Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
6 1986. OKTOBER K SZERDA Jogi tanácsok A szabadság és a mellékfoglalkozás • A baleseti járadék is kereset • Az elbirtoklás szabályai • Helyiségek bérleti díja R. P. dunaharaszti lakó; mellékfoglalkozást létesített Vállalata kérése ellenére nem állapított meg szabadságot részére. A mellékfoglalkozás után jár-e nekem valóban a szabadság? — kérdezi olvasónk. A dolgozónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes, i hanem annál rövidebb munkaidőre, mellékfoglalkozás vagy másodállás keretében alkalmazta. Ha a dolgozó a mellékfoglalkozású (másodállású) munkahelyén a hét minden napján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozókat. A szabadság azonban ilyen esetben olyan átlagkeresettel számolható el, amely a dolgozót a mellékfoglalkozásban megilleti. Ha tehát például a dolgozót naponta két órában foglalkoztatják, ennyi időre illeti' meg az átlagkereset a szabadság egy papjára. A dolgozó mellékfoglalkozás (másodállás) utáni szabadsága alapjául szolgáló munka- viszonyban töltött idejének megállapításakor nemcsak az utóbbiban, hanem a főállásban töltött idejét is figyelembe kell venni. De minden munkaviszonyban különállóan kel) elbírálni a dolgozót megillető pótszabadság mértékét. Ha bármilyen okból az egyes munkaviszonyokban eltérő mértékű szabadság illeti meg, köteles munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben szabadságra már nem jogosult, akkor is, ha a másik munkaviszonyában még szabadságát tölti. Olvasónknak tehát azt tanácsoljuk, hogy mellékfoglalkozású munkáltatójától írásban igényelje a szabadság kiadását. Neíhleges válasz esetén kérelmével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. G. F. dabasi olvasónk üzemi balesete miatt járadékban részesül. Kérdése, hogy az öregségi nyugdijának megállapításakor a járadék összegét figyelembe veszik-e? Olvasónknak kedvező választ tudunk adni, mert a? öregségi nyugdíj alapját képező átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető a keresettel azonos időre járó baleseti járadék is. A. S.-né ceglédi olvasónk szomszédja egy kerítés létesítésével es az e mögötti terület feltöltésével a csapadékvíz elvezetését megváltoztatta. A víz most Olvasónk telkére folyik. Kérdésé, jogosan járt-e el a szomszéd es mit tenet? Az építési telek csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményeken, továbbá a szomszédos építési telkeken az építményekben, továbbá a közterületen kárt (átázás, kimosás, talajerózió stb.) ne okozzon és a telek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Ha tehát a szomszéd által elvégzett tereprendezés következtében olvasónk kedvezőtlenebb helyzetbe került, hívja fel szomszédjának figyelmét a használatot gátló magatartás megszüntetésére. Ha erre nem hajlandó, a tanács szakigazgoAási szervénél kell eljárást kezdeményezni. A szomszédok közötti vitát véglegesen a bíróság dönti el. Sz. T. csomádi olvasónk édesanyja 196a-ban meghalt, örököse két gyermeke volt. Hagyatéki eljárás nem Indult, mert az elhunyt ékszereit már életében olvasónknak ajándékozta. Az elmúlt héten bátyám pert indított ellenem, s kérte, hogy adjam oda neki az ékszerek felét. Van-e lehetőség arra, hogy az ékszereket nekem ítélje a bíróság? — kérdezi jogi tanácsadásunkon megjelent olvasónk? Válaszunk igenlő volt. A tulajdonjogot ugyanis elbirtoklással is meg lehet szerezni. A jog rendezni kívánja a vitás jogi helyzetet, s ezért kimondja polgári törvény- könyvünk, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Kizárt az elbirtoklás abban az esetben, ha valaki bűn- cselekménnyel vagy egyébként erőszakos, vagy alattomos módon jut a dolog birtokába. Ugyancsak nem lehet NAP RENDELETÉI A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. tv-t a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1986. évi 18-as számú törvényerejű rendeletével módosította. A jogszabály alapján belkereskedelmi tevékenységet az erre jogosított jogi személyek és magánszemélyek, ideértve ezek társaságait is, folytathatnak. A tvr. az idegenforgalmi tevékenységről, a kereskedelmi szolgáltatásokról, az üzletkörről, a vendéglátás és idegenforgalom külön szabályairól is rendelkezik. A magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15-ös számú törvényerejű rendeletet a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa módosította. Az egészségügyi miniszter 91986. (IX. 17.) EÜM sz. rendeleté az élelmiszerek élelmezés-egészségügyi, mikrobiológiai szennyeződésének elhárításáról szól. A mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter 19/1986. (IX. 17.) MÉM szám alatt a mikroorganizmus törzsek szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezéséről és kezeléséről adott ki rendeletet. A KISZ-nek a középiskolai nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos jogait szabályozza a művelődési miniszter 32/1986. (IX. 17.) MM sz. rendelete. A Magyar Posta elnöke a munkavédelemről, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az egységes termékazonosító kód azonosításáról adott ki rendelkezést. Az Országos Anyag- és Ar- hivatal elnöke 9/1986. (IX. 17.) ÁH sz rendelkezése előírja, hogy a termelő, szolgáltató szervezet a tervezett ár- és díjváltoztatás időpontját legalább 8 héttel megelőzően köteles a fogyasztási cikk kereskedelmi tevékenységet lolytató gazdálkodó szervezetet a tervezett árváltozásról tájékoztatni, kivéve a szabad árformába tartozó mezőgazda- sági termék árváltoztatását. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 40-es számában találhatók. elbirtokolni azt a dolgot sem, amely társadalmi tulajdonban vagy /az állam, illetőleg a szövetkezet birtokából jogtalanul került ki és nem tartozik a személyi tulajdon szokásos tárgyai közé. Olvasónknak tehát bizonyítani kell az eljárásban, hogy a dologgal szakadatlanul sajátjaként rendelkezett az elmúlt 10 évben. Ha ezt nem tudja, mivel a dolog tulajdonosa írásban a dolog kiadására szólította fel, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve azzal rendelkezett vagy a dolgot akaratán kívül elvesztette és ezt egy éven belül nem szerezte vissza, az elbirtoklást megállapítani ez időpontig nem lehet. Ha az eljárás befejeződött vagy a dolog a tulajdonoshoz visszakerült, az elbirtoklási idő újra kezdődik. K. S. érdi olvasónk e;y fodrász kisiparosnak bérbe adta családi házának egy részét. Olvasónk most szerzett arról tudomást, hogy valamilyen jogszabály jelent meg a helyiségek bérletéről. Mi a teendő most? — kérdezi. A Minisztertanács 34 '1985. (VII. 1.) Mt. sz. rendelete a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját 1985. július 1-jétől felemelte. A jogszabály a korábbi bérlemény- csoportok számát szűkítve állami tulajdonú ingatlanok esetében 180—'2490 Ft, m-/évben állapította meg a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének mértékét. A he- lyiségbér-emelést 1988. január 1-jéig fokozatosan kell végrehajtani. Az előbb említett bérleti díjak a nem állami szervek és magántulajdonban álló helyiségek esetén úgy módosulnak, hogy az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszony esetén a bér 50" ,,-kal emelkedhet. Ezt követően, illetve az 1985. július 1. napja után létesített bérlet esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg a bérleti díjat. Az új jogszabály alapján olvasónk tehát a közlést követő hó első napjától tarthat igényt a felemelt díjra, ha abban a felek megegyezni nem tudnak, bírósághoz fordulhatnak, a bérleti díj megállapítása iránt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt ingyenes jogi tanácsadást tartunk, leveleikben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk. Országos szakmai tudamányoskonferencia Fiatal jogászok eszmecseréje Kétnapos országos szakmai tudományos konferenciát tartottak múlt héten az államigazgatási és ifjúsági napok keretében a KISZ KB központi iskolájában. A rendezvény házigazdái Pest megye fiatal jogászai voltak. Több mint 300-an vettek reszt a tanácskozáson, melynek témája volt: a bűncselekmények felderítésének és bizonyításának nehézségei, valamint az ezeket hátráltató tényezők. A nyomozás hiányosságai az ítélkezés tükrében. A rangos rendezvény kapcsán bemutatunk három fiatal jogászt a résztvevők közül, akik cgy-egy szakágat képviselnek. Kis ügy nincs Dr. Eller Tamás ügyvéd, a szentendrei ügyvédi munka- közösségben büntető ügyekkel foglalkozik. Mint mondja: tyúkperek, véleménye szerint nincsenek. Annak a számára, aki ügyvédhez fordul, létkérdés, hogy segítséget kapjon. Adott esetben egy becsületsértés is lehet életbevágó. Nem biztos, hogy a látványosan nagy ügyek jelentik szakmailag a legnehezebb feladatot, az igazi ügyvédi csemegét. Mi jelenti számára a sikert? Sarkítva a kérdést: jó érzés lenne-e az, ha egy bűnözőt hatásos védőbeszéddel fel tudna menteni ? — Nem, szó sincs róla. Ilyen esetben csak az lehet a célunk, hogy az illető ne üljön többet a börtönben, mint amennyi jár neki. — Néha úgy tűnik egyes tárgyalásokon, hogy az ügyész és az ügyvéd hivatalból nem lehet egymással jó barátságban. Így van-e a valóságban? — Nem, ez nincs így. Nem vagyunk ellenfelei egymásnak, csak vitapartnerek. A közfelfogás szerint az ügyvédek sokkal jobban keresnek, mint a jogásztársadalom többi tagja. Személyi tulajdonú lakások forgalma Az állam megvásárolhatja Az otthonteremtés nem kis gond. Ráadásul legtöbbször nem is egy életre szólóan telepszünk le a végre megszerzett „tető'’ alá. Ha 'gyarapszik a család, nagyobb lakásba vándorolunk. Aztán ha kirepülnek a gyereken, a szülőknek túlságosan tágas lesz a három-négy szobás lakás. Mit lehet ilyenkor tenni? Magánforgalomban elég körülményes a csere. Sok hirdetésnek kell megjelennie ahhoz. és sok felesleges csere- partnert kell esetenként végigkalauzolni a lakásunkban, hogy végre megtaláljuk az „igazit”. feltételek Az Országos Takarékpénztár, a tanácsi ingatlanközvetítő szervek, a takarékszövetkezetek, az értékesítés céljára lakást építő és építtető gazdálkodó szervezet a nem *lwmi tulajdonban lévő lakásokat is megvásárolják. Feltéve, ha a lakás korszerű állapota megfelelő és értékesíthető. Ezek nyilvánvalóan szükségszerű feltételek, hiszen a vásárló szerv nem vehet meg olyan lakást, amely a nyakán marad. Alap nélküli tehát olvasóink háborgása, jmikoe például panaszkodnak az OTP-re, hogy felajánlott lakásukat nem akarja megvásárolni. A vásárlásra jogosult szerv joga, hogy mérlegeljen. (Kivéve azt a néhány esetet, amikor éppen a szerv juttatja másik lakáshoz, telekhez, tetemes építési kölcsönhöz a régi lakását felajánló állampolgárt.) Bentlakás Ki kell-e azonnal költözni a vételre felajánlott lakásból? Sokan a szabad ég alá kerülnének ebben az esetben, hiszen ma már egy albérleti szobának is csillagászati ára van. Nagyon kedvező rendelkezés. hogy az eladó a vételre felajánlott lakásban benn maradhat — bizonyos feltételekkel — addig, amíg az új lakását használatba veheti. Főként akkor, ha a vásárló szervezet közreműködésével történik az új otthon teremtése is (építése vagy vásárlása). Az eladóknak igazolniuk kell, hogy az új lakás építéséhez, vásárlásához adottak az anyagi eszközeik. Ezután a régi lakásában való bentlakás időtartamát szerződésben meghatározzák. A lakás! forgalmi áron vásárolják meg. Természe'esen az a tény, hogy az eladó továbbra is bent marad a lakásában, vételár- csökkentő tényező. Ha az eladó kézhez veszi lakásának vételárát, ebből először ki kell egyenlítenie a pénzintézeti kölcsöntartozást, a munkáltatói kölcsöntartozást, a tanácsi támogatást, a fiatal pár részére megelőlegezett és még el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összegét és annak kamatát. Ha a pár új lakást épít vagy vásárol, a kedvezmény legfeljebb az eredetileg vállalt időpontig újra megelőlegezhető. Az elszámolás után fennmaradó összeget az új lakás építési költségeire (vásárlására) kell elszámolni. Meghirdetik Ha az eladó az értékesített lakást azonnal beköltözhetően átadja, úgy, hogy nem épít (vásárol) kölcsönnel új lakást, akkor az elszámolás és a lakás birtokbavétele után a vételárból fennmaradó összeget egy összegben kell neki kifizetni. Az állami tulajdonba, OTP- kezelésbe kerülő lakásokat úgy értékesítik, hogy az ár megjelölésével meghirdetik, és a legtöbb készpénzt alánlónak adják oda. A megvásárolt lakást az értékesítés időpontjában érvényes forgalmi áron kell értékesíteni. Természetesen az ár magába foglalja az értékesítő szervet megillető kezelési költséget.. Dr. Kertész Éva — Egyes nézetek szerint az ügyvédi munka aranybánya, de én ezt a véleményt nem osztom. Az átlagosnál magasabb kereseteket nem 8 órai munkával lehet elérni. — Mennyit dolgozik naponta? — Reggel 9 óra körül kezdem általában a munkát és este 7 óra felé kerülök haza. Gyakran még otthon is az ügyeket tanulmányozom és ritkán fekszem le éjfél előtt. A vád képviselője Dr. Domonyik Edit a Nagykőrösi Városi Ügyészségen dolgozik. Két évvel ezelőtt Szegeden végezte az egyetemet. Azután otthagyta a szülővárosát, a családját és Nagykőrösre költözött, mert ott kínálkozott a számára vonzó munkalehetőség. Lakást is tudtak a számára biztosítani. Nagyon izgalmasnak tartja a munkáját azért is, mert ezen a két személyt foglalkoztató városi ügyészségen áttekintést kap az egész jogterületre. Foglalkozik a büntetőügyek mellett általános felügyeleti kérdésekkel is. Mint mondja, munkájuk egyfajta szűrő szerepet is betölt, hiszen az eléjük kerülő ügyek egy részét már a nyomozás szakaszában megszüntetik. Tudományos témákkal is foglalkozik. Egyébként korántsem volt könnyű dolog beilleszkedni az új körülmények közé. Gyakran utazik a szülővárosába. Szegedre és Pestre jár szórakozni. Emellett megtalálta a helyét Nagykőrösön, sokat dolgozik a KISZ-ben és ebből is adódik, hogy kialakult már körülötte az új baráti kör. A bírói hivatás Dr. Csefkó Zsuzsanna a Buda környéki Bíróságon fiatalkorúak büntetőügyében hoz ítéletet. Hat évvel ezelőtt végezte el az egyetemet és 1984 áprilisától bíró. — Mindig a büntetőjog érdekelt — mondta és szeretek fiatalokkal foglalkozni. De úgy érzem, mégis nehezebb a dolgom a 14—18 évesek között, mintha felnőttek ügyét tárgyalnánk. Sok a lopás, sok az erőszakos bűncselekmény is. Egy ügyben olykor 8—10 vagy még több elkövető szerepel, hiszen a fiatalok gyakran galeriba verődve csavarognak és úgy követnek el különböző bűncselekményeket. A munkájához az is hozzátartozik, . hogy kihallgatja a rossz útra tévedt fiatalok szüleit. Fel kell tenni azt a nagyon kényes kérdést: miért nem ügyeltek a gyermekükre? Milyen családi körben nőtt fel az a fiatalember, aki 15— 16 éves korában már gépkocsikat tör fel, lakásokat fosztogat? A bírónő kisgyermekes édesanya, 16 hónapos kisfia van. Rendszeresen hazaviszi az ügyiratokat — ez a munkával jár — és este, amikor a gyereke már alszik, készül a tárgyalásra. Mindig nagyon alaposan mérlegel minden körülményt. Megkérdeztem, előfordult-e már a gyakorlatában, hogy utólag úgy érezte, másképpen kellett volna ítélkezni? — Ilyen még nem volt. Tárgyalás előtt nagyon sokat foglalkozom egy-egy üggyel, de utána már nincsenek kételyeim. Lezártam, készülök a következőre. Ga. J. Fekete sarok Ittas vesetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták b< ittas vezetés miatt: Sebestyén József betanított lakatos, Szigethalom, Mű u. 170., 2 év; Kovács József gépkocsivezető, Halásztelek, Táncsics u. 31., 1 év; Haász Imre segédmunkás, Szigethalom, Szabadkai u. 139., 1 év 6 hó; Szabó István üzemfőnök, Szi- getszentmiklós, Munkásőr u. 4,b.. 1 év 6 hó; Kovács István rokkantnyugdíjas, Szigethaiom, József A. u. 43., 1 év; Koczé András bedolgozó. Dunaharaszti, Magyar u. 60.. 1 év; Molnár Imre csiszoló, Apaj. Dobó I. u. 15., 1 év 6 hó; Vajda János Ferenc villanyszerelő, Délegyháza, Árpád u. 39., 1 év; Borsos Antal gépkocsivezető, Szigetszentmiklós, Losonczi u. 62., 1 év; Dávid Lajos gépkocsivezető. Ráckeve, Futó u. 1/a., 1 év; Wágner Flórián hentes, Taksony. Vezér u. 37., 1 év 6 hó: Gajár János juhász. Dömsöd, Bercsényi u. 12., 1 év; Stefanidesz Gábor szervizes. Délegyháza. Kossuth u. 9., 1 év; Schenk József esztergályos, Ráckeve, Keszeg u. 37., 1 év; Kerekes Péter villanyszerelő. Szigethalom. Móricz Zs. u. 6., 2 év; Ivankovics Zoltán víz-gázszerelő. Szigetbalom. József A. u. 46., 1 év 3 hó: Juhász István segédmunkás, Kiskun- lacháza, Bem u 4.. 1 év; Kovács István kőműves, Taksony, Kossuth L. u. 5., 1 év: Vas Imre kisiparos. Szigethalom. Jókai u. 16., 1 év 6 hó: Németh László Ferenc géplakatos, Szi- getszentmiklós, Vasút u. 18., 1 év 8 hó; Meixner'István betanított hentes. Apaj, Dobó I. u. 19., 1 év; Baracskai György maggazdálkodó. Ráckeve, Bajcsy-Zs. u. 25., 2 év; Kincse Sándor szobafestő-mázoló, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti u. 23., 1 év.
