Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
PEST MEGYEI VILÁG Pn0LETflRJflI, EGYt$|LÍETÉK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ara: l.ílO forint 1986. OKTÓBER 8., SZERDA Térképről olvasták a jövőt (3. oldal} As ásóm csont vasba ütközött (5. oldal) As állam megvásárolhatja (6. oldal) Zárt üsletek Foton (8. oldal) Tárgyalás a Parlamentben - Díszebéd a vadászteremben Vendégünk a holland királynő 3 Losonczi Pálnak, az EI- $ nöki Tanács elnökének § meghívására kedden hiva- ^ talos látogatásra hazánkba § érkezett Beatrix királynő, ^ a Ho^and Királyság urai- $ kódúja. Útjára elkísérte ^ lérje, Claus herceg. Kisére- $ tének tagja Hans van den ^ Broek külügyminiszter. ^ Godért Villem de Vos van ^ Steenwijk, Hollandia bu- | dapesíi nagykövete Buda- $ pesten csatlakozott a kísé- J rethez. / A különgépből kilépő holland királynőt Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Kovács László külügyminiszter-helyettes fogadta. Úttörők virágcsokorral kedveskedtek a vendégnek, majd Beatrix királynő Losonczi Pál társaságában fogadta a diszszáaad parancsnokának jelentését. A holland és a magyar himnusz elhangzása után az uralkodó vendéglátója társaságában ellépett a felsorakozott katonák előtt. Ezután kocsikba ültek és díszmotorosok kíséretében a Parlamenthez hajtattak. Az Országházban Losonczi Pál és Beatrix királynő megbeszélést folytatott. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar-holland kapcsolatok alakulását, továbbfejlesztésük irányait, illetve a nemzetközi élet általános kerteseit. A találkozó után Beatrix királynő Losonczi Pálnak egy Losonczi Pál a Parlamentben Claus király ezüst tulipánt, valamint tulipánhagymákat adott át; néhányat- abból a tízezerből, amelyet, látogatására nemesítettek ki Hollandiában. ■ Losonczi Pál' délben díszebédet adott Beatrix királynő és Claus herceg tiszteletére a Parlament vadásztermében. A díszebéden részt vett Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az Országgyűlés áfisfnöke, Ká- tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Veress Péter külkeNem népszerű a növényevő Megkezdődött a lehalászás Kedvezett az időjárás, így a hazai tógazdaságokban a megszokottnál későbbén kezdődhetett meg az idén az őszi lehalászás. Október elején mindenütt hozzáláttak. a munkához, és a következő hetekben — november közepéig — mintegy 23 ezer hektáros területről fogják ki a halakat. A MÉM szakemberei szerint a nyári aszály csak kevés helyen okozott gondot, néhány tavon azonban csak az átlagosnál alacsonyabb vízszintet tudtak tartani, és emiatt korlátozni kellett a tenyésztést is. A halállomány összetétele lassan változik. Visszaszorulóban vannak a növényevő halak, amelyeknek aránya néhány évvel ezelőtt még elérte a 40 százalékot. Az akkorikedvező külpiaci értékesítési 'ehetőségek időközben sókatí romlottak, és mivel ezek a halak itthon nem népszerűek fogadta Beatrix királynőt é3 I herceget. reskedelmi miniszter és Kovács László külügyminiszterhelyettes, valamint társadalmi és kulturális életünk több Jeles képviselője. A díszebéden elhangzott pohárköszöntőket a 2. oldalon ismertetjük. A királynő és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, Vajda György művelődési • ifiinrszferhelyet- tes és Szabó Tibor, az iskola igazgatója fogadta a vendégeket, s a tanulók virágcsokrokkal kedveskedtek nekik. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatást, majd Ugrin Gábor karnagy szolfézsóráján a zeneoktatás gyakorlatával ismerkedtek. A holland királyi pár, kísérete és magyar vendéglátóik este az Operaházban megtekintették a Holland Táncszínház előadását; a balett-társulat műsorán Martinu—Kylian: Katonamise és Ravel—Kylian: A gyermek és a varázslatok című műve szerepelt. VSZ-tanácskozás Budapesten Ideológiai konferencia A Varsói Szerződés tagállamai hadseregei politikai fő, csoportfőnökségeinek V. konferenciája kezdődött meg kedden Budapesten. A tanácskozásra hazánkba érkeztek a politikai főcsoportfőnökök ideológiai munkával foglalkozó helyetteseinek vezetésével a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet hadseregek delegációi. A konferencián — melyet Horváth István altábornagy, a. Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes nyitott meg — a hét testvéri hadsereg küldöttségei A szocialista országok harca a béke megőrzéséért és a fegyveres erőkben folyó ideológiai munka című témakörben cserélik ki tapasztalataikat és értékelik eddigi munkájuk eredményeit Az Aranyőlló tavaly év vége óta számítja létét, érdemleges eredményekről tehát csak idén beszélhetünk. Első félesztendejük lényegében sikeresen zárult, noha a 15 milliósra tervezett árbevétel időarányosan nyolcvan százalékra teljesült, ám van még lehetőség behozni a lemaradást. Noha nem éppen egyszerű, mert munkáik nagyobbik hányada — úgy mint korábban — most is kisebb hasznot hozó bérmunka. Ebből két dolog következik: az első és legfontosabb, növelni kell a saját anyagos termelést másrészt csökkenteni kell a költségeket. Ez utóbbiban már kedvező változások tapasztalhatók. Az Aranyolló kisszövetkezetben hatvanötén dolgoznak, míg bedolgozóik száma negyvenöt. Előnyösen tudják kihasználni, hogy a varrónők egy része a finomabb, munkaigényes darabokkal foglalkozik szívesen, a másik fele viszont a nagyobb szériákat szereti. Ilyen például a szovjet piacra készülő ruhák sora, míg az OKISZ Labor a finomkonfekciót kapja Pácéiról. Érdekes és bizonyára életrevaló az ötlet: barkácsfelszerelés árusítása lányok számára. Sok kicsi sokra mehet, ebből kiindulva .állították össze Forma 1 néven azt a készletet, amelyben a közkedvelt Barbie babák méretéhez igazított nyolc szabásminta és — hulladékból mentett — többféle anyag vár az ügyes kezű kislányokra. Van még a dobozban szabókréta, cérna, csipke és egy míntaruha is. Az NSZK elnöke hazánkba látogat Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivata los látogatásra hazánkba érkezik dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Gurij Marcsuk megbeszélései Ä kormány meghívására Magyarországon tartózkodó Gurij Marcsukot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a tudományosműszaki állami bizottság elnökét, kedden fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet vendég tárgyalt Kapolyi László ipari miniszterrel és látogatást tett Be- rend T. Ivánnál, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél. A szovjet miniszterelnök-helyettes és az általa vezetett delegáció felkereste a Számítástechnikai Kutató lm tézét és Innovációs Központot, a Híradástechnikai Szövetkezetei. Csak ha minőségi! Időre teljesítette 21 millió forintos első félévi tervét a PEVDI varrodája. S bár létszámgondokkal küzdenek, mégsem kerülhet a kollektívába akárki, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük a varrónőknek. (Barcza Zsolt felvétele) A sülysáp! Tágióvöígye Tsz halastavaiban is megkezdődött az őszi lehalászás. M ehéz, hosszadalmas, bonyolult lenne a címként választott „ kifejezést magyar szóval helyettesíteni. Ezért azután a tanácsi testületek, a tanácsi emberek nem csak forintban, hanem — és mindenekelőtt — na- .turáliákban számolnak.;. A szakmai fogálöm ugyanis arra' vonatkozik,- .sikerült-e a fedezetként szolgáló: fo- r int okból annyi lakást, orvosi rendelőt, , tantermet, annyi utát, vízvezetéket stb építeni, amennyit eredetileg szándékoztak. Hosszú esztendők óta nincsen békesség a forintok és a naturáliák között. A pénz gyorsabban fogy, mint ahogyan a tárgyi alakban megjelenő, eredmények sokasodnak. A jelenlegi helyzet szerint például az idén megkezdett ötéves tervben a megyében nyolcvanhét munkahellyel bővül 1990- ig a szakorvosi rendelőintézetek hálózata. Ennek fedezetéül — az ún. cél- támogatásokkal együtt — 462 millió forint szolgál. Megismételjük, a jelenlegi helyzet szerint. Azt ugyanis ma lehetetlen eldönteni, 1990-ig futja-e a 462 millió forintból a naturáliá- ra, azaz a nyolcvanhét orvosi munkahely kialakítására. Annak ellenére nem lehet a bizonyossággal felérő választ megadni a kérdésre, hogy ezeknek a munNATURÁLIÁK kahelyeknek a java épület- bővítéssel, -átalakítással jön létre, csak csekély részben új beruházás eredményeként. A kétkedést, a bizonytalanságot az okoz- . za, ami általában a naturáliák és a forintok örökös perpatvarban levését: az ár. Tavaly , például az egészségügyi, szociális épületeknél a fenntartási jellegű j, építési-szerelési munkák árszínvonala — és a szakorvosi rendelők bővítését, az épületátalakításokat ilyen természetű teendőként kezelhetjük — 7,7 százalékkal emelkedett...! Ami 1984-ben kifutotta egymillió forintból, az 1985-ben már 77 ezerrel többe került, s ki tudja — senki sem tudja —, mennyit követel 1990-ben az, ami ma egymillióért látszik megoldhatónak. Természetes, a tervezők igyekeznek lépést tartani az élet e keserves kísérőjével. azaz a célok kialakításakor figyelemmel vannak arra is, az árak nem mozdulatlanok. Amint a1 szakemberek mondják, a prognosztizált árszínvonal-emelkedésre az építési-szerelési munkák esetében is rácáfol az élet, a mindennapos gyakorlat. A kivitelező építőiparban az építési-szerelési árindex 34,4 százalékkal volt magasabb 1985-ben, mint 1980-ban ...! Ami a magunk laikus észjárása szerint annyit tesz, hogyha volt a tanácsnak 1985-ben egyharmaddal több pénze, mint 1980-ban, akkor valójában nem volt többje; ott állt, ahol öt évvel korábban. Sajnos nem minden tanács mondhatta el, egyharmaddal kövérebb a pénzügyi alapja, mint fél évtizede... Apró példával élve. Ne gondoljunk valami tetszetős útrekonstrukcióra, sokkal inkább nagyon egyszerű törekvésre: a forgalom fenntártható legyen. A helyszín Cegléd, a Mi- kebudára vezető Örkényi út. Ez a — nevezzük nevén — kezdetleges helyreállító munka is a város teljes, ilyen célú pénzének — az ún. út- hídke- retnek — a harminchét százalékát emészti fel, hárommillió forintba kerül. Ekkora összeg fejében — mondják a tapasztalt tanácsi emberek — a hetvenes években három-négy kilométer hosszúságú új utat lehetett megépíttetni. Egyetlen év alatt, 1985-ben az útfenntartási munkák ára 9.3 százalékkal emelkedett, s kár lenne szépíteni a helyzetet: a tanácsok nem győzik ezt az iramot pénzzel. Várható, látható, a tanácsi úthálózat korszerűsítése lellas- sul, tovább húzódik, mert pénz ugyan van, de azok a bizonyos naturáliák.,, K erülendő a félreértést: a naturáliák nem azért fontosak, mért ha valami rákerült a tervpapírra, akkor az legyen meg. A tanácsok azért költik a pénzt, mert annak fejében bizonyos feladatokat kívánnak megoldani, gondokat enyhíteni. A tanácsi testületnek — némileg szokatlanul ható nézőpontot választva — egy-egy településen nem az a fontos, mennyi a pénze, hanem az a döntő, mit oldhat meg a forintjaiból! A valamivel több pénz és a jóval nagyobb ár nehezen kibékíthető haragos viszonya sok fejtörést okoz a téstüle- teknek. A kivitelezőknek persze ezer érve van a miértekre válaszként, s ezeknek az érveknek a java objektív tényekre támaszkodik, hiszen való igaz, ők is drágábban jutnak hozzá az anyagokhoz, az eszközökhöz, az energiához ... A vállalatok különösebb gond nélkül átteszik a megrendelők vállára emelkedő költségeiket. A tanácsok azonban kire mit háríthatnak át?! Mészáros Ottó a fogyasztók körében, a halgazdaságok fokozatosan csökkentik arányukat. Feljövőben van viszont a ponty, amely tavaly a tógazdaságok népességének 60 százalékát adta, az idén várhatóan ez az arány 65 százalék lesz. Nincs említésre méltó változás a nemes- hal-tenyésztésben; a szakemberek szerint a halastavakban az állománynak mindössze egy százalékát teszik ki. Azért nem többet, mert hiányoznak a műszaki feltételek — ezek _ n\egj;£££mtósére nagy összegű beruházásokra lenne szükség , és ,a háláSzati üzemek nem ■szívesen;.tartanak a tavakban, úgynevezett vadhalakat , sem, amelyek itáplálékul szóigálná- riak .a nemes ^ragadozóknak^ Ezek a takarmányhalak ugyanis éppen a ponty táplálékát- :©ijék ,f<d, és" így/ontanák >a: póntynevelés ■ jövedel mézős é- eíifi. Három tónusból az egyik Az Aranyolló teret kér Beszámoltunk annak idején a péceli Trl-Ton Szövetkezet három részre válásáról. A ruházati ágazatból Aranyolló néven alakult kisszövetkezet. Nem éppen könnyű időkben választották az önállósodás útját, hiszen a ruhaipar megrendeléseiben számottevő visszaesés mutatkozik országszerte, s ez a tendencia természetesen Pest megyéi sem kerülte el.
