Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

Úttörővezetők konferenciája Gödöllőn Gazdagítják a gyerekek életét Amint lapunk első oldalán beszámoltunk erről, szomba­ton Gödöllőn tartották a Pest megyei úttörővezetők konferenciáját. Tóth József megyei úttörő­elnök szóbeli kiegészítője be­vezetőjében arról a változás­ról szólott, amelyet a VIII. úttörővezető-konferencián, Miskolcon határoztak el. Mini ismeretes, ekkor hangzott el a kifejezés: a mozgalom társa­dalmasítása. Az öntevékeny­ség kibontakoztatásával, a de­mokratizmus szélesítésével kell olyan programokat nyúj­tani, amely a gyermekközön­ség minden tagja számára egyaránt vonzó elfoglaltságot jelent. Tekintélyt az egyenruhának — Korábban valóban az in­tellektuális képességű gyere­keknek kedvezett a mozgalom. Ez abból is kiderült, hogy ugyanazokat láttuk mindig, mindenütt, s ők általában a jól tanulók soraiból kerültek ki. Holott nekünk nemcsak a jófejű, hanem a jókezű gyer­mekeket is be kell vonnunk a mozgalomba. Olyan elfoglalt­ságokat kell kínálnunk, ame­lyek a tagság egészére nézve vonzóak..De a színesebb, fan­­táziadúsabb programokhoz színesebb, fantáziadúsabb út­­törővezetök kellenek. Közös­ségi szemlék, játékok, talál­kozók, amelyek mindenki szá­mára élményt jelentenek. Majd arról beszélt, mit valósítottak meg az elképze­lések közül. Sokan vádoltak bennünket — mondotta — azzal, hogy nem sikerült elő­lépni a VIII. konferencia óta. Pedig látnunk kell azokat az eredményeket, amelyeket a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben elértünk. Komoly feladataink vannak azonban még sok téren. Nem használ­juk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a mozgalom a munkára rfevelésberí' fcftiál. Másik gondunk, hogy növeke­dik a veszélyeztetettek száma. A mi feladatunk is a megelő­zés és az, hogy segítsük az eredményes szocializációt. Néhány gondolattal utalt arra a vitára, amely ez ál­lásfoglalás kialakítását előzte meg. Az ÖT beszámolójának tézisei jó alapul szolgálnak az országos konferenciához, mert azokat a legfontosabb feladatokat emelik ki, melyek a mozgalom működése, to­vábbfejlődése szempontjából alapvetően fontosak, megha­tározók. Tóth József kiegészítője után hozzászólásokkal folyta­tódott a konferencia. A hazafias és honvédelmi nevelés témakörében Veress László szigetszentmiklósi kül­dött ama hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb tekintélyt kell szerezni az egyenruhának. Ez is egyfajta kötődés a mozga­lomhoz. A gazdasági nehézség nem lehet akadálya annak, hogy minden gyereknek le­gyen szabályos úttörő-egyen­ruhája. Hisz a nyolcadikból kikerülők is továbbadhatják az utánuk következőknek az öltözetet. Dr. Balogh Pál felszólalása Dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára szólt azokról a gazdasági gondok­ról, amelyek elvonják az ál­lampolgárok figyelmét a köz­életről. A problémák a fe­szültségeket is kiélezték, s így mind nagyobb erőfeszítés szükséges, hogy a figyelmet az úttörőkre irányítsák. — Itt szeretném megkö­szönni az úttörővezetők mun­káját — mondotta —, akik élményekkel gazdagítják a gyermekek életét. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsü­lésben kell részesíteni azokat, akik elkötelezettjei a mozga­lomnak, amely a megye poli­tikai és társadalmi életében jelentős tényező. Ám sokszor találkozunk még az egy hely­ben topogás, a sablonosság tüneteivel, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már érlelődik a változás a megye úttörővezetőinek szemléleté­ben. A munkájukhoz szüksé­ges feltételeket a párt szer­jutott Idő a szünetben a múltat idéző kiállítás megtekin­tésére is, vezetelnek biztosítaniuk kell. Ez a VII. ötéves terv célkitű­zéseiben is megfogalmazódik, hiszen jelentős anyagi eszkö­zöket fordítanak ebben a ciklusban az ifjúság érdekeit szolgáló tervek megvalósítá­sára, ifjúsági és úttörőházak fejlesztésére, felújítására. Somogyi Ágnes váci ifive­zető kifogásolta a tizennyolc évben megszabott felső élet­­korhatárt az ifivezetőknél. Hiszen így a legjobb, legta­pasztaltabb, ebben a munká­ban legjáratosabb vezetőiket veszítik el a csapatok. Beszélt arról is, hogy a rajvezetők, osztályfőnökök gyakorta nem segítik az ifivezetőket. A csobánkai példa Baross Péter, csobánkai küldött a régi időket elevení­tette fel, mintegy tanulságul. — Ma már olyan sokba kerül a táborozás, hogy egy többgyermekes .. j családnak eszébe sem juthat elengedni a gyermekeket.'“Pedig vannak jó példák is. A csobánkai tá­borban a somogyi úttörők napi 16 forintért kaptak szállást és étkezést, s ez az ár jövőre sem változik. Ha kimondtuk, hogy az úttörőmozgalom a társadalom gyermekszerveze­te, akkor egy tábor nem le­het nyereségcentrikus! Frank Róbert Sződligetről egy alapítvány megtételéről szólt. A battonyai SOS Gyer­mekfalu mintájára Sződlige­­ten is szeretnének létrehozni egy gyermekházat. Ehhez egy háromnapos rendezvénysoro­zat teljes bevételét ajánlják fel, az úttörők pedig a hulla­dékgyűjtéssel járulnak hozzá a megvalósításhoz. A vitában felszólalt Varga László a MŰSZ OT főtitkára is, s arról beszélt, hogy hol tart jelenleg a mozgalom a társadalmasításban, a gyer­mekközpontú szemlélet meg­valósításában. — Hogy előreléptünk, arra a legjobb bizonyíték a meg­valósult gyakorlat, az úttörő­­csapatok hétköznapjai. Leg­fontosabb ugyanakkor, hogy felmérjük a valódi helyzetet, tudomásul kell venni, hogy vannak fékek, buktatók. Ezek részben a mozgalmon belül, részben azon kívüli okokból adódnak. Hogy fizessenek-e tagdíjat, hogy tegyenek-e próbát az úttörővezetők — részkérdések. A lényeg, ami itt is megfogalmazódott, hogy a központi akarat, a fejlődés iránti igény a csapatok munkásságán is lemérhető. Példa erre a saját kezdemé­nyezésre megvalósult táborok sorsa, ^mint a mogyoródiak vagy a nagykőrösi Arany Já­nos úttörőcsapat tábora. Majd a tervezett sződligeti alapítványhoz csatlakozva az országos tanács nevében fel­ajánlott százezer forintot a gyermekház megvalósításához. A szünet után Tóth József megyei úttörőelnök foglalta össze a vita során elhangzot­takat és válaszolt a kérdásek­­re. Megköszönte az MŰSZ OT által a sződligeti alapítványra felajánlott 100 ezer forintot és felhívta a többiek figyelmét a kezdeményezés támogatásá­ra. Az összefoglaló után sza­vazásra került sor: a beszá­molót, az állásfoglalást, a szóbeli kiegészítést és az el­hangzott válaszokat á küldöt­tek egy ellenvéleménnyel és nyolc tartózkodással elfogad­ták. Kilenctagú elnökség Ezek után Sólymost Sán­dor, a KISZ Pest Mégyei Bi­zottságának titkára, a jelölő­­bizottság elnöke a Pest me­gyei úttörőelnökség összetéte­lére . és tisztségviselőire, . a MŰSZ OT-ba delegáltakra és a IX. országos úttörővezetői konferencia küldötteire Vo­natkozó személyi javaslatokat ismertette. A jelöltek közül Révész György gombai csa­patvezető bejelentette, hogy a megbízást nem fogadhatja el, ezért helyére az országos konferencia küldöttéinek je­lölőlistájára Gazdik István, Dabas úttörőelnöke került. A konferencia küldöttei 19 tagú elnökséget választottak, arrfiílyhélt4 elnöké fismét Tóth József, titkára Buda Zsuzsan­na lett. A konferencia dele­gált továbbá öt főt. a MŰSZ Országos Tanácsába, valamint megválasztotta a IX, országos konferencia 34 küldöttjét. Tudósítottak: Fiedler Anna Mária. Mörk Leonóra. Fotó: Erdős! Agnes. Véget ért a Szövosz-kongresszus Marjai József köszöntötte az országos tanácsot A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának második napján a vitában felszólalók hangsúlyozták a gazdasági te­vékenységet és a mozgalmi munka eredményességét javító kezdeményezések jelentőségét. Kifejtették: javítani kell a kölcsönös érdekeltséget a ta­gok és a szövetkezetek kap­csolatrendszerében. A vitában hangsúlyt kapott az érdekvé­delmi munka fontossága és az, hogy mielőbb meg kell szüntetni a még fellelhető bü- i rokraiikus elemeket az ön-1 Szlamenicky István és Marjai József az elnökségben Két Pest megyei küldött ka­pott szót a kongresszus máso­dik napján. Az agglomerációs körzet sajátos nehézségeit elemezte Schaffer Árpád, a Buda-környéki Áfész elnöke. Területükön a népes" ág növe­kedése jóval magasabb az or­szágos átlagnál, s ezt keres­kedelmi hálózattal, az ellátás színvonalának növelésével egyedül képtelenek követni. A tanácsok és a tagság anyagi támogatásával értek el szá­mottevő eredményeket, de fé­lő, hogy ez az erőforrás előbb-utóbb kimerül. Fejlesz­tési gondjaikat mérsékelné a kereskedelmi beruházások jö­vedelemkitermelő képességé­nek és lehetőségének javítá­sa. A bolti munka leértékelő­dése, az anyagi megbecsülés más szakmákhoz viszonyított lemaradása, a főváros csábító közelsége a Buda-környéki Áfészt érzékenyebben érinti. A munkaerő megtartásáért elhatározták, hogy élelmiszer­­kiskereskedelmi egységeikben a fővárosi gyakorlat szerint hűségpénzt fizetnek. Csakhogy ezt az összeget, bérként és nein költsé'gkértí 'számolhatják ®1> , így. gdó„.terheli ők$t, s ezért váftozalfariűl 1 Kátrány­ban vannak Budapesttel szem­ben. A megye egyik legkiemel­kedőbb iskolaszövetkezetének nevében szólalt fel Huszár Erika, a kiskunlacházi MüM 222. számú Szakmunkásképző Intézet tanulója. A Ráckeve és Vidéke Áfészhez tartozó közösség — mint elmondta — szívesen venne részt pályáza­tokon, akciókon, vállalnák idős szövetkezeti tagok fel­kutatását, anyagot gyűj fené­nek a szövetkezetek történe­téről, s örömmel mérnék ösz­­sze sporttudásukat más isko­laszövetkezetekkel, ha a Szö­­vosz alapítana egy kupát. Szeretnének eljutni külföldre is, ehhez várnak és kémeik segítséget. A kongresszus határozatot hozott a szövetkezeti mozga­lom feladatairól. A kongresszus a szövetkeze­ti élet fejlesztésével kapcso­latban is irányt mutatott: erő­síteni kell a szövetkezeti te­vékenységben a tagsági érde­keltséget, korszerűsíteni a tagsági kapcsolatok rendsze­rét. Szükség van az önkor­mányzat fejlesztésére és a tagsági érdekvédelem színvo­nalasabbá tételére. Megválasztották a tisztségviselőket A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumo­kat. Az országos tanács meg­tartotta alakuló ülését, ame­lyen megválasztották a 17 tagú elnökséget és a 9 tagú felügyelőbizottságot, valamint a Szövosz tisztségviselőit. A Szövosz elnöke Hartmann Jó­zsef, az Ajka és Vidéke Afész elnöke, alelnöke Diczkó Jó­zsef, a Nyíregyházi Lakásszö­vetkezet elnöke és Dohai Gá­bor, a Siklósi Takarékszövet­kezet elnöke lett. A Szövosz főtitkárává Szlamenicky Ist­vánt, főtitkárhelyettesévé Ko­vács Sándort és Szilvasán Pált választották. aav a Marjai József miniszterel­nök-helyettes. délután rövid beszédben köszöntötte az új­jáválasztott országos tanács tagjait. Tevékenységükhöz sok sikert kívánt, s elmondotta, hogy a kormány továbbra is számít a fogyasztási szövetke­zetek munkájára, az egész szövetkezeti mozgalomra az előttünk álló feladatok elvég­zésében. A miniszterelnök­­helyettes szólt arról, hogy a gazdálkodásunkat nehezítő külső körülményeket nem tudjuk ugyan befolyásolni, de azok kedvezőtlen hatásait el­lensúlyozni kell. Marjai József végezetül el­mondta, hogy a kongresszuson elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat o kormány napi­rendre tűzi.., 4 ti. 4 * u ú Érrel olvastam Nem tudom, hogy mi vagyok Ne vegye dicsekvésnek a kedves ol­vasó, ha elmondom, annatk idején Hegel, Kant, Spinoza, Engels olyan mun­káit is olvasgattam, amelyek nem voltaik kötelezők filozófiai tanulmányaimhoz. Nem állítom,' hogy úgy olvastam e böl­csek egyáltalán nem könnyű szövegeit, ahogyan regényt szokás. Meglehet, sok ' mindent nem fogtam föl belőlük, de soha­sem vettem őket kezembe félelemmel. Hi­vatali nyomtatványokat efllenben mindig szorongva kezdek böngészni. Kiver a verí­ték, míg hosszadalmas silabizálás után ki­­hámorok belőlük valamit. Rubrikákat ki­tölteni, kérdésekre válaszolni gyötrelem. Vegyük a legegyszerűbbet. Arra kellene felelnem, hogy mi vagyok én. A hivatal látszólag nagyon előzékeny. Megadja a lehetséges válaszokat. Csak annyi a dol­gom, hogy a megfelelő kis négyzetbe be­rajzolom a keresztet. Igen ám, de me­lyikbe? Egyértelmű: ipari, építőipari, mezőgaz­dasági és egyéb ipari, fizikai pillanatnyi­lag nem vagyok. Közvetlen termelésirá­nyító sem. Szellemi? A kínálat: vezető, irányító, beosztott, szakalkalmazott vagy ügyviteli dolgozó. Egyik sem vagyok. Fi­zikai foglalkozású önálló és segítő csa­ládtag, szellemi foglalkozású önálló? Nem jó. Marad az egyéb. Ebbe minden belefér. De miért legyek egyéb? Van tisztességes, jól körülírható foglalkozásom Csak nincs hozzá négyzet. Ha élne, nagyapámmal könnyebb volna a dolgom. Nem sok iskolát végzett, He­gelről, Kantról sosem hallott, a rubri­káktól mégsem jönne zavarba. Neki az volt az álláspontja, hogy a hivatal mind­addig jámbor jószág, amíg fölöslegesen nem zaklatjuk. Ki kellett vágnunk a há­zunk előtti fát? Elrendelte, másnap reg­gel nekiláttunk. Fogtuk az ásót. kapát, tő­vetőt, odakészítettük a kötelet. De hát eh­hez engedélyt kell kérni, mondtam én még este. Ugyan, intett le nagyapám, ne zak­lassuk fölöslegesen a hivatalt. Ott is embe­rek vannak, azok se annak örülnek, ha minden kis marhasággal hozzájuk szalad­gálnak. Ezermester Matyi bátyám nem mondott semmit. Amikor úgy gondolta, itt az ideje, kimérte a területet, megástuk a gödröt, fölépítettük a pincét. Elkorhadt a léckerí­tés, elbontottuk, jöhetett helyébe az új. Toldalék kell a házhoz? Odaragasztottuk a toldalékot. A pince mellé kiskonyhát emeltünk. S nem zavartuk a hivatalt, ők sem, minket. Nézegetem a Részletező adatok című nyomtatványt. Az egyéb négyzetét illene bekereszteznem. Nagyon nem tetszik az egyéb. Majdnem olyan ronda, mint a fi­zikai. Miért vagyunk mi fizikaiak, kér­deztem a műhelyben bölcs munkatársa­mat, aki a hadifogságot is megjárta, mire ő: azért, mert gondolkozunk, s az fizikai folyamat. Minden munkát ezzel kezdett: előbb gondoljuk végig. Néha jöttek kivi­telezhetetlen rajzok a tervezőktől. Ez azért van, okosított munkatársam, mert fogták a logarlöcsöt, elkezdtek rajzolni, ahelyett, hogy előbb végiggondolták volna. Gondolkodni som szabad túl sokáig, mert az már rágódás. mondaná ha­difogságot megjárt munkatársam ami ká­ros az egészségre. Nagyapám alighanem azt mondaná, itt az a lényeg, hogy vala­melyik négyzet be legyen keresztezve, ne vegyek a szívemre semmit. A hivatalba rengeteg ilyen nyomtatvány érkezik visz­­sza, amikor összesítik a kereszteket, már szó sincs ilyen, olyan nevű emberről. Eny­­nyi ezer fizikai, annyi ezer szellemi, amennyi ezer egyéb. Ha már csak szám vagy, nem mindegy, hogy fizikai, szellemi vagy egyéb? Ha jobban belegondolunk, teljesen mindegy. Kör Pál I kanna —■ imigyen kínáJgatja áruját. Nem messze innen kemény csata dúl egy teniszpályán, a játékosok között felfedezzük Tichy Lajos sokszoros labda­rúgó-válogatottat. — Itt vagyunk minden hét* végen. Családias a hangulat, összejönnek ilyenkor a régi barátok. A játékba belehevü­­lünk, minden pontért harco­lunk. Amíg a felnőttek a tenisz örömeinek hódolnak, a gyere­kek a focit rúgják a füvön: — Vasárnaponként inkább szeretünk a szabad levegőn mozogni, mint a tv előtt ülni — jegyzi meg a nyolcadikos Csath András. Persze van, aki munkára használja ezt a szép, derűs vasárnapot. Pecséri Béla fűtő leányfalui házának kertjét rendezgeti kisunokáinak a társaságában. — Jó lenne még a tél be­állta előtt elültetni a tujákat, füvesíteni. Aztán tavasszal megcsinálom a kerítést. A Camping utcában lakó Bárdos Béla és családja még nem tart itt, egyelőre azon igyekeznek, hogy mielőbb tető legyein épülő, kétszintes házu­kon. — Nem férünk már el há­rom gyerekkel az óbudai la*, kótélepi otthonunkban — magyarázza Bárdos Béláné technikus, aki férjének segít. Nem pihen ezen a napon a siófoki Kőolajvezeték-építö Vállalat utazóbrigádja sem, Szentendre határában oldal­darus traktorral meg dózerrai szorgoskodnak: — Ma kötjük össze a 800-as gázvezetéket a 11-es út alatt, és hozza majd a gázt a pi­­lisvörösVári csomópontról — tájékoztat Bállá János cso­portvezető. — Turistaházban, IBUSZ- lakásban élünk. És otthon ilyenkor hiányzunk a „leltár­ból” — jegyzi meg Szabó Gyula főszerelő. Tóth Andrea Pest megyei felszólalók a vitában | kormányzati, a testületi élet- I ben. Verőfényes őszbúcsúztató (Folytatás az 1. oldalról.) télen sem kerül el. Felcsillan a szeme egy német csoport láttán — Guten Morgen. Tee'-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom