Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

nagykőrösi KfCÍlia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1986. OKTOBER 31., PÉNTEK Havi tízes a diáksportra Életmód legyen a testedzés Néhány hete sűrűn teleírt stencillappal kezükben állítot­tak haza gyerekeink az isko­lából. Nem részletezem, mi volt olvasható rajta, hiszen azóta minden szülő alaposan áttanulmányozta’ sőt a több­ségük már vissza1 is küldte ezeket a tanintézményekbe; szignózva az alakulás előtt ál­lő diáksportkörökkel kapcso­latos állásfoglalásukat.' Kör, egyesület Az az igazság, hogy mint családapa, magam is hossza­san eltűnődtem a felhívás tar­talmán, és megpróbáltam kita­pintani a sorok mögött rejlő mondanivalót. Mert bár a lé­nyeg egyértelműen, világosan kitűnt, nevezetesen, hogy a művelődésügyi miniszter 4/1986 MM számú rendelete értelmében valamennyi tanin­tézményben — ahol még nincs —■ létre kell hozni a diáksport szervezeti egységeit, úgymint sportköröket, vagy ahol a fel­tételek adottak hozzá, egyesü­leteket. Nos, eddig minden a legna­gyobb rendben van, ám a szervezés körülményeiben akad néhány újszerű vonás, amik a fenti rendelkezés váz­latos ismerete esetén kicsit el­gondolkodtatják az embert. Például egyrészt az, hogy a szülőknek, kívülállóknak a korábbinál intenzívebb és szélesebb körű bevonását tűz­ték ki célul az iskolák, más­felől — s ez a legfurcsább — anyagi feltételekhez kötötték a diákok részvételét úgy általá­ban az órarenden kívüli isko­lai sportmozgalomban. A dilemmákkal persze nem jgyedül, éppen ezért úgy gonciiXom, nem árt, ha közelebbről is szemügyre vesz- szük a szervezés alatt levő sportkörök, egyesületek célki­tűzéseit. Alapvető küldetésü­kön aligha van mit vitatkozni, velük kapcsolatban nagyon sokszor, és szépen megfogal­mazták már a felnövekvő nemzedék iránti felelősségün­ket, így többek között a rend­szeres testedzés, egészséges életmódra való nevelés fontos­ságát. Ám, a szavak sajnos Inkább csak szavak maradtak, a csa­ládok, így a gyerekek gondol­kodásában elsorvadt, vagy egyáltalán talajra sem kapott ez a szemlélet. Szomorú bizo­nyítékként ott van rá a fiata­lok gyenge állóképessége, a helytelen életmód szülte testi lomhaság. Az okok nagyon változatosak, gyakran objek­tív tényezők játszanak szere­pet életük ilyenforma alakulá­sában. . Ha túl pesszimisták len­nénk, bizonyára félve tennénk fel a kérdést: vajon ellent­mondásos, ezernyi megkötött­séggel terhes világunkban egyáltalán megállítható, visz- szájára fordítható-e ez a fo­lyamat? Magyarán, képesek vagyunk-e arra, hogy a nagy többség számára igénnyé te­gyük a testnevelést? Dr. Makai Katalin, a városi tanács MES osztályának ve­zetője és Szőke Sándor városi sportfelügyelő egyértelmű igennel feleltek rá. Igaz, sze­rintük sem várható látványos és gyors változás még akitor sem, ha a leghatékonyabb módszerekkel próbáljuk a test­nevelés kultúráját közkinccsé tenni. — Noha a tömegsport terén már vannak kézzelfogható eredményeink, ezek messze -el­maradnak még a kívánatos szinttől, és nem túlzás kimon­dani, óriási szemléletváltozás­sá van szükség ahhoz, hogy a ä$ort igénnyé lépjen elő az emberek életében, s ezt a ki­jelentést Nagykőrösön mégin- kább megerősíthetjük — egé­szítette ki a gondolatot az osz­tályvezető, s mäga is feltette a kérdést: — Miként lehet életmóddá változtatni a sportot, a test­edzést, a természetjárást? Alighanem egyedüli útja en­nek, ha mindinkább a töme­gek aktív tagjainak, sporthoz értő szülők, patrónosuk kezé­be tesszük a kezdeményezése­ket, a szervezést, az irányítást. Olyan vetélkedőkre, verse­nyekre gondoljunk most, ahol azonos képességűek között az úgynevezett „nagy átlag” je­lenti a mércét. Ez utóbbi na­gyon fontos szempont, A hangsúly a rendszeressé­gen van, a tömegsport csak így. képes fokozatosan szemlé­letté alakulni. A jövendő sportköröknek tehát ebben a szellemben kell dolgozniuk, s nyilvánvaló nagyobb anyagi teher fog rájuk hárulni. A pártoló tagsági rendszer ki­alakítása, valamint a tagdíjak ezt próbálják ellensúlyozni, azonban csak töredékét képe­zik a kiadásoknak. Ám az is bizonyos, hogy a gyermeken­kénti havi tíz forint is egy­fajta kötődést jelenthet majd a családok és sportkörök kö­zött. Kérdőívek Az osztályvezető tömör ösz- szefoglalójából azt hiszem jól kiviláglik a cél, de sajnos egyelőre nem tudjuk meg­mondani, vajon a város lakói, pontosabban az iskolások szü­lei hogyan viszonyulnak a kérdéshez. A kérdőívek folya­matosan érkeznek vissza, jó néhány pályázatról is hírt ad­tunk, ami mindenképpen biz­tató jelnek számít. Most pedig nézzünk be az egyik intéz­ménybe, ott milyen perspektí­váját látják az iskolai sport- mozgalom továbbfejlesztésére tett országos kísérletnek? Deák' György, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola igazga­tója: — A két választási lehetőség közül a sportkör alakítását láttuk a legésszerűbbnek, mi­vel az egyesületi forma — jól­lehet a létszám lehetővé ten­né, és számos előnye van — a jelenleginél jóval felkészül­tebb személyi apparátust kí­ván. Gyakorlatilag mór eddig is a sportkör jelleg dominált szakköri szinten, és szakosztá­lyi jelleggel több sporttevé­kenységre van nálunk lehető­ség. Támogatás Márpedig nekünk is ereden­dő célunk, hogy lehetőleg minden gyereket bekapcsol­junk a rendszeres, egészséges testmozgásba. Ehhez viszont már a külvilág támogatása kell, s az csak természetes, hogy a magunk részéről üd­vözöljük a rendeletet, noha cseppet sem könnyű az ügyet sima útra vinni. Sok még a kérdőjel, s te­gyük hozzá, a majdani ered­mények is csak elméletileg támaszthatók alá, ráadásul so­kára érnek be. De a nagy kér­désre, az iskolai, és tömegsport szélesítésének mikéntjére va­lószínűleg megtaláltuk a vá­laszt, s ez már nagy dolog, csak kár, hogy elég későn ér­keztünk el erre a pontra. Miklay Jenő Áram alatt! A Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy Nagykő­rösön. az Abonyi úton, az Arany János Mgtsz megy- gyese mellett lévő transz­formátorállomástól északi irányban új kisfeszültségű légvezetékes hálózat épült a zártkertek villamosener- gia-ellátására. Ugyancsak kisfeszültségű légvezetékes hálózat létesült a Bem ut­cában a Kolozsvári és a Maros utca közötti szaka­szon. Az új létesítménye­ket az áramszolgáltató vál­lalat október 30-án feszült­ség alá helyezte. Ettől az időponttól az új létesítmé­nyek érintése és megköze­lítése életveszélyes és tilos. Kileitcversesztendö's a konzervgyár Repülőgépmotor helyett lekvár 1896. október 21-én Gschwindt Mihály uram szil­va-, szőlőfelvásárlásba kezd­hetett, miután az aznapi pe­csét tanúsága szerint erre üzemalapítása miatt jogosult­tá vált. Eme nemes gyümöl­csökből megfelelő erjesztés, valamint lepárlás után Mi­nőm „férfigyümölcsleveket” készíttetett, amit a köznép, elég helytelenül, kissé leegy­szerűsített módon, pusztán csak pálinkának szokott hív­ni. A szeszfőzés egyébként nem volt ismeretlen ebben a vá­rosban. Nagykőrös 19. század végi 68 ezer holdja ugyanis több mint 200 szeszfőzdét táp­lált. A rézkígyókon több mint 20 esztendeig csordogált a le­csapódó nemes pára, mígnem az 1920-as esztendők közepén a Gschwindt família megiri­gyelhette Rohoncot." E Vas megyei településen működött ugyanis egy hason­ló konzervműhely. Abban is, majd később Nagykőrösön is osztrák mesterek kavargaíták az üstöket, készítették a fi­nom befőtteket és akkoriban nem dzsemeket, hanem lekvá­rokat gyártottak. Az üzem szép fejlődésnek indult, s en­nek.a vidék adottságai is okai voltak. Mert míg például az országban egy lakosra 1,3 gyü­mölcsfa jutott, addig Nagy­kőrösön ennek közel hatszoro­sa, szám szerint 7,3 fa ontot­ta a finomnál finomabb meggyet, kajszit és más gyü­mölcsöket. De az adottságok közé az is hozzátartozik, hogy Nagykő­rös napfényes óráinak száma alig valamivel van alatta Szegedének. Ez utóbbit pedig köztudottan a napfény váro­saként illik nevezni. A ter­melésről egyetjen adat álljon itt: 1924-ben 85 ezer doboz és 12 ezer üvegnyi konzervet gyártottak, majd ’27-ben 100 tonna zöldborsót dolgoztak föl egy szezonban. Ma egyetlen nap ennek 15- szöröse halad át a szalago­kon. A fölszabadulásig 12 órás munkaidőben, 20 filléres óra­bérrel, 17 adminisztrátor számvevősége mellett dolgo­zott az üzem, mint részvény- társaság. A fölszabadulás nap­jait követően a lekvár átadta helyét a repülő gépmotornak. 1944. novemberétől 1945. áp­rilis 23-ig hadiüzemként ter­melt a gyár, bár tegyük hoz­zá, a gyár a mai méretekre gondolva meglehetősen fel­lengzős jelzőnek tűnt. Az 1946- ban megalakult kommunista párt helyi szervezete az üze­mi bizottsággal közösen rum, bicikli és munkaruha beszer­zését tartotta legfontosabb feladatának. Ezek mellé a ne­gyedik kincs az élesztő volt, amelynek csereértéke az ara­nyéval vetekedett. Jeles dátumként ünnepük Orvosi ügyelet A rendelőintézet igazgató főorvosa értesíti Nagykőrös, Kocsér és Nyársapát lakossá­gát, hogy a hétvégi orvosi ügyelet mellett, amely szom­bat reggel 8 órától hétfőn reg­gel 8 óráig a Magyar u. 2. szám alatti körzeti orvosi ren­delőben működik (tel.: 216), a Kalocsa Balázs úti szakor­vosi rendelőintézetben gyer­mekorvosi rendelés van, szom­bat és vasárnap délelőtt 9—12 óráig, valamint fogorvosi ügyelet szombaton délelőtt 8—13 óráig. Az ügyeletes or­vos szombaton és vasárnap délelőtt 9—11-ig és délután 4—6-ig rendel (nemcsak az injekciós kezelésre naponta bejáró betegeknek.) Az ügye­letes orvost csak vallóban sür­gős esetben hívják ki, mert az ügyeletesnek az URH-ko- csival nagy területet és távol­ságokat kell bejárni. A gyer­mekorvosok készenléti kon- ziliáriusi szolgálatot adnak az ügyeletes orvosoknak, a hét végén is. Ügyeletvezető orvos: No­vember 1-jén reggel 8 órától 3-án reggel 8 óráig dr. Boz- lék Mihály. November 7-én reggel 8 órától 8-án reggel 8 óráig dr. Lengyel György. No­vember 8-án reggel 8 órától 10-én reggel 8 óráig dr. Ku­lin Sándor. November 15-én reggel 8 órától 17-én reggel 8 óráig dr. Bodnár Ferenc. November 22-én reggel 8 órá­tól 24-én reggel 8 óráig dr. Somlyai Károly. November 29-én reggel 8 órától decem­ber 1-jén reggel 8 óráig dr. Kiss Dániel. 1948, március 20-át. amikor is államosították az üzemet. Az akkori műszaki eszközök kö­zött egy borsófejtő kombájnt, két darab ezcrliteres vákuum­üstöt, 6 darab autoklávot, va­lamint két pár lófogatot ta­lálhattunk. Az egy főre jutó évi termelés mennyisége tíz tonna volt. Egészen 1958-ig a. kézi munka volt az uralkodó. Jelentős dátum 1950. január 1-je is. Amikor is a város két konzervgyárát egyesítettéle és az Alföldi Konzervgyár, va­lamint a Nagykőrösi Konzer- ipari Nemzeti Vállalat egy­ségben kezdte meg a közös munkát. December 1-jén Ko­vács Sándort nevezték ki igaz­gatónak, aki 1975. november 1-jéig töltötte be ezt a tiszt­séget. 1959-től feldolgozó vo­nalak kaptak helyet az üzem­ben, majd 1970-ig tartott az a folyamat, amit a gyárban csak úgy mondanak, termé­szetesen csupa nagybetűvel, hogy a A REKONSTRUKCIÓ. A kapacitás így elérhette a 110 ezer tonnát, ami tulajdon­képpen a mai szintnek is alap­ja. S hol vagyunk már attól, amit a 65-ös statisztika jegy- zett le: akkor ugyanis 22 ko'n- zervgyári dolgozó rendelkezett gépkocsival. S a dicső műit után milyen a jövője egy 90 esztendős gyártelepnek? Mindenképpen igaz, hogy az előrelépés útjait csakis a piaci igények, lehe­tőségek oldaláról, azok feltér­képezésével kell elkezdeni. Tőkés piacra változó meny- nyiség, elsősorban a műszaki fejlesztésekhez szükséges dol­lár arányának megfelelően ke­rül. S természetesen lényeges, hogy versenyképes árakkal érdemes e piacot megszerezni. A Nagykőrösi Konzervgyár termelési szerkezetét a kez­detiektől eltérően, jelenleg a sok lábon állás jellemzi. Fű- szerpaprikát, halkészítménye­ket, valamint tésztát nem gyártanak. Ballai Ottó EEéadás a kertbarátkörSien Minőségi kor, házasítással Pattog a kaucsiiklabda A hét végén — két napra elosztva — NB III-as és női asztaliteniszezőink a Sportott­honban, a többiek pedig ide­genben mérkőztek a csapat­bajnoki pontokért. NB 111-as férfiak. Orosházi MTK—Nk. Kgy. Kinizsi 11:5. Nk.: Varga S. (2), Erdey (3), Szakács, Varga I. Sokáig szo­ros küzdelem végén a kiegyen­súlyozottabb és egységesebb csapat — túlzott különbséggel — győzött a 3 órás találkozón. A megyei férfi csapatbaj­nokságban. Gödi Tsz SK—Nk. Kgy. Kinizsi II. 8:8; a főleg fiatalokból álló körösiek meg­érdemelték a döntetlent. Győz­tesek: Pörge Gy. (3), Perldki (2), Oláh (2) és ifj. Pörge Gy. (1). Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Gödi Tsz SK ifi 7:2; a kinizsisek biztosan győztek. Nagy 3, Var­ga I. 3 és Kasza 1 egyéni já­tékot nyert. ■ A megyei női bajnokságban. Váci Izzó MTE—Nk. Kgy. Ki­nizsi 9:0. Nk.: Nagy, Szorító, Cseténé. A rutinoábbb jobb volt, de nem ennyivel. Váci IMTE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 9:0. A körösieknél újonc, negyedik osztályosok játszot­tak. A megyei serdülő fiú csapat- bajnokságban az ellenfelek jobbak voltak az újonc körö­sieknél. Szentendrei Petőfi I. és III.—Nk. Kgy. Kinizsi egy­aránt 3:0, Szentendre II.—Nk. 4:J. Győztes: Kasza. TEKÉZŐK Tekézőink újabb csapatbaj­noki mérkőzéseikre idegenbe utaztak. Az NB lll-ban: Szegedi Pos­tás—Nk. Mészáros Tsz SK 7:1,(2423—2273 fa). Nk.: Nagy 362,, Kovács 387, Gállos 380, Farkas 369-, Tóth 354, Lóczy 424 (1). Az NB II-t is meg­járt, jó ellenfél megérde­melt különbséggel nyert. A megyében: Nk. Mészáros Tsz SK B—Kecskeméti Me­zőgép B 5:1 (1408—1356 fa). Biztos győzelem a most létre­jött csapat ellen. Egyéni pont­szerzők: Habon (357), Mikulás (357) és Gállos (348). Nk. Mé­száros Tsz SK ifi—Kecskeméti Mezőgép ifi 3:1 (663—637). Megérdemelt a győzelem. Egyéni pont: Nagy (352). SZOMBATON Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Sar- kadi Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás. Toldi-tornacsar- nok, 10 óra: országos serdülő kötöttfogású Konzerv Kupa minősítő verseny. Budapest: junior kötöttfogású nyílt egyé­ni Bp-bajnokság. Székesfe­hérvár: országos úttörő B-kor- csoportos kötöttfogású MHSZ Kupa-viadal és egyben ORV. Kézilabda. Lajosmizse: álta­lános iskolás Felszabadulás Kupa villámtorna. Kosárlabda. Petőfi-torna- csarnok, 14.30: Nk. Kgy. Ki­nizsi ifi—Dombóvári VMSE ifi, 1(1.30:'Nk. Kgy. Kinizsi— Dombóvári VMSE, NB I-es férfi bajnoki mérkőzés. (A szakosztály vezetősége kéri a szurkolókat, hogy sportsze­rűen biztassák a helyi csapa­tot, idegesítő megjegyzéseik ne legyenek.) S. Z. Színház nü A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, es­te 7 órakor: Sybill. Bérlet­szünet. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Háború és béke. József Attila-bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Bánk bán. A Szobaszínházban fél 3- kor: Janika. wb Moziké A nagyteremben Londoni randevúd Színes an­gol krimi. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben Boldogságkeresők. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Híriap) A B. Tóth Ferenc kertba­rátkor legutóbbi összejövete­lét dr. Szarvas László elnök- helyettes nyitotta meg. A szép számban megjelent tagoknak és vendégeknek Füle Dénes, a nyársapáti pincegazdaság ve­zetője tartott tanulságos elő­adást a szőlőtelepítési lehe­tőségekről, a korszerű . szü­reti munkákról, a borkeze­lésről, s a szőlő és bor érté­kesítéséről. Előadásában rámutatott ar­ra, hogy az utóbbi tíz évben kevés szőlőtelepítés volt, a szőlőterület csak fogyott, amit elősegítettek az utóbbi nagy fagykárok is. Éppen ezért ter­veket dolgoztattak ki az ál­lami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, és ezzel kap­csolatosan az egyéni termelők szőlőtelepítésének anyagi segí­tésére. Elsősorban a kevésbé fagy­veszélyes területeken való szőlő telepítését segítik (pél­dául Monor vidéke), de sző­lő- és bortermelő múltja foly­tán a mi fagyzugosabbnak szá­mított vidékünk is számítás­ba jön. A nyársapáti pincé­szet célgazdaságában már meg­indult a szőlőtelepítés, keve­sebb munkát igénylő kordo- nos módszerrel. Az előadó azután a szüre­teléssel és a borkezeléssel kapcsolatban adott hasznos tanácsokat. A leszüretelt sző­lőt minél előbb fel kell dol­gozni. Ha a szőlőben sok a pusztult, 1—2 deka borként kell a ledarált cefrébe szűr­ni, a must tetejéről a nyalkát tanácsos leszedni. A kimosott hordóba csak kétnaipi kiszik- kadás után gyújtsunk ként és öntsünk mustot, mert ha víz­be csepeg a kén, rossz szagot ad a bornak, vagy a kénrúd- égetés helyett borként tegyünk a mustba. A zajos erjedés idejére, a kellő szintig megtöltött hor­dó szájnyílására fordítva te­gyük rá a dugót, vagy helyez­zünk a hordóra kotyogtatót. Zajos erjedés után a hordót fel kell tölteni és be kell dug­ni. Az első fejtést, 1—2 hóna­pon belül kell elvégezni. A fejtés előtt csináljunk barna- töréspróbát. Töltsünk félig egy üveget borral és vigyük be a szobába, ha a bor bar­natörésre hajlamos, . akkor egy-két nap alatt megbámul. A barnatöréses bort egyik hordóból a másikba öntve, ké- nezéssel zártan fejtsük, ha nem barnul, csapon eresztve fejthotjük. Akinek nagyobb mennyisé­gű szőlője terem és értékes bort akar csinálni, a fehér, fe­kete, édesebb, savanyúbb és illatos szőlőt külön szűrje, me­lyekből fejtés után, házasítás­sal minőségi bort alakíthat ki. A beteg borokat Dalizon ne­vű derítőszerrel kell javítani. Végül elmondta a pincé­szet vezetője, hogy az idei borszőlő átvételét szépen, rendben befejezték. Az oda­tartozó területekről összesen tízezer mázsa szőlőt vettek át. Hogy minél többen szőlőként adják el a termést, a leszer- ződötteknek szerződéses és fajtafelárat fizettek. Az új borok' felvásárlását is meg­kezdték. .A már egyszer fej­tett, legalább 10 Malligand-fo- kos, és 5,5 ezrelék savtartal­mú borokat literenként 16 fo­rint 50 fillértől, a minőségi fajtákat 19 forint 20 fillérig veszik át. Kopa László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom