Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

I*rvr « Mein 1986. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Tovább javítani a készletgazdálkodást A bolt hangulati hatása Szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők — meghívott szak­emberekkel együtt — három témakörrel foglalkoztak: meg­vitatták az Országos Anyag­­és. Árhivatal, valamint a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara jelentését a , termelőeszköz­kereskedelem munkájáról és az úgynevezett tek-válla­­latok helyzetéről: a Belkeres­kedelmi Minisztérium előter­jesztése alap >in tájékozódtak a bolti munka alakulásáról és korszerűsítésének tervezett formáiról; végül azt elemez­ték, hogy milyen részarány­ban szerepelnek a. boltok áru­kínálatában az importált fo­gyasztási cikkek. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke az első téma elő­adójaként egyebek között utalt arra, hogy a parlamenti munka során a kereskedelmi bizottság öt évvel ezelőtt fog­lalkozott a termelőeszközök forgalmazásával, s akkor több javaslattal is élt. Ismeretes, hogy a termelőeszköz-kereske­delmi vállalatokat 1968-ban hozták létre az egyes szakmák készletező vállalataiból. Alap­vető funkciójuk azóta is a profiljukba tartozó termelő­eszközök beszerzése a gyártó, illetve a külkereskedelmi vál­lalatoktól; s azután gondos­kodniuk kell arról, hogy a felhasználók szükségletét idő­ben. mennyiségben, jó minő­ségben és széles választékban ki tudják elégíteni, elsősor­ban raktári készleteikből. Lét­rejöttük — miként a gyakor­latban bebizonyosodott — lé­nyeges előrelépést jelentett a termelőeszközök forgalmazá­sában: a korábbi merev elosz­tás helyébe a cégek közötti szabad partnerválasztáson alapuló, többcsatornás keres­kedés lépett. ' •)..). >,tu ■ A témához hozzászólt kép­viselők véleménye nyomán a bizottság arra a következte­tésre jutott, .hogy rpás terüle­tekhez hasonlóan, a •tek-vál­­lalatoknál is tovább kell ja­vítani a készletgazdálkodást, a piaci viszonyokban elsősor­ban a Vevők érdekére szüksé­ges figyelemmel lenni, az ille­tékes felügyeleti szerveknek pedig szorgalmazniuk kell a vállalatok közötti szerződéses rendszer, illetve ilyen kapcso­latok erősítését. A bizottság véleménye szerint a termelő­eszköz-kereskedelemben is lenne létjogosultsága kereske­dőházaknak. A további két téma előadó­ja Spilák Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes volt. A bolti munkával kapcsolat­ban elmondta, hogy a napi­­cikk-kereskedelem mindenko­ri helyzete — gazdasági és társadalmi jelentősége mellett — a lakosság közhangulatát is nagyban befolyásolja. Ezért különösen ügyelni kell a megfelelő áruterítésre, a nyitva tartási idő megállapí­tására, s arra, hogy az új üzemeltetési formákban is rendeltetésüknek megfelelően működjenek a boltok. Ez utóbbi témánál az egyik kép­viselő felhívta a figyelmet: a bérleti, szerződéses vagy jö­vedelemérdekeltségű boltok profilját — az eredeti jogo­sítványhoz képest — ne le­hessen utólag úgy megváltoz­tatni, hogy például a zöld­ségüzletet formájában: kis ABC-vé alakítják, s akkor már szeszes italt is árusíthat­nak, nemcsak zöldséget és gyümölcsöt. Egyetértőleg rea­gált erre a miniszterhelyettes, s hozzátette, hogy a szóban forgó italárusításhoz külön hatósági engedély szükséges, amelynek kiadásával csínján bánnak. Egy másik, képviselői, észrevételre pedig kifejtette: az élelmiszer-kereskedelem­ben nemcsak elv az, hogy a bőséges árukínálatban az ol­csó termékeknek is ott kell lenniük, hanem a gyakorlat­ban a kereskedőket úgyis rá­viszi a gazdasági kényszer az ilyen cikkek rendelésére, mert a túl drágákra korláto­zott a fizetőképes kereslet. E tárgykörben a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a termelő vállalatoknak kell szolgálniuk a kereske­delmet — nem pedig fordít­va. Az importból származó fo­gyasztási cikkekről úgy nyi­latkozott a miniszterhelyettes — s hozzászólók osztották a véleményét —, hogy ezek csak a választékbővítést szol-g gálhatjak, ez - ellátást- “min­­denekelőtt a hazai ipar és mezőgazdaság , áruira kell ala­pozni.' Kérdésekre válaszolva Spilák Ferenc közölte, hogy déligyümölcsből az idén is annyi lesz. a behozatalunk, mint tavaly, a viszonylag drága nescafé helyett többfé­le és lényegesen olcsóbb, ol­dódó kávékeveréket hoztak forgalomba, aiz import-sze­szesitalok forgalmát pedig mérséklik. A bizottsági tanácskozáson a felszólaló képviselők között volt Békési Istvánná (Pest megye), Polgárdi József (Pest megye). úgy kell erősítenünk, hogy szövetségeseinknek politikai eszméinkhez való közeledését is elősegítsük. Nem változott az a korábbi álláspontunk, hogy ez a szövetség a párt és a nép között kölcsönös biza­lomra épül. Pártunk XIII. kongresszusa csakúgy, mint a megelőző kongresszusok, továbbra is fontos feladatként jelölték meg a párt vezető szerepének, egységének állandó, folyama­tos erősítését. Ennek egyik legfontosabb tényezője; jelen viszonyaink között a párt­­szervezetek, a párttagok az eddigieknél még jobban, ha­tékonyabban törekedjenek ar­ra, hogy a konkrét feladatok elvégzésén keresztül, az agi­­tációban minél több embert nyerjenek meg a párt politi­kájának, a szocializmus ügyé­nek. A pártegység megőrzésének, folyamatos megújításának út­ja a párton belüli nyílt esz­mecsere, a különböző vélemé­nyek szembesítése, a hibás né­zetek időbeni felismerése és bátor bírálata, a párt állás­pontjának kifejtése és érvé­nyesítése. A vita a pártnak olyan természetes szükséglete és eszköze, amely nélkül nem lehet valóságos eszmei-politi­kai egységet teremteni, ma­gas fokú szervezettséget és egyöntetű cselekvést kifejteni. R jÖVŐbcn a pártmunkában még nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a meggyőzés, a nyíltság, az őszinte hangvétel, a kölcsönös bizalom, a figye­lem, türelmes elvtársi kap­csolatok, a humanizmus erő­sítése. Legyen nagyobb becsülete az élő szónak, a meggyőzés­nek, a helyszíni segítő mun­kának. A pártmunka minde­nekelőtt emberek közötti te­vékenység. Ezért egyetlen kommunistánál, vezetőnél sem tűrhető meg az emberektől való elhidegülés, a ridegség, az izoláltság és a rutinszerű­ség. A konkrét . helyzetnek megfelelően megválasztva kell alkalmazni a meggyőzés olyan eszközeit, mint a logikus, köz­érthető érvelés, a tényszerű következtetés, az elért ered­ményekkel történő igazolás stb., nem elhallgatva termé­szetesen az esetleges hibákat, várható nehézségeket sem. Az MSZMP egész tevékeny­ségében a tömegekre támasz­kodik. A párt kezdettől fogva igen fontos feladatának tar­totta, hogy kapcsolatban le­gyen a dolgozókkal, osztály­­szellemben nevelje és felvilá­gosítsa őket. Hogy a párt te­vékenysége valóban osztály­­jellegű legyen, hangsúlyozta Lenin, nemcsak egyszerűen részt kell vennie a politikai életben, hanem a széles réte­gek politikai életét és öntevé­kenységét magasabb színvo­nalú küzdőtérre, lényegesebb, alapvetőbb célok félé kell irá­nyítania. A pártnak az a fel­adata, hogy vezesse a töme­gekét, ne fogadja el az elő­ítéleteket, ne igazodjon a ma­radi hangulatokhoz, szervez­ze a mozgalmat, ne pedig az események után kullogjon. Az Felkészülés a fagyokra Pest megye - Szabelcs-Szatmárfean MSZMP a marxizmus—teni­­nizmus tanításai nyomán egyre jobban elsajátította ezt a mű­vészetet. Ismeretes, hogy a leghelye­sebb politika az elvi politika. Es mivel a marxista—leninista párt osztálymeghatározottságú, sokat ad politikai becsületére^ ezért programcéljait is teljes felelősséggel kezeli, nem ma­nipulál a programelivekkel. Tapasztalataink alapján jól tudjuk, hogy az egyetértő kommunisták csakis elvi osz­tálypolitika alapján forranak össze szoros egységben. A párt tevékenységében az osztályjelleg és az össznépi jelleg szerves kapcsolata markánsan megnyilvánul a párt programjának és politi­kájának kidolgozásában és végrehajtásában. És ez szép eredményekkel jár megyénkben is. Az MSZMP tagjai legsajátabb szívügyüknek tekintik a párt politikáját. Többségük alkotó kezdeményezésről tesz tanú­ságot, keresi a módját an­nak, hogy minél gyorsabban megoldja a feladatokat, vég­rehajtsa a terveket. A marxista—leninista párt megkülönböztető sajátossága a dinamizmus. A párt, lévén a munkásosztály forradalmi esz­ményeinek, a dolgozó töme­gek . reményeinek és. vágyai­nak következetes kifejezője, érzékenyen reagál a társadal­mi körülmények változására, a helyzetből kiindulva kijelö­li és megoldja a magasabb szintű feladatokát, tökéletesí­ti belső életét, új tartalommal gazdagítja az irányítás for­máit és módszereit. Az. előttünk álló feladatok nagysága és újszerűsége ma­gas követelményeket támaszt a párt politikai, ideológiai és szervezeti tevékenységével szemben. Éppen ezért ma még inkább arra van szükség, hogy a párttagok magatartá­sát, munkáját az akarat és a fegyelem egysége jellemezze. A párt XIII. kongresszusának határozatai irányt mutatnak számunkra. Ezen iránymuta­tásnak megfelelően a kom­munisták túlnyomó többsége kész küzdeni, dolgozni a párt politikájánák, határozatainak végrehajtásáért. Megyénkben a párt tömegkapcsolata jó, az emberek elismerik a párt ve­zetését, igénylik a párt kez­deményezését, vezető szere­pét, követik a pártot. Tehát birtokában van a párt annak az egységnek, bizalomnak, ami vezető tevékenysége be­töltéséhez nélkülözhetetlen. SajátOS eszközeinkkel azon kell munkálkodnunk, hogy mind több olyan párttagunk legyen, aki minden körülmé­nyek között vállalja a párt­hoz való tartozás követelmé­nyeit, betartja a párt fegyel­mét és ezen keresztül nap mint nap hozzájárul a párt egységének megújításához, ál­landó erősítéséhez. SORON SÁNDOR, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese Nedvesített sózás A bemutatkozás első pillanatai Láthatóan tetszést arattak a kiállított alkotások A termékbemutatón vásárlásra Is lehetősé? nyílt Barcza Zsolt (elvételei A télre való készülődésről szerdán a bicskei autópálya­­mérnökségen sajtótájékozta­tót tartottak a Közlekedési Minisztérium szakemberei. Hegyi Kálmán főosztályve­zető elmondta, hogy telenként általában 200—300 millió fo­rintot költenek az utakra. Mintegy 80—100 ezer tonná­nyi sót, ugyanennyi salakot, homokot szórnak ki a jeges, csúszós útszakaszokra, ezek­hez a munkálatokhoz és a hó­eltakarításhoz több mint két­ezer saját, illetve bérelt mun­kagépet, gépjárművet vesznek igénybe. A tájékoztatón a legtöbb szó természetesen az utak só­zásáról esett; évről évrevisz­­szatérő téma, viták forrása, hogy sózzák-e vagy se az uta­kat. A szakemberek elmond­ták: igaz, hogy kedvezőtlen hatásai is vannak az utak sózásának, de egyelőre nincs olyan, üzemszerűen előállít­ható anyag, amely a sót he­lyettesíthetné. Mindenesetre törekednék árra, hogy'a fel­tétlenül szükséges sómennyi­ségnél ne kerülhessen több só az utakra. Ennek érdekében igyekeznek beszerezni korsze­rű, a gazdaságossági, a kör­nyezetvédelmi és a biztonsá­gi követelményeknek egy­aránt eleget tevő berendezé­seket, s a személyzetet is fel­készítették a gondosabb mun­kára. A környezet fokozottabb védelme érdekében csökken­tik a sóval szórt útszakaszok hosszát: míg 1980-ban még 10 800 kilométernyi utat sóz­tak Magyarországon, addig az idén már csak 8,5 ezer kilo­méternyi utat jelöltek ki só­zásra. Az idei télen újfajta tech­nológiát vezetnek be, az úgy­nevezett nedvesített sózást, amelynek lényege, hogy a Sót kiszórás közben kalcium-klo­­rid oldattal permetezik, en­nek következtében a jármű­vek nem ,tudják legodóini ta^ útburkolatról a kiskört anjta* got, tehát nem kell újra sóz­ni. Egyelőre azonban az.utak kezelőinek birtokában mind­össze 18 olyan berendezés van, amely megfelel ennek a módszernek az alkalmazásá­ra. Ismeretes, hogy különösen a hidakat rongálják a külön­féle kloridok, ezért az idén próbaképpen néhány hídon — így például a XIX. kerületi Nagy Sándor úti felüljárón és Győrben három hídon — nem sóznak, csak kotorják a ha­vat, illetve hagyományos szó­róanyagokat, salakot, homo­kot használnak a csúszás el­len. Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnölchelyetteso (jobboldalt) nyitotta meg az eseménysorozatot. A képen balról jobbra: Nagy Sándorné, a Pest megyei pártbizottság titkára, Kras/nai Lajos első titkár, Balogh László megyei tanácselnök, valamint Dánóczl Gyula, a Szabó les-Szamár Megyei Tanács elnöke. Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Gyúró Imre megyei tanácselnök-helyettes. „Szeretnénk, ha ország-vi­lág megismerné Szaboics- Szatmár megye értékeit, érde­mesek arra, hogy közkinccsé váljanak. Ugyanakkor nyitot­tak vagyunk minden iránt, ami bennünket gazdagíthat. Ezért is örülünk Pest megye bemutatkozásának ...” Vida János, a nyíregyházi Váci Mi­hály Művelődési Központ igaz­gatója fogalmazott így a meg­nyitó előtti pillanatokban. Mint tegnapi lapunkban hírül ad­tuk, kedden késő délután kez­dődött az ország legkeletibb megyéjének székhelyén az a rendezvénysorozat, mely Pest megye életét, az itt élő alkotó emberek tevékenységét hiva­tott megismertetni a nyírségi érdeklődőkkel. Rövid ott-tar­­tózkodásunkker is éreztük, nem marad el az események visszhangja: a színvonalas — és ehhez méltón tálalt — kí­nálat vonzza az érdeklődőket. A szentendrei kamarazenekar vonóstriója is sikert aratott Egy hatásos kompozíció

Next

/
Oldalképek
Tartalom