Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

1986. NOVEMBER 3., HÉTFŐ Eszpresszónak álcázott kocsma? Vétót emelhet a tanács Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt — mondja a szó­lás, és hirdették egykor a plakátok is. Hozzátehetjük — hör­­pöljék azt bögréből, palackból vagy szépen csiszolt üvcgpohár­­ból —, sok benne az igazság. Mint ahogy abban is: alkalom szüli a tolvajt. Hogy függ ez össze? Ha kevesebb talponálló nyílik, csökken azok száma •?, akik szomjukat oltani oda­zarándokolnak. Egyedül köztudottan nem ízlik ú*y az ital, mint cimborák társaságában. Egyelőre csak ital Nagykátán zöldövezeti, csa­ládi házas környezetben nem­rég új vendéglátó hely nyílt, melynek ajtaja fölött az eszp­resszó felirat díszeleg. Az ember azt gondolná, ilyen csendes, békés helyen a kutyá­nak sem jutna eszébe zajos, füstös szeszárudát nyitni. A környék lakóinak sem hiány­zott. Csak egy sarokház tulaj­donosának a Rákóczi út vé­gén, aki úgy gondolta, lendí­teni kéne valamicskét anyagi helyzetén. Nosza, nyissunk egy jövedelmező üzletet! Az egyébként csendes, szimpati­kus fiatalember fogta magát és bement a tanácshoz. Cuk­rászmesteri diplomája lévén, nyomban meg is kapta az el­vi engedélyt egy létesítendő büfé-falatozóhoz. Az elvi en­gedély persze még csak ígér­vény, ezután kezdődik a mű­ködéshez szükséges okmányok — építési hatóságtól, Köjál­tól, rendőrségtől stb. — be­szerzése. Ment is a dolog a maga útján, a beniházás el­készült és mivel minden stim­melt, a hatósági osztály rá­nyomta a pecsétet a működési engedélyre, amelyet jelen esetben se» Alsó-Tápió menti Áfész kapott meg. A fiatalem­ber a szövetkezet szerződéses alkalmazottja lett. Egyik reggel betértünk az üzletbe, ami pontosan 10 óra­kor nyitott. A helyiség tiszta és rendes volt. Akár igazi eszp­resszónak nézhettük volna, ha az árukínálat ennek meg­felelő: vagyis hideg falatok, saláták, meleg húsok, édesipa­ri termékek és cukrászsütemé­nyek is sorakoznak a pulto­kon. Ilyesminek azonban nyo­mára sem leltünk. Egyelőre csak palackozott italokat, ci­garettát és apró csokoládét árusítottak. Süteményt költsé­ges lenne helyben előállítani, de a tároláshoz is hiányzik még néhány apróság — hang­zott a magyarázat. Amire vi­szont nem lehet ráfizetni, az ital, ott állt az udvaron láda­­szám. — Szükség volt erre a presszóra? — kérdeztük Akantisz Marcell tanácselnö­köt. — Nehéz megtagadni a ké­rést, főleg ebben az esetben volt az, mert az építkező nagy költségekbe verte már magát. Ügy gondoljuk, ez volt az utolsó ilyen kérelem, amire igent mondtunk. Egyébként sajnos, az iszákos emberek így is, úgy is megtalálják a mód­ját, hogy igyanak. A bögre­­csárdák helyett mégiscsak jobb a presszó. Itt legalább kulturáltabbak a körülmé­nyek, és ellenőrzött minősé­gűek az italok. Táskás ember üvegekkel A beszélgetést a hatósági osztály vezetőjével, Karancsí Sándorral folytatjuk, aki meg­erősítette az elnök szavait. Szerinte az emberi lelemé­nyesség határtalan, ha üzlet­ről van szó, s példának említi a hajnali pálinkás-, illetve a hazafelé jövő sörösvonatokát, amelyekre Kőbányán, illetve Rákoson szállt fel a táskás ember a csatos sörösüvegek­kel. — Szóval úgy gondolják, hogy a zugivás helyett jobb a presszózás...? — vetem ellen. — Tény, hogy mindenekelőtt a bögrecsárdákat kellene fel­számolni! A zugkimérések hi­telkönyveiben egyre szaporod­nak a nevek, az asszonyok pe­dig sírva járnak panaszkodni a tanácsházára: csináljanak már valamit, férjük alig visz haza valamit a fizetésből. De hát az sem jobb, ha a büfé­be, presszóba elsősorban Inni járnak a vendégek. — Tudjuk persze, hogy van­nak zugkimérések — mondja Karancsi Sándor —, de a törzsvendégek szoros gyűrűjé­ben nehéz megtalálni a rést. Egyedül nem boldogulunk, csak a pénzügyőrség hatható­sabb segítségével tudnánk megoldásában előbbre lépni. A közelmúltban a Minisz­­tertahács ülése után Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője adott tájékoztatót az alkoholizmus elleni küzdelem időszerű tennivalóiról, a mér­téktelen alkoholfogyasztás visszaszorításáról. Többek kö­zött utalt arra, hogy bizonyos adminisztratív intézkedésekre van szükség, elsősorban a zug­­főzdék, az úgynevezett bögre­csárdák tulajdonosai ellen. Van rendelkezés Ez azonban nem azt jelenti, hogy szaporítani kellene a le­gális szeszárusító helyeket. Van belőlük így is épp elég. Nagykátán is. Ezentúl a szakigazgatási szervek könnyebben tagadhat­ják meg az ilyen és ehhez ha­sonló engedélyek kiadását. A belkereskedelmi miniszter leg­utóbbi. 9/1986. (X. 11.) számú rendelete 9. paragrafusának második bekezdése alapján: „A szakigazgatási szerv a mű­ködési engedélyben annak ki­adásakor vagy módosításával ...az üzletkörön belül egyes áruk értékesítését alapvető el­látási érdekből előírhatja, il­letve közérdekből megtilthat­ja.” Ez az utóbbi a kulcsmon­dat. Ha tehát a hatósági hoz­zájárulások és feltételek meg­felelőnek találják a kereske­dőt és üzleti körülményeit, a tanács — lakossági érdekből — vétót emelhet kocsmák nyi­tása ellen. Mert akárhogy is szemérmeskedünk, az, amit Nagykátán, a Rákóczi út vé­gén láttunk, gyanúsan hason­lít egy eszpresszó cégérrel ál­cázott kocsmára. Antal Piroska Fél füllel hallottak róla Három percből három hónap Eredetileg azzal a szándék­kal indultam útnak, hogy utá­nanézzek, milyen konkrét in­tézkedésekkel hajtják végre a Minisztertanács 1 munkaidő­alap-védelmi határozatát a helyi tanácsoknál. Miként csökkentik az ügyintézéshez szükséges papírmennyiséget, valamint az állampolgárok személyes jelenlétét megkívá­nó ügyek számát. Ám mind az Öcsai községi Tanácson, mind a Dabasi Városi Jogú Nagyközségi Tanácson csak fél füllel hallottak valamit a dologról; sem maga a határo­zat, sem a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának részletes utasítása nem jutott túl még a megyei szinten, pedig a be­vezetés határideje november 30. Statisztika készül — Nem láttuk még az in­tézkedési tervet, hozzánk még a , közlönyök is csak három­hetes késéssel érkeznek meg — mondja Dabason Kalocsai Csilla, a tanács hatósági osztályának vezetője. — A munkaidő védelmével kap­csolatos alapintézkedés a heti egyszeri hosszabbított félfoga­dási idő bevezetése volt. Hogy ez mennyire vált be, arról most készítjük a statisztikát. Sajnos, bajok vannak nálunk az állampolgári fegyelemmel. Ennek egyik oka, hogy Dabas tizennégy kilométer hosszan nyúlik el. Ez arra késztette a tanácsi apparátust, hogy ne küldjük el szegényt felkiáltás­sal aJkkor álljon szóba az ügy­féllel, amikor az bejön. Ezt az emberek megszokták, és most már nehéz' őket ráven­ni arra, hogy ne munkaidő­ben jöjjenek. így hát hiába a nyújtott nyitva tartás. A tanácsháza bejáratánál tábla mutatja az ügyfélfoga­dási időt. Hétfőin nyólctól ha­tig, szerdán nyolctól fél ötig, pénteken délelőtt állnak a da­­basiak rendelkezésére, szom­baton pedig részleges ügyin­tézéssel dolgoznak. — A helyi viszonyok kö­zött a szerda is nyújtottnak számít, mert igaz, hogy ilyen­kor csak fél ötig vagyunk, de a környék legnagyobb üze­mében, a nyomdában már fél háromkor véget ér a munka. Mikor jön magától az állam­polgár? Jön évente kétszer, hogy az adóját befizesse. Jön, ha meghalt valakije — ez nem tűr halasztást. Jön, ha házasodni akar, jön, ha szó­A pusztavacsi erdőkben A Duna—Tisza közének leg­nagyobb nagyvadas területén, a Pusztavacstói Kecskemét határáig húzódó erdőkben megkezdődött a dámszar­vasok barcogása. Az álta­lánosan ismert gímszarva­soknál a Dél-Eurőpában ős­honos -dámszarvas kisebb ter­metű, s más a fejdísze is. A dámvadak bikái ugyanis lapátszerű fejdísszel büszkél­kedhetnek és a párválasztási harckor kihívó bőgős helyett úgynevezett barcogó hangot hallatnak. A barcogás az idő­járástól függően, a hűvös hajnalokkal kezdődik és 7—10 napig tart. Ez alatt az erdé­szeknek kiváló lehetőségük van az állomány számbavéte­lére, amelyet a múlt század elején telepítettek a Duna— Tisza közére. A terület,a sza­porulatból ítélve, kiváló élő­helynek bizonyult. ciális segélyt kér. Vagyis ál­talában akkor jön, ha valami baj van. És mikor hívjuk? Sajnos, számos esetben elen­gedhetetlen a személyes meg­jelenés: szabálysértési tár­gyalásnál. gyámügyben, ha­gyatéki eljárásnál... Ezeket nem lehet mind hétfőn négy­től hatig elintézni! Ilyenkor mindig két időpontot jelölünk meg, egyet munkaidőben, egyet azon kívül. De szükség van-e minden esetben a személyes megjele­nésre? Egy sor adat valóban megszerezhető a tanácson be­lül, ezeket a népesség­­nyilvántartás kartonjai tar­talmazzák, de sokhoz országos adatbank híján nem lehet hozzájutni. Hiányzik például a központi munkaerő-nyilván­tartás, s így mit tehetünk, be kell idézni az ügyfelet, és tő­le megtudakolni a szükséges információt. Vártuk a gépet, de... — Rendszertelennek érzem az egész nyilvántartási mó­dunkat. Pest megyében most tértek át az adózás adatai­nak gépi tárolására. Eddig, ha bejött valaki adóügyben, há­rom perc alatt előkerestük a kartonját. Most három hóna­pot kell várnia — az adatok háromhavonta jönnek csak le Pestről. Mi is kapunk most egy számítógépet, vártuk már nagyon, jelentkeztünk is több­ször, hogy tanfolyamra sze­retnénk járni, de mindig nyu­galomra intettek. Egy hét múlva itt a gép, és a kezelé­séhez sámlii nem ért. Vélet­len, hogy van egy munkatár­sunk, aki valamikor évekkel ezelőtt programozó volt, most majd kénytelen lesz újra be­letanulni. A tanácsok július elseje óta dolgoznak heti egy hosszabbí­tott ügyintézési nappal. Ennek kijelölésében a megyei taná­csok maguk dönthettek: így lett ez a nap Pest megyében mindenütt a hétfő. — Most úgy néz ki, orszá­gosan egységesíteni fogják a hosszabbított ügyintézés idő­pontját. Szerintem a helyiek­re kellene . bízni a döntést. Mert kell a szombati ügyelet a Dunakanyarban vagy Dél­egyházán, mint üdülőkörze­tekben, de nem kell Dabason, ahol a lakosok hét végén nyá­ron a kertjükben dolgoznak, télen meg nincs intéznivaló­juk. És hogy adjam ki így a szombati szabadnapokat? A dabasi tanács voltakép­pen egy kisvárosi modell. A hatósági osztály tizenhat em­berrel működik, hatáskörébe negyvenötféle ügy tartozik. — Budapesten egy ügyfaj­tára több előadó jut, ná­lunk egy előadóra több ügy­fajta. Szombaton, a részleges félfogadás idején csak né­gyen vannak bent: így eleve kiesik az ügyek intézésének fele. Itt ül egy pénzügyes, de vagy az adóhoz vagy a gaz­dálkodáshoz ért csak. Az uni­verzális igazgatási ember ki­ment a divatból. Sajnos ala­csony a béralap, ennyi pén­zért. ilyen munkára jogász például nem jön hozzánk, be­tanított munkaerővel kell tehát dolgoznunk. Ezek az emberek általában csak egy feladat megoldására alkalma­sak. Bővebb tájékoztatást már nem tudnak adni az ügyfél­nek. Ilyenkor minden nálam fut össze, de az én időm is véges, előfordul, hogy kény­telen vagyok elküldeni a pa­naszost és visszahívni szom­batra. A tanácson épper átszerve­zés zajlik: ügyfélszolgálati irodát szeretnének nyitni, hogy az eddigi négy nap he­lyett egész héten jöhessenek ügyes-bajos dolgaikkal az ál­lampolgárok. Átgondoltabb intézkedést — Megoldás lehetne az, ahogyan a felszabadulás előtt működtek a hivatalok: dél­előtt tíztől egyig és délután háromtól hétig. De ott akkor férfiak dolgoztak, most pedig nők, családdal,, gyerekekkel. Nekem, mint egyedülállónak, megfelel ez a mostani beosz­tás. Szerintem a tanácsi hivatal rendszerszervezőinek kellene előkészíteniük a változásokat. Négy éve dolgozom az állam­igazgatásban. ezalatt megér­tem a járások megszűnését, az új választási rendszer beveze­tését és jelenleg a munkaidő­­alap védelmével kapcsolatos változtatásokat. Amit leg­jobban sérelmezek, hogy nem. jönnek le információt gyűjte­ni egy-egy rendelkezéshez, ha­nem csak reprezentatív fel­méréseket végeznek. Sok min­dent ki lehet találni, amiről úgy tűnik, betartható lesz. De aztán ezek az országos ren­delkezések a helyi gyakorlat­ban sokszor kivihetetlenné válnak: a tárgyi-személyi fel­tételek hiánya miatt, és azért, mert csak későn szerzünk tu­domást róluk, példa rá ez a minisztertanácsi határozat is. A felvázolt problémák el­lenére Kalocsai Csilla ■ — mint: mondja — optimista. i— Bízom abban, hogy az emberek hosszú távgm nevel­hetők. De ha a folytonos vál­­tozgatásokkal megzavarjuk őket, elveszítjük a bizalmu­kat és az államigazgatás el­veszti tekintélyét. Megalapo­zott, átgondolt és nem kap­kodva hozott intézkedésekre lenne szükség. Mörb Leonóra. Vírusmentes szaporítóanyag . Vírusmentes oltványok és bogyód/gyümölcsök •‘förgalma­­zásáf kezdte meg a Gyümölcs­ös Dísznövénytérmeszt'ési Ku­­tsttó-Ééjlesztő Vállalat. Kilenc helyen; közöttük Budapesten, a nagytétényi lérajtstben áru­sítják a gyümölésí^tát és a málna-, ribiszke-,- őszamóca­­szaporító anyagot, amelynek vírusmentességét szavatolják. A hazai gyümölcsösökben hatalmas károkat okoznak a vírusfertőzések. Sárgás pere­mű, zöld színű foltok jelen­nek még például a? alma hé­ján, jelezve, hogy a shatka vírus fertőzte rftegfát, l|5e a szilva is szenved a,í>etegség­től. a beszterceiálíöményjiak: mintegy 70—80 százaléka te­kinthető fertőzöttnek. A csont­héjasok nemkülönben meg­­sínylik a vírus támadását. A kutató-fejlesztő vállalat szakemberei a gyümölcsök közül elsőnek a cseresznye és a meggy vírusmentesítését ol­dották meg. Hőkezelési eljá­rást alkalmaztak a szaporító­anyag egy részénél, emellett a korszerű, úgynevezett merisz­­témás eljárást is felhasználták arra-, hogy tökéletesen’ egésze séges oltványokat hozhassa­nak forgalomba. Az őszi sze­zonban 57 ezer cseresznye- és 31 ezer meggyfacsemetét ad­nak el ilyen vírusmentes ki­vitelben. Hbzzávetőlég 1,3 millió bogyósgyümölcs»1szapo­­rítóanyagot is kínálnak a vá­sárlóknak. A program követ­kező gyümölcsfaja az alma lesz; ebből egyelőre úgyneve­zett vírustesztelt’ csemetéket értékesítenek. ■ ■ Modem rabszolgasors- t Virágzó embercsempészet Rabszolgasors — akaratlanul a televízióban sugárzott sorozat'Jut az ember eszébe, amikor az Egyesült Államokba illegálisait bevándorol­tak hányattatásáról, kiszolgáltatottságáról olvas, Legtöbbjük a mexikói —amerikai határion jut'-aa y.lgiSrét földjére”,, álífUábtó. valamelyik kör zép-amerikai áliámból, ; ........ 1 - • ' T ortiüaf üggöny A külföldiek azelőtt úgy csúsztak át a. határon, hogy azon az úton haladtak, ame­lyet a határ közelében élők mutattak nekik. Amióta azon­ban megnövelték a határőr­egységek létszámát és techni­kailag is megerősítették a ha­tárellenőrzést, ez. a módszer egyre nehezebb: hatékony vi­lágítóberendezéseket szerel­tek fel és egyes helyeken. 12. láb magas. kerítéseket, úgy­nevezett, . tortillafüggönyöket építettek. Mindezen intézkedé­sek ellenére évente mintegy 50 ezer illegális bevándorló jut át Mexikón keresztül az Egyesült Államokba. Beuta­zásukról jól szervezett ember­csempészbandák gondoskod­nak. A csempészek, amíg a határ mexikói oldalán vannak, nem is nagyon igyekeznek leplez­ni, mit csinálnak. Nevük, cí­mük, honoráriumuk alig ti­tok. Felhajtőik bárokban és olcsó szállodákban csellenge­nek és keresik az ügyfeleket, akiket pallosnak (spanyolul: csirke) neveznek. Amint ösz­­szejön egy legalább húszta­gú csoport, valamelyik ház­ban vagy motelban összegyűj­tik őket, míg azután a vezető átjuttatja őket a határon. A kaktuszokkal benőtt sivatagos területeken jól láthatók a gu­miabroncsok nyomai; de el­dobott tejesüvegek, üres kon­­zervesdobozok is jelzik az északra vezető utat. A határ túlsó oldalán. El Pasában vagy egy másik ha­tár menti városban úgyneve­zett biztonságos házak várják az érkezőket, akiket ezután gépkocsin szállítanak valame­lyik észak-amerikai városba. És itt kezdődik az ember­­csempészek virágzó üzlete és a bejutottak igazi megpróbál­tatása. Az élő árut leggyak­rabban hűtőkocsikban szállít­ják, s távoli idegen városok­ban, egyetlen cent nélkül te­szik ki a kocsikból. A kiszol­gáltatott embereknek minden megtakarított pénzüket előre oda kell adniuk, s ha ::ar.hatót ságok netán felfedeznék őkét, a csempészek magukra /hagy­ják őket. ; ;vn-.;/S ,.íi/ Papa Joe dollármilliói Az elmúlt években több embercsempészbandát sike­rült felszámolni. A papa Jóé* nak becézett mexikói csoport­ja például El Fasóban és Los Angelesben több biztonságos házzal rendelkezett, A banda a hétvégekén 3- teherautónyi külföldi szállítását /bonyolí­totta le Texas és Kalifornia között. El Pasóból mindig éj­szaka indultak és napnyug­tára már Los Angelesben voltak. Onnan újabb ' teher­autók indultak Chicagóba éf más városokba. Hetenkén' mintegy 500 embert csempész­tek át a határon és Jósé de Jesús Robles-Robles — e~ „papa Joe” igazi, neve — dől lármiiliókat 'keresett. Rabies* Mexikóban letartóztatták Hasonló, sors érte Salvador Pineda Ver gar át is, akiről a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy az üzlet több mint 15 millió dollár hasznot hozott neki. Negyven sofőrt foglal­koztatott és több „biztonságos háza” volt.. Olcsó munkaerő Ám minden erőfeszítés el lenére nem bíznak benne hogy végleg fel tudják szá­molni az embercsempészetet. Mindig akadnak újabb vállal­kozók, hiszen az idegenek át­­csempészésére lényegében elég egy gépkocsi. De tálán’ még többet jelent, hogy egyes amerikai vállalkozók szívesen támogatják őket, ugyanis ily módon olcsó és szófogadó munkaerőt kapnak. Nem kell tartaniuk a szakszervezetektől vagy^a dolgozók elégedetlen­ségétől. Sok munkahelyet egyenesen az illegális . beván­dorlók számára létesítettek, olyan munkahelyeket, amelye­ken az amerikaiak többsége ilyen feltételek mellett nem lenne. hajlandó dolgozni. Gáti István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom