Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
1986. NOVEMBER 21., PÉNTEK ^Sirifap A pályázat lendületet adott az exportnak Feltérképezni a fehér foltokat Erre az esztendőre hozzávetőleg 30 millió dolláros többieteredményt' ígér az exportbővítő pályázat. Ez nem túlságosan sok, ha'a várható 2,7 milliárdos összteljesítményhez mérjük. Ismert azonban, hogy a tavaly év végén életre hívott pályázati rendszer a nem rubelelszámolású kivitel hosszú távú ösztönzését szolgálja, idén tehát még csak kezdeti eredményekről adhat számot. Az Ipari Minisztérium által meghirdetett exportbővítő pályázat a mennyiségi növekedés mellett legalább olyan fontosnak tartja a termékszerkezet korszerűsítését, kedvezőbbé válását. Hogyan tükröződnek ezek a szándékok, miként reagáltak a Pest megyei gazdálkodók — étről kérdeztük elsőként dr. Gasparics Emesét, a Kereskedelmi Kamara budapesti és Pest megyei területi bizottságának titkárát. lehetőségével. Mert tény, hogy a preferenciákat nem puszta ígérgetésekért osztogatják, de az is igaz, hogy nem kevés, amit a többletért kaphatnak a vállalatok. A fejlesztéseikre felvett hitelt például csak félakkora kamattal kell viszszafizetniük, ehhez azonban az szükséges, hogy a befektetés, a kivitelezés időtartamát is beleértve, a többletexportból öt év alatt megtérüljön. A támogatásokat — adó-visszatérítést, költségből visszafizethető állami vagy banki alapjuttatást, bérpreferenciát stb. — ha a gazdálkodó nem tudja teljesíteni a megállapodást, vissza kell fizetni, azonban 51 százalékos eredménynél a kedvezmények arányos részét már megtarthatják. A feltételek szigorúak — Visszautalva kicsit a kezdetre: az első, nyilvános pályázat nem tette elég világossá az érdekeltek számára, mit is ígér és mit követel a pályázati rendszer. A vállalatok az után kezdtek komolyan érdeklődni, amikor az Ipari Minisztérium kiadta az anyag bővített változatát, amely útmutatóul szolgált, egyértelművé téve a lehetőségeket és a kívánalmakat. Ekkor az egész tevékenység megélénkült, egymást követték például a különféle konzultációk, és az elbírálások is jó tempóval folytak. Segített, hoigy egy hónapon belül általában tudták ,a pályázók, zöld utat kap-e többletre szóló vállalkozásuk, és a hozzá kapcsolódó igényük. Igaz, a szükséges import engedélyezése már kevésbé ment simán és külön hosszabbította a procedúrát, ha valaki bankhitelt kért. — A pályázat \ pozitív hatása vitathatatlan, bár bizonyos hézagai vannak. Nem rögzítették például a devizaárfolyamokat, így aztán, ha esik a dollár árfolyama — mint az megtörtént: —, forintra viszszaszámolva a többlethozam esetleg már nem többlet. A Kamara kezdettől fogva segítette a gazdálkodókat, egyebek között fórumok megszerzésével, ahol vezetők kisebb csoportjaival találkoztunk. Számos dolgot sikerült tisztázni ezeken a megbeszéléseken, amelyek arra is jó alkalmat adtak, hogy adott esetben egyedi segítséget nyújtsunk a magunk eszközeivel. Az eszmecserék tehát azokkal folytak, akik vállalkoztak a többletre. Szerintünk nyilvánvalóan érdemes megállapodást kötni, már csak azért is, mert központi fejlesztési forrásokhoz nemigen juthatnak másként. Jó néhányan azonban tartózkodtak a pályázattól, és ebből is adódik általánosítás. Részint, hogy a feltételek — persze indokoltan — meglehetősen kemények. Amelyeket ha nem sikerül betartani, a gazdálkodónak vissza kell fizetnie a támogatásokat. Másfelől viszont tükröződik a távolmaradók anyagi és piaci helyzete, de termékeinek színvonala is. Mert hogyan vállalkozhatna többletre, akinek gyártmányai iránt csekély a kereslet? Esetleg van kelendő portékája, de a korábbi határidő-, vagy minőségi gondok miatt megrendült iránta a bizalom ... Megint más kategóriába tartoznak, akiknek egyszerűen kevés a piacismeretük. Végezetül valamit a fenntartásainkról. Ügy ítéljük meg: az egyedi ösztönzési rendszer nem helyettesítheti az általános, hosszú távon érdekeltséget teremtő szabályozást. Az Ipari Minisztériumban a gazdaságszervezési osztály bábáskodik az exportpályázatok fölött, Győri Ferenc osztályvezető az országos helyzetbe adott némi betekintést. A mérleg serpenyője — A szóba jöhető exportőrök kétharmada tett felajánlást kivitele bővítésére, szerkezetének átalakítására. Ez nem rossz airány. kivált ha hozzávesszük — ami már most ismert —, hogy jövőre gyarapodik a vállalkozó cégek száma. Ahol volt exportfejlesztési stratégia, ott magától értetődően éltek a megállapodás Mindent összevetve: a megállapodásos rendszer jól tölti be szerepét, s ahogy említettem, a hosszú távra taktikusan gondolkodó szakemberek elégedettek vele. Az persze kétségtelen, létrehozására azért volt szükség, mert a szabályozórendszer általános eszközei nem bizonyultak elegendőnek a'konvertibilis kivitel ösztönzésére. A Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya nagy aktivitással egyengette a megyei vállalatok pályázatainak útját. Veres Lajos ipari alosztályvezető arról szólt, milyen tapasztalatokat szerzett a testület. fölkeres megbízott — Véleményünk számos ponton megegyezik a Kamara álláspontjával, néha viszont eltér attól. így mi nem tartjuk annyira üdvözítőnek a lízingszerződéseket. Bár ez _ a nézet nem csupán a Kamaráé; a bankhitelnek úgyszólván feltétele a bérleti szerződés. Ezért az ácsai Vörös Október a takarmánykeverő és -pelyhesítő gépet, a Szilasmenti Termelőszövetkezet pedig a zöldséglevél-szárítóját nem megvásárolja, hanem bérli. Abban azonban egyetértünk a Kamara területi bizottságával, hogy a' várt pezsdülés kissé késve, májusban indult meg, amikor ismertté váltak az úgynevezett rásegítő intézkedések. A lehetségesnél ezért bizonyára kevesebb lesz az exportnövekedés. — Pest megyében ebben az évben hét iparvállalat és az említett két mezőgazdasági szövetkezet készített programot. Fehér foltnak tűnnek a tájékoztatás szempontjából az ipari szövetkezetek, jmi voltaképpen a gazdaságszervező munka helyenkénti gyengeségeit mutatja. Az Ipari Minisztérium roppant energiával, szinte cégekre lebontva vizsgálta meg a lehetőségeket, nélkülözhetetlen információkkal segítve a szakembereket. Minthogy azonban a kivitel döntő része a nagyüzemekből származik, tevékenységük fókuszába ezek kerültek. De ha a kezdet kezdetén az ipari szövetkezetek nem voltak tájékozottak még annyira sem, mint a nagyvállalatok, a tanácsi cégek meg egyenesen kimaradtak a látókörből. A Pemüt például magam ajánlottam a pályázattal foglalkozó teamnek, mint olyan gazdálkodót, amely érdekelt lehet az export növelését célzó kedvezmények megpályázásában. Benne is vannak a körben; többletvállalásukhoz megkapták az importengedélyt. Az ikladi Ipari Műszergyár ugyanakkor pluszimport nélkül ajánlott fel exportnövekedést. Több helyen a bérpreferenciát igényelték vállalásuk ellentételeként, a Ganz Árammérőgyár pedig bankhitelt kért, a 1,50 milliót gépparkjuk felfrissítésére fordítják. Elemzéseink azt mutatják, hogy a megállapodások révén elérhető kedvezményekkel á vállalatok általában gazdálkodásuk egészét akarják stabilizálni. Ami végül is jó dolog. A másik körbe tartozók azonban — legalábbis az idén — nem voltak olyan helyzetben, hogy további hiteleket vegyenek fel. Közöttük olyan’ ismert cégek, mint a Csepel Autógyár, a Forte, a Híradástechnikai Anyagok Gyára és még mások. Az elkövetkező évekre azonban már készülnek a programok, s a pályázók száma felfelé kerekedik. A pályázati rendszert értékelve a pártbizottság egyebek között arra a megállapításra jutott: a középkategóriájú gazdálkodók bevonása érdekében Pest megyében is szükség van — hasonlóan a többiekhez — külkereskedelmi megbízottra. Mi sem indokolja ezt jobban, mint hogy a megye iparának éves termelési értéke meghaladja a 140 milliárd forintot. Kezdeményezték tehát, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium állományában, a megyei tanácson működjön egy szakember, aki felméri a lehetőséget, közvetíti a piaci igényeket, a Kamara területi szervezetével együtt munkálkodik új, kamatozó formák — leányvállalatok, vegyes vállalatok — életrehívásánál. A megyében ma még újszerű tevékenység várhatóan hozzájárul a gazdaságos, a mainál jövedelmezőbb export növeléséhez. Olyan exportszerkezet kialakításához, amely jól igazodik a követelményekhez — holnap és holnapután is. Szigcthi Teréz Már a karácsonyra készülnek a törteli Dózsa Termelőszövetkezetben. A juh-törzstenyészetéről híres mezőgazdasági nagyüzem mintegy 1000 tejes és pecsenyebárányt szállít Olaszországba az ünnepekre. Felvételünkön Görög István a falka büszkeségeivel, a kosokkal. (Hancsovszki János felvétele) Felkészültek a váratlan eseményekre Az előrehaladás tényei Az éves munkatervnek megfelelően,^ november 24-én országos törzsparancsnoki ellenőrzés kezdődik Pest megye polgári védelmi szervezetében. Miiként Lippai Tari Pál alezredes megyei törzsparancsnoktól megtudtuk, a megyei és területi- törzsparancsnokságokon, az üzemek és intézmények polgári védelmi szervezeteinél sorra kerülő ellenőrzés célja annak megállapítása lesz, hogy a lakosság életének és az anyagi javaknak a megóvását szolgáló felkészülést milyen hatásfokkal sikerült! teljesíteni. Miként lapunkban többször is Mrt adtunk róla, ebben az évben számos olyan intézkedés történt Pest megyében, amely a polgári védelem sajátos feladatainak célirányosabb megoldását segítette elő. Ezek sorában első helyen említhetjük a tanácsok vezetőinek a felkészítését arra, hogy az általuk irányított hivatalok munkájában jobban A gazdasági kapcsolat az alap , Tudjunk többet egymásról Hazánk belpolitika! életének alakulása, a magyar—szovjet együttműködés fejlődése kedvező feltételeket teremtett a két nép közötti barátság elmélyítéséhez. Az egyes tagcsoportok sokrétű munkát vállalnak e kapcsolat erősítéséért. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetben a barátság alapjául a gazdasági kapcsolatok szolgálnak. Tíz esztendeje, hogy a moldáviai Tiroszpol mellett működő, a zöldségtermesztés gépesítésével foglalkozó kísérleti üzemben gyakori vendégek a magyar szakemberek. — Évente több alkalommal hónapokat töltöttem ott, irányítottam, ellenőriztem a munkát — mondja Dóra Béla, a Vörös Október Terrnelőszpvetikezet állami díjas elnöke. — Jó kapcsolatot alakítottunk ki. a környék kolhozaival, szovhozaival. Kicseréltük termelési, technológiai tapasztalatainkat, hiszen a Szovjetunióban is magyar gépekkel és módszerekkel dolgoztak e kísérleti üzemben, Öesán régi hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek, nem véletlen, hogy ez a termelőszövetkezet vált a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem bemutató gazdaságává. A Balaiton-parti városban az elnök címzetes egyetemi tanárként oktatja a jövő akrárszabembereinek a Szocialista nagyüzemek vezetése, szervezése című tantárgyat. Hogy mennyi alappal, annak igazolásául álljon itt az adat: 1964-ben, amikor átvette a tsz irányítását, a közösből származó jövedelem nem érte el a hatezer forintot. Ma az ország egyik legjobb gazdaságaként tartják számon. Nyilvánvaló, hogy az e mögött rejlő tapasztalatokból bőven van mit átadni a szovjet szakembereknek. Áz MSZBT jövő évi munkájáról szólva Dóra Béla a következőket mondta: — A gazdasági együttműködés nyújtotta előnyöket igyekeztünk kölcsönösen kihasználni, ám kevesebb előrelépést látok a közvetlen emberi kapcsolatok épülésében. A szervezet nevében isél a barátság szó, ezt kellene tovább mélyíteni, lehetőséget teremteni a gyakoribb találkozásokra Magyarországon is. Itt kellene többet megmutatni hazánk életéből, az elmúlt évtizedek fejlődéséből és természetesen gondjainkból is, hogy népeink közelebb kerüljenek egymáshoz. Dóra Béla áprilisban megválik a termelőszövetkezettől. Nyugdíjba, de nem nyugalomba készül. Szakmai tapasztalatát, vezetői rutinját konzultánsként, illetve a katedrán kamatoztatja majd. S feltehetőleg több ideje marad, hogy az MSZBÍT országos elnökségének tagjaként a szervezet munkáját, a barátság elmélyítését szorgalmazza. V, E. érvényre juttathassák a polgári védelmi feladatok teljesítésének szervezését. Ugyancsak az eredmények között említhetjük azt, hogy az üzemi gyakorlatok bebizonyították: az önvédelmi szervezetek felkészültségének színvonala tovább javult. Előrehaladás történt — nem utolsósorban a propagandamunka, a kiállítások és bemutatók szervezésének eredményeként — annak megértetésében és elfogadtatásában is, hogy békeidőszakban az esetleg bekövetkező természeti és ipari katasztrófák okozta veszteségek nagymértékben csökkenthetők, ha a szakszolgálati erők felkészültsége megfelelő, s feladataikat jól értő parancsnokok irányítják. (Sajnálatos módon szemléltette az ilyen katasztrófák bekövetkezésének lehetőségét a peremartoni és berhidai térségben pusztító földrengés, illetve a csernobili atomerőmű balesete, de azt is megmutatták ezek a példák, hogy a polgári védelem miként enyhítheti az emberi szenvedést, s miként csökkentheti az anyagi károkat.) Nem kevésbé fontos eredmény, hogy Pest megye polgári védelmi szervezete — a nehezebbé vált gazdasági körülmények ellenére is — javítani tudta az anyagi eszközökkel való ellátottságát, vagyis hivatása betöltésének egyik igen fontos feltételét. Kitűnőnek minősíthető az az együttműködés, amely a polgári védelem, valamint a munkásőrség, a rendőrség, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Vöröskereszt megyénkben levő egységei, szervezetei között kialakult. Mindazonáltal Lippai Tari Pál alezredes hangsúlyozta, hogy megoldandó feladatuk is akad bőven, Cseri Sándor Tudományos emlékülésen idézték fel Münnich Ferencnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jeles személyiségének életútját csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. A század nagy egyénisége születésének centenáriumát köszöntő eseményen — az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös rendezvényén — ott voltak Münnich Ferenc egykori harcostársai, a munkásmozgalom veteránjai, a párt, az állami, a társadalmi szervek, a fegyveres testületek képviselői. Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója megnyitó beszédét követően referátumok elevenítették fel Münnich Ferenc eseményekben gazdag életútját. ____________ Belgyógyászkongresszus Gráf Ferenc, a Magyar Belgyógyász Társaság elnöke nyitotta meg csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia épületében a XXXI. belgyógyászkongresszúst, amelyen három napig elsősorban a belgyógyászok és a diagnosztikai szakemberek együttműködésével, valamint a gyógyító munka időszerű kérdésével foglalkoznak. Üjabb és újabb laboratóriumi eljárások állnak a gyógyítás rendelkezésére, szükséges tehát, hogy az egyes szakterületek képviselői egyeztessék lehetőségeiket. A belgyógyászok egymásnak is sok újdonságról számolhatnak be: a Magyarországon a legtöbb halált • okozó szív- és érrendszeri be-, tegségek, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar kezelésére is új módszereket alkalmaznak, s az antibiotikus terápia is ma már új utakon jár. Á kongresszuson kerül sor a Magyar Belgyógyász Társaság tisztújító közgyűlésére. Társadalombiztosítás Juttatások A társadalombiztosítás költségvetésének jövő évi tervezetét vitatta meg csütörtöki ülésén az Országos Társadalombiztosítási Tanács. Jövőre az előzetes számítások szerint 2 millió 354 ezren részesülnek majd a nyugellátás valamilyen formájában, jóllehet 1987-ben a becslések szerint az ideinél csaknem 6 ezerrel kevesebben, 35 ezren mennek nyugdíjba. Jövőre valamivel több mint 2 millió kiskorú gyermek után kapnak majd családi pótlékot a szülők. A gyermekgondozási díj másfél évre való kiterjesztésével és a születések számának várható növekedésével 1987-ben előreláthatóan 123 ezren, az ideinél mintegy 20 ezerrel többen veszik majd igénybe a gyedet, és körülbelül ugyanennyivel csökken a gyesen lévők száma. A KISZ Pest Megyei Bizottságának ülése Építőtáborok, pályázatok Tegnap ülést tartott a KISZ Pest Megyei Bizottsága. A testület tagjain kívül ott volt Gáspár András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja is. A résztvevők elsőként Solymosi Sándor titkár beszámolóját hallgatták meg az építőtáborozás idei tapasztalatairól és a jövő évi feladatokról. Alapvető változá/sokra a külföldi táboroztatás területén került sor. Az a cél, hogy ezekbe ne csak a vörös vándorzászlós iskolák küldhessék diákjaikat, hanem a létszám betöltése a középiskolás és szakmunkástanuló rétegtanácsok által. kiírt pályázatok útján is történjék. Sol;Tnosi Sándor hangsúlyozta, hogy kétirányú fejlesztésre van szükség: a hagyományos táborok mellett növelni kell a környezetvédelmi-vízvédelmi munkával foglalkozók számát is. Második napirendi pontként a KISZ KB felhívására benyújtott pályázatokról tájékoztatott Szemerei Károly titkár. A megyei KlSZ-bizottságra eddig 110 pályázat érkezett be, a legtöbb az ifjúsági turizmus és szabadidősport fejlesztése, a lakótelepi ifjúsági közösségek támogatása és az új ötletek megvalósítása témakörében. A megyebizottság megszavazta a titkárságnak azt a javaslatát, hogy a rangsorolást kategóriánként egy-egy háromfős csapat végezze el, de megbeszéléseiken részt vehessen a megyei bizottság többi tagja is. Elfogadták továbbá a minősítés szempontjait: a legfontosabb, hogy a pályázatok feleljenek meg a KISZ XI. kongresszusa határozatainak, s képviseljenek új kezdeményezéseket. SVSünnlch Ferenc emlékére Tudományos ülés Bárányexport karácsonyra
