Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

Biokémia üvegfal mögött Egy éve üzemel a Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet ii,j vérfeldolgozó üzeme. A teljesen steril körülmények között dolgozó biokémiai üzemben ez év harmadik negyedében mint­egy 20 ezer liter plazmát dolgoztak fel. Felvételünkön: Pohl László szűrőmester az üvegfal mögött a Zcitz-tartály csapjait zárja le a gyártás megkezdésekor. (Hancsovszki János felvétele) Kereskedelmi őrjárat Vonzó a sok és szép áru A városközpontban, a 20-as Népbolttal szemben helyez­kedik el az Áfész-áruház. Utam során az utóbbi élel­miszerosztályára tettem láto­gatást. Délidőben érkeztem, amikor az ember azt gondol­ná üres az üzlet, mégis sok vásárlót találtam. Meglepett a sok áru, a roskadozó polcok. Egy ideig nézelődtem, majd megkerestem Szívós Lászlóné vezetőt. Örömmel vette ér­deklődésem, látogatásom és szívesen válaszolt kérdéseim­re. Az árufeltöltés folyama­tos. Az éves tervet túltelje­sítik, év végére 8—10 száza­lékkal, noha magas a tervük. Vonzó a sok és szép áru. Na­ponta érkezik például vala­melyik vállalattól hentesáAi. Szállítójuk a budapesti, a vá­ci, a gyöngyösi, a szekszárdi húsipar, és a kecskeméti Bar­­neváll. Időre jön az áru és így, mint már említettük, min­den napra jut friss portéka a pultra, illetve a vásárlók ko­sarába. Sajnos, a gyári kenyérrel nem állnak ilyen jól, a minő­séggel többször baj van. A Dregonya utcai sütöde állít­ja elő az alföldi kenyeret igen jó minőségben, valamint egy cinkotai magán péküzem és a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat, mely diabetikus és sajtos kenyeret szállít. Problémás a hétfői nyitva tartás, a dolgozók nagyon sé­relmezik a hosszú biunkaidőt. Hétfőn is 6—18.15-ig bent vannak és kedden reggel új­ra kell kezdeni. A hétfői na­pokon általában a kis boltok zárva vannak és ilyenkor kü­lönösen megnő a forgalom. 32 fő a létszám, és emellett hét tanulójuk is van. Tanuló­neveléssel mindig foglalkoz­nak, szeretik a fiatalokat. Már most készülnek a kará­csonyra, megérkezett a sza­loncukor. Az élelmiszerosztály vezetője, Szívós Lászlóné 25 éve dolgozik a kereskedőszak­mában és összesen három üz­letben tevékenykedett ez ideig nem vándormadár. Van szo­cialista brigád náluk, mely a Békés Glas nevet viseli, több alkalommal ismerték el jó munkájukat. Amikor Szívósné kifelé kísért, rövid időre a pultok mellett megálltunk. Egy idegen házaspár lépett be, és az asszony megszólalt, hihe­tetlen mily nagy választék van itt. Ezen a napon na­gyobb elismerés nem is kel­lett a szerény üzletvezetőnek. Az áruház mögött van a piac, végigmentem az asztal­sor mellett, és megálltam a kiskereskedőknél, néztem a sok szép árut. Katona Lajos kereskedőtől kérdeztem, hogy­hogy még mindig van dinnye. Nála majd karácsony tájt is lesz a kanadai tökdinnyéből, amit most a szomszéd árul, nem is drága, 6 forint kilója. Áru van bőven, az áwak elég­gé magasak. Káposzta 10, kel­káposzta 22, karfiol 22 burgo­nya 10, uborka 60, vöröshagy­ma 16, fokhagyma 160, zöld­ség 30 forint. A bab 76—90, a cékla 12, a paprika kilója 34, darabja 6 forint, a retek csomója 4 és 10 forint között van. Egy kiló mák 100, gomba 110, héjas mandula 120, nas­polya 36, gesztenye 60, citrom 30 forint. Az alma kilója 10 és 20, a szőlőjét 20 és 56 fo­rint között mérik, a tojás 2,80. Cs. J. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XHI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1956. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Nemzetközi együttműködés Falu a sztráda két oldalán Ma, amikor már mindennel olyan aprólékosan foglalko­zunk, s amikor minden apró részlet gyorsan változik, gyor­sabban, mint saját magunk alakulunk, különös erővel tör fel bennünk az a vágy, hogy környezetünket időnként • na­gyobb távlatokból is láthas­suk. hogy a részekből össze­álljon az egész, s az egészben másképp tükröződjenek az összetevők. Ám minden fejlő­dik, s ez elsősorban a növeke­désben tükröződik. Amit. ko­rábban egy nagyobb emelke­dőről át tudtunk tekinteni, ne­tán egy fa tetejéről is, az ma már csak egy részlet. Bagi csomópont Célunk eléréséhez a bagi Tatárülés tetejére sem elegen­dő felsétálnunk. Igaz, elkáp­ráztatja az embert a körkilá­tás, a szemünk elé táruló tá­gas tér, melyen izgatottan hordozzuk végig tekintetünket, összefogó képet csak még ma­gasabbról nyerhetünk! Ilyen előzmények után ért­hető örömmel találkoztam a minap egy prospektusban Galga-völgyi légifelvétellel. Az évtized eleji fotót a Csinto­­vány elnevezésű határrész fö­lött készítették az akkor még csak épülő autópálya bagi cso­mópontjáról s környékéről. Az itt élőben a felfedezés első hatása a büszkeség. Szü­lőfaluja szerepel a nemzetkö­zi technikai és tudományos együttműködést segítő hazai szervezet, a TESCO kiadvá­nyában és az sem baj, ha szá­mukra nem a község a fon­tos, hanem az ott megvaló­sult beruházás. Lényeges az számunkra is, hiszen ennek révén szerepelhetünk a világ számos országába eljutó tájé­koztatóban Budapest Duna­­hidas látképével, valamint egy vízi erőművel együtt. Ezernyi információ A fotó nekünk ezernyi más információval szolgál. A szí­nes madártávlati kép a bal szélén a vidék természetes állapotát mutatja. Az Egres­patak bal partján keskeny sáv húzódik az új út egyik leága­zásáig egyedül álló fűzfákká), tarkított réttel. Az ember e kis idill közepén is tanyát ütött. Szalmakazal sárgállik a zöldben, a juhtelepről árok vezeti a vizet a patak szabá­lyozott medrébe. A szabad térségek döntően szántóterületek. Ki tudja, meddig maradnak azok? A terjeszkedő, kifelé .építkező falu csak ebből vehet el, ebből szakíthat telkeket. S miért ne épülne tovább Bag, hiszen fej­lődését a jó közlekedés is tá­mogatja. Bár egyre több az emeletes családi ház, a fák magasabb­ra nőnek, térhatásúnak tűn­nek, tavaszi zöld lombjukkal kiemelkednek az egész kép­ből. A táj azóta végbement változásait követő szem a kép jobb alsó sarkában, a szalma­kazalhoz hasonlóan sárga agyagsivatag helyére már oda­képzeli a fásítás révén növe­kedő új állomány zöldjét is — hiába Van késő ősz a madár­távlatban készült kép felfede­zésekor. Sok ezer köbméter föl­det elhordták a domb oldalá­ból. napjainkban a setéik gyó­gyulását látjuk. Távolabb te­kintve fordul a helyzet. A sztrádával kettévágott község­ben egy kettévágott erdő mindkét oldalán ma kevesebb a fa. mint a fotó készültekor. Parkosítás után Még messzebb, ’ahol a falu kapuinak nevezett felüljár^­­hidakat elhagyva jobbra for­dul az aszfaltfolyó, egy má­sik beavatkozás nyomát észlel­hetjük. Mezővédő erdősávot keresztezett ott az építkezés, nem is merőlegesen, ezért szé­les irtás keletkezett a fasor­ban. Ha a községből erfe né­zünk, a látvány olyan, mintha kilyukadt volna a látóhatár. Szellemes megoldással, az M3- as két oldalán ellenkező irányban 50—50 méter hosszú fásítással ezt a rést össze le­hetne húzni. Mire a pótlás fel­nőne, sajnos a jelenlegi fasor elöregszik, ezért e gondolato­kat az új mezővédő sáv tele­pítésénél kell figyelembe ven­ni. Érdemes, hasznos lenne más településekről is ilyen szemlé­letes (tér)képet készíttetni. Szorgos tanulmányozásukkal elkerülhetnénk a rossznak bi­zonyuló döntések egy részét. A határ, a belterület, a te­rek, az utcák, a porták csino­sítása ránk vár. Ä légifelvétel lehet szép akkor is, ha az azon fel nem ismerhető részek gon­dozatlanok. A helybeliek szá­mára mégis úgy ér valamit az egész, ha az elemeiről is tudja, ápoltak. Ezért örülök nagyon a Hősök terén a parkosítás után a fenyőcsemetéken az jdén megjelent első tobozok­nak. Balázs Gusztáv Öt földrészen Számottevő bővülés Hazánk a világ 117 országá­val épített ki kereskedelmi kapcsolatokat. Termékeink az öt földrész 92 államába jutnak el, s hazánkba 115 országból érkéznek különböző fogyasztá­si cikkek, beruházási eszközök. Tavaly a magyar vállalatok Európában, Ázsiában és Af­rikában bővítették számotte­vően eladásaikat, míg az ame­rikai. ausztráliai és óceáni ex­portjuk kismértékben vissza­esett. Számottevően bővült az el­múlt öt esztendő során a mű­szaki-szellemi termékek kül­kereskedelme is. Míg a forga­lom 1981-ben alig haladta meg a 2,5 milliárd forintot, addig tavaly az eladások és vásárlá­sok összértéke megközelítette az 5 milliárd forintot. Az öt földrész 50 államába jutottak el a magyar műszaki-szellemi termékek. A fejlett országok Ha napközben marad ki az áramszolgáltatás, sok esetben észre sem vesszük. Ám, ha es­te sötétség borul a lakás he­lyiségeire, találgatjuk, mi tör­tént, meddig tart az áramszü­net. Az elektromosság nélkül talán meg sem tudnánk már élni. Erről beszélgettünk egy este Berze Béla villanyszere­lővel, aki ötven éve és két hó­napja egy munkahelyen dol­gozik! Az Elektromos Müvek elődjénél, a Phoebusnál állt munkába. A fél évszázad alatt sok em­lék gyűlt össze benne a szak­máról, a munkájáról. A vil­lanyszerelés sok fizikai mun­kával és az ahhoz kapcsolódó nagy felelősséggel jár. A kö­rültekintés, az elővigyázatos­ság, a szabályok betartása ezen a területen nélkülözhetet­len. A szakma mégis szép és élvezetes, főleg akkor, amikor kigyulladnak a lámpák, a gé­pek működni kezdenek, — Az első naptól a gödöl­lői kirendeltség állományában vagyok. A háború alatt, saj­nos. sok munkát adtak a lé­gitámadások. A bombák és a tüzérségi lövedékek darabok­ra tépték a vezetékeket. Az A ház előtt kialudt a villany Ötven év egyetlen helyen Erdő, a Thököly, a Podmanicz­­ki utcában az oszlopsort is le­tarolták a harci cselekmények során. Szerencsére a telepen voltak tartalékpóznák és pó­tolni tudták a tönkremente­ket. A háború utolsó szaka­szában keletkezett a legtöbb kár, a hálózat nagy része el­pusztult — mesélte. — A felszabadulás után tel­jes erővel láttunk munkához, hogy Gödöllőn helyreálljon az áramszolgáltatás. Szinté meg­állás nélkül szereltünk. Né­­hányan a társak közül: Hor­váth Lajos, Nagy Ferenc, Szluka József, Fekete Gyula, Emericzi Kálmán, Maszlagh Sándor, Madarász János, Nagy Imre, Palluska Lajos, Sóvári Sándor üzemvezető, Darázs Pál, Kolozs József, Horváth József. A többi név felidézésén már gondokodnom kellene. A nagy pillanathoz, a meg­javított hálózat feszültség alá helyezéséhez 1945. május el­sején jutottak el. HÉV-kábe­len kapták a feszültséget, mert a sajátjuk még hibás volt. En­nek a kijavítása Berze Béla feladata volt. Napokig nem került haza. Ma 75 éves, de korát meg­hazudtoló frissességgel mozog, dolgozik. Három gyermeke kö­zül egy fiú, két lány. Már há­zasok. Van három unokája. — Engem a sport is meg­­edzett — folytatta. — Tizen­hét éven át rúgtam a bőrt a Gödöllői Iparos Kör színeiben. Ifjúsági válogatott, majd kö­zép-magyar válogatott voltam. Ez idő tájt kaptam a Fifi be­cenevet. Berze Bélából sok van a városban, de Fifiből csak egyetlenegy. A keménykötésű, közepes termetű ember elmondta, hogy akkor a munkában és a sportban mások voltak a kö­vetelmények. Társasutazások, autóbusz, üdítők nem adattak meg. HÉV-vel utaztak Cinko­­tára, és onnan gyalog torony­iránt Rákosligetre, vagy Ke­resztárra. Hasonlóan sokat gyalogolva közlekedtek Isa­­szegre vagy Veresegyházra is. így melegítettek be! Ha nem hisszük, kérjük ki Parádi La­jos véleményét! Az idős kis­iparos mindig velük sürgött. A játékostársak között sokan voltak, akik 1926-ban az Er­­zsébet-parki pálya avatóján szerepeltek. Akkor költözött el a sportkör a MÁV-állomás mögötti területről. De térjünk vissza a szak­mához és a jelenbe! Ma is szívesen dolgozik, az elektro­mos vízmelegítők óráit ellen­őrzi és cseréli. Beszélgetésünk közben felesége egy díszokle­velet hoz bé. Az Elektromos Művek fejezte ki ezzel elis­merését a munkában töltött évtizedekért. Percek alatt le­zajlott az ünnepség, átvették a papirost és az ezer forintot tartalmazó borítékot. A mi beszélgetésünk tovább tartott. Amikor búcsúzván ki­léptünk a kapun, milyen a sors, a ház előtti oszlopon nem működött a közvilágítás. Majd jönnek a fiatalok! — jegyezte meg Berze Béla. ő már nem megy fel az oszlopra. Csiba József mellett- számos fejlődő ország is fontos piaca a magyar mér­nökök. szellemi foglalkozásúak alkotásainak. Vsrseg Áruházavatás Versagen ma nyitják meg az új ABC-kisáruházat, amely a régebbi iparcikk-, hús- és italboltnak helyet adó épület felújításával, bővítésével lé­tesült. A rekonstrukció során negyven négyzetméterrel bő­vült a terülef, s így lehetővé válik, hogy a korábbi tizen­egymilliós forgalmat tizenhat­milliósra emeljék. Tervprogram Boróka utca A városi tanács végrehajtó bizottságának döntése szerint a Boróka utcai területet, ame­lyet az Agrártudományi Egye­tem szántója, a Klapka és a Fenyvesi földút határol még, az adottságokat és az igénye­ket figyelembe véve lakó- és üdülőterületnek jelölik ki. A városközponthoz közelebbi ré­szen főleg lakóházakat építe­nek, a Fenyvesi földúttól dél­re lesznek az üdülők. A vasút menti, feltöltés alatt álló ré­szén szintén üdülők épülhet­nek, ötévi építési korlátozás­sal. Az ellátás a Klapka ut­cai ABC-ből oldható meg. A terület megközelítésére a 30-asból kiinduló utat tervez­nek, amely a valkóihoz csat­lakozna. — Nycflcvannegyedik élet­évében meghalt Szentimrey László, a volt gödöllői Szent István fiúotthon . igazgatója. Temetése november 5-én dél­előtt 10 órakor lesz a Farkas­réti temetőben. Mozi Maximka. Színes szovjet ka­­landfilm. Csak 4 órakor! Hóbortos népség. Színes botswanai filmvígjáték. 6 és 8 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma, Aranyember, készült 1936-ban, 17 órakor. Kertbarátok foglalkozása, 13 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Bronzkori sírkerámia Ver­­segről, megtekinthető az elő­térben. Kispályás villámtorna A November 7. Kupáért Az idén is megrendezik a' városban a November ‘ 7. Kupa kispályás labdarúgó­­villámtornát. A verseny helye a GEAC-pálya, a találkozók reggel fél kilenckor kezdőd­nek. Részt vehet minden olyan csapat, amely a neve­zést, a nevezési díjat a no­vember 6-i határidőre bekül­di. , A nevezési díj 150 forint csapatonként. A befizetést igazoló csekket a játéknapon kell bemutatni a versenybíró­ságnak. A csapatok körmérkőzést játszanak. Egy-egy találkozó kétszer tízperces lesz, a cso­portokat négy együttes alkot­ja. A győztes 3. a döntetlent játszó 1 pontot kap. A helye­zések eldöntésénél sorrendben a pontok száma, a gólkülönb­ség és az egymás elleni ered­mény számít. Utána a cso­portok győztesei egyenes ki­esési rendszerben küzdenek a döntőbe jutásért. A kisdöntőt és a döntőt a mérkőzéssorozat végén játsszák. Az első helyezett elnyeri a vándorserleget és egy darab labdát kap. A 2—3. helyezett' oklevelet vehet át. Mivé! sportorvosi igazolás nem kell, mindenki saját felelősségén vesz részt a tornán. Városi labdarúgás HTÜ, Viktória, Gépgyár Molnár Andrásnak, a játék­vezető-küldő testület vezetőjé­nek kettős gondja van. A kör­zeti bajnokságban zaljó mér­kőzésekhez hasonlóan a kispá­lyás csatározásokra sem köny­­nyű a bírókat úgy küldeni, hogy jó legyen. Vannak külön­böző kívánságok, óhajok, s ilyenkor negyed órát is tépelő­­dik azon, mit tegyen, miképp lesz a legjobb. A labdarúgás­sal már 45 éve foglalkozik, sokáig ő is szerepelt a gyepen. A Gyógyért harmadosztályú csapata egy héten három mér­kőzést vívott a lemaradások bepótlása érdekében. Ezek kö­zött fájó vereségnek könyvelte el Nagy Barna intéző azt, me­lyen a Melegégöv ellen a fél­időben még 2-0-ra vezettek, majd a szünet után három gólt kaptak, s egyet sem lőttek. A forduló eredményei: I. osztály: Gépgyár Szb—ATE 0-2, Veresegyház—KJK 1-1, Szadai Tanács—KIOSZ 2-2, HTÜ—Viktória 2-1, ÁB—TOP1 0-9, Tangazdaság—Áfész 1. 1-1. II. osztály: MÉMMI—Erdő­gazdaság 3-2. Városi Tanács— Astor 2-1, Vácegres—KKMV 5-3, Pedagógus—Ganz T 3-3, Híradás—Fortuna 5-0. III. osztály: Fanta—Junior 4-6, Ravill—Áfész II. ,0-3, Gyógyért—Fanta 7-3, Pm Vo­lán—Gyógyért 2-1. Az első osztályban a 10. for­duló után a következő a sor­rend: 1. HTÜ 16, 2. Viktória 14, 3. Gépgyár Szb 12, 4. Topi 11, 5. Veresegyház 10, 6. Sza­dai Tanács 10 pont. Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödököl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom