Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1986. OKTÓBER 4., SZOMBAT Újabb feladatok előtt Az élmények meg sem fakulhattak A Magyar Úttörők Szövetsé­ge ebben az évben ünnepelte 40. születésnapját. A helybeli megemlékezések méltóak vol­tak a jeles eseményhez. Az él­mények meg sem fakulhattak az emlékezetekben, de már újabb célok, feladatok várnak a mozgalom minden tagjára. Ma délelőtt 9 órakor az MSZMP székházának előadó­termében tartják konferenciá­jukat a város úttörővezetői, ahol beszámoló hangzik el az 1983/84-es úttörőévtől végzett munkáról. Fizikailag gyengék A járások megszűnésével megnőtt az elnökség irányítása alá tartozó csoportok száma. Az átszervezés zökkenőmente­sen zajlott le. A város von­záskörzetében dolgozó úttörő- csapatok tevékenységének irá­nyát és tartalmát a középtávú feladattervek határozták meg. A demográfiai hullám miatt az iskolán belüli mozgalmi élet működési feltételei rom­lottak. Ehhez a tanteremhiány, a váltott műszakos tanítás, a pedagógusok nagyfokú leter­heltsége is hozzájárult. Az eszmei-politikai nevelést összekötötték az erkölcsi, esz­tétikai neveléssel a közéleti tevékenységben és a szabadidő megszervezésében egyaránt. A gyerekek jobban megismerték környeztük életét, gazdagodott a világról, értékrendünkről alkotott képük. A pozitív em­beri vonások mellett azonban gyakrabban tapasztalható ná­luk az egymás iránti durva­ság, agresszivitás, a felnőttek­kel szembeni tiszteletlenség. Az évek során különböző művészeti szemlékből rendez­nek területi szintű bemutató­kat, versenyeket. A művelő­dési házak, könyvtárak szín­házi előadásokat, rendhagyó irodalmi órákat, hangverse­nyeket szerveznek számukra. Népszerűek a művészeti kö­zösségi játékok. A tanulást segítő tevékeny­ségek között a TTUSZ-verseny volt az első helyen, miután megszűnt, a szaktárgyi verse­nyek formájában él tovább. Egyre jobban kellett' építeni a tanulók közhasznú munká­jára. Hagyományossá váltak a társadalmimunka-akciók a csapatért, az iskoláért, a tá­borért, a nehéz körülmények között élő társakért. Az elmúlt évek erőfeszítése ellenére sem valósult meg a rendszeres testedzés. A gye­rekek fizikai teljesítőképessé­ge továbbra sem kielégítő. Vi­szont megoldott a tehetséges diákok foglalkoztatása. A ba- latonszárszói és a salgóbányai táborok mellett kedvelt a vandortáborozás is. Ugyanak­kor van lehetőség arra, hogy eljussanak Zánkára, Csille­bércre és Zamárdibf. A hon­védelmi nevelés egyik formája az úttörőgárda, amelynek 5 szakalegysége közül a vörös­keresztes. a közlekedési és a tűzoltó alegység kiemelkedően működik. A KISZ-alapszervezetekkel rendszeresebb, tartalmasabb lett az együttműködés. Ugyan­ez mondható el a városi mű­velődési osztály és az úttörő- elnökség esetében is. Egy-egv tanév nevelési célkitűzéseit közösen fogalmazzák meg, és együtt keresik azok lehetséges megvalósítását. A’ családokkal kialakult jó kapcsolat az eredményesség záloga. Általános az, hogy kö­zösségi megmozdulásokat vár­nak a szülőktől, azt, hogy ki- Sébb-nagyöbb csoportjuk égy- szerre, azonos időben — gyak­ran kampányhoz — legyen segítőjük. Ez egyik oka lehet annak, hogy kevesebbet várhatnak a szülői háztól. A szülők távol- maradásának mélyebb oka a gazdasági életünkben jelent­kező negatív tendenciákban keresendő. A családok segít­sége többnyire egy-egy ren­dezvényre -szorítkozik. Teljesítmény szerint Fontos az úttörőcsapatok kötődése a környezetünkben működő üzemekhez, tsz-ekhez, intézményekhez és társadalmi szervezetekhez, valamint a Korszerűsített melioráció A VII. ötéves terv idősza­kában 900 ezer hektáron ke­rül sor meliorációs beavatko­zásra; korszerű eljárásokkal javítják a talaj termőképes­ségét, elejét veszik az erózió­nak és a földek vízforgalmát is javítják. A munkákat nagyrészt az Agrober irányítja és a terve- zésben-kivitelezésben is je­lentős szerepet vállal. Szak­emberei új, szabadalmaztatott eljárást dolgoztak ki a melio­ráció egyik legköltségesebb műveletének, a talajvíz sza­bályozásának megoldására. Az új eljárás szerint az ed­diginél kisebb arányban al- kalmazngk nyílt árkokat — amelyek egyébként is csök­kentik a termőterületet —, ezeket főleg föld alatti gyűj­tőcsatornákkal helyettesítik. Ezekben szinte önműködően áramlik a víz, annak nívója önmagától beáll, ám ha túlsá­gosan nagy a telítődés, akkor önműködően bekapcsol a szi-1 Fogadóéra Október 6-án, hétfőn dél­után 2-től 6 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali, szobájában. vattyútelep, s egy további gyűjtőrendszerbe továbbítja a felesleges vizet. Az Agrober az új módszer segítségével máris több he­lyen tervez úgynevezett tér­ségi meliorációt. honvédség alegységeihez, ame­lyektől jelentős támogatást kapnak. Ez az együttműködés mindkét fél számára előnyös. A tanulóifjúság 99 százaléka tagja a szövetségnek. Sok he­lyen automatikussá vált a je­lentkezés, s nem elég maga­sak a tagfelvételi követelmé­nyek. A csapatvezetőségek jól dolgoznak, de tovább kell ja­vítani a tagok közötti munka- megosztást. Az elnökség meg­határozott munka- és ülésterv alapján végezte feladatát, rendszeresen értékelte a csa­patok tevékenységét. Igyekez­tek a kiemelkedő közösségek és egyének teljesítményét ki­tüntetésekkel elismerni. Gyermekönkormányzat A beszámoló végén határo­zati javaslat hangzik el töb­bek között arról, hogy javul­jon a gyermekönkormányzat működése, az úttörőcsapatok vállaljanak kezdeményező sze­repet a szabadidő hasznos el­töltésében és az egészséges életmódra nevelésben, s végül, hogy kiemelten kezeljék a fog­lalkozást, a törődést a hátrá­nyos helyzetű gyerkekkel. F. F. A valóságot tárja elénk A fotóművészet diplomatája Tóth István kiállítása Tápiószelén A SZÉPPEL, A MŰVÉSZI ÉRTÉKKEL találkozni min­dig ünnepet jelent számunkra. Sok-sók gondolat foglalkoz­tathat bennünket, honnan jött, milyen utat járt be, mit üzen- számunkra, s mer­re tart Tóth István fotómű­vész. Az a kiváló alkotó, aki most itt alkotásai bemutatá­sával kitárulkozik előttünk, fellebbenti a fátylat leg­bensőbb titkairól, vágyairól, gondolatairól, törekvéseiről, megosztva velünk a művészi élményt és küzdelmet, amely végigkísérte eddigi életútját. E község lakói érdeklődésük­kel bebizonyították, hogy fo­gékonyak a szépre, a mű­vészi értékekre, s napi teen­dőik mellett időt szakítottak arra, hogy találkozhassanak a művészettel. Tóth István számára — akit most megtisztelt Tápió- szele közönsége — nem is­meretlen ez a vidék, hiszen a közeli Nyáregyházán szüle­tett, Cegléden nevelkedett Ugyanazt az életet élte, ugyanazokat az élményeket szerezte a szegénységről, a mindig dolgozó, küzdő em­berről, a csodálatos — sok­sok tanyával teleszórt — Al­földről, az elmúlt évtizedek felemelkedést hozó éveiről, a gazdagodó, kibontakozó kul­turális életünkről, mint Nagykáta vagy Cegléd kör­nyékének dolgos, szorgalmas népe. Maga is sokat dolgozott azért, hogy felemelkedhessen, felnőtt éveiben művészi pá­lyája kiteljesedhessen. Talán örök szerencséje, hogy isme­rőse jutányos áron ..rásózott” egy régi fényképezőgépet, s há a kezdeti út rögös is volt, elindulhatott világhó­dító útjára. Azóta mintegy négy évtized telt el. S mű­Ciprusró! érkezik a kórus A várösl pedagógus-énekkar vendégeként ma Ceglédre ér­kezik a nicosiai művelődési ház Leandros Sitaros nevű, 50 tagú vegyes kórusa, amelyet a névadó alapított 1966-ban. Egyébként az alapító nagy szerepet játszott a ciprusi ze­nekultúra fejlesztésében. Az együttes számtalan alkalom­mal lépett fel hazájában és külföldön is. Repertoárjukban a klasszi­kus kórusművektől a népda­lokig, az egyházi énekektől a hazafias dalokig minden meg­található. így többek közölt Vivaldi, Mozart, Schubert és Theodorakis szerzeményeit is tolmácsolják. 1984-től Maró Skordi a vezetőjük. Hétfőn. 6-án énekórára láto­gatnak el a Táncsics iskolába, majd ezt követően a zeneis­kolában töltenek el rövidebb időt, ahol Béres Károly igaz­gató; a pedagógus-énekkar alapítója tart ismertetést szá­mukra Magyarország, illetve Cegléd zenei életéről. Este 6 órakor a Kossuth Művelődési Központban lépnek fel. Csütörtökön, 9-én délelőtt Fekete Antal tanácselnök fo­gadja a kórus tagjait a ta­nácsházán, 18 órakor pedig Abonyban, a tanácsháza nagy­termében adnak koncertet. Itt-tartózkodásukat vendéglá­tóik Budapest, Szentendre. Kecskemét nevezetességeinek megtekintésével, és hangverse­nyek látogatásával teszik em­lékezetesebbé. vészete, a magyar fotóművé­szet üzenete —-valóiban be­járta a Világot. Eddig • több mint 50 önálló kiállításon vett részt, idehaza és külföldön mintegy 600 tárlaton szere­pelt, s csaknem 300 nem­zetközi díjat és kitüntetést hozott haza. Művei az el­múlt évtizedekben Ceglédről eljutottak Nagykörösre, Kecs­kemétre, Mezőtúrra, Székes- fehérvárra, a budapesti Mű­csarnokba, Nagykátára, de láthatta alkotásait Havanna, Odessza, Omszk, Berlin, Szó­fia, Washington, New York, Párizs, Hongkong, Rio de Janeiro, Marokkó, Sydney, Chicago, s a világ sok száz városának művészetkedvelő közönsége. Számos kitüntetése közül is kiemelkedik Cegléd város emlékplakettje, az SZMT mű­vészeti díja, a Székely Ala- dár-díj, a világ fotóművészei közül elsőként 1980-ban New Yorkban kapott Évszázad Ki­váló Fotóművésze, a Balázs Béla-díj, s ez év április 4-én a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze cím. ALAPÍTÓ TAGJA a Ma­gyar Fotóművészek Szövet­ségének, tagja a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alap­jának, a Nemzetközi Fotómű­vészek Szövetségének. Tiszte­letbeli tagja számos ország fotószövetségének. Mindez jel­zi, hogy városa, de a hazai és a nemzetközi közvéle­mény is tehetségének és rangjának megfelelően érté­keli művészetét. Tóth István sikeres mű­vész, sikeres ember. Nem tagadja — de ezekért a si­kerekért két kezével, minden idegszálával küzdött és dol­gozott. Soha nem vállalkozott arra, hogy művészetéből él­jen. Mint" fotós, a nyugdíjkor határáig dolgozott egy mező- gazdasági kísérleti intézetben. Háza ma is a szinte falusias jellegű Csatorna utcában áll. Mint kiállító művész, mint nemzetközi zsűritag — a ma­gyar fotóművészet diploma­tájaként — bejárta a világot Számos csábító meghívásban, állásajánlatban volt része, de szíve, művészetének ihletői mindig itthon tartották. For­rása idehaza ezernyi, kime­ríthetetlen. Itt a gyermekkor Alföldje, a nagyapa lovas.fo- gatával bejárt dűlőutak, a nyári melegben izzó határ, a fehér falú magyar tanyák, a Körzeti focisikerek A körzeti bajnokságban a rangadót Cegiédbercelen Abony nyerte. Biztos győze­lemmel Albertirsa zárkózik fel az élvonalhoz. Továbbra is gyengélkedik az elmúlt év­ben még megyei II. osztály­ban szereplő Újszilvás csapa­ta. Úri és Péteri eredménye is meglepetés, hasonlóan mint az ifjúságiaknál az abonyiak mérsékeltebb szereplése. Eredmények: Felnőttek: Maglód—Dún­szentmiklós 2-2, Törtei—Ve- csés 2-3. Albertirsa— Ecser 3-1. Ceglédbercel—Abony 1-3, Tá­Száraz feile hullik a vetőmag KI íflf« •ítv ív' •V. tví; Nagyon várja a határ az csőt. A ceglédi Lenin Termelőszövetkezet Jászberényi út melletti táblájába őszi árpát vetnek. A földbe kerülő mag megfelelő keléséhez nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) piószőlős— Nyáregyháza 2-0, Úri—Péteri 6-1, Mende—Új­szilvás 4-0, Csévharaszt—Mo- nori-erdő 8-0. Ifjúságiak: Maglód—Dán­szentmiklós 1-1, Albertirsa— Ecser 0-3. Ceglédberce!— Abony 2-1, Tápiószőlős—Nyár­egyháza 2-0, Űri—Péteri 2-0, Mende—Újszilvás 8-0. Serdülök: Nagykőrös—CVSE 0-1, Abony—Albertirsa 13-0, Dánszentmiklós—Újszilvás 2-4. A felnőtt férfi labdarúgó-bajnokság állása: 1. Abony 6 5 1 — 13- 4 11 2. Tápiószőlős 6 5 — 1 18- 5 10 3. Mende 6 4 1 l 15- 8 9 4. D.-miklós g 3 2 1 18- 8 8 5. Úri 6 4 — •> 17- 8 8 8. Albertirsa 8 3 2 1 14- 7 8 7. Péteri 8 3 1 2 20-12 7 8. Csévharaszt 8 2 2 2 14-11 6 9. Maglód 8 2 2 2 y- 8 8 10. Vecsés 6 3 — 3 10-11 6 11. C.-bércéi 8 2 1 3 8-10 5 12. Törtei 8 1 2 3 6-11 4 13. Ecser 8 1 2 3 8-15 4 14. IVIonori-erdő 8 1 1 4 7-32 3 15. Újszilvás 8 — 1 5 4-24 1 18. Nyáregyháza 8 — — 6 8-17 0 Ifjúsági labdarú gó-bajnokság l. Vecscs 5 5 — — 31- 4 10 2. Ecser 5 5 — — 15- 1 10 3. D.-miklós 5 3 1 1 8- 7 7 4. Albertirsa 6 2 3 1 10- 8 7 5. Abony 5 2 ■> 1 12- 8 8 8. C.-bércei 5 2 2 1 11- 8 6 7. Űri 8 3 — 3 9-18 6 8. Nyáregyháza 5 2 — 3 10- 8 4 9. Tápiószőlős 4 1 2 1 8- 7 4 io. Csévharaszt 4 1 2 1 8-10 4 11. Maglód 8 1 2 3 7-10 4 12. Mende 8 1 1 4 12-21 3 13. Péteri 5 1 — 4 5-11 2 14. Újszilvás 5 — — 5 1-2» 0 Az október 5-1 forduló programja: 15 (13 óra): Fel nőtt. ifjúsági: Dánszentmiklós —Törtei, Vecsés—Albertirsa, Ecser—Cegiédbercel, Abony— Tápiószőlős, Nyáregyháza— Csévharaszt, Péteri—Mende, Újszilvás—Maglód, Monori­erdő—Űri. Serdülő: CVSE— Tápiószőlős, Albertirsa—Nagy­kőrös, Újszilvás—Abony. P. I. gémeskút, a termőföld sok­színű arca. S aztán az embe­rek! A róluk készült fotók maga az igaz, való élet, szá­zadunk történelme, amely nyomort, szegénységet, ma­gányt, gyűlölködést, szerel­met, barátságot és felemelő, teremtő erőt adott. Ezt a sokszínű életet tükrözik vissza művészien, hitelesen fotói. Valahol a maga és sorstár­sainak élete rejtőzik a nega­tívokon, a fekete-fehér fotó­kon. Tóth István képei ta­lán attól válnak kivételes ér­tékűvé, hogy a kitűnően, művészien megkomponált ké­pein nem alakítja át a vilá­got — tudatunkban min­denkor a valóság tükröződik vissza róluk. Töretlen sikerének, monda­nivalójának gazdagsága pe­dig legutóbbi vallomásából ismerhető meg: „Művészetem ereje abban rejlik, hogy a tiszta emberek, s elsősorban a parasztemberek között él­tem és élek. Ez a világom, itt vannak barátaim, ihle- töim.” Tóth István a mi korunk, a mi nemzedékünk művé­sze, alkotásai nekünk és ró­lunk szólnak. Életművének hárem ciklusa: a Pillanatok, a Kortársak, a Gyermekko­rom emlékei jelzik ezt. Fekete-fehér fotóival szí­nes skálán játszik. Tud lírai lenni, mesélni, drámai lég­kört teremteni. Hiteles képet ad a természetről, az évszak- váltás ezernyi színéről, az emberi élet titokzatos szépsé­geiről, a nehéz utat bejárt ember bölcsességéről. S itt vannak a művészportrék — mindegyikük más-más sze­mélyiség. Fotói igazolják, hogy sikerült az alkotó em­ber karakterének megragadá­sa. megmutatása. Művészi fo­tói nemcsak a tér egy szele­tét, az idő egy pillanatát tük­rözik vissza, hanem alkotója akaratát, szigorú mércéjét, nyitottságát, társadalmi mon- tíanivalóját'ls. Még ma is sokan felte­szik a kérdést: a fotózás mü- vészet-e? A kivitelezés tech­nikai eljárásait valóban bár­ki elsajátíthatja. De a mű megszületésekor — amikor a művész a fény játékában áb­rázolja a világot — az alko­tó szellemi folyamat az el­sődleges, a meghatározó. Ezt magas fokon művelni csak keveseknek,' kivételes tehetsé- ' geknek adatik meg. Közis­mert, hogy az ember szaka­datlanul azoknak az erők­nek az ábrázolását keresi, amelyek őt építik, mozgat­ják. Tóth István korán felis­merte e mozgatórugókat. Ezek titkait vallatja a ter­mészetben és az emberben egyaránt. Igényesen, mesteri fokon, s mégis mély alázat­tal teszi ezt, ami már önma­gában is művészetié emeli tehetsége minden megnyilvá­nulását. Tóth István elkötelezett mű­vész. Ez vezette eddigi élet- útjáh, ezt tükrözik alkotásai., Hisz abban, hogy képei hat­nak, nevelnek, megnyugtat­nak és tanulságul szolgálnak. Abban a reményben jött el önök közé, hogy ebben a kedves, hangulatos kiállítóte­remben — újabb híveket sze­rezzen a fotóművészeinek, s annak az értelmes életnek, melyet művei hittel és opti­mizmussal sugallnak. KÉREM, VIGYÉK HÍRÉT a kiállításnak, az itt látható alkotásoknak. Vigyék eL a Nehéz út volt hőse ezernyi ráncának bölcsességét, a Csó­nakok békés nyugalmát. Bar- csay Jenő örök tenni akará­sát, a fehér falú tanyai há­zak örök titkát, a parasztem­ber hitét, kifogyhatatlan re­ményét — s mindazt az üze­netet, melyet rólunk és ne­künk közvetít fekete-fehér színeivel Tóth István. Podmauiczki István ★ A tápiószelei Blaskovich Múzeumban Tóth István fo­tókiállítását ezekkel a sza­vakkal nyitotta meg a na­pokban Podmaniczki István, a városi pártbizottság titká­ra. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom