Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1986. NOVEMBER. 28., SZERDA Fészekrakás elet! és után Falai között pezsegjen az élet Ahogy mostanában Nyársapáihoz közeledünk, mindkét irányból sebességkorlátozást előíró táblára lehetünk figyelmesek. Utat építenek. Csökkenteni kell tehát a gázt. Vajon a küzségiej 1 esztést illetően ki keli-e tenni a hasonló táblát? Visszafogottabb lesz-e az a még nemrégiben is csak dicsért prosperitás, ami az utóbbi évtizedekben sajátja volt e bő másfél ezer lelket számláló településnek? Mindezekhez a kulcs —legalábbis első közelítésben —a népességmegtartás. Manapság már korántsem kívánatos a városok további benépesítése, s szakemberek úgy tartják, azt kell elérni, hogy bizonyos szolgáltatásokat helyben lehessen igényibe venni. A népességmegtartás döntő eleme viszont a gazdaság egészséges működése. Ka jól funkcionál, bízvást beszélhetünk fellendülésről, prosperitásról. Nyársapát esetében mindezekhez hozzájárul a sajátos történelmi múlt. Mint az köztudott, a település csak 1954. október elseje óta önálló közigazgatású község. Földrajzi helyzete sokszor még puszta létét is megkérdőjelezte; központja jó ideig nem volt, 1960- ban a lakosság 93 százaléka külterületen élt, s a népesség rohamosan csőkként. Míg 1954-ben 2600, addig 1983-ban 1734 lakost tartanak nyilván, ezek közül munkaképes korú, azaz 14 és hatvan év közötti mintegy nyolcszázötven állampolgár. Amíg a hetvenes évek közepéig a városba vándorlás a jellemző, addig azt követően a betelepülés a döntő. Nem nehéz belátni, ha csökken a népesség, bajba kerülnek a gazdasági egységek, elfogy a munkaerő; az idős, amúgy is nehezen mozduló emberek meg támasz nélkül maradnak. A szakemberek úgy tartják, az évenkénti néhány tized százalékos népességváltozás a természetes, mi több, á kívánatos. A népességmegtartás két pillérét az eltartó-, illetve az ellátóképesség alkotja. Kezdjük ez utóbbival, annál is inkább, mert e vonatkozásban jobbára kedvező eredményekről adhatunk hírt. A községben takarékszövetkezettől jó hírű bisztróig, frissen nyílt Tüzép-lerakattól alapos képzést nyújtó iskoláig minden megtalálható, de a sort folytathatnánk butikkal, autószerelő-műhellyel, önálló vasútállomással, remek napközi otthonos óvodával, s biztos, hogy a felsorolás nem teljes. A Ceglédi Hírlap november 18-iki számában V. S. aláírással reagáltak a Népszabadságban megjelent A tanácstag szava című írásra. Ebben azt írják, hogy az újságíró kiindulópontja hamis — amivel részben egyet is értek —, de ugyanakkor az önöké sem a realitáson alapszik. Az interpellációban kizárólag az Abonyból érkező s oda visszamenő autóbuszjáratról volt szó, amit közel tíz éve szorgalmaz a lakosság minden egyes fórumon. Mindig csak ígéretet és halogatást kaptunk válaszul. A buszmegálló pedig nem háromszáz méterre — mint a cikkben szerepel —, hanem több mint ötszáz mé-A könyvtárnak majd tízezer kötet könyve van, az író-olvasó találkozók sikeresek, nem ritka a színházlátogatás sem. A régebben szervezett, úgynevezett falusi spartakiádokon mindig kiemelkedően szerepeltek. S az eltartóképess ég? Beszélgetőtársaim — Labancz Árpád tanácselnök és Hegedűs József , községi párttitkár — ezt tartják a jelenlegi helyzet igazi problémájának. — Nem könnyű dolog beismerni manapság azt, hogy valamiben is visszafejlődünk. Bár mit kell a fejlődés szót alkalmazni! Visszaestünk — mondja a tanácselnök. — A legnagyobb gazdasági egység természetesen a Haldás Termelőszövetkezet, ők nagyjából háromszáz embert foglalkoztatnak. A pincegazdaságban harminc—negyven ember dolgozik, megközelítően ennyi embernek ad munkát a Tszker, kéttucatnyian a Ferrokémiánál dolgoznak. Sajnos, a Hermes Áfész megszüntette nyársapáti tevékenységét, s az ottani, mintegy hetven—kilencven dolgozónak már nem jutott helyben munka. — Ppntosítsunk — veti közbe a párttitkár —, olyan munka s annyi fizetésért, amilyet és- amennyiért elvállaltak volna. így egy jó busznyi ember Kecskemétre, a Barneválhoz jár. Amint hallom, az eljárók többnyire megtalálták a számításukat. Fizetésük hat— nyolcezer forint, s ez bizony jóval több, majd kétszerese annak, amit helyben, a téeszben kaphattak volna. Igaz, hogy korán kelnek és későn érnek haza, mégis, számukra nem lehet vonzó az, amit a tanácselnök is visszaesésnek nevezett. Márpedig a néhány évvel ezelőtti „sok lábon állásnak” nagy jelentősége volt. Nem győzték parcellázni a belterületet. Ami telket kimértek. arra rögtön családi ház épült, s persze a kor színvonalának megfelelő. Nem véletlen, hogy errefelé is egyre jobban keresett a kazánszén, hiszen az új épületekben a központi fűtés az uralkodó. Felelős vezetők, felelős testületek nyilván az újságírónál jobban látják a terület gondját-baját, s bizonyára határozatba is foglalták már a tennivalókat — gondoltam. Nem csalódtam, a tanácselnök doszsziét húz elő, benne az érvényes határozatok tömege. — A tanács testületé 1984 elején tárgyalta a népességmegtartó képesség helyzetét térré volt a kórháztól, és a betegek mellett a látogatóknak is komoly problémát jelentett. Egy kis jóakarattal sokkal előbb megoldást lehetett volna találni, ha másként nem, a 40-es út kórház előtti szakaszán megállót létesítve. Ehhez különösebb beruházásra sem lett volna szükség, csak egy kis emberségre. Ezért kaptam a megbízatást választóimtól' az interpellálásra, amely nélkül még ma sem kerülnének be az autóbuszok, lenne a halasztásra újabb „objektív” kifogás. Bene László megyei tanácstag, , .1 Abony Minden gazdálkodó szervnek azt a feladatot tűzte ki, végezzenek alapos helyzetelemzést, s ebből kiindulva határozzák meg a konkrét lépéseket. Én úgy látom, hogy a kisebb egységek lényegében ezt meg is tették, illetve teszik. A gond a legnagyobb munkáltatónál, a Haladás Termelőszövetkezetnél mutatkozik. A községi - pártvezetőség júliusban tárgyalta a közös gazdaság VII. ötéves tervi létszám- és bérgazdálkodásáról szóló jelentését. Már akkor és ott elmondtam, hogy az egyre kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok miatt a tsz csökkenő számban foglalkoztat helyi lakosokat, így tehát a lakosság számára nem teljesen meggyőző a helyben biztosított megélhetési lehetőség.. Márpedig az ez évi munkatervben a feladatok között az is szerepel: erősödjön a közgazdasági szemlélet, a jövedelem növelésére irányuló törekvés. \ :üs: Az idén kibővített koordinációs értekezletet tartottunk, s ezen a jelenlevő, a községben valamilyen módon érdekelt gazdasági egységek előtt szinte szó szerint hasonló hangzott el. A község eltartóképességének. a lakosság életkörülményeinek érezhető javítása érdekében a foglalkoztatási választék szélesítésére kell törekedni. A részvevők egyöntetűen erősítették kéréseinket, alátámasztották azok jogosságát. Ballai Ottó Következik: SZÜKSÉG VAN MÉG A TERMÉKEIKRE? Nevelési szempontból sokféle veszély leselkedik azokra a gyerekekre, általában a fiatalokra, akik szabadidejüket céltalan csavargással ütik agyon. Tartalmas elfoglaltságuk, igényes szórakozásuk, ■művelődésük színtereként jöhet szóba városunkban a Kossuth Művelődési Központ és Tornacsarnok. Annál is inkább elvárható, hogy betöltse ezt a feladatát, mert személyi feltételei megvannak ehhez. Valamennyi ’ poszton megfelelő szakmai felkészültségű ember áll. Tárgyi feltételei az utóbbi években sokat javultak. Három éve elkészült a tornacsarnok, tavaly birtokba vehették az átépített, felújított színháztermet, s várhatóan hamarosan befejeződik az „A”-épület rendbehozása. Jóllehet még így is számolni kell szükségmegoldásokkal, hiszen a Dózsa ifjúsági klub pincehelyisége céljának nem éppen megfelelő, mint ahogy az ötven kiscsoport is nehezen fér meg á valamikori zeneis-* kola épületszárnyában. Kuckó, Süni klub '# A szakkörök, klubok több mint fele a gyerekek, általában az ifjú korúak köréből toborozza tagságát. A színház is e korosztály körében a legnépszerűbb. Rendszeresek az őket szórakoztató előadások. Az óvodások báb- és meseműsorokat néznek, a nagyobbak a tananyaghoz kapcsolódó darabokat. A középiskolásoknak, szakmunkástanulóknak ifjúsági színházbérletet adtak ki. A városbeli kiskatonák is fel-feltűnnek egy-egy tájolás alkalmával a nézőtéren. Rendszeresek a rendhagyó irodalomórák, a csoportos foglalkozások, a Kuckó vagy a Süni klub összejövetelei. Volt már színész-közönség, íróolvasó találkozó, gyakoriak az ismeretterjesztő előadások, a filmvetítések, a szellemi vetélkedők. Sokan élnek a sport kínálta ' lehetőségekkel. A felsoroltakból arra következtethetünk, hogy általában megfelelők az óvodába, iskolába járó fiatalok szórakozási és művelődési lehetőségei. A fiatal felnőttek körében már- más a helyzet. Közülük inkább azok látogatják a művelődési központot és a tornacsarnokot, akik már túljutottak a „fészekrakás” nehézségein. Az ifjúmunkások legelterjedtebb szórakozási formája a diszkó, amelynek színhelye pénteken és vasárnap a Dózsa klub. szombatonként a művelődés' központ „B”-épülgte. ahol alig 120 négyzetméteren szorong négyötszáz fiú és lány. Mivel ez a legolcsóbb ceglédi szórakozási forma, érthetően a leglátogatottabb is. A vendéglátóipar égbe szökő árait sem a diákok, sem a kis fizetésű munkásfiatalok nem tudják megfizetni. Pénz hiányában A diákok tavaszi, nyári és téli szünidejét is megpróbálják hasznosítani. Vetélkedők, vetítések, közös játékok töltik ki szabad óráik egy részét. 1978 óta nyaranta lakótelepi programokat szervezlek, ám ezekről — pénz hiányában — le kellett mondani. Újdonság volt viszont a nyáron a Putrisarki erdőben rendezett Kuckó tábor, amely rendszeres étkezést és egész napos elfoglaltságot kínált. A tornacsarnok elsősorban az ifjúság sportolási igényeit elégíti ki. A legnépszerűbb a karatézők csoportfoglalkozása. Az általános iskolák között versenyeket rendeznek, tömegsport-hétvégék zajlanak, néha-néha könnvűzenei rendezvény kap helyet a tágas tejemben. Nem szabad megfeledkezni a művelődési köznont és a munkshelvek közötti együttműködésről sem, amely a A Pest Megyei Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatósága a sorra felmerülő nehézségek ellenére — úgy tűnik — sikeresen áttempózla ezt az esztendőt. A legtöbb töprengést természetesen idén is a megfelelő munkaalkalmak előteremtése okozta. S persze hozzá kellett edződni a Volántelü megszűnése, illetve a Pest megyei vállalat megalakulása nyomán kiformálódó új szervezeti rend néz. Ez elsősorban néhány olyan tevékenység integrálását jelentette, amelyeket addig a központ végzett. Ugyanakkor a ceglédi üzemigazgatóság a kis híján maradéktalan önállósághoz szerzett jogosítványokat. A változás teljes feltételrendszere menet közben, ebben az évben alakult ki. Egyebek között meg kellett szervezni a bevételelszámolasi munkát, annak ellenére, hogy itt a környéken nem akadtak kész szakemberek és fölkészülésre is alig maradt idő. A bevétel elszámolási csoport a fuvarlevelek mutatóit készíti elő számítógépes feldolgozásra, s viszi mágnesen lemezre. Ez utóbbi teendők elvégzésére néhány helybeli mozgássérültet alkalihazott a cég. A pénzügyi teendők kifejlesztése is a megváltozott körülményekhez igazodó program pontjai között szerepelt. Meg kellett tanulni a valutagazdálkodás ügyeit, hiszen az üzemigazgatóság . kocsijai rendszeresen járják a nagy> világot, a szocialista országokon kívül főleg Ausztriába, Olaszországba és Finnországba jutnak el. Ugyancsak a pénzes feladatok listájára került a megrendelői tartozások naprakész nyilvántartásának és behajtásának megszervezése. És bővült az anyaggazdálkodási apparátus is. Ezzel együtt a vállalat egyetlen olyan részlege a ceglédi, amelyik a tavalyi eredményeit túlszárnyalta, és a kitűzött munkaritmust tartani tudta. A Pest Megyei Volán Vállalat teljesíti a megye valamennyi fuvarmegrendelésének 20 százalékát. Ügy látszik tehát, cipelnivaló lenne még bőségesen, csakhogy a piacon akadnak más szállítók is. Évek óta folyton szűkülnek a Volán lehetőségei. fiatal felnőttek számára kínál többféle lehetőséget. A szakszervezeti bizottságok, a vállalatok kulturális alapjukból vásárolnák jegyeket, bérleteket. és azt igény szerint annak adják, aki kéri. Ezekből az ifjak is részesülnek. Kspcsoiatbcvítés A Kossuth Művelődési Központ és Tornacsarnok a jövőben a helybeli társintézményekkel és az iskolákkal bővítheti kapcsolatait, különös tekintettel a középiskolások nagy számára. A gimnázium és a szakmunkásképző intézet kész a programok befogadására. Mozgásba kell hozni, pezsgő kulturális élet középpontjába állítani ezt a korosztályt. A népfrontnak, a KISZ-nek, a szakszervezetnek és a tanácsnak a maga sajátosságai szerint be kell kapcsolódni a szervezés, rendezés kérdéseibe. Minden oldalról támogatni kell a fiatalok hasznos elfoglaltságát. tartalmas időtöltését szolgáló programokat. T. T. Képviselői fogadóóra Krekács László, a 8-as számú választókerület országgyűlési képviselője december 2-án, kedden 13-tól 15 óráig fogadóórát tart Mikebudán a tanácsházán. Az előbb mondottak dacára nőtt a ceglédi üzemigazgatóság fuvarozási teljesítménye, az első félévben* jó feladatokra tettek szert, szerencsésen alakult az előszállítási idény, s csökkent a hagyományosan nagy különbség az első negyedév meg a többi leterheltsége között. Az őszi csúcs ritmusára jellemző, hogy ez év októberében 3 millió forinttal nagyobb bevételt könyvelhettek el, mint a tavalyi idény azonos szakaszában. Emelkedett a pótkocsi segédletével megtett kilométerek száma, és megduplázódott a nemzetközi fuvarteljesítmény is. Az úgynevezett árutonna kilométer 10 százalékos fölfutást mutat, ám a bevételek nem követik ezt, csupán 2— 3 százalékkal magasodtak. A kereskedelempolitikai erőfeszítések is eredményt hoztak. A ceglédi üzemigazgatóság megtartotta fuvaroztató partnereit, egyéb tevékenységeinek körét és intenzitását növelte, szépen alakultak a gépi rakodás és a szállítmányozás számmutatói, s idén új szerződések is köttettek. V. S. A nyolcadik utas A Szabadság Filmszínházban november 28-án és 29-én, az éjszakai előadáson este 10 órakor a nagy sikerű Nyolcadik utas: a halál című színes angol sci-fi kerül bemutatásra. Csak 18 éven felülieknek! Bugrisok December 2-án a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a Népszínház társulata vendégszerepei, a népszerű olasz szerző, Carlo Goldoni nagy sikerű vígjátékát, a Bugrisokat mutatják be. Ezen a napon két előadás is lesz. 16 órakor az ifjúsági bérletsorozat első, míg 20 órakor a Thália bérlet második előadásaként. A darab rendezője Beké Sándor. A főbb szerepekben Horváth Ferencet, Illyés Máriát, Kiss Lászlót és Hell Jánost láthatja a publikum. ISSN 8133—2600 (Ceglédi Hírlap Kolóniái csavart oszlopok A Stylus Faipari Kisszövetkezet új asztalos kéziműhelyében Cegléden egy hónapja kezdődött meg a termelés. A több mint háromszáz négyzetméter alapterületű csarnokban szerelik öszsze a bútorokat. Vadas László — a képen — a kolonial szekrények oszlopait a kötésekhez fúrja. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nem háromszáz - ötszáz Csak egy kis emberség Átszervezés után Rákapcsolt a Volán Heg kell szokni az új rendet Nyársapáti körkép I. lobb híján Kecskemétre járnak
