Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

im oktöret* sí., péntek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szembejött velem a vonat. Ne félj kisfiam, az nem iga­zi, csak úgy látszik — nyug­tatott az anyám. A mozi a csodák világának tűnt gyer­mekkoromban Egy idő óta hűtelenek lettünk hozzá, rit­kán hagyjuk ott miatta a szobát, ahol a tévé képernyő­jén elevenedik meg előttünk a világ számos jelensége. A szórakoztatás és művelődés nagy hagyományokkal rendel- íkező ága válságban van. Ügy hírlik, átszervezik a szákmát. Egyelőre azonban a valóságos helyzetet kell áttekinteni, le­hetőségeit jól kihasználni. A film varázsa Mint az nemrég a városi tanács végrehajtó bizottsági ütésén elhangzott, a dunake- sziek az országos és a megyei átlagnál egy kicsit jobban sze­retik a mozit. Még mindig so­kan kedvelik a látványt szé­les vásznon, mert zavartala­nabbal adhatják át magukat a filmnézés örömeinek a né­zőtéren, mint otthon a tgvé előtt. Tavaly a magyar filmeket majdnem 38 ezren látták a város két mozijában. Az úgynevezett „A” kategóriá­jú filmeket több mint 46 ezren, a szovjet filmeket 22 ezernél is többen néz­ték meg. Erről Magyar Lászlőné, a Pest Megyei Mo- ziüziemi! Vállalat filmforgal­mazási osztályvezetője tájé­koztatta a vb tagjait. Azt is elmondta, hogy a József Atti­la filmszínház látogatása kü­lönösen elismerésre méltó, s elérkezettnek látták az időt arra, hogy az utánjátszó mozi kategóriájából az úgynevezett 1-es kategóriába sorolják, ami azt jelenti, hogy a város kö­zönsége ezután első hetes fil­meket láthat idehaza. Jobb 1 esz a műsorellátás, több lesz az előadás. Igaz, a vállalat munkatársa annak árnyékát is előrevetítette, hogy emelni fogják a helyárakat. Előadás az oviján Érdekes kezdeményezés a vándor vetítőszolgálat, mely­nek alkalmazottai oda men­nek előadást tartani, ahová hívják őket. Iskolákban, óvo­dákban, távol eső városrésze­ken, településeken elevened­nek mag a képkockák. A megrendelők igényei szerint mutatnak be oktató-, ifjúsági, vagy mesefilmeket. Igen olcsó áron, ahol a legmagasabb be­lépődíj 6 forint. Igaz, a kul­túra is pénzbe kerül, s a mo­zik vezetőit egyre inkább ösz­tönzik a gazdasági számítá­sokra. — Lesz-e, lehet-e igazi meg­újulás? És lesz-e tartalma - szabb üldögélés után tűnik mi és más kommersz filmek helyett? — erről is érdeklőd­tünk. A kérdésre azonban csali az idő ad majd választ. A fil­mek olyanok, amilyenek. Er­ről nem a helybeli mozisok tehetnek. Hányán Lakhatnak ma a Barátság lakótelepen, s há­nyán a két tanácstag. Szcná- si László cs Wiedermann Imre körzetében? (10—11-es). Ha minden családnak csak egy tagja jönne el, akkor sem fér­nének be a lakótelepi óvoda egyetlen kis játéktermébe. A tanácstagi beszámolók hétfői nyitányán ilyen kérdéseken tűnődött a vendég, aki nagy­jából 30 választót számolt ösz- sze, miközben Szénási László szokványos gyorsasággal fel­olvasta a központilag szerkesz­tett, az egész városra vonat­kozó beszámolót. A tanácstag úgy járt el, sza­bályosan, ahogy a dolgok rendje kialakult: Késői ötlet — gondoltam magamban, de előzetes vitaalapul, ez érte­kezlet rövidítését elősegítve, javasolhattuk volna a közpon­ti anyag közreadását Lapunk­ban. Az értekezletek régi ta­pasztalatai szerint ugyanis a felolvasásokra csak kevesen figyelnek. Este már különben is fáradtak az emberek. Így aztán megjegyezni is keveset jegyeznek meg a hallottakból. Elismerő szavak Magához az anyaghoz való­ban kevés hozzászólás hang­zott el, bár Tugyi János, a Garas utca 12. számú ház la­kója bizonyára mások véle­ményét is kifejezte azzal a megállapításával, hogy ami itt tíz év alatt épült, az előtt le a kalappal. A felszólaló amiatt méltatlankodott vi­szont, hogy ő évi ezer forin­tot ajánlott a tehóra, látva a város vezetői előtt tornyosu­ló, sok pénzbe kerülő felada­Este az állomáson Valaki műidig páni jár Este van, sötét. A levegő kicsit párás, az állomás pe­ronján várakozó pórul járt utasok morózusak. Főként ön­magukra mérgeseik, hogy nem figyeltek a Nyugati pályaud­varon kiírt tájékoztatóra. Göd-Felsőn vesztegel a Bu­dapestről érkezett vonat. Aki csak idáig utazott, azóta va­csorázik. Aki Vácig vagy Nagymarosig akart utazná, tü­relmetlenül nézegeti az óráját, a villanyoszlopok lámpái alatt. Akad, akinek csak hosz- szabb üldögélés után tűnik fel. hogy magára maradt a kocsiban. Gyorsan kapkodja össze a csomagját, és tájéke­Péntektől péntekigb — Gödi esemény. Érdekes lesz a november 1-jén, szom­baton délelőtt 10 órától kez­dődő gödi felszabadulási tö­megsportnap. Erre a göd-alsói sporttelepen kerül sor. Ren­dezője a Dunamenti Termelő- szövetkezet tömegsportbizott­sága. A sportnapon részt ve­het minden helyszínen jelent­kező, korra, nemre való te­kintet nélkül. Az általános bemelegítő gyakorlatok után mezei futás következik, majd kispályás labdarúgó- és láb- tenisz-mérkőzésekre kerül sor. Információink szerint ez az esemény nyitánya lesz annak a sorozatnak, melyet az egész­séges életmód, a tömegsport, a rendszeres mozgás iránti kedvcsinálás érdekében vezet­nek be a gödi sportélet szer­vezői. A pályán minden hét­végén lesz ezután alkalom rendszeres mozgásra, lábteni­szezésre, labdajátékokra. — Műszaki hetek. Beszélge­tés a rendszerelméletről. A városi könyvtár 5-én, szerdán 15 órakor kezdődő programját Krakker János tanár vezeti. — Emlékezünk. A hét vé­gén a temetőkbe látogatunk, elhunyt családtagjaink, roko­naink emléke előtt tisztel­günk. A Volánbusz értesítése szerint november 1-jén és 2-án közvetlen buszjáratok indulnak délelőtt 10.40 perc­től 15.40-ig minden óra 40- kor a dunakeszi vas-műszaki bolt elől, a dunakeszi-alagi temetőhöz, ahonnét 10.55-től 15.55-ig minden óra 55 perc­kor indulnák vissza az autó­buszok. Gyümölcsfák. A dunakeszi kertbarátok köre Huba utcai székházában újra megkezdik a gyümölcsfacsemeták ked­vezményes árusítását. Szom­baton délelőtt 9—12, hétfőn és csütörtökön 14—16 óráig vár­ják az érdeklődőket. zódni kezd. Aztán lecsillapod­nak a kedélyek, már derülnek az eseten. Megindul a párbe­széd, többen azt találgatják, hogy vajon jó-e ez az új meg­oldás, va|y csak feleslegesen kötik le a Gödig vontatott szerelvény kocsijait. Mert az utóbbi időben mintha több kellene belőlük. Kora reggel, délután, este, mindig zsúfol­tak a járatok, kevés a nem­dohányzó fülke, sok utasnak csak a peronon jut állóhely. — Mi történhetett — talál­gatják az okot, emlékezve a korábbi jobb állapotokra, ami­kor még olvasná lehetett a vo­naton. A sok hibás világító­test. a gyenge fényerő ma már ezt sem teszi lehetővé, hacsak nem akarja az ember szándékosain rontani a látását. — Figyelhettünk volna job­ban is — ismétli még egy­szer az egyik utas, de már nem mérges magára. — Ám ha már látják itt az állomás­beliek, Hogy pórul jártunk, a hangszóróba azért bemondhat­nák, hogy mikor jön a követ­kező vonat — magyarázza a többieknek. tokát, de csak 420-at kérnek tőle is. De hát a többség szavaza­ta így is törvény, mert eny-, nyit vállalt a lakosság. Ezt később Borszéki Ferenc, a ta­nács tervcsoportvezetője vilá­gította meg. elmagyarázva azt is. mit ír elő a központi ren­delet az állami lakásokban élők és a magánház-tulajdono- sok hozzájárj.ására vonatko­zóan. Ez a rendelkezés az oka. hogy az előbbiek a háztulaj­donosok hozzájárulásának csu­pán a T0 százalékát fizetik*. Apró dolgok Hozzászólás bőven hangzott el, de nem általános, _ nagy kérdésekkel, s még csak nem is a várospolitika egészével foglalkoztak itt, hanem az emberek közvetlen környeze­tében előforduló jelenségek­ről, gondokról szóltak. A té­nyek ettől nem változnak. Az élet egésze valóban ilyen apró- cseprő, olykor kicsinyesnek látszó dolgokból áll össze. A csatornaépítők nem hasz­nálják ki a munkaidőt, go­rombán válaszolnak a munká­jukkal zavart panaszosnak. Az ABC-bon fél órát kell várni a kosárért, mire vásárolni lehet A csomagokért a Verseny ut­cai főpostára ked utazni erről a nagy lakótelepről. össze kell szedni a veszélyessé váll kóbor ebeket és macskákat. Épül-e a körzetben szociális otthon, lesz-e valaha nyugdí­jasház, amivel jól járnak az idősek, s nagyobb lakáshoz juthatnak a fiatalok? Növel­jük a zöldterületet, ültessünk fákat — kérik néhányan. Volt aki megvárta a ta­nácstagok és a tanácsi kikül­dött válaszát, volt aki elment, miután elmondta a magáét. ÍSérrii nehéz — Kicsit panasznappá tet­tük ezt az estét —' döbbent rá valaki. Kérések, kérdések, javas latok. Mindenre nem lehet azonnal válaszolni. És írásban sem lehet mindenre ígéretet tenni, csak amire van már fedezete a költségvetésnek. A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából a hagyományok szerint ez évben is ünnepsé­gekre kerül sor településein­ken. Dunakeszin a Lenin park­ban november 7-én 14 órakor helyezik el a tiszteletadás koszorúit a gyárak, intézmé­nyek, testületek képviselői. A Lenin-szobornál Göndöcs La­jos, a városi pártbizottság tagja, az Alagi Állami Gaz­daság igazgatója mond beszé­det. Gödön november 6-án 15 órakor az Április 4. téren gyülekeznek az ünnepség résztvevői, akik előtt a ko­szorúzás után Ungi Károly, az OVIT telepvezetője emlé­kezik a világtörténelem kor­szakváltó eseményére. Foton. A nagyközségi párt bizottság vezetői is megtették már az előkészületeket. A Vö­rösmarty Művelődési Ház dolgozói teremtik meg a tech­nikai feltételeket, s teszik ünnepélyessé intézményüket annak érdekében, hogy 6-án 16 óra 30 perckor itt is mél­tó módon emlékezhessen meg a lakosság a Lenin vezette szo­cialista forradalomról. A fóti ünnepség szónoka Kádár Je­nöné, a gyermekváros igazga tója lesz. Beszéde után a mű­velődési ház színpadán ünne­pi műsort mutatnak be a részt vevő közönségnek.-------------------------------1_____ Tcg rnptcl kezdve ta vitatható Vita, döntés, egységes cse­lekvés. A demokráciának csakis ez lehet az igazi .alap­elve és műszere. Annak, hogy egy közösség hangosan gon­dolkodik, pro és kontra min­den érvet, ellenérvet mérleg­re tesz a döntés előtt. Felbe­csülhetetlen a haszna, szelle­mi védőberendezés a tévedé­sek ellen minden fórum, ahol közösen döntsenek. Nem kell tehát félni, ha a jó akaratú emberek nézetei néha össze­csapnak, mert végül így te­relődnek helyes mederbe a gondolatok, dolgok, folyama­tok. Tanulságos eszmecserének ürülhettünk a közelmúltban azon a fórumon is, ahol — többek között — a számító­gépek szerepe is szóba ke­rült. Az egyik felszólaló azt fejtegetted az üzemeinkben, itt is, ott is megjelenő okos berendezéseknek nem érke­zett még el az idejük, mert nem tudunk melléjük elegen­dő szakembert állítani. Valóban. A városkörzet nem egy munkahelyén fordult már elő az elmúlt években, hogy a szakszerűtlenül kezelt gépek, a rosszul betáplált ada­tok miatt megtréfáiták, félre­tájékoztatták, úgy is lehetne mondani, hogy dezinformálták a vezetőket, akik így hibás döntéseket hoztak. Ennek pe­dig a gazdaság, annak tulaj­donosai, a tagok, a dolgozók látták a kárát. Csakhoigy az éremnek, mint tudjuk két oldala van. Á má­sik oldalt mutatta meg az a felszólaló, aki azt fejtegette, hogy bárhogy is áll á dolog, ezek a gépek már a jelenkor eszközei, s nem mondhatunk le róluk. Nekik kell forradal­masítaniuk az admisztráciot, gyorsítani az információ áram­lását, segíteni a jó döntése­ket. Ám, az is igaz — tette hozzá —, hogy a szakember- gárda megszervezése, képzése olyan sürgős, hogy már teg­nap hozzá kellett volna kezde­ni. Ahol ezt nem tették, te­gyék azonnali, okulva a káro­sultak példáján. Mi kell ma az egészséghez? Találtozás®k a pálya szélén Zenére, ritmusra melegített a tömeg. A szombati Futakeszi versenyen Tamási Zsuzsa, a Radnóti Miklós Gimnázium testnevelő tanára volt az elő­tornász, a gyakorlatok bemu­tatója. — Gratulálok. Szépen csi­nálta. — Ez a foglalkozásom, de a nyilatkozathoz nem értek. Kérdezzen inkább valaki mást. — Mi a véleménye az ilyen alkalmi rendezvényekről? — Ott térül meg a haszna, ahol már előre készülnek rá, edzenek. Évi egy-két alkalom­mal nem ér semmit. Több a kár belőle, mint a haszon. Wmm U* .:vy'v m ím Télen-nyúron szedik a szegfűt a fűti Vörösmaríy Tsz melegházaiban, évente egymillió Képünkön Laklia Józscfnú cs Baracsi Jánosáé szovjet exportra vágják a szálakat. szálat. Nagy a veszélye annak ugyan­is, hogy a készületlen verseny­ző nem tudja végigfutni a tá­vot, s a kudarc elkeseríti. — A tanítványai hogy ed­zik a szervezetüket? — A gimnázium első-máso­dik osztályában heti háromról most csökkentették kettőre az óraszámot. A harmadikban és a negyedikben maradt a heti három óra. — ön szerint hány órát kel­lene tornászniuk egy héten? — Az első-másodikban is meg kellett volna hagyni a heti három órát. — Mennyit mozognak a fia­talok az órák után? — Van egy réteg, amelyiket nehéz megmozdítani. Általá­ban kevés a fiatalok szabad­ideje, mert sok a tananyag. Ámbár a tömegsport, ha las­san is, de nép&zerűsödik a felnőttek körében. Rendez fu­tóversenyeket a lakótelepi sportegyesület, én heti öt al­kalommal vezetek aerobic-tor- nát, negyvenketten járnak hozzám, ezenkívül külön fog­lalkozásokat tartok a Mecha­nikai Laboratóriumban. Tudok öregfiúk és iskolák focicsapa­tairól. Egyre több férfit, nőt, gyereket látok futni a Duna- parton. Ezt tartom fontosnak: példával hatni egymásra. Tor­násszon, mozogjon együtt a család.' A tanárnő szervez. Kérésére Mártháné Kovács Éva, a 3. számú általános iskola test­nevelő tanára is részt vesz az eszmecserében. Kifejti, ha a jöVő nemzedék szemléletét itt és most helyesen formáljuk, akkor a mi korosztályunknál egészségesebbek lesznek. Az orvosnő saját gyerme­kein mér le kedvező anató­miai változásokat a torna ha­tására. A rendelőből küld hoz­zá gyermekeket. Tamási Zsuzsa: — Mozogjon együtt a család. — Amilyen a tanítványainak az egészsége? — Az ötödik és nyolcadik osztályosok között sok a túl­táplált. — Több mozgás, kevesebb idegesség — ajánlja a gyógy­szert Botos Ferencné, a Kö­rösi Csorna Sándor Általános Iskola tornaszakos pedagógu­sa, aki szerint kevés a heti három óra, no és zsúfolt a tornaterem. Azt tapasztalta, hogy a lakótelepen a tömeg­sportversenyek hatására a he­tedik-nyolcadik osztályosok közül önként is többen futnak rendszeresen a telep körül. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly / Fél, Dunakeszi, Göd Ünnepségek, koszorúzások Kérések, kérdések, javaslatok Tanácstagok a választék előtt Érceik a helyárakat javul a rrjzik műsora Vándorol a vetítő szolgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom