sági határozatok végrehajtá­sáról. A tanácsülés első napirend­je pontjában a lakossági szol­gáltatás helyzetét vitatják meg.l Ezt követően a város és a városkörnyékhez tartozó köz­ségek járóbeteg-ellátásának helyzetét, a táppénzes helyzet alakulását kísérik majd fi­gyelemmel a tanácstagok. Harrhadik napirendi pont­ként a jövő évi munkatervet vitatják meg, majd a köztisz­tasági tanácsrendelet módosí­tása kerül vitára. Végül a jö­vő évi gazdasági tervet véle­ményezik a tanácstagok. A tanácsülés nyilvános. NAGOTÖRÖSI kJlMu A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 278. SZÄM 1986. NOVEMBER 26.. SZERDA überkavárcsnsk nevezték A legjobb vetőmagokat kapják A világháborúk előtti idők­ben Nagykőröst „uborkavá­rosnak” emlegették az egész országban. Mikor kezdték az uborkát városunkban > termel­ni? Ezt nem lehet tudni. A régi írások szerint a török uralom alatt basák és bégek Egész télen lesz tűzifa Nem tudom, hogy ,a múlt őszről kinek mi jut eszébe, nekem például a tűzifa. Pon­tosabban az utána való fut­­kározás. Néhány hétig ugyan­is — tavaly! — olyannyira szűkében voltunk, hogy már azt sem bántuk, ha silány nyárfát, otromba tüsköt kí­nálnak valahol, csak teli le­gyen a fáskamra. A minap kilátogattunk az erdőgazdaságba, többek között megtudni azt is, mire számít­hatunk a tűzifaellátást ille­tően. Nos, úgy látszik, a mos­tani őszön nem kell tartanunk attól, hogy hiánycikk lesz a jó minőségű vágott tölgy és akác. A termelőszövetkezetek erdészeti társaságától kapott tájékoztatás szerint a gazda­ság ki tudja elégíteni a lakos­sági igényeket. Még csak várni sem kell sokat a szállítmány­ra, a megrendelt fát néhány napon belül házhoz szállítják. Tudsi kell azonban, hogy az oktalan felhalmozás és az esetleges visszaélések elkerü­lése érdekében a gazdaság csak személyes eljárás után teljesíti a kéréseket. Tehát nem elég/ ha csak a fuvarost szalajtjuk a tüzelőért... Az erdészet munkásai folya­matosan termelik ki, és dol­gozzák fel a tűzifának szánt állományt, s egyúttal a kidéit, kiszáradt egyedektől is meg­tisztítják az erdőt. Megnyu­godhatunk tehát abban is, hogy nemcsak mostanában, de a tél vége felé sem fo­gyunk ki a hasogatnivalóból. — ay Színház, mozi Kecskeméten, a kamara­színházban, este 6 órakor: Képzelődök. Kazal László bérlet. A szolnoki Szigligeti Színházban délután 3-kor és este 7 órakor: Csárdáskirály­­jnö. ★ A nagyteremben Break, II. Színes, zenés ame­rikai táncfilm. Élőadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Mephisto, I—II. Színes ma­gyar—NSZK Oscar-díjas film, fél 6-kor. Pusztába kiáltott szó? A közegészségügyi szerveze­tek és egyesületek állandóan kongatják a vészharangot a dohányzás ártalmairól. Kérik az embereket, hogy mondja­nak le, vagy legalább csök­kentsék a dohányzást, mert a túlzott méretekben folytatott dohányzás sok betegséget okoz. Ugyanakkor nemcsak a pos­tai cikkekkel, hanem dísztár­gyakkal és egyéb árukkal kombinált dohányboltokban és sok vendéglátóipari és élelmi­szerüzletben is árulják a do­hányzási cikkeket. Így bizony pusztába kiáltott szó, ha füst­mentes nap tartására hívják fel az embereket, ami a na­pokban volt. A he!jó szokásokról érdek­lődtünk az egyik régi dohány­boltban, amelyet a mostani bútorüzlet mellett levő pavi­lonban alakított az áfész, s négy éve Horváth Lászlóné vezet. — Mi fogy legjobban? — kérdeztük a kis boltban. — A cigaretta — felelte a boltvezető. — Van legalább ötvenféle. Minden hónapban elfogy mintegy 6 ezer doboz, azaz 120 ezer cigaretta. — Az áremelés óta csök­kent-e a fogyasztás? — Nem vettem észre, hogy számottevően esett volna a fogyasztás. A cigaretta mellett kisebb mértékben viszik a ci­garetta- és pipadohányt, a szivart, amelyből azonban ná­lam csak egyféle van. — Árulja a helyi pipagyár pipáit is. Azokat veszik-e? — Alig akad vásárló. Kevés már a pipás ember. A csibuk­­pipa ára különben 43-tól 423 forintig terjed. Régebben a vidékiek jobban vásárolták, emléknek. Egyébként a napi forgalmam 5—8 ezer forint. A dohánycikkek mellett totót, 1 ottót, képeslapot, levélpapírt, irónokat. levél- és okmánybé­­lyeget, csokoiádét és cukor­kát is árulok. — A füstmentes nap milyen volt? — Én bizony észre sem vet­tem ... Ottjártunkkor karácsonyi és nagykőrösi képeslapokat hoz­tak a szállítók, az utóbbi so­káig nem volt kapható. Kopa László szívesen fogyasztották a zsí­ros húshoz a savanyú ubor­kát,' később pedig, mikor még nem volt Kőrösnek vasútja, a termelők kocsikon szállítot­ták a pesti Duna-parti piac­ra a savanyított uborkát, me­lyért jó árat fizettek. Elősegítette az uborkater­melés növekedését a jó érté­kesítés, a kialakuló eleven gyümölcs- és zöldségpiaci ke­reskedelem, amelyben a ké­sőbbi időkben 4—5 nagyke­reskedő és vagy 30 kiskeres­kedő is részt vett. Az uborka- és salátaszezonok idején gyakran jöttek ide osztrák, német, cseh és lengyel keres­kedők is az árut nagy tété­telekben felvásárolni. Az első világháború a ter­melést is, az elszállítást is le­rombolta. 1917-ben belföldre és Ausztriába már 566, 1918- ban 273, 1920-ban 332, 1921- ben 99 vagon. 1922-ben bel­földre, Ausztriába, Németor­szágba, Csehszlovákiába és Lengyelországba 336 vagon, 1923-ban 389, 1924-ben 695. 1925-ben 405 vagon uborkát szállítottak. A termelőhelyek közül Ma­gyarországon Nagykőrös és Csehszlovákiában Znaim emelkedett ki. De Nagykőrös lepipálta Znaimot. Amit bizo­nyít az, hogy Dezső Kázmér akkori nagykőrösi polgármes­ter egyszer Znaimhan járt és az ottani vasútállomáson két vagon uborka tűnt a szemé­be. melyet irányítótábláia szerint rendelésre Nagykőrös­­rőj szállítottak oda. Kis különbségekkel így ment ez azután 1938-ig, amikor ki­robbant a második világhábo­rú és sok megpróbáltatás után hozták el a szovjet csa­patok a békét. Lassan megindult a terme­lés, de a megváltozott körül­mények között kevesen vetet­tek uborkát. A Nagykőrös és Vidéke Áfész még 1973-ban is csak 32 tonna uborkát tu­dott felvásárolni. Ebben az évben a szövetkezet együtt­működési szerződést kötött a Nagykőrösi Konzervgyárral, hogy a konzerv gyártásra való terményeket a szövetkezettől felvásárolja. Az áfész pedig a termelőket szerződéses ubor­ka és egyéb termények ter­mesztésére buzdította. Ellát­Lefaragják a padkát Sok év alatt alaposan fcltöltötte törmelékkel, homokkal a szél a 441-cs út padkáját. Olyannyira, hogy vizesebb idő­szakokban pocsolyák keletkeztek az út peremén. Igaz, az idei őszön — sajnos — ettől nem kell tartanunk, ám a Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségének emberei idő­szerűnek tartották a karbantartást. Az út Cegléd felé vezető szakaszára Romhányi János vonult ki földgyalujával. El­mondta, hogy a lefaragott földnek másutt nagy hasznát ve­szik. A kátyús földutak egyengetésére hordja el a jókora te­herkocsi. (Varga Irén felvétele) ják őket a legjobb vetőma­gokkal, termelési (szaktaná­­csokat adnak és előre köz­ük velük a védőárakat. A szerződéses termeltetés bevált. 1974-ben már 27 va­gon uborkát termeitek, 1975- ben 67, 1976-ban 42. 1977-ben 82, 1978-ban 50, 1979-ben 72, 1980-ban 62, 1981-ben 73 és 1982-ben 116 vagonnal. 1983- ban 110 vagon lett a ter­melés. 1984-ben az aszály miatt 81, 1985-ben peronosz­­póra kártétele miatt csak 63 vagon termett, de 1986-ban már 207 vagon termést értek el. A mintegy ezer termelő uborkájáért 14 millió forint vételárat vett feL ’ Az áfész , minden erővel folytatja a szerződéses ter­melés segítését. Ha már a másik híres körösi termény, a szabadföldi saláta termelése kihalóban van, legalább az uborkatermelést emeljék fel a régi színvonalra. K. L. Tsz-ekben, üzemekben Nem maradnak munkátlanul Míg nyáron és ősszel ■ a munkaerőhiány, télvíz idején a földekről beszorult emberek foglalkoztatása okoz gondot a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. így volt 'ez régen is, de sajnos ma sem állíthatjuk, hogy házon belül könnyűszer­rel meg tudják oldani ezt a sajátos problémát, pedig oly­kor csak egy-két Utcát dol­gozó elhelyezéséről kell gon­doskodni. Márpedig tétlenül senki nem maradhat, bármi áron is, de munkát kell találni. Hogy hol és mit, ennek néz­tünk most utána a két körö­si közös gazdaságban. A hosz­­szú, száraz és aránylag eny­he ősz jóvoltából szerencsé­re nem kellett túl korán fel­hagyni a kinti tennivalókkal. A Mészáros János Termelő­­szövetkezet kertészeti főága­zatának dolgozói közül töb­ben jelenleg is a szőlőtáblák őszi gondozásával foglalatos­kodnak. Mások viszont jól megérdemelt szabadságukat töltik odahaza. Tehetik, mert nyáron nem jutott idejük a pihenésre, így aztán nyugod­tak lehetnek afelől, hogy az előírt munkanapokat is hiány­talanul letöltődték. A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, ahogy ta­­va'y is tette, most is igyek­szik enyhíteni a gazdaság fog­lalkoztatási gondjain. Év vé­géig hét asszony szegődött el a csattogó gépek mellé, de, mint hírlik, a jövő év elején is szívesen látják ott az ügyes vendégmunkásokat. Az Arany János Termelő­­szövetkezetben valószínűleg csak a fagyok kényszerítik be a petrezselyemföldről a kerté­szeket. Addig gyökérszedés lesz a feladat, utána viszont a koeséri úti fűrészüzemben kapnak munkát. Decemberben 8—10. később pedig 15 ker­tész veszi kézbe a szegezőka­lapácsot. Persze, amíg tűrhe­tő marad az időjárás, kint a szőlőben, gyümölcsösben is akad bőven elfoglaltságuk a metszőollókka! felszerelkezett növénygondozóknak. De az elmondottakon kívül is van, lehetőség; az erdőgaz­daság például csemeteültetés­hez várja a segítséget. Aki viszont, mindenáron fedél alá akar jutni, a kecskeméti Zöl­dértnél vállalhat munkát, ott 15—20 személy érkezését vár­ják. Már a múlt télen is töb­bén dolgoztak odaát. Ter­ményt válogattak, csomagol­tak, s valószínűleg elégedettek voltak a munkával, mert úgy­­néz ki, az idén megint hiány­talan lesz az ingázó brigád létszáma. My. J. Vízvezetékeket fektetnek A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat- értesíti a lakosságot, hogy mivel a Ka­locsa Balázs utca és a Szakor­vosi Rendelő közötti vízveze­ték többször elromlott, azt új, korszerű műanyag vezetékek­kel cserélik ki. A munkálatok december közepéig tartanak, ezért a lakosság megértését kérik. A vízszolgáltatást biz­tosítják. A Petőfi utcai víz­vezeték javítására a jövő év­ben kerül sor — tájékoztatott bennünket Hegedűs László, a PVCSV nagykőrösi vezetője. Demográfiai helyzetünkről Előadás az értelmiségi klubban A nagykőrösi TIT-szervezet jó hagyományokkal büszkélke­dő értelmiségi klubjának nyi­tó témája korunk egyik leg­­izgatóbb kérdése volt: „Miért lesz népesedési helyzetünk egyre aggasztóbb?” Előadónak a népességszociográíia egyik legkiválóbb szakértőjét, dr. Kovács Zoltán szegedi főisko­lai tanárt sikerült megnyerni a vezetőségnek. A szép számú hallgatóság lendületes, sodró előadást hallhatott, és a tanul­ságok nagyon érdekesek vol­tait. Kovács Zoltán rámutatott, hogy 1981 óta évről évre ke­vesebben leszünk, s ez nagyon aggasztó jelenség. Elsősorban azért, mert ezáltal a népesség egyre inkább elöregszik. Meg­döbbentő volt hallani, hogy a családoknak több mint 50 százalékában vagy nincs gye­rek, vagy legfeljebb csak egy van. Kovács Zoltán bemutatott egy grafikont, amely 1870-től kezdve ábrázolta a születési és halálozási adatokat. Mint meg­tudtuk, az előadó e grafikon alapján többedmagával kidoU gozott egy számítógépes mód­szert, amelynek segítségével „megjósolta” az elkövetkezen­dő évek demográfiai helyze­tét. E számítás alapján 2000- ben már 776 ezerrel leszünk kevesebben mint most, s a csökkenés, hacsak nem törté­nik valami kedvező változás, fokozódni fog. Az előadó vé­leménye szerint a népesség­csökkenésnek ‘ elsősorban anyaga természetű okai van­nak. A családok meggondol­ják. hogy vállaljanak-e máso­dik gyereket, mert ez jelentő­sen visszaveti életszínvonalu­kat. Milyen megoldás kínálkozik a súlyos problémára? Kovács Zoltán két ország problémáját is megemlítette. A franciák a második világ­háborút megelőző években voltak hasonló helyzetben; ott a többgyermekes családok je­lentős anyagi támogatásával tudták megállítani a népesség­csökkenést. Az NDK-ban pe­dig a több gyermeket válla­ló családok lakással való tá­mogatásával oldották meg a kérdést. A professzor rámuta­tott, hogy minden intézkedést megelőzve, először is a prob­lémát kell őszintén feltárni az ország lakossága előtt, mert csak így lehet megoldást ta­lálni. Maga az előadás is en­nek jegyében hangzott el. A TIT értelmiségi klub első összejövetele nagyon biztató volt. Ha sikerül jlyen szín­vonalon folytatni a progra­mot, ez a fórum nagyon nép­szerű lesz a hallgatóság köré­ben. Tóth Tibor Kupái nyertek Kézilabda-körmérkőzés A férfiaknál négy csapat vett részt Vecsásen, a Ker­tész Gábor emlékére rende­zett szabadtéri, vjllámtorna­­szerű kézilabdakupa-vetélke­­dőn. A 2Xlő perces találko­zókon, körmérkőzéses rend­szerben mérték össze erejüket a sportolók. A körösiek jól játszottak, minden mérkőzésü­kön biztosan győztek és meg­érdemelten védik a kupát. Eredményeik sorrendben a következők voltak: Xk. Kgy. Kinizsi—Ferihegy SE (Vecsés) 16-7 (6-3), —Ferihegy SE ifi 22-10 (10-S), —Maglódi KSK ifi 15-0 (10-0). Az első helyen végzett Ki­nizsi (zárójelben az elért összgólokat tüntettük fel): Szondy György — Medgyesi Attila (3), Fülep Endre (8), Mocsai Balázs (11). Vanyúr István (6), Rónaszéki Lajos (6). Vilcsák Zoltán (19). A körösi Vilcsák lett a torna gólkirálya és a legtechniká­sabb játékos különdíját Fülep kapta. Az 1986. évi Pest megyei felnőtt férfi II. osztályú kézi­labda-bajnokság végeredmé­nye a következő: 1. Tu^ai Vörös Meteor 6 13 3 361-287 26 2. Honvéd Nógrád SE (Sz.-batta) 16 11 i 4 319-298 23 3. Nk. Kgy. Kinizsi 16 11 _ 5 405-357 22 4. Veresegyházi KSK 16 10 _ 6 309-270 20 5. Mogyoródi KSK 16 5 2 9 336-316 12 6. r?onionyi Tsz SK** 16 7 _ 9 314-333 10 7. Alberíirsai Micsurin SE* 16 6 ___ 10 228-273 10 8. Ferihegy SE (Vecsés) 16 4 1 11 283-362 9 9. Erdőkertes SE*** 16 3 _ 13 228-251 — *=2 büntetőpont levonva. **=4 büntetőpont levonva. ***=6 büntetőpont levonva. Az egész mezőnyben kö­rösiek dobták a legtöbb gólt. Az I. osztályba jutásra az 1— 2. helyezett jogosult. ★ Lajosmizsén, a nagyközség felszabadulási évfordulója tiszteletére kézilabda-villám­­tornát rendeztek 5—6. osztá­lyos általános iskolás csapa­tok részvételével. Mindkét nemnél körmérkőzéses rend­szerben vetélkedtek, 2X15 perces játékidejű találkozókon. A fiúknál az Nk. Petőfi isk. csapata a jóval képzettebb vendéglátóktól és a kecske­méti Rákóczi iskolától vere­séget szenvedett, az újkígyó­­siakka! döntetlenre játszott és jobb gólkülönbséggel a har­madik helyen végzett. A kö­rösi Dudás Sándor kapta a legjobb kapus különdíját. A leányoknál az e sportágat jó­val előbb, már harmadik osz­tályos korban kezdő ellenfe­lek (Lajo&mizse, Kiskunhalas, Kecskeméti Rákóczi) taktikai­lag és technikailag is jobbak voltak a petőfiseknél. SZERDÁN Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 14.45: Nk. Gimnázium—Monori Gimná­zium serdülő és középiskolás II. korcsoportos leány; 16 óra: Nk. Gimnázium—Monori Gim­názium, ifjúsági és középis­kolás I. korcsoportos leány megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett fér­jem. Bűz Ferenc temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ezzel is fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírl*|,

Next

/
Oldalképek
Tartalom