Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

Nem bélyeg Sporttörténelem... Ami­kor ezt a kifejezést hasz­náljuk, vajon gondolunk-e arra, hogy hány ember életének története egyenlő szinte környezete sport­­történelmével? Minden csapat tájékán találunk ilyen polgárokat. A legma­gasabb osztályban küzdő­től a legalsóbb csoportban szereplőig. A bagi sportpálya szé­lén hasonló ismerőseink Némedi Sándor és Nagy Károly. Sokat tudnak me­sélni az elmúlt évtizedekről, hiszen a bagi a környék legrégibb egyesületei közé tartozik. Igaz, az itt spor­tolók falusiak, de sok szép pillanatot seereztek városi nézőknek is a több mint fél évszázad alatt. És mégis, hányszor előfordul, hogy lekicsinylőén, sér­tően vetik ezt szemükre az ellenfelek szurkolói, mi több. szakvezetői is. A legtöbbször természetesen akkor, amikor számukra kedvezőtlenül áll a talál­kozó eredménye, Azqk az emberek talán úgy gondolják, magveté­sükkel a bagiak fájó pontját találják el. Már­mint hogy ők falusiak. Té­vednek. Embereink éppen arra büszkék, hogy az első Tsz SE az NB Ul-ban a bagi volt! Amikor Néme­di Sándor a szünetben a jegytömbbel a kezében felkeresi a szurkolókat, a belépőkön ez a bélyegző áll: Vörös Csillag Tsz SE Bag, 1952. Azóta az elne­vezés és a fő támogató is változott, de a múltjukra büszke sportbarátokat ez nem befolyásolja, a lényeg nem változott, csapatuk községi, falusi. így szere­tik. B. G. ts m LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1986. NOVEMBER 24., HÉTFŐ A végrehajtó bizöttság tárgyalta Elkészítik a közművek térképét A városi tanács végrehajtó bizottsága e havi ülésén be­számolót tárgyalt meg és fo­gadott el a városi .állategész­ségügy helyzetéről, valamint a szabálysértési feladatok el­látásáról. Az első beszámolót dr. Szőke Ferenc városi állat­orvos, a másodikat Kovács Ilona, a hatósági osztály ve­­. zetője terjesztette elő. Ezt kö­vetően dr. Horváth Ilona, a vb titkára adott tájékoztatót a megyei komplex felügyeleti vizsgálat megállapításainak időarányos érvényesítéséről. Az egyebekben Somfai András titkárságvezető előterjesztésé­ben elfogadták az állami la­kóházak megóvására szóló in­tézkedési tervet, Kovács Ilona előadásában az OTP-lakások­­ra összeállított névjegyzékter­vet. Mayer János műszaki osztályvezető előterjesztésében a . közműalaptérkép készítésé­nek tervét. Befejezésül Papp István tanácselnök számolt be a lejárt határidejű vb-hatá­­rozatok végrehajtásáról. ~A testület méltányolta a Bem József utcaiak kérését, akik társadalmi munkában, a tehén Sporthírek Kézilabda A GSC a számok tükrében A GSC férfi kézilabdacsa­­patainak bajnoki szereplését, boncolgatva, a következő ered­ményekről, megállapításokról adhatunk tájékoztatást. A fel­nőttek szezononként! teljesít­ménye közel egyforma volt, tavasszal négy győzelem mel­lett egy döntetlent sikerült be­gyűjteni és ötször vesztesen hagyták el a játékteret.. 226-225-ös gólkülönbséggel 9 pontot szereztek. Ősszel a négy győzelmen kívül hat ve­reséget szenvedtek. A gólkü­lönbség 239-248 volt, a pon­tok száma pedig 8. Pályaválasztóként lényege­sen eredményesebb volt a csa­pat, hét győzelem, egy dön­tetlen és két vereség szerepel a leltárban. A vereségeket a bajnok Ikladtól és a második helyezett Gyömrőtől szenved­ték el. A hazai gólkülönbség 235-212. Vendégként elég si­ralmas teljesítményt tudhat maga mögött a gárda. Mind­össze a sereghajtó Nagymaros otthonából' sikerült elhozni a két pontot, más semmi! Az idegenbeli gólkülönbség meg­lehetősen nagy volt, 230-262. Hasonlóképp elemezve az if­júsági csapat bajnoki produk­tumát, már lényegesen egy­szerűbb a helyzet. Csak egy mérkőzésükön nem sikerült győzniük. Tavasszal százszáza­lékosan szerepeltek, gólkü­lönbségük 209-123 volt. Ősz­szel egy hazai vereség mellett 220-136 volt a gólkülönbségük. Idegenben 211 gólt dobtak, 128-at kaptak. Itthon 238-131 volt‘az év folyamán a gólkü­lönbség. A felnőtt csapatban renge­teg játékos szerepelt, összesen 25. Közülük azonban mind­össze egy csapatra való azok száma, akik legalább a baj­noki mérkőzések felénél több­ször léptek pályára. Nagyon sok volt olyan kézilabdázó, aki csak kiegészítő emberként jutott szóhoz. Tízen egy-ket­tő, esetleg három találkozón jutottak szóhoz. A stabilitás hiánya is megmutatkozott a gárda eredményességében. A nagyoknál a játékosed­ző Urbán lett a gólkirály 104 találattal. A második helye­zett Szlifka mindössze egy do­bással maradt le. Horváth 52-szer, Szabados 51-szer, Szabó I. 42-szer, Szabó M. 27-szer vette be az ellenfelek kapu­ját. Az eredményességi sor­rend ettől eltér. A mérkőzé­senkénti gólátlagot hat mér­kőzés alapján számítottuk. Eszerint első Szabó I. 7, 2. Ur­bán 6,50, 3. Szlifka 5,15, 4. Szabados 4,64, 5. Szabó. M. 3,38, 6. Horváth 2,60 átlago­san dobott góllal. Az összesen elért 465 gólból 30 esett büntetőből. 108 sza­baddobást ítéltek a játékve­zetők, az értékesítés 74 száza­lékos volt. Ez közel egyező az NB 1-ben a tavaszi szezon után nyilvántartott értékkel, ami 73,5 százalék. Szlifka 49- ből 35-öt (71 százalék), Urbán 34-ből 28-at (82 százalék), Sza­bó I. 14-ből nyolcat (57 szá­zalék), Szabados ötből négyet (80 százalék) dobott a háló­ba. Az ifisták góllövő- és ered­ményességi sorrendjének él­csoportja a következőképp ala­kult: 1. Szabó A. 94 gól (6,27 mérkőzésenként), 2. Szekeres 84 (4,94), 3. Bátori 63 (4,2), 4. Hajdú 40 (4,44), 5. Rusai 37 (2,13), 6. Surányi 33 (3). Az összes 429 gólból 37-et az 53 nekünk ítélt kétméteresből szerezték az ifik. A legtöbbet Szekeres — 28-ból 23-at — és Szabó — 11-ből 7-et — do­bott. A közvetlen utánpótlást je­lentő együttesben tizennyol­cán szerepeltek, közülük nyol­cán felnőtt-találkozón is szó­hoz jutottak, ezért az ifimér­kőzéseken szereplők átlagos száma már nem is tűnik sok­nak. Sokszor a jegyzőkönyv­ben elférő 12 főhöz képest csak éppen elfogadható lét­számmal álltunk ki. Átlago­san 9 játékos került a listára. Voltak, akik évközben ér­keztek a csapathoz, de néhá­­nyan közülük is lemorzsolód­tak. Akik rendszeresen jártak edzésekre, azok lehettek úgy nyolcan-tízen Olykor 14—15 fiatal is megjelent. Az jelent gondot egyik-másik fiatalnál, hogy még . nem megfelelő szintű a rendszerességük, a fe­lelősségtudatuk. Ebben feltét­lenül előbbre kell lépnünk — közösen. M. G. felüli anyagi eszközök ráfor­dításával kívánják az utat építeni, 45 ezer forintot sza­vazott meg hozzájárulásként erre a célra. Az állami lakóházak meg­óvására hozott intézkedési terv magyarázó része hangsú­lyozza, megvalósításához szo­ros együttműködést kell ki­alakítani a tanácstagok, a la­kóbizottsági tagok és a város­gazdálkodási vállalat között. A vállalat a felújítás meg­kezdése előtt tájékoztatja az illetékes tanácstagot, lakóbi­zottságot a munkáról, akik azt menet közben ellenőrizhetik, és észrevételeiket az erre a célra rendszeresített naplóban rögzíthetik. Ott lehetnek a műszaki átadáson, az azt megelőző bejáráson. A válla­lat jelzésére megjelenhetnek akkor is, amikor az olyan la­kást ellenőrzik, amelynek la­kója nem rendteltetésszerűen használja azt, avagy környe­zetét valamilyen módon za­varja. Közösen léphet föl ta­nács- és lakóbizottsági tag a vállalattal, amikor valakik rongálják az épületek állagát, nem teljesítik karbantartási kötelezetségeiket, az üzemel­tetési költségeket a víz, vil­lany pazarlásával növelik. Az említett testületek tag­jait meghívják a VGV által tartandó lakógyűlésekre, ahol ismertetik a felújítási munka megkezdését és várható befe­jezésének idejét. Ezeken az összejöveteleken megtudhat­ják a lakók kívánságait is. A városgazdálkodási vállalat a tanácstagi beszámolókon el­hangzott közérdekű bejelenté­sekre tett intézkedéseiről is tájékoztatja a tanács- és la­kóbizottsági tagokat. Az együttműködés elősegíté­sére a titkárság megadja a városgazdálkodási vállalatnak a tanács- és lakóbizottsági ta­gok, körzetek szerinti névso­rát. Következő témánk az egy­séges közműnyilvántartás. Éz -L a közmű jellegű vezetékháló­zat térbeli és fontosabb mű­szaki adatainak országosan, egységes rendszerben és mód­szerrel történő rögzítéséből, valamint az adatok rendszeres átvezetéséből áll. Rajta lesz­nek a térképen az elektromos vezetékek, a szennycsatorna, az ivóvíz vezetékei, a gázháló­zat, a távközlési vezetékek. A térképekkel elejét vehetik pél­dául az utóbbi években, külö­nösen a fővárosban gyakori vezetékátvágásoknak, amelyek legtöbbször azért történtek, mert senki sem tudta, mi-, hol található a földben. A térképkészítés költségeit az üzemeltetők, a megyei és a városi tanács, valamint a mi­nisztérium viseli. A városi ta­nács készítteti el a belterület és az azt övező egy kilomé­teres sáv alaptérképét, bemé­reti és helyszínrajzot készíttet a saját kezelésében lévő csa­tornákról. A közműnyilvántar­tás továbbvezetése szintén a tanács feladata. Ezek után a lakáselosztási tervről és a kiutalási névjegy­zékről. A végrehajtó bizottság kétévente köteles ilyet készí­teni. A most elfogadott terv OTP-öröklakásokra vonatko­zik. Különböző címeken és jo­gokon az előttünk álló két év­ben száz lakást osztanak el. Az elfogadott névjegyzéket a városházán kifüggesztik. Az ülésen tárgyalt többi té­mára lapunkban még vissza­térünk. Most még annyit, hogy a tanács elnöke tájékoz­tatta a testületet néhány folyó ügy állásáról. Egyebek között arról, hogy a jövő évben a Tigáz gödöllői kirendeltsége önálló üzemigazgatósággá ala­kul, s városunkból látják el az egész megyét. Ez telepének nagyobbításával jár, aminek nincs akadálya, hiszen terület van hozzá. Személyzete is bő­vül, folyamatosan növekvő feladatainak ellátásához több szakemberre lesz szüksége. Arról is szólt a tanácselnök, hogy egyre sürgetőbb az 'új városi temető létrehozása. En­nek mikéntje még nincs tisz­tázva. Környezetvédelmi tábor Megállapodás it évre öt évre szóló megállapodást kötött a KISZ Zala Megyei Bizottságával a városi tanács, amelynek értelmében nyaran­ként továbbra is táboroznak Gödöllőn zalaegerszegi diá­kok, akik részt vesznek kör­nyezetvédelmi feladatok meg­oldásában. Parkok, közterü­letek gondozásában, fenntar­tásában. s amennyiben lehet­séges, bizonyos felújítási mun­kákba is bevonják őket. Két éve alakult ki e kap­csolat a város és a zalaeger­szegiek között, akkor rendezték az első környezetvédelmi tá­bort Gödöllőn. Hogy éppen velük, az a véletlen műve. A KISZ Pest Megyei Bizottsá­gánál jelentkeztek a zalaiak, ho,gy szívesen jönnének a gye­rekek. Az edcligieknéi valami­vel többen. Az elmúlt két év­ben negyvenen voltak egy tur­nusban, a következő öt esz­tendőben ötvenen—hatvanan lesznek. Továbbra is két tur­nusban dolgoznak majd. A megállapodást megelőző eszmecserén egyetértettek ab­ban, hogy olyan munkát kell adni a fiataloknak, amelynek értelmét és hasznát látják, amely mérhető, tehát látszat­ja van. A naphosszat való ge­­reblyézés nem tartozik ezek közé. A volt testőrlaktanya körüli park kialakítása, épí­tése annál inkább. Hogy jövő­re mit csinálnak, azt már a tavasszal egyeztetik, nem ke­vésbé a szabadidős programo­kat. A gödöllőiek megadják a kínálatot, a diákok választa­nak. Munkaként szóba jöhet a leendő gimnázium mögötti térség rendezése, az itteni pa­takszakasznak a kitisztítása, a parti sétányok elkészítése. De gondolnak néhány lakótelepi játszótér felújítására, rendbe­tételére is. * Ami a szórakozást illeti. Vass István, a városi tanács elnök­­helyéttese, aki részt vett a megállapodás előkészítésében, elmondta, a zalaiaknak, noha annak idején a főváros köze­lébe szeretteit volna jönni, mégsem Budapest a csábító. Azért jönnek a következő években is hozzánk, mert Gö­döllő és környéke sok érde­kes látnivalót kínál. Ilyen a Hungaroring, a városi arbo­rétum vagy a nem messze le­vő vácrátóti növénykert. A legértékesebbnek különben a korábban itt jártak a helytör- ‘ téneti gyűjteményt tartották, az igazgató. Polónyi Péter előadásával együtt. Kér­ték, ezt mindenképpen vegyék be ismételten a programba. A táborozó diákok munká­jáért, elszállásolásáért, prog­ramjaiért ezentúl is hárman felelősek: a tanács, a KISZ városi bizottsága, valamint a városgazdálkodási vállalat. A tanács a szervező, irányító, a KISZ-bizottság gondoskodik a szabadidős programokról, a VGV a munkához szükséges anyagokról, eszközökről, és .a szakmunkát is ők adják. Az 1987-től 1991-ig szóló megállapodás, akárcsak a nagy nemzetköziek, a kölcsönös elő­nyökön alapul. A gyerekek be­lekóstolhatnak az eredményes munkába, megismerhetnek egy másik vidéket, a gödöl­­lőieknek pedig az a jó, hogy olyan feladatokat oldanak meg ingyen, amelyekre különben súlyos ezreket kéne fizetniük. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Fizessen. nagysád! készült 1937-ben, 17 órakor. ma Mozi Újra Danaldék. összeállítás Walt Disney rajzfilmjeiből. Csak 4 órakor! Minőségi csere. Színes, ma­gyarul beszélő kubai filmvíg­játék, 6 és 8 órakor! Pécsi A fiatalok részvételével Korábban már szóltunk azokról az elképzelésekről, programokról, melyek megva­lósítását tűzte ki célul a KISZ péceli nagyközségi bizottsága, melyek közül minden korosz­tály választhat kedvére valót. Nagy sikerrel — csaknem 800 részvevővel — zajlott le a Fut a Pécel tömegsport-ren­dezvény a múlt hónapban. No­vember utolsó hete is bővel­kedik eseményekben. Megkez­dődött a nagyközségi kispá­lyás labdarúgó-bajnokság, ösz­szemérhetik tudásukat a pé-, celiek asztaliteniszben, sakk­ban és lövészetben. A verse­nyek anyagi fedezetét a szö­vetkezetek koordinációs bi­zottsága adja. Ez a szervezet a múltban is jelentősen tá­mogatta a nagyközségi kultu­rális és sportrendezvényeket. Megalakították a safariklu­­bot, amely a településükön élő vadászok összejövetelének, tevékenységének ad keretet. Terveik szerint e klubot bő­vítenék horgász, természetfo­tós, környezetvédő szakágakkal is — igény szerint. A KISZ-bizottság november­ben a haladó népi hagyomá­nyok megőrzésére táncházat nyit a művelődési otthonnal közösen. Szerepel még ter­veikben _ a politikai kaszinó létrehozása, a fásítási prog­ramban való részvétel, jégpá­lyaépítés. Motorfűrész-kezelői vizsgát tett erdészeti szakmunkást- esetleg társokkal együtt — keres felvételre a Rákos völgye Mgtsz mogyoródi erdészeti üzemága. Jelentkezni lehet Mogyoródon, a tsz erdészeti, irodájában. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) — Mindehhez kell a tagok végtelen lelkesedése, az a tár­sadalmi munka, amit a sze­repléseken kívül heti hat óra próba jelent. Én állásban nem vagyok, ezt .lelkesen csinálom és egyetlen segítségem a gö­döllői Joó Ibolya, aki szólam­betanító. zongorakísérő, zene­tanár egy személyben. Van még egy kórusom: az 1984-ben alakult, akkor még gödöllői járási pedagógus ve­gyes kórus, akik már abban az évben a pedagógus-szak­szervezet észak-magyarországi találkozóján arany fokozatú minősítést kaptak. A lányok háromnegyede óvodai dolgozó, egynegyede tanár, a fiúk nem pedagógusok. — Legnagyobb eseményün­ket, a legnagyobb megtisztel­tetést a végére hagytam. De­cember 22-én a budapesti ’ Kálvin téri templomban Liszt Ferenc-emlékhangver­­seniit rendeztek két női, egy férfi- és egy vegyes kari blok­kal. Mindegyik blokkban há­rom kórus énekelt 3—3, a Liszt-emlékműből csak ritkán hallható kórusművet. A ve­gyes karba minket is meghív­tak, ami nagy dicsőség szá­munkra, számomra pedig, hogy a mi hármas éneklésünk középső számát én veszényel­­h ettem. Fazekas Mátyás csak még egyeztetni kell a — szintén helybeli — Ella Péter csembalóművésszel, a rádió zenei szerkesztőjével. Évente koncertezünk a Gödöllő és Vi­déke Áfész — másik patro­­nálónk — kulturális rendez­vényén, ez évben december 13-án kerül rá sor. r- Kedves kötelességünk a helyi alkalmak: esküvők, köz­ségi ünnepek állandó részt­vevői vagyunk. Részt vettünk a Liszt-évforduló »alkalmával a szentendrei művelődési köz­pontban rendezett regionális — az északi vonzáskörzet — hangversenyén; — Ez évben, a népművelők napján megkaptuk a Szocia­lista Kultúráért kitüntetést, és egy kirándulást jutalmul. A kirándulás helyett edzőtá­borba mentünk Egerbe, a Buttler turistaházban szerez- ' tünk szállást, naponta három, vasárnap egy próbát tartot­tunk — a városban csak a várat néztük meg. — Jövő évi nagy progra­munk — a megszokottakon túlmenően — a jubileumi mű­sorunk. valamint a Vándor Sándor-fesztiválra való készü­lés. Ez a négyévenként ismét­lődő fesztivál országos meg­mozdulás, szeretnénk itt is si­kerrel szerepelni. A latin cantemus szó jelen­tése: énekeljünk! Ezt a nevet vette fel az 1977 őszén alakult veresegyházi kamarakórus, Vadász Ágnes karnagy vezeté­sével. Jövőre jubilál a Can­temus. A tervekről és az ered­ményekről beszélgettünk a karnaggyal. — A kórus tanácsi támoga­tással alakult, most 38—40 tagja van, köztük 16 férfi. Évről évre fejlődünk. Ennek a fejlődésnek a pillanatnyi csúcsa, hogy ez év elején a kilencedik országos minősítőn elnyertük a hangversenykórus fokozatot, amivel község'nem sok dicsekedhet! — Egy kis visszatekintés: 1984-ben vendégül láttuk a Horsens Garden dán ifjúsági együttest, 1985-ben viszonoz­tuk a látogatást. Évente visz­­szatérő koncertjeink: éneke­lünk a zenei világnapon, a rádióban a Kóruspódiumon, de készült stúdiófelvételünk is, ami önmagában értékmérő, hangversenyezünk a múzeumi hangversenyeken, a Történeti Múzeumban, a Magyar Nem­zeti Galériában, a Vajdahu­­nyad várában. Itthon Karácso­nyi muzsika címmel adunk hangversenyt a helybeli mű­velődési házban: az idén de­cember 19-én kerül rá sor, Veresegyház Edzőtáborban is mit a kórus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom