Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Dfiri" A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az év utolsó kirándulása XXX. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Lehet, hogy több jár? A családi pótlék háttereiről 5 Folytatva a társadalom­% biztosítás intézménye kö­­% riili utazásunkat, most a ^ családi pótlék kérdésköré­­^ hez értünk. Megszokott be­­| szélgetőtársunk Haskó | György, a Társadalombiz­­^ tosítási Igazgatóság váci ^ kirendeltségének vezetője S és mai témánk avatott is­­| merője. Szabó Györgyné, a ^ családipótlék-csoport ve- Ä zetője. — A családi pótlék kérdé­sével olyan állomáshoz ér­tünk, aminél szeretném, ha megismernék munkánk körül­ményeit is — kezdte Haskó György. — Ugrásszerűen meg­nőtt a munkáltatók száma. Míg 1984 szeptemberében 334 volt, addig egy évvel később már 651 lett. Ennek oka a szakcsoportok, gazdasági mun­kaközösségek. polgárjogi tár­saságok egyre növekvő szá­ma. Az alkalmazottak szinte minden társadalombiztosítási juttatásra jogosítvánnyal ren­delkeznek, de a különböző egyéb munkahelyeken dolgo­zóik esetenként más és más jogokat élveznek. Ráadásul az említett munkáltatói formák­ban csak igen ritkán látják el a tagokat rendszeres mun­kával. Már-már az is megszo­kott, hogy gyakran váltogat­ják a dolgozók ezeket a mun­kahelyeket. Tehetik, meg is értjük őket, hiszen oda men­nek, ahol a legkedvezőbb fel­tételeket találják; Csakhogy ilyen esetben, ha igénybeje­lentést tesznek, akár családi pótlékra, akár betegségi ellá­tásra, nekünk végig kell ke­resnünk az összes korábbi munkahelyet, tisztázva az igényjogosultságot. Ezért gyakran előfordul, hogy a 30 napos határidő kevés, sőt né­ha még a 90 napból is kicsú­szunk. © Elengedhetetlen ez a ren­geteg munka? Nem elég a jo­gosultság megítéléséhez a tény, hogy gyerek van és dol­gozik az illető? — Ha először igénylik, te­hát a gyermek születésekor, elég vizsgálni az akkori kö­rülményeket, egyébként az összes adat az úgynevezett folytatólagos igazolványban szerepel — mondta Szabóné. — Sajnos ezek az igazolvá­nyok gyakran elkallódnak. miután egyik munkahelyről kilépett az illető és a másik­hoz be. Ezt ugyanis kézhez kapják, akár a munkaköny­vét vagy más okmányokat. — Gyakran házon belül is leveleznünk kell — folytatta a kirendeltségvezető. — Az alkalmazottaknak elég beje­lenteniük az igényüket, on­nan már csak a folyósítás van hátra, ugyanakkor a különbö­ző tagsági viszonyokról még a járulékügvi és a folvószém’a­­csonorthoz is kerülnek akták & Térjünk vissza a családi pótlékra. Milyen feltételekkel és milyen mértékű összegeket kaphatunk? — fordultam a csoportvezetőhöz. — Az igénylő háztartásában élő 16 éves kor alatti gyerek után kaphat, 16 éves koron túl akkor, ha középfokú in­tézmény nappali tagozatán ta­nul. Ha tartósan beteg a gye­rek, akkor időbeli korlátozás nélkül jár emelt összegű csa­ládi pótlék. 16 év alatt a kör­zeti orvos adhat a tartós be­tegségről igazolást. Ha a be­tegség végleges, akkor 16 éves korig nem kell több iga­zolás, ha nem, akkor éven­ként kell ilyet kérni a folyó­sító szervnek. A 16. év betöl­tése után a körzetéhez tartozó szakorvosi rendelőintézet ad­ja ki a szükséges papírt. Ilyen korhatár után, ha végleges betegségről van szó, akkor a munkaképesség elvesztésének kétharmados arányát is iga­zolni kell. Mindemellett el­engedhetetlen, hogy a biztosí­tott, akinek a háztartásában él a gyerek, legalább 21 biz­tosítási nappal rendelkezzen havonta. Ha a 16 éven felüli végle­gesen beteg gyerek valami­lyen munkát, bedolgozást stb. vállal, akkor mindaddig kap­ják a családi pótlékot, amíg három egymást követő hónap átlagkeresete meg nem halad­ja a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. Ha ezt túl­lépik, akkor a következő hó­napra nem jár a pénz. © Milyen összegekről van szó? — Az emelt összegű családi pótlék egy gyerek után 1040 forint, ha mellette egy egész­ségest is nevelnek, akkor utá­na 840 jár. Ez a család tehát 1880 forintot kapna, de ha nem jelentik be a gyerek be­tegségét, akkor csak 1420-ot. © Ebben az esetben vissza­menőleg kiutalják a különb­séget vagy elveszett? — Egy módosított jogsza­bály szerint öt évre vissza­menőleg is utalhatunk elma­radásokat, de csak akkor, ha az igénybejelentés ellenére az ügyintéző hibájából történt a mulasztás. Ha nem jelentették be például, hogy az egyik gyerek tartósan beteg, akkor csak hat hónapra visszamenő­leg. / © Hogyan derülhet fény ar­ra, hogy több éven keresztül helytelenül utaltak valakinek kisebb összeget? A biztosított hozzászokott a kapott összeg­hez, mindig annyit vár, amennyit addig is kapott? — Ha a bejelentés megvolt, akkor vagy a belső ellenőrzés vagy a jogosult fedezi fel a hibát — vette át ismét a szót Haskó György. — Jobban meg kellene becsülni a társa­dalombiztosítási ügyintézőket a munkahelyeken, ahhoz, hogy önállóan fedezhessenek fel kihasználatlan jogokat. Cigánybál Veresegyházon © Az lenne a legfontosabb, hogy mindenki tisztában le­hessen a jogaival. Mit tesznek önök ezért? — Korábban voltak sokszo­rosított nyomtatványaink, amelyek tartalmazták a főbb tudnivalókat a kivételekkel együtt. Olyanokat például, hogy magasabb összegű csa­ládi pótlék jár annak, akinek a háztartásán kívül is él gyermeke, ami mondjuk, egy válás utáni osztozkodás kö­vetkezménye. Ha három gye­rekből! kettő az anyához ke­rült, egy az apához, aki egyedülálló, akkor az apa nem az egy gyerek után szo­kásos 710 forintot kapja, ha­nem 840-et. Ezért élőszóban tájékoztatunk mindenkit, aki hozzánk fordul, ide, a kiren­deltség Széchenyi utcai ügy­félirodájába. Dudás Zoltán A Váci Pedagógusklub a szerdai előadássorozatokon, filmvetítéseken, s a baráti hangulatú házi ünnepségeken kívül fő feladatának tekinti, hogy tagjaival megismertesse a határainkon túli nevezete­sebb látnivalókat. Az év utolsó kirándulását északi barátainkhoz, a szom­szédos Szlovákiába szervez­ték. Reggel indult a társas­busz az idegenforgalmi hiva­tal Széchenyi utcai bejáratá­tól. Az első állomás Léva volt, az iparában, lakosságának lét­számában dinamikusan fejlő­dő város. A közeli vár, a fő­tér nevezetességei, az épülő új városrész volt megtekint­hető a szigorúan beosztott menetrend alapján. Aranyosmarót: a hangula­tos, kedves megyeszékhely volt a következő állomás, hosszú főutcájával, jellegzetes házsoraival. Üjabb vargabe­tűt írt le az autóbusz, s a ké­ső délutáni órákban érkezett a váci pedagóguscsoport Ga­­ramszentbenedekre. A mo­dern városrész, üzletsor mel­lett a régmúlt történelmét idézte a hegyoldalba épült szép gótikus templom. Fel­bukkant az 1075-ből származó garamszentbenedeki oklevél, az első írásos emlék Vác vá­rosáról. Tóthné Dévánszky Erzsébet nemcsak az utazás szervező sében járt az élen, de útika­lauzként is színes tájékozta­tójával, kedves humorával emlékezetessé tette a szlová­kiai kirándulást. P. R. A vízellátást szolgálja Elhunyt Báthori Ferenc A közélet jelentős alakja távozott az élők sorából. 67 éves korában, Szokolyán el­hunyt Báthori Ferenc nyugal­mazott iskolaigazgató. Hosszú időn keresztül a szokolyai is­kolában tanított, majd a szo­bi gimnázium igazgatója-lett. Megyei szakfelügyelőként is szolgálta a.z oktatásügyet. Ta­nácstag volt községében és négy cikluson keresztül Ve­rőcemarost, Kóspallagot é9 Szokolyát képviselte a megyei tanácsban. Nyugdíjasként alapszervezeti párttitkár volt, amíg egészsége engedte. Ma, csütörtökön, 13-án 14 órakor vesznek tőle végső bú­csút a szokolyai temetőben. Prohászka József megle­pődött, amikor megkapta a meghívást az Országos Vízügyi Hivatal központ­jába. A Fő utcai székház­ban tartott ünnepségen ér­tesült arról, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csa, eddigi gazdasági és politikai tevékenységének elismeréséül a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetésben részesítette a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából. A kitüntetést Kovács Antal államtitkár adta át. ■* örült a család a Cházár András utcai otthonában, osztoztak örömében munka­társai a Duna Menti Regioná­lis Vízművek Építési Üzem­­igazgatóságán, melynek üzem­igazgatójaként érte őt a ma­gas szintű elismerés. Akik ismerik életét, mun­kásságát, tudják, hogy hu­szonhárom éve dolgozik a víz­­gazdái .odás különféle munka­­területén. Korábban a köz­műszolgáltatás beosztottja volt, majd annak egyik ve­zetője. Az üzemfőmémökségi és az üzemigazgatói szerve­zetek.. létrehozásában eredmé­nyes munkát végzett. Az utóbbi években a •vállalat épí­tőipari munkájának irányítá­sában dolgozik fontos munka­­területen. Több éven keresztül, mint alapszervezeti párttitkár vég­zett hasznos társadalmi mun­kát. Együtt él, együtt dolgo­zik munkatársaival. Korán reggel velük utazik a mikro­­busszal a Derecske-dűlői rész­Képek Tésárél iár mm a világ vége Tésa ...? Hiszen az már a világ vége, mondták még két­­három éve is, ha a vonzásr körzet északi részének e leg­kisebb községéről esett szó. Tása? Csak nem ott vettek házat? — kérdezik ma gya­korta, ha szó esik a faluról. Az elmúlt években szinte va­lamennyi megürült ház új gazdára talált. A temetősoron például alig lakik már eredeti tésai lakos, szinte valamennyi ház a hétvégi és a nyári pihe­nést szolgálja budapesti, ba­lassagyarmati és váci csalá­doknak. S amióta a falu közepén a posta felszerelte a nyilvános crossbar-telefont könnyebb az itt élők helyzete is, ha orvost, mentőt kell hívni, vagy ha csak beszélni akarnak az ott­honlevőkkel. (Álló kén.) A Du­­namenti Regionális Vízművek gépháza a lelke az idén elké­szült regionális vízhálózatnak. Bányász—Vimola A hagyományos cigánybál Ve­resegyházon 1986. november 24-én este 19 órától másnap reggel 6 óráig tart a művelő­dési ház nagytermében 1972- től Baranyi Béla mint főren­dező Juhász László segédle­tével vállalja a rendezést és meg is szervezi minden évben a hagyományos cigánybált. Ez a rendezvény alkalmat nyújt arra.. hogy négy—Ötszáz (zenész) cigány, a megye já­rásaiból meghívott vendégek, barátok, ismerősök találkoz­hassanak. és ápolják a hagyo­mányokat. A cigányból hangulatát és műsorát mindenki élvezheti. 21 órától Baranyi Béla kéré­sére ez évben a Nyílik a ró­zsából Fényes György és Far­kas László magyar- és cigány­­nóta-énekesek lépnek szín­padra. A zenét a rádióból, tv-ből (1984. Vonópárbaj első helyezettje) közismert Salaso­­vics Dezső és népi zenekara szolgáltatja. A rendezőség arra törek­szik, hogy a tavalyinál is szín­vonalasabb legyen a cigány­bál, és a vendégek jól érezzék magukat. Ehhez hozzájárul a művelődési ház ' vezetősége, valamint a házban működő Gödöllői Áfész büféje, amely ételt, italt szolgáltat a vendé­geknek. LÍ-, leg felé. Maga is munkáscsa' Iádból származott, a váci gép­ipari technikum elvégzése után a Ganz Vagon- és Gép­gyárban dolgozott először katonai szolgálata után Vác­­ra került s azóta is itt dol­gozik. Tábla hirdeti Félrevezető felirat Vasárnap külföldi vendé­gekkel jártam a postánál, mert úgy emlékeztem, hogy a hivatal a pihenőnapon is nyitva van. íme a bizonyság, tábla is hirdeti: vasárnap 8— 12-ig nyitva. Mégis zárva volt. Mint megtudtam, csak nyárra szól a kiírás. De akkor minek maradt ott a tábla? (Radányi Lajos felvétele.) Bölcsen megöregedni Ugye hihetetlen, hogy az em­ber „faji életkora” — a tudo­mányos vizsgálatok alapján — 90—100 év. Ez az az idő­tartam, amit a természet szá­munkra megtervezett. Gyakor­latilag azonban az emberek túlnyomó többsége ennél rö­­videbb ideig él. Talán ezért döbbenünk meg, s fogadjuk kétkedve a 130—150 évig élő matuzsálemekről szóló híradá­sokat. Persze vég nélküli élet a földön nem lehetséges, hi­szen egy 60—70 éves ember idegsejtjeinek száma naponta több tízezerrel csökken. Hogy mi a titka a rövid és a hosszú életnek? S egyálta­lán miért öregszik az ember? A gerontológia, az öregedés problémájával foglalkozó tu­dományág, sajnos, jelenleg még nem rendelkezik vitat­hatatlan elmélettel az örege­dés okairól. A gerontológusok véleménye szerint azonban ma már nem tartozik a fan­tasztikus álmok közé annak megvalósítása, hogy egy 90— 100 éves ember is aktívan dol­gozó, egészséges maradjon. A magyar származású svájci Verzár professzor így fogal­mazta ezt meg: „A legköze­lebbi cél az, hogy az ember mindvégig egészséges, munka­képes maradjon, s egész éle­tében akarjon élni.’’ A szép öregkor, kiváltképp ha az a 100. esztendő — vall­juk be —, számunkra még az .élet nagy eseményével hat. Ilyen alkalomból, a tisztes öregkor nem mindenkinek ki­jutó „küszöbén” kopogtattam be Kalácska Györgyné váci otthonába. Igaz, Mária néni még csak félúton jár 100. élet­évében, hiszen jövő májusá­ban lesz kerek évfordulós. A posta felé járva, jó időben gyakran láttam őt a nyitott ablakban ülni, s érdeklődő te­kintettel csüngni az utca for­gatagán, vagy beszélgetni egy­­egy arra járó ismerőssel. Egy ilyen beszélgetés mondattö­redékéből tudtam meg, hoev Mária néni a 100. esztendőt tapossa. Bár éveiből nyugod­tan letagadhatna. V\\\\\\\NNV\\\V\\\\\\\\V» Hófehér haj, törékeny al­kat. sok fáradtságot, örömet élt arc, amelyből két mosoly­gós, élénk szem figyel rám — így rögzíthetném az első be­nyomást. Hátradől a kényel­mes fotelban, tartása nyugal­mat áraszt, két keze békésen pihen meg a karfán. Arcán halvány pírfoltok. Ebből tu­dom, hogy izgul egy kicsit. Ahogy ülünk egymással szem­ben, két távoli generáció — hiszen éveiben még kétszer annyit élhetnék, mint ameny­­nyit eddig éltem, kicsivel többet is —, ez a törékeny, sokat megélt ember, nem csak a korával, de egész lényével valami megható tiszteletet kelt bennem — az élet értel­mének tiszteletét. Banálisnak érzek minden szokványos kér­dést, amit ilyenkor feltesznek a 100 éves embernek. S mint­ha csak megérezte volna za- , varom, korát meghazudtoló frissességgel mesélni kezdte: — 1887. május 30-án szület­tem Léván. 1907-ben férjhez mentem, férjem cipészmester volt. Vácott telepedtünk le. Kilenc gyermekem született, nyolc fiú és egy leány. Három még akkor meghalt. Az ólet azonban még kettőt — 20 és 30 évesen — elvett tőlem. Megéltem két világrobbanást, 1953-ban elveszítettem a fér­jemet. Gyerekeimre büszke vagyok, ahogy büszke vagyok 12 unokámra és 18 déduno­kámra is. Most várom a 19- ik érkezését. Még szeretném üdvözölni ezt a kis embert is, aztán nem bánom, ha megpi­henek. Persze már 30 éve mon­dogatom, „hogy .még,csak ezt. az egyet”, s eddig meg meg­adatott. ••Amennyi szomorúsá­got juttatott nekem az élet. ugyanannyival kárpótolt is a1 gyerekeimben, unokáimban,, dédunokáimban megtalált öröm által. Mindig bennük,, gondolkodtam, értük 'éltem, dolgoztaim. Izgultam, aggód­tam születésükért, vizsgái­kért, velük együtt örültem si­kereiknek. Soha nem unat­koztam, végigdolgoztam az életem, s még csak bele sem fáradtam. Pedig nem volt könnyű, hiszen nyugdíjam nem volt; De aki szívesen dol­gozik, az nem fárad el a mun­kában Persze az utóbbi 2—3 évben már éreztem, hogy el­jött az öregség, gyenge va­gyok. Most már csak olvas­gatok, tv-t nézek, sokat pihe­nek, vagy beszélgetünk a lá­nyommal. Hétvégén pedig vár­juk a gyerekeket, mert hol az egyik, hol a másik kopogtat haza. — Nézze csak! — mutat égy gyönyörű piros szekfűcsokor­­ra. — Jánoskától, a legidő­sebb fiam unokájától kaptam. Az unokáim sokszor mondo­gatják tréfásan: „Nekünk még mindig a nagymama szemreb­benése a minden!” Tudja,jó­­kan mondják, hogy bátorság kell az öregkorhoz. Szerintem az öregséget tudomásul kell venni, bölcsesség dolga. Igaz, én könnyen beszélek! Életem mindig is a nagycsalád lég­körében telt, soha nem vol­tam magányos. Sok társam­nak nehezebb, akik egyedül élnek, vagy gyerekeik által „betuszkolva” a szociális ott­honba. Mégis azt keli mon­danom — mert ez segített en­gem is Végig az életen —, hogy az embernek soha nem szabad feladnia önmagát, aka­ratát, reménységét, kedvét, törekvését. 10Ó évesen is arra törekszem, hogy legyenek gondolataim, érzéseim, hogy tartani tudjam magamban — megfogyatkozott erővel is —, az én öreges világomat. Á lá­nyommal élek már hosszú év­tizedek óta, de mindig meg­becsülést kaptam tőle, s ad­tam én is. SzőrácI Ágnes ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom