Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ära: 1,80 forint 1986. OKTOBER 9.. CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIí EGYESD-LJÉTÉK! MA: A tanácsok kiemelt szerepe (3. o ldal) Mélyfúrás a személyiségben (5. oldal) Kimaradt a kupabravúr (7. oldal) Műszerfalért Lada Szamára (8. oldal) Lázár György fogadta Gurij Marcsukot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Par­lamentben fogadta Gurij Marcsuk miniszterelnök-he­lyettest, a Szovjetunió Tudo­mányos-Műszaki Állami Bi­zottságának elnökét. A szívé­lyes, baráti légkörű megbe­szélésen jelen volt Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, va­lamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Tétényi Pál és Gurij Mar­csuk záró jegyzőkönyvet írtak alá Magyarország és a Szov­jetunió tudományos-műszaki ' együttműködése helyzetéről és továbbfejlesztésének irányai­ról. Gurij Marcsuk szerdán el­utazott Budapestről. A közlekedés mai feladatai A termelés szolgálatában Szerdán a Hungaroring versenypálya tanácstermében ülésezett a Hazafias Népfront Országos Elnökségének közle­kedés- és távközlési albizott­sága. A testület .a motorizáció és a társadalom kapcsolatáról tárgyalt, majd megtekintette a Forma—1-es pálya létesít­ményeit. Horváth Árpád, az albi­zottság titkára, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője kiemelte, hogy a Hungaroring a motorizáció fejlődésének eredményeként jött létre, el­készülte hozzájárulhat a biz­tonságos vezetésre való neve­léshez. Hozzátette: ma már nyilvánvaló, hogy a közleke­dés egyre inkább a termelés r A FA ÁRNYÉKA kiszolgálója. Rámutatott, Je­lenleg sok gondot okoz a gép­kocsibeszerzés, s a személy- gépkocsipark átlagéletkora meghaladja a nyolc évet. A járműállomány elöregedése évente több milliárd forint veszteséget okoz a népgazda­ságnak. A számítások szerint az ezredfordulóig mintegy két és fél millió személyautó for­galomba állítása lenne kívá­natos. Miután a hazai igények a szocialista piacról nerri elé­gíthetők ki teljes körűen, a közlekedési tárca gépkocsi­összeszereld üzem hazai lét­rehozását tervezi. Bejelentette, hogy a kéré­seknek eleget téve október 11-től a Hungaroring verseny- pályát kipróbálhatja a lakos­ság is. A motorkerékpárra 20, a személygépkocsira 60, az autóbuszba 200 forint pálya- használati díjat kell fizetni. Ezen felül személyenként tíz forintért kell jegyet váltani, A vitában többen kifejtet­ték, hogy a motorizáció fej­lesztésére komplex irányításra lenne szükség, s meg kellene teremteni a kulturált közle­kedés feltételeit. Ezzel kap­csolatban szóba került az utak állapota és környezetük is. Irán miniszterelnöke Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hiva­talos látogatásra hazánkba ér­kezik Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke. Elutazott a holland királynő Találkozó Kádár Jánossal - Ismerkedés Budapesttel A tárgyalóasztalnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tag­ja és felesége szerdán a Par­lamentben találkozott Beatrix holland királynővel és Claus herceggel. A szívélyes légkörű találkozót követően Kádár Já­nos a holland vendégekkel hivatalos megbeszélést folyta­tott. Ezen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Várkonyi Péter és Hans pan den Broek, a két ország külügyminisztere. Meg­elégedéssel állapították meg. hogy Magyarország és Hollan­dia kapcsolatai jól fejlődnek. Hangsúlyozták, hogy a két különböző' társadalmi rend­szerű állam rendezett viszo­nya nemcsak a két nép kö­zötti Jobb megértést segíti, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttmű­ködés, valamint a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez is. Juhállomány-fejlesztési akció Hitel a nagyüzemeknek A juhtenyésztés fejlesztése érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a me­zőgazdasági nagyüzemek ré­szére akciót hirdetett az anyajuhállomány gyarapítá­sára, értékének, minőségének javítására, és ezen keresztül a vágójuh-, gyapjú- ,és juhtej- termelés növelésére Az akció keretében a te- nyészjerke-vásárlás, illetve a saját nevelésű jerke tenyész­tésbe állítása miatt bekövet­kezett tartós készletnöveke­déshez a mezőgazdasági nagy­üzemek a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiókjától forgóalap-megelöle- legezési hitelt igényelhetnek. A hitelt négv év alatt kell visszafizetni úgy, hogy a tör­lesztés . általában a hitel igénybevételét követő évben kezdődik. A juhállomány fej­lesztésével összefüggő tartós készletnövekedés időpontjában a mezőgazdasági nagyüzem jövedelemadó-kedvezményben részesül. Az akció keretében igénybe vett hitelek után a mezőgazdasági nagyüzemet tárnát nem terheli, mivel azt a tematelszámolás során, az üzem igénylése nélkül, inter­venciós alapból térítik meg. Minden szem hibátlan A Ceglédi Állami Tangazdaság hibridüzeme az Alföldön több­ezer hektárnyi területen termeltet vetőmagkukoricát. Most ér­kezett cl az ideje a vetömagtengeri betakarításának is. A gazdaság amerikai gyártmányú csőtörő kombájnja naponta 500 mázsát takarít be. A gép egyetlen szemet sem sért meg, igy tavaszra minden kukoricaszemből csiraképes vetőmag lesz. A holland királyi pár a nap folyamán a főváros, nevezetes­ségeivel ismerkedett. Beatrix királynőt és Claus herceget elkísérte Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és Sta­dialer István, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese. Elsőként a Magyar Nemzeti Galériába látogattak el, s megtekintették a múzeum régi magyar gyűjteményének kin­cseit, valamint a Munkácsy Mihály és Paál László művé­szetét bemutató tárlatot. A vendégek a Budavári Pa­lotából siklóval ereszkedtek le a Clark Ádám térre. Út­juk innen a Nemzeti Mú­zeumhoz vezetett, ahol a ma­gyar koronázási ékszereket te­kintették meg. A királynő és Claus herceg ezután — a járókelők gyűrű­jétől övezve — rövid sétát tett a Belvárosban. A Váci utcában betértek egy népmű­vészeti boltba; Beatrix király­nő hímzett gyermekblúzt, Claus herceg pedig pásztorbo­tot vásárolt magyarországi emlékül. A séta a Gerbeaud cukrászdában ért véget. Ugyancsak a nap folyamán Várkonyi Péter külügyminisz­ter és Hans van den Broek, A királynő a Belvárosban a holland diplomácia vezetőja áttekintették a kétoldalú kap­csolatok időszerű kérdéseit, különös tekintettel a műszaki­tudományos együttműködésre. A megbeszélés fontos témája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavíkl la* lálkozója, Hivatalos látogatása befe­jeztével Beatrix holland ki­rálynő és kísérete délután hazautazott Budapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és fe­lesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. A bú­csúztatáson jelen volt Jván Tivadar, hazánk hágai, vala­mint Godért Villem de Vos van Steenwijk, Hollandia bu? dapesti nagykövete. , Marxista-katolikus párbeszéd Életfontosságú a bizalom A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt or­szág marxista és katolikus tu­dósainak részvételével három­napos nemzetközi szimpózium kezdődött szerdán Budapes­ten, a Nemzetközi Kereske­delmi Központ tanácstermé­ben. A tudományos tanácsko­zás védnökei: á Magyar Tu­dományos Akadémia, elnök­sége és a vatikáni nem’ hívők titkársága. Az eszmecsere le­bonyolítását az MTA Filozó­fiai Intézete és a római pá­kái Gergely Egyetem vállal­ta. Szentágothai János akadé­mikus köszöntötte' a résztve­vőket. majd Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitó beszédet. Többek között leszögezte: a mostani tanácskozás., nem a különbségek konfrontációját és nem is az összebékíthetet- lén összebékítésének felada­tát tűzte maga elé. A mai vi­lág nemzetközi politikai, vi­lággazdasági és társada’mi feszültségekkel terhes, robba­násveszélyes közegében élet- fontosságú a bizalom és a megértés, a barátság légköre és az ezek megalapozásához nélkülözhetetlen párbeszéd. A filozófiai-világnézeti különb­ségeknél ezért jóval fonto­sabb. ami- a marxista és a katolikus tudósokat ma össze­kapcsolja: a világért érzett felelősség, a tudomány fele­lőssége és a társadalmi cse­lekvés a veszélyek csökken­tése és az emberi magatartás átalakítása' érdekében — hangsúlyozta az Akadémia el­nöke. . . Paul Poupard bíboros, a va­tikáni nem , hívők titkársági - nak vezetője az eszmecseré katolikus résztvevőinek' nevé­ben mondott \ megnyitóbeszt - det. Hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két' pagy világ­nézet képviselői közötti dia­lógust, hiszen az egyház szán­déka elősegíteni a hívők és nem hívők folyamatos párbe­szédét. Utalt arra, hogy e dialógus legfontosabb tár­gyául az embert választotta, mint olyan lényt, akinek jo­ga van az életre, az őt megil- létő méltóságra, a szabadság­ra. A párbeszéd kiterjed az emberiség legnagyobb közös problémáira: az igazságosság, az emberek, a népek közötti szolidaritás kérdéseire, a leg­szegényebbek, az elnyomot­tak védelmére, a nemzeti kul­túrák tiszteletben tartására és az emberi környezettel ösz- szefüggő nézetekre. Külön ki­emelte a békéről, a népek közötti bizalom megvalósítá­sáról folytatandó eszmecsere jelentőségét. A szimpóziumon hat téma­kört dolgoznak fel: a részt­vevő tudósok kifejtik állás­pontjukat emberfelfogásuk­ról, az emberi autonómia és az erkölcsi felelősség kérdé­séről, az emberi kapcsolatok­ról és viszonyokról, az erköl­csi értékekről, a munka prob­lematikájáról. valamint,a tái> sadalmi együttélés és együtt­működés lehetőségeiről, cél­jairól. E zekben a hetekben fa­csemeték ezrei kerül­tek, kerülnek be a földbe. Most nem a gyü­mölcsösök, a hétvégi ker­téit szorgos tulajdonosaira gondolunk, hanem azokra a társadalmi munkásokra, akik a jövőt szolgáló fel­adatok legszebbjei közül az egyiket teszik, iát ültetnek. A tavaszi, őszi ún. fásítási akciók hagyományosak a megyében — ezeknek kö­szönhetően némely terüle­ten, mint Törökbálint, Di- ósd környékén, Ráckeve határában látható, csinos erdőfoljjok alakultak Ki a korábban kopár területen —, az idén tavasszal pél­dául tizenkilenc település kapott 153 ezer forint ér­tékű támogatást a jövendő lombsátrainak szaporítá­sához. Pest megye földterületé­nek tizenkilenc százaléka erdőv A társadalmi munka­akcióknak természetesen nem a hivatalos, vállalati gazdálkodási körben meg­valósuló erdőművelés segí­tése a célja, sokkal inkább azoknak a fáknak a gyara­pítása, amelyek parkok, li­getek, utcák díszítői, lakó­telepek betonja közé lop­nak be tenyérnyi természe­tet. S bár furcsán hat így leírva, ez a buktatója is ezeknek az akcióknak. A Budapesti Erdőjel- ügyelet tapasztalatai sze­rint — maguk is adnak pénzt a társadalmi munká­ban elültetendő csemeték megvásárlásához — a me­gyében az országosnál ked­vezőbb a földbe tett és a megeredt fiatal fák aránya, 80—85 százalék. Legyünk tehát elégedettek? Termé­szetesnek tarthatjuk, hogy nem minden ujjnyi tör- zsecske kapaszkodik meg a földben, ám nagy kár azért a 15—20 százalékos veszteségért... ! Ennek a vámnak a javát ugyanis a kellő gondozás híján el­pusztuló. egyébként egész­séges csemeték teszik ki, s csak töredékét a természe­tes veszteség.. A mostani, őszi ülteté­sekhez harminckilenc te­lepülés kért pénzt a támo­gatási keretből — ennek döntő részét a már emlí­tett erdófelüaye'et msl’ett a Hazafias Népfront állja —. közöttük olyanok is, mint például Cegléd, Nagv- káta, ahol tavasszal szintén ásták a gödröket, igazgat­ták azokba a holnap dí­szeit. A két települést azért is jelöltük meg, mert alig­ha nevezhetők lombsátorba öltözötteknek, azaz kü’ön öröm, ha az alföldi táj la­kója fokozottan vesz részt ezekben az akciókban. Jó dolog tehát, ha a fát, az erdőt természetes ékesség­ként viselő települések mellett — mint amilyen Budakeszi, Letkés, Dány — egyre inkább olyan nevek­kel is találkozhatunk, mint Tápiószele, Szigetszent- miklós, Ceglédbercel, mert azt mutatja ez a tény, kezd divatja lenni a hasznosan száprtek, a parancs nélkü­li természetgyarapításnak. S mert kezd divatja lenni, tűnik fel, bár tágul a kör, azért sokan és rendszere­sen hiányoznak onnan ... ! Akadnak települések a me­gyében, ahol lelkesek az ültetésben, de kevésbé azok a gondozás megszer­vezésében. Ez I« baj. Hi­szen nagy baj, ha a nem ott lakó társadalmi mun­kások elültette fácskák a lakótelepen élők szeme lát­tára száradnak ki, pusztul­nak el, mert senki sem akad. aki egy-egv kanná- nyi vizet vinne fészkükbe, senki sem szól rá a cseme­téket rángató, hajlítgató, tördelő kamaszokra. Ez is baj, mert tükre a közönynek, a mások mun­kája — no meg a saját környezete — iránt közöm­bös ember sok minden mást is el vészé j tő magatar­tásának. Még nagyobb baj azonban, ha egy-egy tele­pülésen fák, helyett az a szemlélet ver gyökeret, mely nem tartja fontosnak a faültetést, a gyarapítását a zöldnek, a levegőt tisztí­tó. enyhet adó növényzet­nek. Sajnálatos, de igaz: települések során hosszú éveic óta egyszer sem szer­veztek társadalmi munkát faültetésre, s ami fa a földbe került, az a telke­ken, , a gyümölcs reményé­ben. Persze, ez sem mellé­kes. de mégis... az ott élőket nem bántja a kopár- ság, a csupaszság?! K öltő írta le — Frédé­ric Mistral — s ő sem csak a szó szoros ér­telmében gondolta, hogy ,.a mély gyökerű fák nőnek magasra.” így igaz! A hi­vatalos, vállalati jellegű erdőművelés teszi a dolgát, de nincsen olyan hivatalos hatalom, mely bárkit is rá­vehetne. akarja a szebbet maga körül. Ehhez mé­lyebb gyökerű „fa” kell; hogy magasodhassák az a magatartás, az a viselke­désmód, mely kifejezi, ki- nek-kinek a saját világa nem a lakás faláig, a ház körüli kerítésig terjed, ha­nem sokkal-sokkal tága­sabb annál. A meglevő vagy hiányzó fák meglevő vagv hiányzó árnyéka te­hát bizonyos viszonyok, vi­szonyszámok. gondolko­dásmódok kifejezésére is alkalmas. Ahol kevés a fa. holott több lehetne, ott sok minden más is kevés, hol­ott több lehetne. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom