Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
PEST y megyei] 3 1986. NOVEMBER 17., HÉTFŐ Öttörővezetők konferenciája Gödöllőn Gazdagítják a gyerekek életét Véget ért a Szövosz-kengresszus Marjai József köszöntötte az országos tanácsot Jutott idő a szünetben a múltat idéző kiállítás megtekintésére is. Pest megyei felszólalók a vitában kormányzati, a testületi életben. szívesen venne részt pályázatokon, akciókon, vállalnák idős szövetkezeti tagok felkutatását, anyagot gyűjtenének a szövetkezetek történetéről, s örömmel mérnék öszsze sporttudásukat más iskolaszövetkezetekkel, ha a Szövosz alapítana egy kupát. Szeretnének eljutni külföldre Megválasztották a tisztségviselőket Verőfényes őszbúcsúztató is, ehhez várnak és kémek segítséget. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom feladatairól. A kongresszus a szövetkezeti élet fejlesztésével kapcsolatban is irányt mutatott: erősíteni kell a szövetkezeti tevékenységben a tagsági érdekeltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendszerét. Szükség van az önkormányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem színvonalasabbá tételére. beszédben köszöntötte az újjáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fogyasztási szövetkezetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvégzésében. A miniszterelnökhelyettes szólt arról, hogy a gazdálkodásunkat nehezítő külső körülményeket nem tudjuk ugyan befolyásolni, de azok kedvezőtlen hatásait ellensúlyozni kell. Marjai József végezetül elmondta, hogy a kongresszuson elhangzott észrevételeket, javaslatokat a kormány napirendre tűzi. j Amint lapunk első oldalán beszámoltunk erről, szombaton Gödöllőn tartották a Pest megyei úttörővezetők konferenciáját. Tóth József megyei úttörőelnök szóbeli kiegészítője bevezetőjében arról a változásról szólott, amelyet a VIII. úttörővezető-konferencián, Miskolcon határoztak el. Mint ismeretes, ekkor hangzott el a kifejezés: a mozgalom társadalmasítása. Az öntevékenység kibontakoztatásával, a demokratizmus szélesítésével kell olyan programokat nyújtani, amely a gyermekközönség minden tagja számára egyaránt vonzó elfoglaltságot jelent. Tekintélyt az egyenruhának — Korábban valóban az intellektuális képességű gyerekeknek kedvezett a mozgalom. Ez abból is kiderült, hogy ugyanazokat láttuk mindig, mindenütt, s ők általában a jól tanulók soraiból kerültek ki. Holott nekünk nemcsak a jófejű, hanem a jókezű gyermekeket is be kell vonnunk a mozgalomba. Olyan elfoglaltságokat kell kínálnunk, amelyek a tagság egészére nézve vonzóak. De a színesebb, fantáziadúsabb programokhoz színesebb, fantáziadúsabb úttörővezetők kellenek. Közösségi szemlék, játékok, találkozók, amelyek mindenki számára élményt jelentenek. Majd arról beszélt, mit valósítottak meg az elképzelések közül. Sokan vádoltak bennünket — mondotta — azzal, hogy nem sikerült előlépni a VIII. konferencia óta. Pedig látnunk kell azokat az eredményeket, amelyeket a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben elértünk. Komoly feladataink vannak azonban még sok téren. Nem használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a mozgalom a munkára nevelésben kínál. Másik gondunk, hogy növekedik a veszélyeztetettek száma. A mi feladatunk is a megelőzés és az, hogy segítsük az eredményes szocializációt. Néhány gondolattal utalt arra a vitára, amely az állásfoglalás kialakítását előzte meg. Az OT beszámolójának tézisei jó alapul szolgálnak az országos konferenciához, mert azokat a legfontosabb feladatokat emelik ki, melyek a mozgalom működése, továbbfejlődése szempontjából alapvetően fontosak, meghatározók. Tóth József kiegészítője után hozzászólásokkal folytatódott a konferencia. A hazafias és honvédelmi nevelés témakörében Veress László szigetszentmiklósi küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb tekintélyt kell szerezni az egyenruhának. Ez is egyfajta kötődés a mozgalomhoz. A gazdasági nehézség nem lehet akadálya annak, hogy minden gyereknek legyen szabályos úttörő-egyenruhája. Hisz a nyolcadikból kikerülők is továbbadhatják az utánuk következőknek az öltözetet. Dr. Balogh Pál felszólalása Dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára szólt azokról a gazdasági gondokról, amelyek elvonják az állampolgárok figyelmét a közéletről. A problémák a feszültségeket is kiélezték, s így mind nagyobb erőfeszítés szükséges, hogy a figyelmet az úttörőkre irányítsák. — Itt szeretném megköszönni az úttörővezetők munkáját — mondotta —, akik élményekkel gazdagítják a gyermekek életét. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni azokat, akik elkötelezettjei a mozgalomnak. amely a megye politikai és társadalmi életében jelentős tényező. Ám sokszor találkozunk még az egy helyben topogás, a sablonossá? tüneteivel, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már érlelődik a változás a megye úttörővezetőinek szemléletében. A munkájukhoz szükséges feltételeket a párt szervezeteinek biztosítaniuk kell. Ez a VII. ötéves terv célkitűzéseiben is megfogalmazódik, hiszen jelentős anyagi eszközöket fordítanak ebben a ciklusban az ifjúság érdekeit szolgáló tervek megvalósítására, ifjúsági és úttörőházak fejlesztésére, felújítására. Somogyi Ágnes váci ifivezető kifogásolta a tizennyolc évben megszabott felső életkorhatárt az ifivezetőknél. Hiszen így a legjobb, legtapasztaltabb, ebben a munkában legjáratosabb vezetőiket veszítik el a csapatok. Beszélt arról js, hogy a rajvezetők, osztályfőnökök gyakorta nem segítik az ifivezetőket. A csabánkai példa Baross Péter, csobánkai küldött a régi időket elevenítette fel, mintegy tanulságul. — Ma ' már olyan sokba kerül a táborozás, hogy egy többgyermekes családnak eszébe sem juthat elengedni a gyermekeket-. - Pedig- vannak jó példák is. A csobánkai táborban a somogyi úttörőik napi 16 forintért kaptak szállást és étkezést, s ez az ár jövőre sem változik. Ha kimondtuk, hogy az úttörőmozgalom a társadalom gyermekszervezete, akkor egy tábor nem lehet nyereségcentrikus! Frank Róbert Sződligetről egy alapítvány megtételéről szólt. A battonyai SOS Gyermekfalu mintájára Sződligeten is szeretnének létrehozni egy gyermekházat. Ehhez egy háromnapos rendezvénysorozat teljes bevételét ajánlják fel, az úttörők pedig a hulladékgyűjtéssel járulnak hozzá a megvalósításhoz. A vitában felszólalt Varga László a MÜSZ OT főtitkára is, s arról beszélt, hogy hol tart jelenleg a mozgalom a társadalmasításban, a gyermekközpontú szemlélet megvalósításában. — Hogy előreléptünk, arra a legjobb bizonyíték a megvalósult gyakorlat, az úttörőcsapatok hétköznapjai. Legfontosabb ugyanakkor, hogy felmérjük a valódi helyzetet, tudomásul kell venni, hogy vannak fékek, buktatók. Ezek részben a mozgalmon belül, részben azon kívüli okokból adódnak. Hogy fizessenek-e tagdíjat, hogy tegyenek-e próbát az úttörővezetők — részkérdések. A lényeg, ami itt is megfogalmazódott, hogy a központi akarat, a fejlődés iránti igény a csapatok munkásságán is lemérhető. Példa erre a saját kezdeményezésre megvalósult táborok sorsa, mint a mogyoródiak vagy a nagykőrösi Arany János úttörőcsapat tábora. Majd a tervezett sződligeti alapítványhoz csatlakozva az országos tanács nevében felajánlott. százezer forintot a gyermekház megvalósításához. A szünet után Tóth József megye) úttörőelnök foglalta össze a vita során elhangzottakat és válaszolt a kérdésekre. Megköszönte az MÜSZ OT által a sződligeti alapítványra felajánlott 100 ezer forintot és felhívta a többiek figyelmét a kezdeményezés támogatására. Az összefoglaló után szavazásra került sor: a beszámolót, az állásfoglalást, a szóbeli kiegészítést és az elhangzott válaszokat a küldöttek egy ellenvéleménnyel és nyolc tartózkodással elfogadták. Kilenctagú elnökség Ezek után Solymosl Sándor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, a jelölőbizottság elnöke a Pest megyei úttörőelnökség összetételére és tisztségviselődre. a MŰSZ OT-ba delegáltakra és a IX. országos úttörővezetői konferencia küldötteire vonatkozó személyi javaslatokat ismertette. A jelöltek közül Révész György gombai csapatvezető bejelentette, hogy a megbízást nem fogadhatja el, ezért helyére az országos konferencia küldötteinek jelölőlistájára Gazdik István, Dabas úttörőelnöke került. A konferencia küldöttei 19 tagú ein öles éget választottak, amelynek elnöke ismét Tóth József, titkára Buda Zsuzsanna' lett. Ä konferencia delegált továbbá öt főt a MŰSZ Országos Tanácsába, valamint megválasztotta a IX. országos konferencia 34 küldöttjét. Tudósítottak! Fiedler Anna Mária, Mörk Leonóra. Fotó: Erdősi Ágnes. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának második napján a vitában felszólalók hangsúlyozták a gazdasági tevékenységet és a mozgalmi munka eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. Kifejtették: javítani kell a kölcsönös érdekeltséget a tagok és a szövetkezetek kapcsolatrendszerében. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvédelmi munka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető bü- t rokratikus elemeket az ön-1 Két Pest megyei küldött kapott szót a kongresszus második napján. Az agglomerációs körzet sajátos nehézségeit elemezte Schaffer Árpád, a Buda-környéki Áfész elnöke. Területükön a népesség növekedése jóval magasabb az országos átlagnál, s ezt kereskedelmi hálózattal, az ellátás színvonalának növelésével egyedül képtelenek követni. A tanácsok és a tagság anyagi támogatásával értek el számottevő eredményeket, de félő, hogy ez az erőforrás előbb-uióbb kimerül. Fejlesztési gondjaikat mérsékelné a kereskedelmi beruházások jövedelemkitermelő képességének és lehetőségének javítása. A bolti munka leértékelődése, az anyagi megbecsülés más szakmákhoz viszonyított lemaradása, a főváros csábító közelsége a Buda-környéki Áfészt érzékenyebben érinti A munkaerő megtartásáért elhatározták, hogy élelmiszerkiskereskedelmi egységeikben a fővárosi gyakorlat szerint hűségpénzt fizetnek. Csakhogy ezt az összeget bérként és nem költségként számolhatják el, így adó terheli őket, s ezért változatlanul hátrányban vannak Budapesttel szemben. A megye egyik legkiemelkedőbb iskolaszövetkezetének nevében szólalt fel Huszár Erika, a, kiskunlacházi MüM 222. számú Szakmunkásképző Intézet tanulója. A Ráckeve és Vidéke Áfészhez tartozó közösség — mint elmondta — A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9 tagú felügyelőbizottságot, valamint a Szövosz tisztségviselőit. A Szövosz elnöke Hartmann József, az Ajka és Vidéke Afész elnöke, alelnöke Diczkó József, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet elnöke és Dohai Gábor, a Siklósi Takarékszövetkezet elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlamenicky Istvánt, főtitkárhelyettesévé Kovács Sándort és Szilvasán Pált választották. , , Marjai József miniszterelnök-helyettes délután rövid (Folytatás az I. oldalról.) I télen sem kerül el. Felcsillan a szeme egy német csoport láttán — Guten Morgen. Tee- I kanna — Imigyen kínálgatja áruját. Nem messze innen kemény csata dúl egy teniszpályán, a játékosok között felfedezzük Tichy Lajos sokszoros labdarúgó-válogatottat. — Itt vagyunk minden hétvégen. Családias a hangulat, összejönnek ilyenkor a régi barátok. A játékba belehevülünk, minden pontért harcolunk. Amíg a felnőttek a tenisz örömeinek hódolnak, a gyerekek a focit rúgják a füvön: — Vasárnaponként inkább szeretünk a szabad levegőn mozogni, mint a tv előtt ülni — jegyzi meg a nyolcadikos Csath András. Persze van, aki munkára használja ezt a szép, derűs vasárnapot. Pecséri Béla fűfő leányfalui házának kertjét rendezgeti kisunokáinak a társaságában. — Jó lenne még a tél beállta előtt elültetni a tujákat, füvesíteni. Aztán tavasszal megcsinálom a kerítést. A Camping utcában lakó Bárdos Béla és családja még nem tart itt, egyelőre azon igyekeznek, hogy mielőbb tető legyein épülő, kétszintes házukon. — Nem férünk már el három gyerekkel az óbudai lakótelepi otthonunkban —• magyarázza Bárdos Béláné technikus, aki férjének segít Nem pihen ezen a napon a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat utazóbrigádja sem, Szentendre határában oldaldarus traktorral meg dózerral szorgoskodnak: — Ma kötjük össze a 800-as gázvezetéket a 11-es út alatt, és hozza majd a gázt a pilisvörösvári csomópontról — tájékoztat Bállá János csoportvezető. — Turistaházban. IBUSZ- lakásban élünk. És otthon ■ilyenkor hiányzunk a „leltárból” — jegyzi meg Szabó Gyula főszerelő. Tóth Andrea Érrel olvastam Nem tudom, hogy mi vagyok N e vegye dicsekvésnek a kedves olvasó, ha elmondom, annak idején Hegel, Kant, Spinoza, Engels olyan munkáit is olvasgattam, amelyek nem voltaik kötelezők filozófiai tanulmányaimhoz. Nem állítom, hogy úgy olvastam e bölcsek egyáltalán nem könnyű szövegeit, ahogyan regényt szokás. Meglehet, sok mindent nem fogtam föl belőlük, de sohasem vettem őket kezembe félelemmel. Hivatali nyomtatványokat ellenben mindig szorongva kezdek böngészni. Kiver a veríték, míg hosszadalmas silabizálás után kihámozok belőlük valamit. Rubrikákat kitölteni, kérdésekre válaszolni gyötrelem. Vegyük a legegyszerűbbet. Arra kellene felelnem, hogy mi vagyok én. A hivatal látszólag nagyon előzékeny. Megadja a lehetséges válaszokat. Csák annyi a dolgom, hogy a megfelelő kis négyzetbe berajzolom a keresztet. Igen ám, de melyikbe? Egyértelmű: ipari, építőipari, mezőgazdasági és egyéb ipari, fizikai pillanatnyilag nem vagyok. Közvetlen termelésirányító sem. Szellemi? A kínálat: vezető, irányító, beosztott, szakalkalmazott vagy ügyviteli dolgozó. Egyik sem vagyok. Fizikai foglalkozású önálló és segítő családtag, szellemi foglalkozású önálló? Nem jó. Marad az egyéb. Ebbe minden belefér. De miért legyek egyéb? Van tisztességes, jól körülírható foglalkozásom. Csak nincs hozzá négyzet. Ha élne, nagyapámmal könnyebb volna a dolgom. Nem sok iskolát végzett, Hegelről, Kantról sosem hallott, a rubrikáktól mégsem jönne zavarba. Neki az volt az álláspontja, hogy a hivatal mindaddig jámbor jószág, amíg fölöslegesen nem zaklatjuk. Ki kellett vágnunk a házunk előtti fát? Elrendelte, másnap reggel nekiláttunk. Fogtuk az ásót, kapát, tővetőt, odakészítettük a kötelet. De hát ehhez engedélyt kell kérni, mondtam én még este. Ugyan, intett le nagyapám, ne zaklassuk fölöslegesen a hivatalt. Ott is emberek vannak, azok se annak örülnek, ha minden kis marhasággal hozzájuk szaladgálnak. Ezermester Matyi bátyám nem mondott semmit. Amikor úgy gondolta, itt az ideje, kimérte a területet, megástuk a gödröt, fölépítettük a pincét. Elkorhadt a léckerítés, elbontottuk, jöhetett helyébe az új. Toldalék kell a házhoz? Odaragasztottuk a toldalékot. A pince mellé kiskonyhát emeltünk. S nem zavartuk a hivatalt, ők sem minket. Nézegetem a Részletező adatok című nyomtatványt. Az egyéb négyzetét illene bekereszteznem. Nagyon nem. tetszik az egyéb. Majdnem olyan ronda, mint a fizikai. Miért vagyunk mi fizikaiak, kérdeztem a műhelyben bölcs munkatársamat, aki a hadifogságot is megjárta, mire ő: azért, mert gondolkozunk, s az fizikai folyamat. Minden munkát ezzel kezdett: előbb gondoljuk végig. Néha jöttek kivitelezhetetlen rajzok a tervezőktől. Ez azért van, okosított munkatársam, mert fogták a logarlőcsöt, elkezdtek rajzolni, ahelyett, hogy előbb végiggondolták volna. Gondolkodni sem szabad túl sokáig, mert az már rágódás, mondaná hadifogságot megjárt munkatársam, ami káros az egészségre. Nagyapám alighanem azt mondaná, itt az a lényeg, hogy valamelyik négyzet be legyen keresztezve, ne vegyek a szívemre semmit. A hivatalba rengeteg ilyen nyomtatvány érkezik viszsza, amikor összesítik a kereszteket, már szó sincs ilyen, olyan nevű emberről. Enynyi ezer fizikai, annyi ezer szellemi, amennyi ezer egyéb. Ha már csak szám vagy, nem mindegy, hogy fizikai, szellemi vagy egyéb? Ha jobban belegondolunk, teljesen mindegy. Kör Pál
