Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

Befejezés előtt a rekonstrukció Gyártelep lett a ládaüzemből A Nefag nagykőrösi fa- és bútoripari gyárát az idő­sebb körösi emberek most is ládagyárnak nevezik. Ezt a gyárat az 1920-as években a Benedek József és fia cég ala­pította; ez akkor Magyarorszá­gon az egyik legnagyobb zöld­ség-, gyümölcs- és baromfi- exportcég volt, sok ládára volt szüksége. Hogy olcsóbban jus­son hozzá, ezért gondolt a ládagyár létesítésére. 220 millióért ' A gyár berendezése a hosz- szú évtizedek alatt elavult, az anyagmozgatás a kövezetlen utak miatt, a kellő gépesítés hiányában nehéz volt, rosszak voltak a munkafeltételek, hiá­nyoztak a korszerű szociális berendezések. Ezért a het­venes évek elején a Nefag vezetősége, amelynek több mint tíz telepe van az ország­ban, s ezek közül a legnagyobb ^ körösi, elhatározta, hogy a gyártelepet rekonstruáltatja A költségekre 220 millió fo­rintot állított be. A rekonst­rukció több mint tíz évig folyt, s most közeledik a be­fejezéshez. Ebből az alkalomból meg­kértük Varga József igazga­tót, hogy nevezze meg a gyár egy régi dolgozóját, aki el­mondja, hogy mit jelent ez a rekonstrukció a dolgozóknak és a gyárnak. Az igazgató Horváth Dénesi ajánlotta, a gyár mostani faipari műszaki vezetőjét. Vele beszélgettünk. Géppel könnyebb — Apám körösi paraszt- ember volt, aki, ha kellett, szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget termelt, ha ‘ barkácsmunkára Komplex gyártósort alakítottak ki Nem marad a raktárban A konzervgyár Il-es telepé­nek dolgozói régen láttak egy szezonban annyi cecei papri­kát, mint idén. Annak dacá­ra, hogy októbert írunk, s ha­rapósra váltott az éjszakai le­vegő, még mindig legalább fél­száz tonna tisztított termékkel állítanak be naponta a telep udvarára a teherautók. És mi­vel a paradicsom sem hozott szégyent a termesztőkre, a te­lepiek alaposan megtetézték amúgy sem szerény natúrle- csótervüket. Jó közepes termést feltéte­lezve, eredetileg „csak'’ 4 ezer 500 tonnát akartak főzni belő­le, de amikor Csókás Mihály telepvezetővel leültünk egy röpke számvetést készíteni, ki­derült, immár túlhaladták a 8 ezer tonnát is. Pedig még nincs vége a lecsószezonnak, október közepéig gyártják e finom eledelt. Egyes országokban igen ke­resett cikk; 70—80 százalékát exportálják, elsősorban a szov­jet és az NDK-piac fogadja a tekintélyes natúrlecsó-szállít- mányokat. Tehát nem kell at­tól tartani, hogy raktáron ma­rad a ráadás. — Később mi lesz a teen­dő? — faggattuk tovább a te­lepvezetőt. — Rögtön a za- kuszkához látunk, még ebben az évben 5 ezer tonnát kell elkészítenünk. A régi gyakorlat szerint ez a munka áthúzódik a következő év első negyedére, ez idő alatt további 7—8 ezer tonnával számolunk el. <3* — Pillantsunk egy kicsit vissza. Korábban is ilyen nyersanyagbőség volt a jellem­ző? — Elsősorban zöldségfélé­ket dolgozunk fel, amiknek, mint ismeretes, elég jó volt a hozamuk, így összességében mi is jó eredménnyel zártuk a nyarat. Igaz, babból a szoká­sosnál jóval kevesebb jutott a vonalakra, mindössze 500 ton­nát tartósítottunk — a na­gyobb hányadot az I-es üzem rakta el. A borsó viszont na­gyon szépen jött, 8 és fél ezer tonna készáru lett belőle. Az egész évi eredményünk­ről még elhamarkodott lenne beszélni, de az már bizonyos, terveinket túlhaladjuk. Bár­mekkora is lesz ez a teljesít­mény, nagyra becsüljük! Dol­gozóinknak az idén lényegesen nehezebb körülmények között kellett helytállniuk. — Miben nyilvánult ez meg? — Sajnos a második OHS- sterilező munkába állítása kis­sé megkésett, emiatt a kon­zervüzem teljesítménye elma­radt a kelletétől. Tudvalevő, jelentős műszaki fejlesztés tör­tént nálunk, a nyersanyagfoga­dó garattól a csomagolásig komplex vonalakat alakítottak ki a műszakiak. í]f: A hirtelen és nagy tömeg­ben érkező nyersanyag azon­ban némileg felkészületlenül érte a gyártósort. A termelést kisegítő, kiegyenlítő technikai megoldások nem készültek el, így különösen eleinte a tech­nológiai vonalban esetenként előforduló apró hibák a ter­melés egészét befolyásolták. A tavaszi műszaki felkészülést már e feltételek megteremtése jegyében tervezzük. My. J. Elmarad a koncert Az Arany János Művelődési Központ értesíti a zenerajon­gókat, hogy a Smog együttes­nek a Cifrakertben mára meg­hirdetett koncertje technikai okok miatt elmarad. kérték, azt is vállalta. Olyan ezermester volt. Később .Bene­dek László gyümölcs és zöld­ség felvásárlására alkalmaz­ta. Mikor a cég a ládagyárat létesítette, ott bízták meg fel­adattal. Apám azután a bátyá­mat is bevitte a gyárba, aki szorgos munkálkodással mű­vezető lett. Iskoláim után én is a láda­gyárba mentem segédmunkás­nak. Először szegező, lapbeíró, majd csoportvezető lettem, közben elvégeztem a szakkö­zépiskolát és később műszaki vezetőnek neveztek ki. Elis­merő oklevelek mellett há­romszor kaptam Kiváló Dol­gozó kitüntetést. A tízéves rekonstrukció az elavult telepből betonudvaros, korszerű gyárat teremtett, ahol mindenféle új gép köny- nyíti az emberi munkát, s emelkedik a termelés. A lovas és kézikocsit gépjárművek, a csillét targonca váltotta fel. A fűrészcsarnok után felépült a bútorcsarnok, majd a rönk­osztályozó berendezés, amely maga 42 millió forintba ke­rült. De korszerűsödött a szo­ciális ellátás is. Mindezen munkák legnagyobb részét sa­ját építőrészlegünk végzi, amelynek Lantos István a ve­zetője. Nagy a verseny — A gyár mostani éves for­galma 280 millió forint körül jár — folytatta Horváth Dé­nes —, s 5-600 között van a dolgozók száma. A világgazda­sági nehézségek, a nagy ver­seny és a minőségi igények növekedése közepette igyek­szünk helytállni. Készítjük a bútorokat, szállítóládákat, több magyar bútorgyárnak a bútor- alkatrészeket, a MÁV-nak a korábbi évi 20-30 ezer szál­lítóraklap helyett, már 220-260 ezer darabot. A fejlesztést is folytatjuk. A bútorrészleget új gépekkel és korszerű légtisztító beren­dezéssel szereljük fel. A gyár építőrészlege nem­csak a saját üzemünkben dolgozik, hanem más építő­munkát is vállal. Ök építet­ték fel a szép autóbuszállo­mást, s most a bíróság épüle­tét javítják. Kocséron és más helyeken is dolgoznak — mondta végül Horváth Dénes műszaki vezető. Kopa László Piaci jelentés Tojás- és baromfiözön A hét végén forgalmas, nagy piac volt. A kocsis piacon csak néhány termelő árult borszőlőt. Az otelló 10. a szép kövidinka 14 forintért kelt el. Gazdag baromfipiac volt, sok tojással, libával, kacsával és csirkével. A csöves kuko­ricát 380 forintért adták száz­kilónként, a takarmánytök 200 forintért kelt. A háztáji szemestermény- piacon kevesen árultak, a szo­kott árakon. A gyümölcs- és zöldségpiacon nagy volt a fel­hozatal, az étkezési szőlőt 20— 30, az almát 5—16, a körtét 10—18. a kék szilvát 10—12, a diót 40, az őszibarackot 15, a burgonyát 6, a fehér káposztát 6, a kelkáposztát 16—20, a gyalult káposztát 12, a karfiolt 35—40, az uborkát 10—14, a paradicsomot 8—12, a befőz­ni való dinnyét 15, a zöldba­bot 20, a zöldpaprikát 14—26, a karalábé darabját 3, a vö­röshagyma kilóját 12, a fok­hagymát 150, a dughagymát 50, a petrezselyemgyökeret 20—25, a sárgarépát 10—15, a AnyakönyvT hírek Született: Hörömpő Dénes és Balogh Ágnes: Csaba; Tóth Balázs és Hajnal Erika: Eri­ka; Kiss Sándor és Harsányi Zsuzsanna: Sándor; Borbély József és Kincses Katalin: Krisztián; Bűz László és Tóth Lídia: Anikó nevű gyermeke. Névadót tartott: Juhász Mi­hály és Fehér Irén: Anett; Dudás Zoltán és Marsa Má­ria: Zoltán; Zsikla Sándor és Kovács Edit: Apor nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Danka László és Tóbi Juliánná; Pin­tér Dénes és Bretus Éva; Ki­szel József és Teréki Erika; Szél István és Horvát Má­ria; Kerekes József és Halász Julianna; Balog György és Veszprémi Margit. Meghalt: Kiss Jánosné Tóth Terézia (Bocskai u. 11.); Szá­lai Lászlóné Szentpéteri Esz­ter (Dózsa Gy. u. 20.); Kiséri Lajos (Tázerdei u. 34.); Ka- szap Ambrusné Hazag Mária (Szolnoki ,u. 16.). csomós zöldséget 8—10, a re­tek csomóját 6 forintért árul­ták. A baromfipiacon a tyúk párja 240—280, két kakas 300, kacsa párja 200—300, a lúd 450—500, a vágócsirke 150— 200, kilóra 55, a tyúktojás da­rabja 3 forint volt. A vágott- baromfi-standon csak Barne- vál-csirkét árultak. K. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1986. OKTOBER 6., H^TFÖ A többség érdekében, az alkoholizmus ellen Minden párttagra számítanak A gyermek- és ifjúságvédelemről az utóbbi időben egyre többet beszélünk. Azt is mondhatnánk, hogy ez afféle divatos témává nőtte ki magát. Annak örülhe­tünk, hogy egyre nagyobb figyelemmel fordulunk a ve­szélyeztetett gyermekek élete felé, ám az egyáltalán nem ad okot a derűre, hogy sajnos egyre többfelé kell fi­gyelni. Az adatok megerősítik a fenti mondatokat. Amíg pél­dául 1981-ben a városban 110 veszélyeztetett kiskorút tartot­tak nyilván, addig 1985-re ez a szám már 627-re emelke­dett. S hogy e szörnyű emel­kedés napvilágra került, an­nak magyarázata, hogy idő­közben megváltozott a taná­csok szervezeti felépítése. Családi*?) pótlék Tulajdonképpen összevon­ták a családvédelmi munkát végzőket egy csoportba, így ha például alkoholistát jelen­tenek be vagy derítenek fel, annak gyermekét, vagy gyer­mekeit is automatikusan nyil­vántartásba veszik. Eddig ezek az ügyek külön szálon futottak, így érthető, hogy a 627 nyilvántartott eset jobban közelít a valósághoz, mint a hajdani 110. Ámbár ez a 627 is kérdője­les szám, ugyanis emlékezte­tünk rá, ha a magyar átlagot vesszük, azaz a 12 literes, tisz­taszeszre átszámolt fogyasz­tást évente, akkor Nagykőrö­sön 1600 alkoholistáról beszél­hetünk. Gyerekeik száma pe­dig minden bizonnyal túl van az elébb már többször is em­lített számon. Sajnálatos do­log azonban, hogy kezelésre, kötelező vagy önkéntes alko- holelvonú kúrára, esetleg mun­katerápiás kezelésre tavaly mindössze 2S — újkeletű elne­vezéssel — alkoholbeteget küldtek. Ugyanakkor valamiféle ,,össznépi liberalizmus” is ér­zékelhető. Hiába javul a fel­derítő, az államigazgatási munka, hiába nő a gyermek- korúak, az ifjúság problémái iránti társadalmi érdeklődés, ugyanakkor a mindennapi ita­lozás még mindig afféle, leg­alábbis bocsánatos bűnnek számít. No, nem arról van szó, hogy az étkezések utáni fröcs- csöt, a szívmelegítő stamped­li pálinkát, vagy a hűsítő sört fogyasztókat már eleve alko­holistának nevezzük, hiszen a Csinosítják a trafóházat mm Az esős őszi idő beállta előtt befejezik városunkban a nagyfeszültségű transzforniátorházak festését, illetve felújítá­sát. A munkálatokat a csanyteleki termelőszövetkezet villany- szerelő brigádja végzi. Felvételünk a Ceglédi és a Hétvezér út sarkán álló építmény festése közben készült, amint Fapp Sándor és brigádja szürkére festik a vasházat. (Hancsovszki János felvétele) kulturált fogyasztás fontos ré­sze volt és marad mindenkor mind a társadalmi, mind a családi érintkezéseknek, ün­nepeknek. Ám, ha valaki azért dolgo­zik egy hetet, hogy családi pótlékhoz jusson, s annak je­lentős része nem haza, hanem a kocsmába megy, akkor lát­nivaló, hogy a teendők soka­sága valódi és igazi szemlé­letváltást sürget, szinte min­denütt. El kellene érni, hogy a munkahelyek valóban oda­figyeljenek dolgozóikra, s ne csak akkor vegyék komolyan az ügyet, ha a rettegő feleség vagy az agyonra vert gyerek jelentkezik a munkahelyi ve­zetőnél. Komplex feladat Óriási szerepük lehet ebben a nehéz küzdelemben a párt- alapszervezeteknek is. Akár a példamutatásra, akár a jó szó­ra, akár a megítélésbeli vál­tozásokra gondolunk, olyan erőt képvisel a város közel kétezer kommunistája, ame­lyet figyelmen kívül hagyni egyenest vétek. Erre azért is fontos rámu­tatni, mert az intézményi rendszer önmagában — saj­nos, ezt állíthatjuk — ezután sem lesz képes megbirkózni a gyermek- és ifjúságvédelem komplex problematikájával, miután legfeljebb a következ­ményekkel való foglalkozásra alkalmas. Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsága abban a fel­adattervében, amelyben ösz- szefoglalta a teendőket va­lamennyi párttag segítségét igényelte a veszélyeztető té­nyezők ellen. Szigorúan ítéljék el az alkoholfogyasztással ösz- szefüggő fegyelemsértéseket, szabálysértéseket, törvénysér­téseket. Az áfésznál, a KISZ városi bizottságává! együtt­működve,- meg kell vizsgálni egy szeszmentes ifjúsági szó­rakozóhely létrehozásának le­hetőségét. Gondozás Bár adminisztratív intézke­désekkel inkább a következ­ményeket lehet felszámolni, éppen a többség érdekében, a városi rendőrkapitányság szá­mára az lesz a feladat, hogy az eddiginél szigorúbban lép­jenek fel a munkakerülés, az alkoholos állapotban elköve­tett garázdaság. a gyermekei­ket veszélyeztetők ellen. A város egészségügyi ellátá­sának továbbfejlesztésében ki­emelt figyelmet kell hogy kapjon az ifjúság mentálhi­giénés gondozása. B. O. Sporthírek Gerelyesek újabb sikerei Hatvanban a nyílt atlétikai bajnokságon szinte ' az egész magyar élvonal elindult. Hu­szonhat szakosztály képvisele­tében több mint kétszázan versenyeztek. A népes és erős mezőnyökben, a Nk. Kgy. Ki­nizsi sportolói a következő módon szerepeltek. Férfi gerelyhajításban (20 induló közül): 2. Palotai Lász­ló 66,28 méter; 5. Szűcs Amb­rus 59,86 m. Női gerelyhají­tás (22-en voltak): 10. Zsuffa Dóra 37 m, Szűcs Ágnes 34— 35 m között dobott. ★ Bács-Kiskun megye atlétikai bajnokságát Kecskeméten ren­dezték, ahol Pest megye déli részének képviselői is ott vol­tak. A kinizsis fiatalok arany­éremmel térhettek haza. Ifjúsági fiú gerelyhajítás­ban: 1. Kovács Ottó 53,26 m. Serdülő fiú gerelyhajításban: 1. Lajter Sándor 53,58 m. (aranyjelvényes szint). ORSZÁGOS CSELGÁN CSSIKER Tíz egyesület 160 fiatalja volt ott Békéscsabán, az úttö­rő I. korcsoportos cselgáncso- zók körzeti rangsorversenyén. A Nk. Kgy. Kinizsi sportolóit hatan képviselték és közülük négyen értek el helyezést. 32 kg-ban (8 induló közül): 3. Bakos Ambrus. 35 kg (12): 1. Pap Roland. 2. Baranyi Sza­bolcs. 58 kg (5): 1. Sz. Tóth Gábor. A három éve alakult nagy­kőrösi cselgáncscsoport eddigi legnagyobb sikere született a Bp. Honvéd fővárosi, Tüzér ut­cai csarnokában. A lépcsőze­tes rendszerű úttörő III. kor- csoportos bajnokság országos döntőjét rendezték ott. 35 egyesület 250 fiatalja, népes és erős, kiegyensúlyozott mező­nyökben mérte össze erejét, tudását. A Nk. Kgy. Kinizsi­ben a körösi Kecskeméti At­tila bizonyult a legjobbnak, országos bajnokként a nem­zetiszínű szalagos aranyér­met akasztották a nyakába. A fiú a Petőfi iskola 4. c. osztá­lyos tanulója, és edzője Bekő István. A 32 kg-osok óriási, 57 fős mezőnyében Pap And­rás is remekelt, a harmadik helyen végzett. Gratulálunk mindannyiójuknak! ASZTALÍTENISZEZÖK Férfi asztaliteniszezőink — tétmérkőzéseikre — többnyire idegenbe voltak hivatalosak. Az NB IlI-as csapatbajnok­ságban: Makói Spartacus Va­sas—Nk. Kgy. Kinizsi 11-5. Nk.: Varga S. (3), Erdey (2), Pörge Gy., Varga I. A ven­déglátók jobbak voltak. A megyei bajnokságban a Sportotthonban. Nk. Kgy. Ki­nizsi II.—Váci Izzó MTE II. 8-8. Végig szoros, küzdelmes volt az NB Itl-as tartalékok összecsapása. Pörge Gy. 4, Nagy 2, Juhász és Oláh 1—1 egyéni játékot nyert. Váci Iz­zó MTE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 9-0. a hazaiaknál újonc kis­fiúk szerepeltek. Az érthetetlenül Vecsésre kiírt Ceglédi VSE I„ II.. III., IV.—Nk. Kgy. Kinizsi megyei újonc csapatbajnoki mérkő­zéseket közös megegyezéssel későbbre halasztották. HÉTFŐ Labdarúgás: Kinizsi-sportte­lep, 15.30: Démász—Nyárs­apát; 16.30: Amatőr MTE— Tormási Építőipari Kisszövet­kezet; Vági-lakótelepi pálya; 15.30: FC Fortuna—Mészáros Tsz- 16.30: Konzervgyár—Gim­názium; Petőfi-iskolai pálya; 16.30: Pedagógus—Törteli Tsz, kispályás városkörzeti bajno­ki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom