Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1986. OKTÓBER 1., SZERDA Két hétig ismerkednek Nines telt ház a bölcsődékben 1984. július elsejétől a város öt bölcsődéje összevontan a kórház égisze alatt működik. A helybéli Deák téren található központban végzik a gazdasági és szervezési munkát. — Ügy hallottam, akad olyan bölcsőde, ahol ' szinte alig van gyerek. Mi igaz ebből? — kérdezem Hümpfner Károlynét, a Cegléd Városi Tanács egyesített bölcsődéjének vezetőjét. Távol a várostól — Elképzelhető, hogy ez a vélemény abból alakult ki, hogy szeptember elsejével nálunk sehol sincs telt ház. Évek óta nem kellett elutasítani egyetlen felvételi kérelmet sem. Az elkövetkező hónapok során fokozatosan feltöltődik a létszám. A Rákóczi és a Dózsa György úti régi építésű intézményeinkben vannak a legtöbben, már csak azért is, mivel azok a centrumban helyezkednek el. Viszont a Béke téri bölcsőde az a hely. ahol jóval kevesebb gyermeket bíznak gondjainkra, mint ameny- nyit képesek lennénk fogadni, Ennek az az oka, hogy kissé távol van a várostól, és a szülő nem szívesen viszi a gyermekét ilyen messzire, különösen télen nem. Még akkor sem, ha történetesen a környéken van a munkahelye. — Hogy oldják meg az étkeztetést? Ki állítja össze az étrendet? — Minden bölcsődének saját konyhája van. A napi menüt a közös étlap állapján készítik el, amit az élelmezés- vezető itt a központban állít össze. Természetesen ezt még az orvosnak jóvá kell hagynia. Mivel a beszerzés mind az öt helyen önállóan történik, azért az étlapot már 1 héttel korábban eljuttatjuk a vezetőkhöz, hogy legyen idejük a felkészülésre. — Mi van akkor, ha valamelyik intézménynek nem sikerült minden élelmiszert megvásárolni? — Amennyiben a készlet lehetővé teszi, akkor a bölcsődék kisegítik egymást. Egyébként nem ragaszkodunk mereven ahhoz, amit éppen arra a napra terveztünk. Szerepelhet helyette hasonló értékű étel. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bármit megvehetünk, ami a kicsinyek egészséges fejlődéséhez szükséges. Bizony nemegyszer előbb esznek primőr zöldséget, gyümölcsöt itt. mint otthon. Nagyon változatos az étrend, ezen belül a főzelékfélék kapnak fontos szerepet. Drága, de van — Milyen a bölcsődékben a higiénia? Mennyire gyakoriak az erre vonatkozó vizsgálatok? — Nálunk a tisztaság alap- követelmény, szigorúan vesz- szük a fertőtlenítéstől kezdve az élelmiszer kezeléséig, még azt is, ki hogyan jelenhet meg Feltárják, összegyűjtik Támpontok a krónikákhoz Településeink halaszthatatlan feladata feltárni, összegyűjteni és megőrizni mindazokat a fontos információkat, amelyek ma még hozzáférhetők a múltról. Az előző évtizedekben elkészültek a falukrónikák, és a nagyobb helységek, mint például Cegléd, kiadták a lakóhely monográfiáját. Termelőszövetkezetek, gyárak vetették papírra történetüket létrejöttüktől napjainkig. Itt az ideje, hogy a legfontosabb intézmények is megörökítsék működésük eddigi időszakát. Kívánatos lenne, ha az iskolák is feldolgoznák eddigi pályafutásuk történetét. Régen bevett szokás volt, hogy évkönyvet adtak ki, amely a falaik között folyó élet jelentősebb mozzanatait összefoglalta, továbbá ismertette a diákok kalkulusait, a pedagógusok névsorát és sok más fontos adatot. Ehhez a munkához hasznos útmutatással szolgál az októberben megrendezendő kiállítás és tudományos tanácskozás, amelyet a Pest Megyei Levéltár, a Magyar Pedagógiai Társaság és a ceglédi Kossuth Múzeum szervez. Október 10-én délután 2 órakor a múzeumban Az iskolatörténet-írás forrásai címmel nyílik kiállítás, amelyet Podma- niczki István — a városi pártbizottság titkára — szavai vezetnek be. Fél 3-kor kezdődik az e témakörben rendezett tudományos tanácskozás Goczián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottsága titkárának vezetésével. Iskola és művelődéstörténet címmel dr. Mészáros István, az ELTE egyetemi tanára tart előadást. Kisfaludy Katalin az iskolatörténet levéltári forrástípusairól, Szabó Alfréd a ceglédi tanyai iskolák kialakulásáról és főbb pedagógiai problémáiról, Farkas Péter a múlt század végi nagykőrösi diákok életmódjáról, Rez- nák Erzsébet a Cegléd határában a két világháború között működött tanítókról és iskolákról tart korreferátumot. Az előadások színhelye a városi pártszékház lesz Cegléden. az apróságok között. Ezek betartását a vezetőik mindennap figyelemmel kísérik, a Köjál szintén folyamatosan ellenőrzi. Központi mosodánk van, ahol naponta tisztítják a ruhákat. — Van-e elegendő játék? — Annak ellenére, hogy a játékok drágák, jó az ellátottságunk. Olykor segítséget kapunk egy-egy vállalattól, például bőr- és ruhahulladékokat adnak nekünk, amelyekből kedves és ötletes dolgok készíthetők. így is gyarapodik a játékkészletünk. Üzenet az orvosnak — Es az orvosi felügyelet? — Valamennyi bölcsődének külön orvosa van, aki nap mint nap látogatja a csöppségeket. Szükség szerint gyógyszert ír fel nekik. Az egészségükkel kapcsolatosan felmerülő problémákra a szülők az üzenőfüzetükben kérhetnek választ. Általában télen gyakoriak a közösségi betegségek: torokgyulladás, mumpsz, rubeola. — Vannak-e képesítés nélküli gondozónők? — ötvennégyen látják el a gondozónői teendőket, köztük két képesítés nélküli. Harmincnyolc szakdolgozó, tizennégyen egészségügyi szakközépiskolában végeztek és folyamatosan megszerzik a képesítést. — Hogy történik az új gyerekek beszoktatása? — Két hétig ismerkednek a bölcsődével és a leendő gondozónőjükkel, akinek a következő három év során szinte mindent tudni kell róluk. Az első nap fél órát, a másodikon még többet tölt itt a gyerek ... és így tovább. Aztán végül ebédelni sem viszik haza. Van egy újabb változata a beszoktatásnak; amikor az édesanya nem megy mindjárt haza, hanem ő is nálunk marad egy-egy órára a gyermekével. Sajnos, eddig ritkábban éltek a szülők ezzel a lehetőséggel. Fehér Ferenc Az ünnep alkalmából Kitüntetéseket adtak át Ahogy az országban mindenütt, úgy Cegléden is megünnepelték — az Évig nagytermében — a fegyveres erők napját. Az eseményen az elnökségben ott volt Bállá János. az MSZMP városi bizottságának első titkára, Rc- gyánszki Pál, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Jani László, az MSZMP Pest megyei titkára, Nagy Lajos, a vám- és pénzügyőrség Pest megyei parancsnoka, Berla Ferenc, az MSZMP városi bizottsága titkára, Tankó Zoltán, az Évig ceglédi leányvállalatának igazgatója, és dr. Horváth Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. A Himnuszt követő szavalat után Berla Ferenc köszöntőjében egyebek mellett említette a régi hagyományokat, és a dicső harcokat, amit elődeink vívtak. Szólt Hunyadi, Dózsa, Rákóczi példájáról, amelyek a történelem során hatottak a későbbi nemzedékekre. Ahogy erősödtek a társadalomban a szocialista vonások, vele együtt fejlődtek a fegyveres erők is. Beszélt még a közelmúlt sikereiről, így a csehszlovákiai hadgyakorlaton részt vevő honvédek helytállásáról, a szentendrei postarablással kapcsolatos gyors rendőri munkáról, a munkásőrök hibátlanul végrehajtott „Galga—86” gyakorlatáról, az ifjúság hazafias nevelésének felelősségét érző MHSZ-aktivisták szerepéről, a tűzoltók veszélyekkel teli tevékenységéről, a pénzügyőrök ügyeskedők elleni eredményeiről, az ifjúgárdistákról, akik egyelőre csak ismerkednek a fegyverrel. Befejezésül köszönetét mondott a családtagoknak azért, hogy segítik a fegyveres erőknél dolgozó hozzátartozóik munkáját. Ezután Számos kitüntetést adtak át, többek között a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozatát Gidai Zoltán rendőr alezredesnek, az ezüstöt Szabó József munkásőrnek, az abonyi század szolgálattevőjének, Berla Ferencnek (az MHSZ-ben végzett társadalmi tevékenységéért), a bronz fokozatát Németi Ferenc pénzügyőr főhadnagynak, Vonnák Sándor munkásőrnek, a ceglédi század parancsnokának. öt tűzoltó a Tűzbiztonsági Érem különböző fokozatait kapta, aranyat Rózsa Áron alezredes, ezüstöt Földi Ferenc törzsőrmester és Pálinkás István főtörzsőrmester, bronzot Gál János főtörzsőrmester és Gál Ferenc törzs- őrmester. A Honvédelmi Érdemérmet (20 év után) dr. Hollóst Ildikó osztályvezető főorvos és Fodor Józsefné vehette át, polgári védelmi munkájáért. Aranykoszorús KISZ- jelvényt Szivák Józsefnek adtak. Az ünnepség a Szózattal zárult. Majd a helyőrség sorállományú katonái versekkel, dalokkal szórakoztatták a kitüntetetteket és a meghívott vendégeket. f. f. Gálaesten a színésznő Több évt kényszerszünet után október 4-én, szom1 baton este ismét kígyóinak a vakító fényű, aranyozott csillárok a Szegedi Nemzeti Színházban. A felújítás utáni megnyitó ünnepségen ott lesz Patkós Irma érdemes művész is, akinek igen fontos színészi időszaka fűződik az intézményhez. Férje, Sziklai Jenő, a harmincas években a színház igazgatója volt, és a művésznő operettek egész sorának főszerepeiben nyerte el a közönség tetszését. Egykori rajongói közül sokan még ma is jól emlékeznek nevezetes sikereire. A szombat esti gálaműsort a televízió egyenes adásban közvetíti 20 órai kezdettel a 2-es csatornán Színházavató címmel. Patkós Irma és Sziklai Jenő művészi pályafutásával részletesen foglalkozik az az album is, amely ebből az alkalomból jelent meg. A Süni — a fiatalok természettudományos magazinja — júliusi számának első és hátsó borítóját a Cegléden élő Kaczur Pál fotográfus szép állatfelvételei díszítik, Ugyanez a szám rövid képes tudósításban számol be a ceglédi Kossuth Művelődési Központban megrendezett állat- szépségversenyről, amelyen közel ötven szebbnél szebb állat „vetélkedett” az elismerő Süni-címért. ★ . A Könyvtáros júliusi számában beszámol arról, hogy a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete a Humanitásért emlékérmet adományoz ta a Ceglédi Városi Könyvtár olvasószolgálatos munkatársainak abból az alkalomból hogy a „Könyvet házhoz” akciójukban öt év óta rendszeresen bekopogtatnak mozgás- sérült olvasóik ajtaján. Környezetkímélő módszerek Könyvek kártevők eilen Két figyelemre méltó könyvújdonságot jelentet meg a Mezőgazdasági Kiadó a környezetkímélő természeti technológiák alkalmazásáról. Gyakorló kertészeti szakemberek írták a Bucsai Csaba által szerkesztett „Biológiai védekezés a növényházak kártevői ellen” című könyvet, amely a hazai nagyüzemekben jelenleg is hasznosított, mintegy 180 hektár üvegházi, továbbá a 2500—3000 hektár fólia alatti termőterületen gazdálkodókat Maguknak építik, idén költöznek noérdekelheti elsősorban. A vényvédő szerek felhasználásából származó környezetszennyeződés csökkentésének egyik lehetséges módjáról adnak tanácsot a szerzők. Részletezik azt is, hogy a fedett termesztőberendezések alatt nevelt növények károsítói ellen miként lehet hasznos rovarokkal, ragadozókkal védekezni. A könyvben — a hazai és a külföldi kutatások eredményeit összegezve — a hagyományos (vegyszeres) és az újfajta biológiai növényvédelem együttes módozatait is leírják. A Mezőgazdasági Kiadó megjelenteti az NSZK-beli Günther Kahnt „Zöldtrágyázás” című könyvét is. A címben jelzett módszert környezetkímélő tulajdonsága miatt is ajánlják. A zöldtrágyázásnak hazánkban régebben voltak kiváló ismerői és gyakorlói, ám a módszert azóta csak kismértékben alkalmazzák. Hangfogó Október 5-én, vasárnap este 19 órakor a Dózsa Klubban, a Csend hangjai címmel a Hangfogó együttes mutatja be műsorát a 60-as évek sikeres dalaiból. A Népszava augusztus 5-1 számában rövid hírben számol be arról, hogy Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban augusztus 4-én megnyílt Kaczur Pál ceglédi fotós fél évszázados munkásságát bemutató tárlata. A Szolnok Megyei Néplap augusztus 15-i számában hírt ad Apáti-Tóth Sándor fotóművész Emlékek című kiállításáról, amely augusztus 18. és szeptember 14. között volt megtekinthető a ceglédi Kossuth Múzeumban. A Somogyi Néplap augusztus 25-i számában megjelent Galvánkádak Csurgóról című képes tudósítása bemutatja a Metallux Ipari Szövetkezetei. A szövetkezet szoros kapcsolatban áll a Ceglédi Vasipari Szövetkezettel, amelynek közvetítésével mintegy 10—15 millió forint értékű árujukat tudják a szocialista országokba exportálni. Az Ország-Viiág szeptember 3-i számában jelent meg Kipusztul vagy megújul a kajszi? címmel Siklós László képes riportja Nyújtó Ferenccel, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásának igazgatójával a korábban vidékünkön népszerű és bőven termő sárgabarck termesztésének múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az igazgató szerint várható, hogy ismét kedvet kapnak a gazdaságok és a kistermelők a sárgabarack termesztésére, a kutatások és nemesítések sikereit, eredményeit felhasználva az évtized végéig számottevő területen telepítenek barackosokat, amelyek várhatóan a 90-es évek közepére fordulnak termőre. ★ A Népszabadság szeptember 4-i számában jelent meg Gáli Sándor: Az ember és szövetkezete című képes riportja, amelyben Fazekas Sándort, a törteli Dózsa Termelő- szövetkezet 60 éves elnökét mutatja be. ★ A Magyar Nemzet szeptember 6-i száma közli a ceglédi Zakar János rövid tanulmányát Savoyai-emlékek Zentán és Zom'oorban címmel. összeállította: Kósik Lajos Szombaton Szakszervezeti sportnap Ű] tmk-műhely épül a városgazdálkodási vállalat Körösi úti telepén. A saját épitő- részieg kivitelezésében készülő épületben esztergályos-, lakatos- és szerelőműhely, valamint szociális létesítmények kapnak helyet.] A beköltözést még ez évben tervezik. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az SZMT, a városi szakmaközi bizottság, a megyei és a városi tanács közös rendezésében október 5-én, vasárnap a Ceglédi Vasutas Sportegyesület sporttelepén tartják a szakmaközi bizottságok Pest megyei sportnapját. Kilenc órakor lesz a megnyitó, majd a bemutató. Fél 10-től bonyolítják le a versnyeket kispályás labdarúgásban, férfi, női kézilabdában, tekében, légpuskás lövészetben, futásban, úszásban (a strandfürdőben). Lesz családi sportvetélkelő és kötélhúzás is. A döntők délután 2 órakor kezdődnek, és 3 órakor tartják az eredményhirdetést. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Cegléd a hazai lapokban
