Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-21 / 274. szám

Ufa: 12 oldal JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XXX. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 'irn: 1,80 forint 1980. NOVEMBER 21., PÉNTEK A KEB vendégei voltak Pest megyébe is ellátogattak Az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának meghívá­sára hazánkban tartózkodott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Pártellenőr­zési \ Bizottságának küldött­sége Szededijn Daváhunak, a központi bizottság tagjának, a párt ellenőrzési bizottság elnökhelyettesének vezetésé­vel. Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának titkára folytatott tár­gyalásokat a delegációval. A mongol pártküldöttség el­látogatott Csongrád és Pest megyébe, valamint Budapest XX. kerületébe, ahol a párt­bizottságok munkájával, ipari és mezőgazdasági üzemek életével ismerkedtek meg. A küldöttség csütörtökön el­utazott Magyarországiról. Igazgatói tájékoztató Szanálószervezet A ' Pénzügyminisztérium megalakította a szanálószer­vezetet, amely fontos szerepet vállal a veszteséges vállalatok talpra állításában vagy meg­szüntetésében. Rédei László, a szervezet igazgatója elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium felméré­se szerint' az első három ne­gyedévben 191 vállalat volt veszteséges. Fontos népgazda­sági érdek, hogy a gyengén gazdálkodó, veszteséges szer­vezeteknél feltárják a hiá­nyosságok okait. A gondok megszüntetésének egyik módja a szanálás. Az új szervezet feladata az, hogy feltárja a gazdálkodást nehe­zítő tényezőket, és elkészítse javaslatát a jövedelmező mű­ködéshez szükséges teendők­ről. A szervezet szanálási biz­tost jelöl ki, aki szakértők se­­. gítségével készíti ei jelentését. Ebben kitér arra is, hogy a vállalati vezetők közül, kit milyen személyes felelősség terhel a gazdálkodás ered­ménytelenségéért. A szanálá­si biztos javaslata alapján a pénzügyminiszter rögzíti: mi­lyen feladatokat kell teljesíte­ni a vállalatnak ahhoz, hogy talpra álljon, s ehhez milyen központi támogatásra számít­hat. Ehhez a költségvetésből szanálási alapot hoznak létre január 1-jétől. Raktározzák. Váchartyánban a Volán 3. számú üzemegységében három éve épült, korszerű raktárban gumiköpenye­ket és -tömlőket tárolnak. A különböző típusú kerekeket nagy­részt a Volán-vállalatok használják. Képünkön Janyik József a gumikat helyezi el a tárolóban. (Vimola Károly felvétele) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának november 19—20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1988. november 19—29-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomá­sul vette Kádár János elvtárs­nak, a párt főtitkárának a tájékoztatóját a KGST-tagor­­szágok testvérpártjai vezetői­nek november 10—11-i moszk­vai munkatalálkozójáról, va­lamint a Mihail Gorbacsov elvtárssal, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával foly­tatott megbeszéléséről. A munkatalálkozó résztve­vői véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek fel­számolásáért és a hagyomá­nyos fegyverek csökkenté­séért, a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó harc érdekében növelni kell a közös erőfeszítéseket. A Központi Bizottság meg­elégedéssel fogadta, hogy a résztvevők egységesen támo-Mérséklődik a MÁV áruszállítási forgalma Folytatódik a pályavillamosítás A MÁV teljesítménye az idén előreláthatólag el­marad a tervezettől. Az áruszállítási teljesítmények 3,2 százalékkai maradnak el a tervtől. Ezen belül — a ter­melés és a külkereskedelem alakulásának megfelelően — elsősorban a belföldi árufuvarozásban várható csök­kenés, az importforgalomban viszont nem tervezett nö­vekedés tapasztalható. Az exportforgalom előrelát­hatóan a terv szerint alakul, vagyis’a tavalyinál 8,2 száza­lékkal lesz magasabb. Kedve­zőtlen hatással volt a vasút teljesítményeire, hogy a leg­gazdaságosabb tranzitforga­lom viszonylag alacsony szin­ten maradt. Az elmúlt Időszakban Je­lentős belső — az üzemvitelt és a gazdálkodást egyaránt érintő — intézkedéseket tett a MÁV szolgáltatásainak ja­vítására. Mindezeknek kö­szönhetően az áruszállításban javult a tehervonatok menet­rendszerűsége és az árugyűjiő vonatforgalom rendszeressége, bővült a konténerforgalom. Bevezette a MÁV a 24 órán belüli, háztól házig történő express fuvarozást, s újjá­szervezte szállítmányozási szolgálatát. A személyszállí­tásban javította a belföldi és nemzetközi összeköttetéseket, csökkentette az utazási időt, az igényekhez jobban igazo­dó menetrendet alakított ki és kibontakoztatta idegenfor­galmi üzletágát A vasút jövője a személy­szállítási teljesítmények to­vábbi mérsékelt csökkenésé­vel számol. Ez elsősorban rövid távolságú forgalmat érinti,’ a távolsági forgalom várhatóan stagnál, ezen belül pedig a gyorsvonat forgalom kissé növekszik. Ügy tervezik, hogy jövőre 118 millió' tonná­nyi árut kell a vasútnak el­szállítania, . valamivel többet mint az idén. Beruházásra várhatóan 7,6 milliárd forintot fordíthat a MÁV. Újabb 79 kilométernyi villamosított vonalat helyez­nek üzembe, folytatják a pá­lyakorszerűsítést, a biztosító­­berendezések építését. A ter­vek szerint jövőre több villa­mos mozdonyt és néhány száz teherkocsit is beszerez a MÁV. gatták a Mihail Gorbacsov elvtárs által Reykjavíkban képviselt álláspontot. Kifejez­te reményét, hogy a szocialis­ta országok közös erőfeszíté­sével, valamennyi békeszere­tő erő együttes küzdelmével, az összes érdekelt állam kép­viselőinek felelős állásfoglalá­sával sikerül előrehaladást el­érni a fegyverkezési verseny megállításában, a leszerelési problémák megoldásában. Megerősítette, hogy a magyar külpolitika lehetőségei sze­rint a jövőben is tevékenyen hozzájárul a közös béketörek­vések valóra váltásához. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista or­szágok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesíté­sének alapvető időszerű kér déseit, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott munká­ra. A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy országaink köl­csönösen előnyös együttmű­ködése magasabb színvonalra emelkedjen. Helyesli a KGST- ben megvalósuló együttműkö dés mechanizmusának kor­szerűsítését, a közös tévé kenységet jobban' ösztönző érdekeltségi viszonyok kiala­kítását. A Központi Bizottság úgy értékeli, hogy a tanácskozás új ösztönzést ad a részt vevő országok társadalmi, gazdasá­gi fejlődésének, műszaki-tudo­mányos haladásának a meg­gyorsításához, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdításá­hoz. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtársnak a kölcsönös megértés és egyetértés jegyében megtar­tott kétoldalú, szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélését, amely újabb lehetőségeket tárt fel a sokoldalú magyar­­szovjet kapcsolatok továbbfej lesztése előtt. OA Központi Bizottság be­hatóan megvitatta és egyhangúlag elfogadta Hava­si Ferenc elvtársnak, a Po­litikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdasá­gi munka megjavításának feladatairól szóló jelentést, a benyújtott határozati javas­latot, Valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság a gaz­dasági munka megjavításá­nak feladatairól, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveiről elfogadott határozatát nyilvánosságra hozza. Hűtőházba kerül Csepelen a Duna Tsz sziget­csúcs! területén 50 hektáron szedik a karfiolt. A főváros kö­zelsége lehetővé teszi, hogy az áru frissen kerülhessen a fo­gyasztók asztalára. A termés egy részét hűtőházakba szállít­ják, hogy a téli hónapokban is kapható legyen. Konténerfelvevő. Nagy forgalmat bonyolít le a ceglédi vasútállomá­son az új konténerfelvevő és -kiszolgáló állomás. A sorrendben a harminckettedik ilyen állomás a város harminc-negyven kilométeres körzetében levő mintegy negyven vállalat konténeres fuvarozását könnyíti meg. A korábban Budapestről, Szolnokról, Kecskemétről ki­szolgált vállalatok konténerenként 340 Ft-tal olcsóbban szállít­hatják termékeiket. ARANYHOMOK M | iből lesz a cserebo­gár?! Illetlenség ép­pen ilyen környe­zeteién — a föld, a növé­nyek szeretetének jegyesei között — a csúf, örös el­lenséget példabeszédül ho­zó szólást emlegetni, ám akaratlanul ez jutott az újságíró eszébe, miközben örömmel hallgatta, mennyi az új terv, a friss akarat, miként nyújtóznak tovább. Az újságíró ugyanis még emlékezik azokra az idők­re, amikor a riasztó álla­potban levő parlagföld sé­tára sem alkalmas talaján botladozva arról hallott, talán sikerül majd meg­nyerni a furcsa gondolat­nak — kezük kemény mun­kájával kertek viruljanak a parlag helyén — hobbi­telekre áhítozó, de a ma­gánforgalomban ahhoz pénz híján hozzájutni nem tudó üzemi dolgozókat. Ta­lán sikerül... sikerült! Szépen gondozott ültet­vényeket láthatott ezen a nyáron is a látogató a par­lag helyén Nagykátán, még akkor is, ha akad mutató­ba egy-két tulajdonos,! aki — meglehet, seregnyi nyo­mós oka van rá — elfeled­kezett birtokáról, ráunt ar­ra, nem kevés bosszúságot okozva a féreg és dudva inváziójától tartó társak­nak. Vendégként persze nem az ilyen hajókkal bí­belődik az ember — a kö­zösség ebben a tekintetben is eljár a maga dolgaiban —, hanem örül a látvány­nak, kert van a parlag he­lyén. S ezek a kertek mér annyira természetesek, megszokottak, hogy ! az Aranyhomok Kertbarát Kör intézőbizottsága a közel­múltban — mintegy évet záró mérlegelésként, a jö­vő évi feladatokat megje­lölő eszmecsereként sok olyasmiről tanácskozhatott, amik óhatatlanul felidéz­ték az újságíróban a miből lesz a cserebogár felkiáltást. Hiszen lám, ftiost már' — el ne feledjük, kemény fi­zikai munka árán, sokfé­le kínlódás után, lemondás mellett — annyira megiz­mosodott a homokon — a szépen hangzó név ellené­re korántsem aranyhomo­kon — a közösség, hogy nekirugaszkodhat újabb hó­dításoknak. Igen, újabb földterületet kívánnak visszavenni a ’gaztól, a cserjék sűrűjétől, legyen azon a homokdara­bon is díszlő kert, pihen­­tetője és megdolgoztatója egyszerre azoknak, akik vállalják a munkát, a do­log adta fáradozást. S ha új tagok is, az első hetek­ben, hónapokban talán tel­jesen ismeretlenek, később azonban bizonyosain jó is­merősök, barátok, társak, közösségbe illeszkedők, se­gíteni készek és segítséget köszönettel elfogadók. E nagy lépés, nagy vállalko­zás mellett természetesen ott vannak a kisebbek, a köznapok változó igényei­hez igazodók, az elektro­mos hálózat szükségszerű fejlesztése, a még célsze-' rűbb vegyszerbeszerzés le­hetőségeinek kutatása .., csupa kis ügy, kívülről néz­ve, belülről, érintettként azonban ezek a kicsik naggyá nőnek az adott kö­zegben, környezetben, prob­lémakörben. Természetesnek vehetjük, van ezernyi más gondja is a kertbarátkor tagjainak, de éppen az a közösség próbája, ezek a másfajta gondok hogyan maradnak kívül gondolatvilágunkon akkor, amikor a földről, a kertről, a teendőkről van szó. S az is a közösség le­hetséges próbáinak egyike, vajon nyitott-e mások fe­lé, vagy bezárkózásra haj­lamos, úgy gondolkodva, vagyunk elegen, nem kel­lenek ide újak, minek, csak bajt, gondokat cipelnek ide. Ök nyitottak, újakat vár­nak, kínálva egy földdarab­kát, mutassák meg a par­lagnak, mit tesz a szorgos kéz ... Igenis, máris kilóg a lóláb, hiszen itt az új­ságíró valami másról, és nem a nagykátai kertba­rátokról töpreng?! Valóban valami másról és mégis szorosan az említettekhez tartozó­ról töprengünk; a közösség­gé szerveződés bonyolult útjairól, a közösségek to­vábbi 'haladásának lehet­séges módozatairól. Arról, amiről annyi' sok szó esik napjainkban, s amit oly sokszor sértenek meg, tor­zítanak el értetlenek, hiva­­taloskodó semmihez sem értők, mindent szabályok­ba, szabályozásokba gyö­möszölni akarók. A céltu­datossággal szervezett em­beri közösségek éppúgy, mint a véletlenszerűen lét­rejötték — maradva a ha­sonlatnál —, fölkínálják az aranyhomok lehetőségét. Nincsenek eredendően rossz vagy jó emberek, hanem helyzetek, körülmények vannak, amelyek fölkínál­ják a jó vagy a rossz kö­zösségek létrehozhatósá­­gát! Ne szépítsük, gyakran válik a markunkban az aranyhomok szürke porrá, jellegtelenné, lehetőségeitől messze elmaradóvá. Ezért lelket vidító az az arany­homok, mely az Aranyho­­mojt közösségét keríti, mely fölmutat valamit pazarlóan kezelt lehetőségeinkből. Mészáros Ottó 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom