Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-11 / 265. szám
Jó ütemben építik a Gyömrői 1. Számú Általános Iskola 12 tantermes új szárnyát az ÉSZKV dolgozói. Fotósunk ezúttal a magasból készített felvételt a munkaterületről, illetve Cseh Lajos és Katona Gábor munkakezdéséről. (Aszódi László Antal felvétele) Kulturális program Ecseren kedden 17 órától karate. Gyomron 15.30-tól gyermektorna a Pázmány utcai óvodában. Maglódon filmvetítés, ifjúsági előadáson: Vízipók-csodapők (magyar razjzfilm), 16.30- tól és 18,30-tól: Zorro (szinkronizált olasz—francia kalandfilm). * Mendén 16.30-tól könyvtári órák, 19-tól video filmvetítés. Úriban 16-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. Vecsésen 17-től az ifjúsági bélyeggyűjtők összejövetele, 18-tól német nyelvtanfolyam, művészi torna és a Jaguár együttes próbája Labdarúgás, megyei II. osztály, Déli csoport: Sülysáp— Nagykáta 3-0 (1-0), Sülysáp, 400 néző, vezette: Bekk (kiválóan). Nagy várakozás előzte meg a vomalrangiadót több szempontból is. A vendégeik idegenbeli eredményei figyelemre méltóak voltak eddig, a sülysápiakat viszont idegileg megviselhette a múlt vasárnapi Örkényi mérkőzés. Nos, az egységes, jó szellemű csapatmunka ezúttal is meghozta a várt győzelmet a sülysápiak számára. A félidő közepe táján Merczel jól helyezett íveléssel juttatta vezetéshez együttesét. A második játékrészben a nagykátaiak már nem tanúsítottak különösebb ellenállást, a helyiek fölénye fokozatosan gólokká érett. A 75. percben a vendégek kapusa rosszul rúgta ki a labdát, amely Merczelhez került. Ű lekezelte, s 35 méterről (!) — a kígyótérről — a kapus feje fölött a kapuba ívelt. Igazán remek csatárteljesítmény volt! Tíz perccel a befejezés előtt Bodócs öngóljával alakult ki a 3-0-ás végeredmény. A befejezés előtt Békési már a kapust is elfektette, de öt méterről metlé gurított. Jó: Turcsik, Győri A., Merczel, Békési (a mezőny legjobbja). Ifi; Sülysáp— Nagykáta 0-2. Cs. J. Gyömrő—Tápiószele 0-0, Gyömrő, 200 néző, vezette: Kollár (hibákkal). Ki fog itt gólt rúgni? — mondogatták a helyi szurkolók az ismert kabarészlogent a találkozó előtt. Az aggályoskodásnak reális alapja volt, hiszen a gyömrőiek — hazai pályán — utoljára szeptember 21-én a Szigetújfalunak lőttek gólokat, azóta az ellenfelek hálója Gyomron érintetlen maradt... A vészes gólszegénység ezúttal Köszönetnyilvánítás. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretet^ férjem és édesapánk Bokros Imre temetésén, Monoron megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, együttérzésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM 1986. NOVEMBER 11., KEDD Az erdők gazdái Vágják, de nevelik, védik is Bármennyire is gyakran beszélünk mostanában gazdasági egységeink eredményeiről, gondjairól, még a mezőgazdasági üzemek sorában is ritkán esik szó azokról, amelyek pedig közvetlen környezetünkben, az erdőkben és az erdőkért dolgoznak. Egyébként azért sokat hallat magáról a NEFAG monori erdészeti üzeme, hiszen a körzetközpont és környéke úgyszólván valamennyi társadalmi munkaakciójában részt vállalnak, hozzájárulnak a parkosításhoz, az utcák szépítéséhez. Erről sokan tudnak, de arróll már lényegesen kevesebben, hogy esetenként 30 —40 kilométeres távolságban a lakott területektől, és egymástól, milyen nehéz munkát végeznek, hogy megvédjék, gyarapítják erdőinket, óvják környezetünket, s közvetve a levegő tisztaságát. Új üzem A napokban politikai testület — a monori párt-végrehajtóbizoittság — előtt számolt be erőfeszítéseikről Szöőr Levente üzemigazgató. A hozzászólásokból és az értékelésből kitűnt, tevékenységük joggal tart igényit több figyelemre és több elismerésre. is folytatódott. Pedig már az első 45 percben betalálhatott volna az ellenfél hálójába Nagy F. és Kucsera is. A második félidőben is a gyömrőiek voltak a kezdeményezőbbek. Nagy F. még a jobb sarkot is megnézte magának, ráfejelte, a labdát, de a petytyes a jobb kapufáról visszapattant a mezőnybe, s a védők felszabadítottak. Nem sokkal később jobblábas lövését a szelei kapus a bal kapufa segítségével hárította. Kécske is szerezhetett volna egy gólt ebben a játékrészben. Továbbra sem megy a góllövés a gyömrői csapatnak. A vendég szeleiek úgy vitték el az igen értékes egy pontot Gyömrőről, hogy egyetlen helyzetük sem volt... Jó: Bakos, Csirká S., Jarábik, Nagy F. Ifi: Gyömrő—Tápiószele 1-3 Gól: Nagy L. G. J. Hemád—Üllő 1-1 (0-0), Hernád, 200 néző, vezette: Soós G. A két egyforma képességű csapat találkozója heves küzdelmet hozott már az első félidőbein is. Szünet után is nagy küzdelem folyt a pályán, nz üllőiek a félidő közepe táján szabadrúgáshoz jutottak, amelyet Mikla nagy erővel a hálóba lőtt. Nem .sokkal a befejezés előtt egy szép fejesgóllal egalizáltak a hazaiak, így született meg az igazságos pontosztozkodás. Jó: Kriskő, Hornyák, Balázs, Mikla. B. T. Tápiószecsö—Monor 3-0 (0-0), Tápiószecsö, 1200 néző, vezette: Tompái. Az első félidőben a monoriak nagy fölényben játszottak, három százszázalékos helyzetet hagytak ki. A második félidőben, az 50. periben — védelmi megingás után — előnyhöz jutottak a helyiek. A mindenáron való egyenlítés érdekében a fellazuló monori védelem mellett öt perc alatt újabb két gólt szerzett a hazai csapat, s így eldőlt a meccs sorsa is. Ifi: Tápiószecsö—Monor 1-5. F. J. A NEFAG monori erdészeti üzeme 1977. január 1-jén jött létre a mendei és a csévharaszti erdészet összevonásával. A szó szoros értelmében nulláról indultak, hiszen mint Szöőr Levente elmondta, az egyik jogelőd 2 milliós veszteséget, a másik viszont 2 milliós eredményt vitt a házasságba. Az új üzem 25 község határában több mint 10 ezer hektárnyi erdőterületen kezdett el gazdálkodni. Ezen felül van két fagyártmányüzemük, egy csemetekertjük és egy gépjavító műhelyük is. Tíz esztendő Ahogy a szakember elmondta, ők a hagyományos erdőgazdálkodást folytatják, tehát csemetét termelnek, erdősítenek, nevelő vágásokat és úgynevezett végihasználatot hajtanak végre. Szebenyi László, a NEFAG jelenlevő műszaki igazgatóhelyettese hozzátette: a monori erdészeti üzem megalakulásától nyereségesen gazdálkodik. Az eddig eltelt időszakban — gyakorlatilag tíz év alatt — 114,2 millió forintnyi eredményt produkáltak. Természetesen évről évre, tervciklusról tervciklusra nagyobb. követelményeket támasztottak, önmagukkal szemben. Először a termelés stabilizálása volt a legfőbb cél. Azután a teljesítmények fokozását határozták el és teljesítették. Idei eredményes tevékenységüket a számok is alátámasztják. Ha nem az óvatosan megfogalmazott tervekhez, hanem a tavalyi lényekhez hasonlítjuk is a különböző termelési mutatókat, kiderül, hogy például a termelési értékük magasabb, mint tavaly volt. A létszámuk ugyanakkor 10 százalékkal csökkent. A múlt éviinél több facsemetét neveitek fel, és több területet is erdősítettek. Mindez nem jelenti azt, hogy a monori erdészeti üzem vezetői és beosztottjai ideális körülmények között dolgozhatnának. A télen, nyáron, esőben, fagyban, szabadban végzett fizikai munka nehézségeiről valószínűleg mindannyiunikinak van elképzelése. Ezért is maximális elismerés illeti az üzem erdészeit, fakitermelőit, valamenynyü fizikai munkását. A vezetők számos gondját viszont a>z nehezíti, hogy bár az üzem az ország egyik legkritikusabb erdőgazdasági táján gazdálkodik, kifejezetten kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, a lehetséges támogatás helyett az erdészeti és faipari hivataltól befizetési kötelezettségeik emelését könyvelhette el. Ennek ugyan egyáltalán nem örülnek, de mégsem várják ölbe tett kézzel fölülről helyzetük könnyítését. Igyekeznek az elöregedett gépparkot jó színvonalon tartaná, a munka- és a technológiai fegyelmet javítani és az érdekeltségi rendszert korszerűsíteni. Szívügyük Az erdészeti üzem, mint az eddigiekből is kitűnt, természetesen nemcsak fakitermeléssel foglalkozik, hanem szívügyüknek tekintik az erdő gyarapítását, egészségének, tisztaságának védelmét a környezetpusztítókkal szemben is. V. J. Gép szedi a sárgarépát Javában tart a sárgarépa betakarítása Vecsésen a Ferihegy Termelőszövetkezetben. Képünk Vecsés határában készült, ahol Prandoezki Zoltán MATHE PLATT gcpcvel napi 7 vagonnyi répát szed fel a földből, Gajola József pedig pótkocsis vontatójával szállítja bé a termést a feldolgozóüzembe (Hancsövszki János felvétele) Jegyzet Fájhat a fejünk 11,1 őst elmondom, hogyan lehét bizonyos tárgyakhoz — olyanokhoz, mint például kancsó, pohár, vödör, hősugárzó, öntözőcső — könnyedén hozzájutni. Habár Monor vöröskeresztes titkára azt mondta, ő az effajta szerzési módot tapasztalva kis híján sírva fakadt a tehetetlen dühtől. De mit számít ez, meg egyáltalán mit számít egyes emberek másfélesége, amikor valakinek égetően szüksége van teszem fel négy vizespohárra, és eközben oly, pohárárusító üzletektől távoli helyen tartózkodik, mint a 4-es műút... Szóval a 4-es műút monori szakasza mellett a Shell kút és az állami gazdaság szervizének közelében drága pénzen felállítottak még annak idején egy vöröskeresztes elsősegélyhelyet. A nyári hétvégeken hetven aktíva felváltva teljééit ott szolgálatot. ”■*" És segítségükre nemegyszer szükség is' völt; meg lesz - is. De télen nincsenek ott. Télen a segélyhelyre d kisebb forgalom miatt kisebb a szükség, a kulcsot azért mások számára is elérhető helyen hagyják. Itt lehet belépni a dologba. Tegyük fel, épp arra járunk, és hirtelen eszünkbe jut, hogy milyen jó lenne, ha lenne nekünk a kis kertünkben nyolcvan méter slag, amivel majd a nyáron ontözgethetjük a zöldpaprikánkat. Körülnézünk, s hát látjuk ám, hogy van itt egy elsősegélyhely, benne pedig — mert csak egy hosszú-hosszú slag segítségével juthattak vízhez egész nyáron — ott van a szívünknek kedves öntözőcső. Vigyük. Hogy emiatt nem lesz .víz sem kézmosáshoz, sem a rasszulléttel küzdők bajának enyhítéséhez, sem egyebekhez, az a mi majdani zöldpaprikánk növekedéséhez képest jelentéktelen. És ha már ott járunk, öszszeszedegethetünk ezt-azt: a készenléti válltáskából gyógyszert, kötszert, aztán még vödröt, hősugárzót, de hagyjunk valamit az utánunk jövőknek is. Különösen, mert aj utánunk jövőknél esetleg lehet egy és más — szakadt férfiing, fűrészporos zsák, repedt szódásüpeg —. amit ß. felpakolt holttil Jj ellenértéké'ként fztűöéem ~ üz eteüsefaly-1, nyújtó-helyen hagynak. I^íolgunkat ekkép jól végeztűk, amiatt a fejünk se fájhat. De ha mégis fáj, azt semmiképp ne az elsősegélyhely közelében tegye. Legalább addig ne, amíg a készletet fel nem töltik. K. Zs. A NEVES MAGYAR ÍRÖ, Fáy András születésének kétszázadik évfordulója országos hatókörű megemlékezések sorát váltotta ki, melyekhez szorosan kapcsolódnak a megyei s kisebb helyi rendezvények. Pest megyének különösen sok a tennivalója, hiszen Fáy András élete szorosan kapcsolódott a megyéhez, s több községéhez: Gombához, Pécelhez, Máriabesnyőhöz, s nem utolsósorban Fóthoz, hogy csak a fontosabbakat említsük. Gombán volt az ősi birtok, az apai ház, bár maga Fáy András a távoli Zemplénben, Kohányban született, s diákéveit is Gombától többnapi járóföldre, Sárospatakon és Pozsonyban töltötte. Mégis az apai ház volt a biztos pont, s ehhez a kúriához, a későbbi emléktáblás iskolához kötötte az első igazán nagy szerelem is. Az a szerelem, amelyből a rangkülönbség s a rangkülönbség családi respektusa, s az ebből teremtődött akadályok miatt nem lett semmi. Ha máshol nem, hát itt bizonyosan megtanulta Fáy András, hogy harcolni kel! a fiatalok jogaiért, vagy nagyobb láthatárra tekintve: a reformkor eszméiért, az újért, a lélek nemességéért a kutyabőrös hagyományokkal szemben. Talán Gombán ötlött fel benne először nagy társadalmi regényének, A Bélteky-háznak alapgondolata, vagy talán Irsán, ahol alszolgabíróként már nem a magánéletet, hanem a társadalmi haladást korlátozó nemességgel találkozott. Természetesen szó sincs arról, hogy Pest megye vagy akár csak Gomba is mindöszsze keserű tapasztalatok szerzésére szolgáltak volna. Voltak bizony vidám András-napok is Gombán, olyan ven-Gombán volt az ősi birtok Fáy András, a nemzet mindenese dégekkel, mint Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. S velük, tudniillik Fáyval, Köleseivel és Szemerével esett meg az, hogy magukat is kinevetve fára másztak Fáy veresegyházi szőlőjében. S ha van hely Magyarországon, ahonnan nagyon hiányzik az emléktábla, éppen ez a szőlő az, hiszen Kölcsey Ferencet alighanem itt látták nevetni először és utoljára. Ámde Szemere is Kölcsey — ez utóbbi vendégként — Pécelen laktak, nem túlzás állítani, hogy a megye egyik szellemi központjában, miértis Fáy élete sem szakítható el Péceltől. Innen jött hozzá irodalmi fölfedezője. Szemere Pál, kiről talán épp Fáy írta a legértőbb és legérzőbb megemlékezést sok-sok esztendő múltán Emich naptárába. Pécel volt a központ. Pánd a szomszéd község vidám mulatságokkal Szilassy László házánál. S vidám órákat hoztak Fáynak a domonyi barátoknál tett látogatások is. S volt egy kirándulása Fáy Andrásnak, mely a magyar művelődéstörténet legnevezetesebbjei közé tartozik. Máriabesnyőre ment ekkor Döbrentei Gáborral és Földvári Gáborral a harmadik Grassalkovich Antalt keresve, kinek ott volt borháza. amely házikóban aztán, a beszélgetés eredményeként — így tartja a legenda — nem kisebb dolog dőlt el. mint a Nemzeti Színház felépítése. Itt és ekkor hárította el az utolsó akadályt Antal herceg a színház telkének felajánlásával a nemzeti nyelv és irodalom szentélyének felépítése útjából. S TUDUNK MÉG egy borházról, mely irodalmi nevezetességgé vált, s ez Foton van 5 Fáy-birtok volt. Ünnepségek színhelye volt ez mindig is. Valamikor az íróké. ma az emlékezőké. kiknek az a dolga, hogy a Fóti dal, Vörösmarty Mihály olyannyira elhíresült műve valahogy feledésbe ne merüljön. Még mindig lehetne sorolni azokat a Pest megyei helységeket, melyekben Fáy András barátként, hivatalnokként, gazdaságpolitikusként megfordult. S lehetne még egyéb kapcsolatokat is kideríteni, például olyasmiről szólni, hogy Fáy Andrással levelezett a Nagykörösön élő Mentovich Ferenc, ami bőségesen elegendő ok volt arra, hogy a nagykőrösi múzeumbarátok is megemlékezzenek az idén Fáyról, de az irodalomtörténet nem ezekkel a bibliográfiai adatokkal adósa tudományának. Arról kellene szólni, hogy Fáy András, a Szemere Páltól kapott jelző szerint „a nemzet mindenese", egyúttal megteremtője volt a magyar filozófiai szépprózának is nevezetes meséi megírásával. A lírában ugyanerre jó két évszázaddal korábban Rimay János tett kísérletet, de igazságtalanság lenne Fáyt megkésettséggel vádolni. Az időbeli különbség a műnem eltéréseivel s a korigénnyel magyarázható. Fáy meséinek sikere bizonyítja, hogy a közönség ekkor már megérett a befogadására. Fáy tehát korszerűt alkotott. s számos kísérlet eile- . nére még ma sem tudjuk teljes egészében felmérni ennek a korszerűségnek és közönségsikernek máig ható rejtett alapelemeit. Kétségtelen tény, hogy Fájl András abban a korban élt, amikor a vallási ideológiától függetlenedő filozófiái gondolkodás hódító útjára indult hazánkban. Ekkor kísérelt meg hazai filozófiát, vagy legalább hazai filozófiai nyelvet teremteni Kant, majd Hegel nyomán az erdélyi Köteles Sámuel, a székesfehérvári majd váci Benyák Bernát, a pápai Tarczy Lajos és a nagykőrösi Szigeti Warga János. ök az úttörők voltak, számos követővel. Fáy András társadalomra}-' zaival, s különösképpen filozófiai magasságokba emelkedő meséivel állt be a sorba, s alkotott maradandót. A nemzeti önismeret igénye, a nemzeti gondolkodás megismerésének követelménye teszi szükségessé. hogy ne csak emlékezzünk Fáv Andrásra, hanem művei kutatásával, szellemi kapcsolatainak felderítésével meg is ismeriük őt. NEM ELHANYAGOLHATÓ szempont, hogy általa adatokat nyerhetünk Pest megye nevezetes irodalmi köreiről is. melyeknek ma már csak emléke él. Farkas Péter ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Labdarúgás Szép gól a kígyótérről
