Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

Paradicsomot válogatnak Az idén 60 hektár saját dicsőm’,evet állítottak elő be­földterületen termesztettek paradicsomot a Rákosmezeje Termelőszövetkezetben, A ve­lük szerződésben álló háztáji gazdaságokban ezen felül to­vábbi 50 hektár termését vet­ték át. A többhasznú gyü­mölcs először a maglódi fel­dolgozóba került, ahol para­lőle. A konzervgyárakba — továbbfe’.dolgozásra — ebben a szezonban 200 vagonnyi ter­mést küldtek. A szállítószalagon beérke­zett paradicsomot Vaskó Ist­vánná és Tóth Nándorné (ké­pünkön) válogatja. (Han csovszki János felvétele) A végeredmény fontosabb NEHÉZ mindig igazságos­nak, elfogulatlannak maradni. Véleménye mindenkinek van. Csak egyikünk kimondja, oly kor le is írja, másikunk meg magában tartja. S ez a véle­mény olykor sántít, máskor meg igazságtalan. A példák sora majd megvilágítja mon­dandónkat. Az idős, gyermektelen há­zaspár látástól vakulásig dol­gozik. Nincs olyan különmű- szak, amin ne lennének ott. Keresetük ennek arányában tisztességes, mi több, abból futná a mindennapok luxusá­ra, teszem azt, egy színes te­levízióra. Nem, nézik a régi fekete-fehéret. Ám emellett gondosan művelt, beállított zártkertjük is van, s a fenn­maradó szabadidőben ott tesz- nek-vesznek. Nem is akárho­gyan, hiszen rendszeresen megfordulnak az átvevőtelep­nél, ahol akármennyit is kap­nak portékáikért, azt mindig keveslik. Azután tolják ha­záig zsörtölődve a kézi kocsit, vonszolják, pedig már igen­csak fáradtak. Ismerősök tu­catja ajánlott nekik olcsón használt aut^t, de mindig el­utasítják az ajánlatokat. Mi­nek? Nekik? Nem mennek ők sehová sem, azt a pár láda ezt-azt meg elcipelik így is. A fiatal pár azzal az' elha­tározással kezdte a hízóneve­lést, hogy egy-két évig szük­ség van rá, hiszen egyébként soha nem jön össze a pénz az óhajtott lakásra. Szorgalma­san dolgoztak, s az övék volt mindig a legszebb leadott ál­lat. Két és fél esztendő alatt meg is lett a ház. Nem telt bele fél év, istállót ragasz­tottak a gyönyörű épülethez. Ezerötös Lada kell — így szólt az újabb kívánság. Meg is lett. Benn áll a garázsban, olykor a feleség kiáll vele az udvar­ra, lemossa, fényesre törli, s elégedetten visszaáll. Szép ko­csi, ugye? — dicsekszik vele az ismerősöknek. S ha vissza­kérdeznek: — Hol voltatok vele az idén? — kitérő a vá­lasz. Utazni? Nekünk? Mi­kor? Ki látná el az állatokat? Tudod te, hogy milyen drága a benzin? S az eredeti hízó­létszám kétszerese bőg igent a sóhajokra. Harmadik esetünk szereplői évekig bújták a legkülönfé­lébb katalógusokat, másról sem beszéltek soha, mint hogy nekik lesz a legszebb házuk. Fehér falak, vakítanak majd, mondták. Gyönyörű tető, ha­talmas ablakok, az udvaron mindig frissen nyírt gyep. Nem tudni, a férj vagy a feleség hozta először szóba, de az tény, hogy nem veszeked­tek rajta: valamiből pénzt kel­lene csinálni. Ott az a nagy kert. A frissen nyírt pázsit Szép. Az biztos, hogy szép. De a helyében éppen elférne két fólia, s egyik alól karácsony­ra piacra lehetne vinni a pa­radicsomot, s a másikból meg Erzsébetre, Katalinra, majd Juliannára a szegfűt. Mi pénz van a pázsit helyén! Ismerő­sök elhűlve látták, hogy a környék legszebb házára pá­lyázók feltúrták a pázsitot, humuszt meg trágyát hozat­tak, s nemsokára tényleg ott állt a két fólia. Igazán emberi tulajdonság a többre törekvés, az a vágy. hogy értelmet adjunk éle­tünknek azon tárgyak által, amelyek bennünket szolgál­hatnak. AZ EGYIK EMBER igy vé­lekedik. a másik úgy. Néme­lyekből az irigység beszél. De ne felejtsük el, hogy aki ere­jét nem kímélve, a szabad­idejében is dolgozik, mert jól bírja a munkát, akkor is mindannyiunk javát szolgál­ja, ha nem ez az elsődleges célja. B. O. OFS8 writn> A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1888. OKTÓBER 8., SZERDA Az elöljáróságok felelőssége A bizalmat meg kel! erősíteni / Bo egy esztendeje, a tavalyi általános választásokat köve­tően alakultaik meg a közös tanácsok testületén belül — a társközségek tanácstagjaiból — a helyi elöljáróságok. Tíz egynéhány hónap nem túlsá­gosan hosszú idő, látványos eredményeket ennyi idő alatt ritkán lehet elérni. Ahhoz azonban már elegendő, hogy kibontakozzanak az új fóru­mok keretei, lehetőségeik és távlataik. A Minisztertanács rendeiete szerint az elöljáró­ság a társközség lakosságánál népképviseleti önkormányzati testületé a közös tanács szer­vezetének része, s a jogsza­bályban meghatározott esetek­ben államigazgatási feladato­kat is elláthat. Szerepük te­hát több. fontosabb, mint a korábbi tanácstagi csoportok­nak volt. Helyben döntenek Az utóbbi hetekben külön­böző szintű fórumokon, ta­nácskozásokon ismét szó esett az elöljáróságokról. Beillett ebbe a sorba Gomba Községi Közös Tanács legutóbbi ülése is, amelyen a két — Bényén, illetve Káván működő — elöl­járóság múlt év júniusa óta végzett munkáját elemezték. A testület elé került tájékoz­tatóban a tanácsi tisztségvise­lők és az elöljárók egybehang­zóan úgy fogalmaztak, hogy uj szervezetekről lévén szó, az államigazgatási mechanizmus­ban sok funkció, feladat még tisztázatlan, a módszerek jó része is kiforratlan. Megala­kulásuk óta az elöljáróságok mind a két községben -az egy­kori tanácsházán, a jelenlegi kirendeltségen belül találtak otthonra. A lakosság egyre in­kább megszokta, tudomásul vette, hogy bizónyos jogkörö­ket ezek a testületek gyako­rolnak. A közös tanács szer­vezeti és működési szabály­zata pontosan rögzítette, hogy miben kell a helyi tanácsta­gok közösségének döntenie, véleményt nyilvánítania, mi­hez szükséges az egyetértésü­ket kikérni. Mindkét elöljáróság leggyak­rabban szociális ügyben fog­lalt állást. Hasznosnak bizo­nyult, hogy az egyes kérelme­ket ott bírálták el, ahol az érintett személyeket, életkö­rülményeiket, életvitelüket a legjobban ismerik. Természe­tesen mivel az alapvető szán dók nem egy adminisztratív szervezet, hanem operatív, gyakorlatias testület létreho zása volt. az elöljáróságok lehető legkevesebb búrokra tikus kötelezettséggel dolgoz nak. Testületi üléseikről ugyan jegyzőkönyveket készítenek, azok azonban csak a legfonto sabb döntéseket rögzítik. Hogy lehetőleg minden tanácstagra megközelítőleg azonos teher jusson, egymás között Bényén és Káván is felosztották a fel adatokat. Így nem csupán azt érték el. hogy nem kell min den apró ügy miatt az egész testületet összehívni, hanem valamennyi fontos részterület­nek van felelős gazdája. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elöljáró Ságok tekintélye nagyobb, kapcsolata szorosabb a lakos­sággal, mint korábban a ta­nácstagi csoportoké volt. Kü Ionosén megmutatkozik ez a íársadalmimunka-akciók szer­vezésekor. de az első igazi és legnagyobb erőpróba a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás megszavazása érdekében kifej­tett meggyőző tevékenységük volt. amely Bényén is, Káván is eredménnyel járt. A bényei elöljáróság a ta­valyi felhőszakadás után a he­lyi általános iskola WC-inek helyreállításához mozgósította a szülőket. Ennek az akciónak nemcsak az volt az eredmé­nye, hogy . egy hét végén el­készültek a munkával, hanem abból a pénzből, amit egyéb­ként szakembereknek kellett volna érte kifizetni, egy új kazánt tudtak vásárolni a két régi balesetveszélyes fűtőal­kalmatosság helyett. A ,;köz- óhajnaik tett eleget az elöljá róság akkor is, amikor a dombon levő meredek, csú­szós úton megközelíthető bé­nyei temetőhöz szervezte meg a járdaépítést, szintén társa­dalmi munkával. Maguk építették Káván — csakúgy, mint Bé­nyén — több utcában a ta­nács által vásárolt anyagból az elöljáróság felhívására a hely­beliek maguk építettek meg tölűb száz méter hosszú járdát. A közelmúltban rendbetették, kitakarították az orvosi ren­delőnek is helyet adó tanács- kirendeltség parkját, udvarát Nem kapott sárga lapot, nem hagyta el a játékteret, csupán csak akkor, amikor a játékvezető sípszava véget ve­tett 8 kilencvenperces küzde­lemnek, pedig 25 éven át ker­gette a labdát olyan játékosok mellett, mint az ágyúlábú henteslegény, a pestlőrinci Deák — a Bamba —, aki a Fradiban egyedül több gólt rúgott egy szezonban, mint ma az egész csapat. Egyszerű parasztgyerekként kezdte bűvölni a labdát, a négy polgári elvégzése után hamar felfigyeltek a közel 190 centi magas, mázsás sú­lyú Göbölyös Sándorra, aki sorozatban rugdosta hármasá­val, négyesével a gólokat. Még a bajnoki mérkőzéseden is. Gyakori vendég volt akkor Üllő libapiszkos labdarúgó- pályájának Sebes Gusztáv, az aranylábú gyerekek csapatá­nak későbbi sikerkovácsa, aki akkor a Pestlőrinci AC NB Il-es csapatának az edzője volt. A közép-magyarországi vá­logatott gólgyárosa aztán, amikor nehéz lett az eke szarva, no meg a kasza nyele — az tudja igazán, milyen ne­héz, akinek a tarló felmarta a meztelen talpát —, a lovak közé dobta a gyeplőt. A pa­A közélethez is utat talált raszti életsorsot felcserélte a nehéz postástáskával, hordta Pesten a leveleket, ott dolgo­zott 46 évig. Ma, nyugdíjasként, 70 éves fejjel még mindig nem lett hűtlen a központi járműtelep­hez, a régi munkahelyéhez és a sporthoz sem. Szakosztály- vezetője, eredményes tagja az első osztályú tekecsapatnak, de nem hiányzik a gyakori kis­pályás labdarúgó-mérkőzések­ről sem. Sebes Gusztáv edző persze, még az üllői csapat­ból az NB Il-es Pestlőrinci AC-hez vitte, ahol a legendás hírű Deákkal tucatszám rúg­ták a gólokat. A kaprok rettegtek, amikor a „lötávol- ba” értek. Deák a Fradi, Göbölyös pe­dig a szintén NB Il-es Postás I. labdarúgója lett, a csatár­sor bal szélén a Franciaország­ból hazatért Kohut Vili szelí­dítette a labdát. Nevének hal­latára még ma is élénkebben dobognak a zöld-fehér szívek. Persze, már kicsit elfáradt, meg is rokkant a sokat trap­polt két láb. Most a szőlő­szedés idején érezve az erjedő must édeskés illatát, a régi gólszüretek kedves, kellemes emléke is jobban megdobog­tatja a szívet. Még a szeme is fényesebben pislog a sok- dioptriás szemüveg alatt. A rendíthetetlennek hitt Postást is szétfújta a háború szele, maguknak is kézbesíte­niük kellett a SAS behívót mindjárt a háború elején, az­zal, hogy csupán néhány hó­napról van szó, amely aztán évekig tartott. Amikor aztán „enyhült a lég. vidult a ha­tár", újra benépesültek a kerítést vesztett labdarúgó- pályák, Vecsés NB III-as csa­patában akkor Urbán Sanyi, Béki Miki és Bognár Nándi személyében három üllői ját­szott, rúgta a labdát. A felerősödött Göbölyös Sa­nyi is hozzájuk csatlakozott. Vecsést akkor az NB III sikercsapatának nevezték. A nagy nevek csapata, hangoz­tatta az ezres létszámú szur­kolóhad, olyanok, akik tudtak és mindig győzni akartak ... S ez szinte sorozatban sike­rült. Szopper, Varasdi. Sztan- kovits, Kormos, a nagy Hanek és a többiek alkották Vecsés aranycsapatát. — A sport nemcsak nevel — vélekedik Göbölyös —, ha­nem fegyelemre is szoktat, könnyebben talál utat a köz­életi tevékenység vállalásá­hoz, végzéséhez is az ember. Most már békésebb, nyu­galmasabb sportot űz a neves gólgyáros, nincs olyan kiállí­tás, verseny, ahol a galamb­jainak kalitkáján ne olvashat­nánk: fajtagyőztes egyedek. Különben az üllői galambász egyesületnek 30 éve elnöke, de elnöke a Jtözségi kertbarátok­nak is, ott azonban nincs olyan egyértelmű „összjáték”, nagy az agrárolló „szája”, hangoztatják, a jogos anyagi érdek minden lépésnél, szónál jelentkezik. Nem úgy, mint annak ide­jén a focinál, ahol ha eseten­ként nem nyúlt mélyebben a zsebébe a pestlőrinci hentes­király — a Daninger —, bi­zony még az útiköltséget is a .játékosoknak kellett fedez­niük. És szívesen tették, csak hogy játszhassanak... A különböző helyi, társa­dalmi, politikai és tömegsz£i'- vezetekkel is jó kapcsolatot alakítottak ki az elöljárósá­gok- Bényén a HNF elnöksé­gével együttes ülésen fogal­mazták meg a település fej­lesztése érdekében legfonto­sabbnak tartott feladatokat. A helyi pártalapszervezet a közelmúltban kért tájékozta­tást az elöljárótól, s egyben a kommunisták segítségét is felajánlották a közös munká­hoz. A Vöröskereszt-szervezet bényei vezetőségével a község szépítése, az egészséges kör­nyezet kialakítása érdekében határozott el együttes akciót az elöljáróság. Káván a köz­ségben működő nem tanácsi szervekkel elsősorban a tár- sadalmimunka-akciók szerve­zésében működik együtt az elöljáróság. Őket keresik Mindkét településen, úgy tű­nik, az emberek egyre inkább értékelik az elöljáróságok erő­feszítéseit, ügyes-bajos dol­gaikkal mind sűrűbben for­dulnak ezekhez a testületek­hez, illetve vezetőikhez. Ter­mészetesen a bevezetőben is említett kiforratlan módsze­reket még tovább kell érlelni, a .tisztázatlan kérdésekre meg kell keresni a világos, egyér­telmű válaszokat. V. J. időseknek Több segély Monoron az összlakosságnak mintegy 20 százaléka, négv- ézer ember a nyugdíjas. Kö­zülük hetvenöt a 70 éven fe­lüli, aki teljesen egyedülálló. Tavaly 86 rászoruló idős ember részesült rendszeres szociális segélyben, rendkívüli segélyt ■ pedig háromszázan kaptak. Előrelépést jelent, hogy a tavaly kiutalt rendkí­vüli segéiyek összegű már két­szerese annak, amit 1983-ban adhattak, s a rendszeres segé­lyek összege is nagyobb, mint a korábbiakban. A szociális otthonban elhe­lyezettek száma az utóbbi két esztendőben háromszorosára nőtt, s a felére csökkent az elhelyezésre várakozók száma. Kulturális program Ecseren szerdán 14 órától a bélyeggyűjtő szakkör, 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása, 17.30- tól zenés torna óvodá­soknak, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele, 13.15-től dzsesszbalett, 19-től társastánc, 19.45-től kondicionáló torna. Maglódon 17-től a művelő­dési ház társadalmi vezetősé­gének ülése. Mentién 17-től KRESZ-tan­folyam. Monoron a filmszínházban 16.30- tól: A Hold kegyeltjei (színes francia film), 18-tól és 20-tól: Hóbortos népség II. (színes botswanai filmvígjá­tC-vt) . Pilisen Tanfolyamok Balett- és művészitorna- tanfolyamra várják a jelent­kezőket 4-töl 13 éves korig október 13-ig Pilisen a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban. A tandíj havi 120 forint, amit a beiratkozáskor három hónapra előre kell be­fizetni. A szerhélvgépkocsi-vezétői tanfolyam iránt érdeklődők október 20-ig jelentkezhetnek a művelődési házb.an. Körzeti labdarúgó-bajnokság Abonyi győzelem a rangadón A labdarűgó-bajnckság he­tedik fordulójában az Abony biztos győzelmet aratott a rangadón, s ezzel két pontra növelte előnyét az üldözőkkel szemben. Tovább tart az egy­kor szebb napokat látott Nyáregyháza „vesszőfutása”, hiszen a csapat eddig egy pontot sem tudott szerezni. A tabella 1. Abony 7 6 1 — 15- 4 13 2. Mende 7 5 11 18-10 11 3. Dánszentrnik. 7 4 2 1 24- 8 10 4. Űri 7 5 — 2 21-10 10 5. Táptószőlűs 7 5 — 2 18- 7 10 6. Csévharaszt 7 3 2 2 16-12 8 7. Albertirsa 7 3 2 2 14-10 8 8. Vecsés 7 4—3 13-11 8 9. Péteri 7 3 1 3 22-15 7 10. Ceglédbercel 7 2 2 3 9-11 6 11. Maglód 7 2 2 3 9-11 6 12. Ecser 7 1 3 3 9-16 5 13. Törtei 7 1 2 4 6-17 4 14. Újszilvás 7 1 1 5 7-20 3 15. Monori-erdő 7 1 1 5 9-36 3 16. Nyáregyháza 7-------7 7-19 — Cs évharaszt—Nyáregyháza 2-1 (1-1), Nyáregyháza, 200 néző, vezette: Sárosi. A szük­ségkapussal (Bagó) felálló Csévharaszt kezdte jobban a mérkőzést, mégis a hazaiak szereztek vezetést Mészáros fejesgóljával. A félidő befeje­zése előtt jogos büntetőből Morvái egyenlített, sőt for­dulás után Forgács a veze­tést is megszerezte a Csévha­raszt számára. Tíz perccel a befejezés előtt Halgas egy összecsapás után megsérült, gy a vendégek tíz emberrel fejezték be a mérkőzést, ösz- szességében az egységesebb csapat nyert. A vendégeknél a közvetlen \ 'delem dicsérhe­tő. Mende—Péteri 3-2 (1-0), Péteri, 200 néző, vezette: Mi- zsei. Kemény belemenésekkel tar­kított mérkőzést játszott a két csapat. A helyzetek alapján a döntetlen reálisabb lett volna. A hazaiaknál Szlifka a hajrá­ban megsérült. Újszilvás—Maglód 3-0 (1-0), Újszilvás, 10 (!) néző, vezette: Konrád. A gyenge játékveze­tés mellett lezajlott, gyenge színvonalú mérkőzésen megér­demelt hazai győzelem szüle­tett. Úri—Monpri-erdő 4-2 (3-0), Monor, 100 néző, vezette: Zsuzsandor. A tartalékosán, öt ifistával felálló Úri együttese megérdemelten szerzett há­romgólos vezetést az első fél­időben. Fordulás után a ven­dégek „ráültek” az ered­ményre s ez a feltámadt Monori-erdő ellen majdnem megbosszulta magát. Dánszentmiklós—Törtei 6-0 (1-0), Dánszentmiklós, 200 né­ző, vezette: P. Szabó. A minden csapatrészében jobb b izai együttes ilyen arányban is megérdemelten nyerte a mérkőzést. Nem volt egy súlycsoportban a két együttes. Vecsés—Albertirsa 3-0 (1-0), Vecsés, 200 néző, vezette; Bódi. Korrekt játékvezetés mellett a helyzeteit jobban kihasználó hazai csapat megérdemelten győzött az igen sportszerűtle­nül játszó vendégek ellen. Ecser—Ceglédbercel 1-1 (0-0), Ecser, 150 néző, vezet­te: Gavló. Közepes iramú mérkőzésen igazságos döntetlen eredmény született. A hazaiaknál a má­sodik félidő elején a játékve­zető Földvárit kiállította. A hazaiak gólját Blazsek szerez­te. Abony—Tápiószőlős 2-0 (1-0). Abony. 400 néző, vezet­te: Müller. Az abonyiak nagyobb arányban is megnyerhették volna a mérkőzést. A máso­dik játékrészben a vendégek teljesen alárendelt szerepet játszottak. Ifjúsági eredmények: Ve­csés—Albertirsa 1-0, Ecser— Ceglédbercel 5-0. Abony—Tá- niószölős 2-1, Nvárer''-'1áza— Csévharaszt 1-0, Péteri— Mcn-'e 3-3, Újszilvás—Masiód 3-3. Az élcsovort állása: 1. Ve­csés 12 pont. 2. Ecser 12 pont, 3. Abony 8 pont. Kucsera Jászét ISSN 9133—2651 (Monort Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom