Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

4 5S%»gfgp 1986. NOVEMBER 22., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Visszahúzott érák Washingtonban Bizalmi válság a Rcagm-kormúnyzat iráni szállításai miatt Szakértői tanácskozások a fegyverzetkorlátozási kérdésekről Általános PILLANATKÉP Ügy tűnik, mintha a Rea­­gan-kgrmányzat sajátos ma­nőverezésbe kezdett volna: jelképesen szólva vissza igyek­szik állítani az órákat a Reykjavik qlőtti időkre. Wa­shingtonban a hivatalos kö­rök úgy tesznek, mintha a szovjet—amerikai munkacsúcs Je sem zajlott volna, s nem kerültek volna — egyetlen kérdés, a „csillagháborús” ter­vek kivételével — közelebb, mint , bármikor az ellentétes álláspontok. Pedig — mint ma már köztudott — a revkjavíki találkozón már-már elérhető­nek tűnt egy világtörténelmi jelentőségű leszerelési megál­lapodás Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között. A Fehér. Ház vezetője egyetértett — legalábbis az Izlandi tanácskozáson — a radikális és átfogó fegyverzet­­csökkentési megállapodások­ban. amelyek úgyszólván a rakéta-nukleáris arzenál min­den elemére kiterjedtek. A megegyezés amiatt maradt el — mint szintén ismeretes —, mert Washington irreális mó­don teljesen értéktelenné vál­toztatta ezeket az esetleges megállapodásokat azzal, hogy szabad kezet akart magának biztosítani a világűr militari­­lálás/ához. A Reágan-kormányzat 'ez­után fokról fokra visszalépett azoktól a fegyverzetkor]átozá­­si kompromisszumoktól is, amelyekhez Reykjavíkban elvi hozzájárulását adta. így — mint kiderült — immár sem­mi mást nem hajlandó radi­kálisan csökkenteni, mint a szárazföldön elhelyezett bal­lisztikus rakétákat. Tekintve, hogy ezek “zöme a Szovjetunió fegyvertárába tartozik. ez annyit jelent, hogy az Egye­sült Államok kormányzata visszatért korábbi, Reykjavik előtti, elfogadhatatlan állás­pontjához. Hiszen a fegyver­zetcsökkentést a legveszélye­sebb fegyverrendszerekben csakis úgy lehet végrehajtani, ha egységes egészként kezelik ezeket. Köztudott ugyanis, hogy amíg a Szovjetunió ha­dászati támadó fegyvereinek túlnyomó része szárazföldi te­lepítésű, az Egyesült Államok rakéta-nukleáris arzenáljának túlnyomó részét repülőgépe­ken és tengeralattjárókon he­lyezte el. Vagyis, ha ezekre az utóbbiakra nem‘ terjesztik ki a csökkentést, a Szovjet­unió hátrányos helyzetbe ke­rül, mivel megbomlik az erő­egyensúly, azaz károsodnak a szocialista világrendszer biz­tonsági érdekei. Pontosan ez az egyoldalú leszerelési igény volt a Reykjavik előtti szov­jet—amerikai tárgyalások leg­főbb akadályozója. Emiatt ke­rült — túl a „csillagháborús” elképzelésen — zsákutcába a szovjet—amerikai. tárgyaló?. • Meglepő egyébként, hogy az amerikai propagandagépezet miként igyekszik ködösíteni. Azt állítja, hogy Reagan el­nök „állja Reykjavíkban adott szavát”. Közben visszatérnek a Reykjavik előtti tarthatatlan és elfogadhatatlan amerikai állásponthoz. így, bár a héten bejelentették; Moszkvában és Washingtonban decemberben és januárban ismét szovjet— amerikai szakértői megbeszé­léseket tartanak a fegyverzet­­korlátozási témákról, az el­hangzott washingtoni megnyi­latkozások fényében aligha le­het remélni komolyabb előre­haladást ... MONDVACSINÁLT AGGÁLYOSKODÁS fenntartása, s óvott attól, hogy 9 Pershing—2-ket és a manővereztethető robotrepülő­gépeket feltétel nélkül kivon­ják. Kohl érvelése szerint Moszkvától „további enged­ményeket” kellene élőbb kö­vetelni. Egyrészt, hogy a har­cászati rakétákat leszereljék, másrészt, hogy szovjet részről jelentős csökkentést hajtsanak végre a hagyományos fegyver­zetben. A szintén Washington­ba látogató Thatcher asszony nagyjából hasonló feltételekről beszélt. Sőt kijelentette, hogy egy szovjet—amerikai egyez­mény esetén is „Nagy-Britan­­nia teljesen fenntartaná nuk­leáris arzenálját”. Nem kétséges, hogy ezek az „atlanti megnyilatkozások” újabb muníciót adtak a Rea­­gan-kormányzatnak, s csak erősítették abban a törekvésé­ben, hogy visszakanyarodjon a fegyverzetcsökkentési javasla­taiban Reykjavik előtt képvi­selt álláspontjához. A világ­sajtó kommentárjai megjegy­zik, hogy mind Kohl. mind Thatcher merev álláspontja érthető, hiszen mindkét or­szágban parlamenti választá­sok közelegnek. S mindkét helyen az ellenzéki szociálde­mokrata, illetve Angliában a Munkáspárt, a nukleáris ar­zenálok radikális csökkentését írta zászlajára. Angliában Thatcher asszony konzervatív pártja viszont a brit nukleá­ris fegyverzet fejlesztését és az amerikai rakétabázisok fenntartását hirdette meg. A nyugatnémet szociáldemokra­ták síkraszállnak az amerikai rakétafegyverek leszerelése mellett. Világos, hogy ilyen helyzetben mind Kohl, mind Thatcher asszony választási hadjáratát aláaknázza, ha az Egyesült Államok komoly tárgyalásokba bocsátkozik a Szovjetunióval e fegyverrend­szerek radikális csökkentésé­ről. Ezért a bonni és a lon­doni aggályoskodó kijelenté­seket nyilván nem kis részben választási korteskedésssl is lehet magyarázni, túl azon, hogy természetesen Angliában és Nyugat-Németországban is nagy a katonai-ipari komple­xum hatálma és befolyása ... TOVÁBB TÁRT A VIHAR Minél tovább magyarázko­dik Reagan elnök az iráni fegyverszállítmányok ügyében, árunál jobban „zeng az ég” a washingtoni politikai színtér felett. Mint rámutatnak: a Fehér Ház ura egyszerre két törvénysértést is elkövetett a titkos iráni ügylet engedélye­zésével. .Egyrészt érvényes az amerikai törvényhozásnak az a határozata, amely az úgy­nevezett „teheráni túszszedés” után megtiltott mindennemű fegyverszállítást az öböl menti országnak. (Mint emlékezetes, Carter elnöksége idején iráni fiatalok megszállták az Egye­sült Államok, teheráni nagy­­követségét és a fogságba ej­tett amerikai diplomatákat csupán Reagan elnöki beikta­tása után bocsátották szaba­don.) A fegyverszállítási tilal­mat az iraki—iráni háború kitörése után az Egyesült Ál­lamok mint semleges ország "megerősítette. A bírálatok sze­rint a Reagan-kormánvzat sa­ját terroristaellenes 'állásfog­lalásait is megszegte, amikor most Iránnak fegyvert szállí­tott. Reagan elnök nemegyszer ítélte el mindazokat, akik túszszedőknek vagy velük szo­lidáris elemeknek fegyvert adnak. Az elnök televíziós megnyi­latkozásai, amelyekkel a Liba­nonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása érdeké­ben tett cselekedetnek igyeke­zett feltüntetni a történteket, csak még nagyobb port ver­tek fel. Hasonlóképpen hatás­talan volt az az „érvelés”, amely szerint az Egyesült Ál­lamoknak a „mérsékeltebb elemek kormányra segítése” az érdeke Iránban. A hé­ten már ügy tűnt, hogy Shultz külügyminiszter — aki egy ideig elhatárolta magát az akciótól, megválik táfcájá­­tól. Erre azonban nem került sor. A Fehér Ház most azt szeretné bizonyítani, hogy szemben a kongresszusi vihar­ral, az Egyesült Államok köz­véleménye egyetért a történ­tekkel, s Reagan mellett áll. Legutóbbi tv-beszéde után szokatlan módon olyan közle­ményt jelentettek meg, hogy a Fehér Ház 2660 telefonhí­vást kapott az ügyben egysze­rű állampolgároktól, s közülük 2254-en helyeselték az elnök lépését Irán felé. A kormány­zat bírálói azonban szkeptiku­sak, s azt állítják, hogy ilyen „támogató kampányt” ugyan­úgy meg lehet szervezni, mint bármilyen üzleti reklámhad­járatot. A jelek szerint a kongresz­­szust sem hatotta meg túlsá­gosan a Fehér Ház közlemé­nye. Máris megkezdték a vizs­gálatot a törvénysértések ügyében. Mint a londoni rá­dió interjjya amerikai képvi­selőházi vezetőkkel tükrözte: ők hibának bélyegzik Reagan fegyverszállítását és el akar­ják érni, hogy garanciát kap­janak, hogy a jövőben ilyenre nem kerül sor. Mindenesetre mindaz, ami eddig történt, máris egyfajta bizalmi válsá­got teremtett Washingtonban. Árkus István Párizs Franc'a—brit csúcs Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök több minisztere társaságában pénteken Pá­rizsba érkezett a félévenként tartott brit—francia csúcsta­lálkozóra. Az alig egynapos megbeszélések központi témá­ja a nukleáris leszerelés kér­désköre. A két európai atomhatalom vezetője nyomban a reykjaví­­ki szovjet—amerikai csúcs után egyeztette nézeteit Mit­terrand francia elnök londoni villámlátogatása során. Most pedig Thatcher asszony beszá­mol a francia elnöknek Rea­gan amerikai elnökkel a mi­nap végződött washingtoni megbeszéléseiről. London és Párizs egyaránt fenntartásait hangoztatta egy olyan szovjet —amerikai leszerelési megál­lapodással szemben, amelynek keretében kivonnák Európából a közép-hatótávolságú rakétá­kat. Saját nukleáris fegyver­zetét mindkét ország fejleszti. Változás várható a kormányhatalom összetételében Osztrák parlamenti választások Vasárnap parlamenti vá­lasztásokat tartanak Ausztriá­ban. Ez mindenképpen válto­zást hoz majd a kormányha­talom összetételében, a poli­tikai erőviszonyokban. Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) 1983-ban elvesztette ab­szolút többségét, ezúttal pe­dig viszonylagos többsége is veszélybe kerülhet: a 16 éve ellenzékben levő polgári-kon­zervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) főként az 1970 óta kor­mányzó SPÖ „elhasználódásá­ra”. ,s az állami ipar súlyos válságára építve reményke­dik a többség megszerzésé­ben. A két nagy párt között — akárcsak programjukban — a szavazatokat tekintve is cse­kély lesz várhatóan a különb­ség, így szinte nyíltan vallott céljuk, hogy koalícióban kor­mányozzanak, amint már 1947 —66 között tették. így Franz Vranitzky kancellár csakúgy megőrizheti posztját, mint ahogy el is * veszítheti azt Bánni bejelentés Látogatások elhalasztása A nyugatnémet fővárosban bejelentették, hogy moszkvai kérésre elhalasztották Vszevo­­lod Murahovszkij első mi­niszterelnök-helyettesnek, az Agráripari Állami Bizottság elnökének tervezett bonni lá­togatását. Ennek okáról pén­teki sajtóértekezletén sem' a kormány, sem a. külügymi­nisztérium szóvivője nem nyi­latkozott, csupán annyit kö­zöltek, hogy a kérést Jurij Kvicinszkij, a Szovjetunió nagykövete terjesztette elő. Az NSZK sajtója a halasz­tást — akárcsak Heinz Rei­­senhyber kutatás- és tech­nológiaügyi miniszter moszk­vai útja korábbi lemondását — összefüggésbe hozza a Bonnban legmagasabb szinten előzőleg elhangzott sértő meg­nyilatkozások következményei­vel, illetőleg a kormányzó Kereszténydemokrata és ke­resztényszociális Unió (CDU/ CSU) , nemrégiben közzétett MŰHOLDAK A Szovjetunióból pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz jelzésű mester­séges holdat bocsátottak föllv körüli pályára. A szpwtnyikok - fedélzetén a világűr kutatásá­ra szolgáló berendezéseket he­lyeztek el. A nyolc műhold megközelítőleg azonos pályán mozog. Legfontosabb adataik: keringési 5dö 115 perc, a föld felszínétől mért távolság 143<J—1504 kilométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 74 fok. Ezt megelőzőleg, csütörtökön is felbocsátottak egy Kozmosz jelzésű mesterséges holdat, a Kozmosz—1793-at. választási programjával, amelynek több kitételét Moszkvában igen negatívan értékelték a kétoldalú kap­csolatok szempontjából. Pénteken Bonnban bejelen­tették azt is, hogy — nyugat­német kezdeményezésre — el­napolták egy háromtagú kül­döttség moszkvai utazását. A delegációt Volker Rühe, a CDU/CSU parlamenti csoport­jának helyettes elnöke vezette volna. Alois Mockkal, az ÖVP elnö­kével szemben. A szocialista Vranitzky ugyan a két párt koalíciójának híve, de nem vállalná az alkancellár szere­pét, ha pártja az ÖVP mögé szorul, míg Mock mindenkép­pen szeretne végre régen vá­gyott, vezető korminyposztot kapni. ^ Kereken 5.5 millió osztrák jogosult szavazásra, a 9 tar­tomány közül négyben a voks leadása kötelező. Tekintettel a szoros erőviszonyokra és a sok, lakóhelyétől távol szava­zóra, lehetséges, hogy a vég­eredmény csak keddre alakul ki. Fülöp-szigetek Személycserék a kabinetben? A Fülöp-szigeteken a had­sereg vezérkari főnöke pénte­ken megerősítette, hogy a kor­mányban személycseréket ajánlott, de azt tagadta, hogy Corazón Aquino elnökasszony­tól követelte volna a balolda­li beállítottságú kabinettagok eltávolítását. Ezzel egyidejű­leg újságíróknak nyilatkozva Agapito Aquino, az elnökasz­­szony sógora és tanácsadója úgy vélte, hogy a CIA-nS'k feltehetőén köze van a Fü­löp-szigetek kormányának de­­stabiíizálására irányuló erő­feszítésekhez. Fidel Ramos tábornok, ve­zérkari főnök nyilatkozatát Teodoro Benigno elnöki szó­vivő olvasta fel, de nem fed­te fel. konkrétan mely kabi­nettagok leváltását követeli * hadsereg. Váratlan múltéi találkozó Olasz—líbiai megbeszélések Ciulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter csütörtökön este Málta fővárosában mintegy negyven percig tárgyalt líbiai kollégájával, Kamel Haszan el-Manszurral. A váratlan ta­lálkozóval kapcsolatban And­reotti kijelentette: „sohasem égettük fel a Líbiához vezető hidat”. , Ez volt a legmagasabb szin­tű olasz—líbiai találkozó az­óta, hogy líbiai egységek két rakétát lőttek ki az olaszor­szági Lampedusa sziget felé április 15-én. azon a napon, amiloor amerikai egységek tá­madást intéztek Tripoli és Béngazi ellen. (A rakéták nem érfék el az Egyesült Államok által is használt lampedusai NATO-támaszpontot.) A két ország kapcsolatai akkor erő­sen megromlottak. Giulio Andreotti elmondta, hogy a líbiai külügymi.nisz-Az ,,órák washingtoni visz­­szaállításához” Reagan elnök segítséget kapott egyes nyu­gat-európai szövetségeseitől i.s. Kohl bonni kancellár korábbi washingtoni látogatásakor hosszasan ecsetelte Reagan el­nöknek, hogy mennyire szük­séges a közepes hatótávolsá­gú amerikai rakéták nyugat­­európai hadrendbe állításának DSVSZ-közgyűlés Budapesten A fiatalok jobb, békés jövőjéért Az utóbbi időben hozzá­­■í* szokhattunk már, hogy hazánk valamilyen rangos rendezvénynek, kongresz­­szusnak nyújt otthont. Ez a „hagyomány” holnaptól, november 23—29. között folytatódik, amikor is Bu­dapesten tartja XII. köz­gyűlését a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DÍVSZ. Az idén 41. szüle­tésnapját ünneplő szervezet közgyűlésének immár má­sodszor lesz házigazdája Budapest — 1970-ben is fő­városunkban gyűltek össze a világ demokratikus ifjú­ságának képviselői, hogy megvitassák a jövő nem­zedékét érintő legfontosabb kérdéseket. Számvetésre nyújt lehe­tőséget e mostani találko­zó is: a 115 országban mű­ködő 270 tagszervezet mint­egy 700 delegátusa áttekin­ti a négy évvel ezelőtti prá­gai tanácskozás óta eltelt időszak eredményeit. Akkor megerősítették, hogy a DÍVSZ mindenekelőtt a béke ügyéért álljon ki kö­vetkezetesen. Ennek szel­lemében folytatott például a szervezet párbeszédet a békéről nemzeti ifjúsági szervezetek százaival — le­gyen az liberális, szociál­demokrata vagy éppen ke­reszténydemokrata. Ugyan­akkor kiemelt figyelmet fordított és fordíj a DÍVSZ* a szolidaritási tevékenység­re is. Ennek egyik szép példájaként Nicaraguában több száz tagú nemzetközi ifjúsági brigád segédkezik éven le a kávébetakar'tás­­ban. Aláíráskampány in­dult a pretoriai rezsim bör­tönében sínylődő Nelson . Mandela fekete bőrű nol­­gárjogi harcos kiszabadítá­sáért is, s eddig már há­rom és fél millióan csatla­koztak az akcióhoz. Külsőségektől mentes, de nagyformátumú tanácsko­zásnak szánják az alapos előkészítő munka után a szervezők a budapestit. Hi­szen a közös elmélkedések, közös viták közgyűlésén nemcsak új gondolatokat, hanem új munkamódsze­reket is fel kell vetni, hogy a DÍVSZ a kor követel­ményeinek jobban megfe­lelő. s a fiatalok érdekeit ióbban, közvetlenül figye­­: lembe venni képes, dina­mikusabb szervezet legyen. A megújulás és folyama­tosság jegyében elvégzen­dő munkának nem kicsi a tétje: a holnapról, a fiata­lok jobb lövőiéről hatá­rozhatnak a küldöttek. A DÍVSZ alapvető cél­jai — háborúellenessége, antifasiszta szemlélete — a jövőben sem változnak. Vál­tozást jelent azonban, hogy fokozottabban jelentkezik majd a nyitottság elve. Mostani " tanácskozásukon is a részvevők minden bi­zonnyal igyekeznek majd kinyilvánítani e szándékot. S ennek főként a béke meg­őrzéséért vívott küzdelem­ben van jelentősége: a DÍVSZ kész azon dolgozni, hogy megteremtse az ifjú­ság antinukleáris koalíció­ját, félretéve ez esetben az ideológiai ellentéteket is. Előzetes elképzelések szerint Budapesten szóba kerül a legutóbbi időszak legkiemelkedőbb eseménye, a moszkvai Vi­lágifjúsági Találkozó is. Az előzetes konzultációk so­rán egyetértés alakult ki, hogy meg kell őrizni az ot­tani eredményeket, s ugyan­akkor folytatni kell a ha­gyományokat is. Ezért lesz fontos a következő VIT le­hetséges helyszínének meg­vitatása. amivel kapcsolat­ban hadd emlékeztessünk: A KNDK ifjúsági szerve­zete Phenjant ajánlotta a soros világifjúsági „rande­vú” megrendezésére. Daróczi László terrel bizonyos nemzetközi és kétoldalú kérdéseket tárgyal­tak meg. részleteket azonban nem közölt. Hozzátette, a ta­lálkozó „nagyon hasznos” volt. Riportereknek arra kérdé­sére. hogy a líbiai külügymi­niszter máltai útja „véletlen” volt-e, Andreotti rámutatott Mifsud Bonniéi máltai minisz­terelnök ismételt erőfeszíté­seire. amellyel megpróbálja az olasz és líbiai tisztségviselő­ket „összehozni” annak érde­kében, hogy csökkenjen a me­diterrán térségben kialakult feszültség. Jelentések szerint Mifsud Bonniéi szerdán Líbiá­ban járt. ahol találkozott Moa­­mer el-Kadhafi líbiai vezető­vel. Az olasz és a .líbiai külügy­miniszter megbeszélése háttér­be szorította azt. hogy And­reotti csupán Bettino Craxi olasz miniszterelnök kíséreté­ben érkezett Vallettába. Cra­xi és a máltai miniszterelnök megállapodást írt alá arról, hogy a következő négy évben Olaszország mintegy 130 mil­lió dolláros pénzügyi, gazda­sági és műszaki segítséget nyújt déli szomszédjának. mCSA ÍédVI D E N. ~ 81 NAGYSZABÁSÚ brit—onta­ni hadgyakorlat kezdődött az Ománi Szultánság területén. A hónap végéig tartó hadgya­korlaton a csapatok deszant­­akciókat sajátítanak el siva­tagi körülmények között. REAGAN amerikai elnökkel tárgyalt pénteken Washing­tonban Henri Namphy, a Haiti Köztársaság elnöke. Namphy előzőleg rövid meg­beszélést folytatott Shultz külügyminiszterrel és találko­zik az amerikai kormány több más tagjával is. SZÍRIA elégedett Francia­­ország közel-keleti politikájá­val, s ezentúl is erőfeszítése­ket tesz a Libanonban elra­bolt francia túszok kiszabadí­tásáért — jelentette ki Abdel Haíirn Haddam szíriai aielnök abban a nyilatkozatában, amely a L’Humamité pénteki számában jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom