Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

A PEST MEGYEI LAP KÜLÖNKIADÁSA LLO XIII. ÉVFOLYAM. 256. SZÁM 1986. OKTOBER 30.. CSÜTÖRTÖK Tanácstagi beszámoló A konténertől a kastélyig A 40-es, 41-es, 42-es kör­zet tanácstagjai az idén is együtt számoltak be tevé­kenységükről választóiknak. Azoknak, akik eljöttek hét­főn este a városháza nagyter­mébe. Ács János, dr. Barabás Andor nevében is Herczenik Gyula tájékoztatta a válasz­tókat az egy év alatt történ­tekről. Megpályázott pénz Bevezetőben emlékeztette hallgatóságát, hogy a hatodik ötéves terv befejezése, a he­tedik megkezdése, a tanácsi gazdálkodás változásai miatt a szokásosnál bonyolultabb körülmények közepette dol­goztak a tanácsi képviselők, a tisztségviselők és az appa­rátus. A gazdálkodásról el­mondta, azelőtt a központi keretekből megyei lebontás­ban jutott a pénz a helyi ta­nácsokhoz. Újabban fejkvóta érvényesül, vagyis a lakosság számától függ az összeg, a település ellátási szerepéhez igazodva. Hozzátette, a köz­ségek ebben a rendszerben valamivel jobban járnak, mint a városok, legalábbis a korábbiakhoz viszonyítva. Az elosztás azonban igazságo­sabb. Továbbra is létezik megyei alap. Ebből céltámogatást ad­nak bizonyos feladatok meg­oldásához. Ezeket az összege­ket pályázatokkal lehet meg­szerezni. A településfejlesztési hozzá­járulásról azt emelte ki, a lakosság összességében elfo­gadta bevezetését. Felhaszná­lását tekintve a gimnázium­ra és a volt pártház egészség- ügyi célokra való átalakításá­ra szavaztak. A strandot te­hát elvetették. Az összeg eb­ben az évben 4,6 millió fo­rint. Ennek húsz százalékát használják föl helyi célokra. A következő esztendőkben a körzeti feladatokra fordítha­tó rész fokozatosan növekszik. Az említett körzetekben eb­ben az évben 120—130 ezer forintot használhatnak föl, amit az Erkel-iskolával szem­beni játszótér fölszerelésére javasolnak. A hozzászólók közül néhányan azt indítvá­nyozták, inkább a lakótelep belsejében levő játszóterekre költsék, ha nem is az egészet, de egy részét. Közlekedési rend A két központi feladatról azt mondta az előadó, hogy a pártház átalakítását a jövő év őszére fejezik be, a gim­náziumot várhatóan 1988 szeptemberére. Ez a dátum azonban bizonytalan, mert nincs meg a teljes összeg. No- vák László, aki foglalkozását tekintve a városi bankfiók igazgatója, tehát szakember, megfontolandó javaslattal élt. Ha nincs meg a szükséges pénz, mondotta, ne fogjanak hozzá az építkezéshez, inkább rakják be a meglevő össze­get, az addig kamatozik a bankban. Az előadó a buszpályaud­varról is beszélt. Arról is, hogy még nincs teljesen ki­fizetve, 21 millió forint hiány­zik. és arról, hogy az új köz­lekedési rend miatt sok a mozgolódás. Ezekben a hetek­ben vizsgálják meg a közle­kedési szakemberek a kérése­ket, panaszokat, utána követ­keznek a módosítások. Ezután a legutóbbi napok néhány örvendetes eseményé­ről számolt be Herczenik Gyula. Az illetékesek döntöt­tek a biotechnológiai prog­ramról, amelynek megvalósí­tására ötszázmilliót fordíta­nak. Ez a program természe­tesen az egész országot szol­gálja, de a szűkebben vett városi fejlődést is, például a telefonhálózat bővítésével. A kastély sem csak gödöl­lői ügy, de sokaknak szívügye a városban. A múlt heti ma­gas szintű delegáció látogatá­sa nyomán a korábbiaknál világosabban körvonalazódik a majdani hasznosítás. Az már biztos, hogy a felújítás csak fokozatosan lehetséges, hiszen kétmilliárd forintja senkinek sincs egy összegben. S mi le­het majd benne? Például a Nemzeti Múzeum természet- tudományos anyaga, aminek jelentős része most raktárban van, miként az is, amiből a nemzeti vadászati kiállítást rendezhetnék meg. Szállodai hasznosítás is el­képzelhető. A Bartók Bélá­ról elnevezendő európai folk­lórcentrum helye is lehet itt. Ezek ötletek, a továbbiakra még ez év végéig pályázatot írnak ki. Az viszont már több mint ötlet, hogy a megszün­tetett KKMV toronyépületé­ben általános iskolai tanáro­kat fognak képezni, talán már a jövő tanévtől. Ezekhez képest a fölszólaló választók kis horderejű dol­gokról beszéltek. Látszólag. A maguk helyén ezek nagyon is fontosak, noha akad köz­tük olyan, aminek egy-kettő­re nem lesz megoldása. Ilyen a HÉV zajának a mérséklése. A konténerügy sem látszik egyszerűnek. Darabja 19 ezer forint, s egy év alatt tönkre­megy. De hát az sem egysze­rű, amihez csupán jóakarat kéne. Nem először tették szó­vá, hogy a mozgáskorlátozot­tak járműveinek fenntartott parkolóhelyen mások állnak. Veszélyes part A posta mögötti veszélyes partot úgyszintén, ahol persze a gyerekek előszeretettel ját­szanak ... És ott a Rézgom­bos nevű műintézmény, ahon­nan éjfél körül jönnek ki az utolsó vendégek, s kezdődik az autók ajtóinak csapkodása, a hangoskodás, káromkodás, olykor verekedés ... Panaszok, kérések. Felada­tok. Tanácstagnak, választó- polgárnak egyaránt. Tanácstagi beszámoló Holnap, pénteken folytatód­nak Gödöllőn a tanácstagi be­számolók. A 34-es és a 35-ös körzet tanácstagja, Mészáros István és Ujj Béla, a Mosoly­gó körúti óvodában találko­zik választóival, este 6 óra­kor. SÜT Möziiög? Röpke éjszaka. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film. Csak 4 órakor! A csapat. Színes, magyarul beszélő szovjet film. 6 és 8 órakor! Séták a városban Francsisek űr és társai Amikor a Köztársaság út környékét végigjártuk, az on­nan nyíló utcákba is betekin­tettünk. Kezdetben mindössze két utca és egy kis út ágazott ki a volt Király útból, a mai Köztársaság útból. A sorom­pó után volt a Podmaniczky utca, a mai Rónai Dezső ut­ca és a volt Tegze utca, a mai Thököly Imre utca. fent volt a Kókai út nagy fasoraival, a mai Balogh Adám utca. Ez a terület, hasonlóan a fenyvesi területhez olyan úri fertály volt. Annyi különbséggel azonban, hogy itt rangos em­berek laktak. Ezredesek és tá­bornokok. Hatalmas kertekkel és rezidenciákkal. A szép ker­tekben álló elegáns épületek, nyugodt légkör biztosította a kikapcsolódást, a felüdülést. Még az Osztrák—Magyar Monarchia idején alakult ki itt a második otthont adó úri település. Bár az idősebb csa­ládtagok az évnek nagy ré­szében itt tartózkodtak, több­ségüknek az ország más terü­letén is voltak birtokaik. A Trianon utáni Magyarország már kisebb lehetőséget adott az úri életvitelhez. Vagyonok maradtak túl az országhatá­ron. Nem is épültek új rezi­denciák. A kerteket napszá­mosok ásták fel és ültették be, kezük nyomán nőttek a ház előtti fenyők és tuják (néhol még tölgyfát is láthatunk nagy lombbal). A kertek hát­só részében gyümölcsfák vol­tak. Innen került friss zöld­ség is az asztalra. A rezidenciák körüli terüle­tet általában több holdban le­hetett megadni. Néhány telek szélességében húzódtak egyik utcából a másikba. A vasút melletti házsornak voltak a legkisebb telkei. Ott általában póriasabb emberek laktak. Vasutasok, köztük mozdony- vezető. gyárba járó szakmun­kások, Teleki téri árus, nap­számosok és kecsketulajdono­sok. Utcaszerte híres volt az idős Francsisek volt jószág­kormányzó. Kertjét többször magam is felástam unokatest­véreimmel egyetemben. A háborús években laktunk mi itt a Podmaniczky utca közepén, magam úgy tizenöt éves voltam. Egy ezredes úr épületéből kaptunk kiutalást egy szobára és' egy veranda­részre. Magam túl egy-két irodalmi zsengén, fejemben oly elgondolásokkal, hogy az ember nem a másik aláren­deltje, de munkájával kivál­hat, lehet több a viselkedésé­vel, a magatartásával. Petőfi, Ady, Csizmadia Sándor ver­sein nőttem fel, s kis könyv­táram volt a magyar klasszi­kusokból. Belém ivódott a magyarságtudat, s valahol ol­vastam, hogy a mi nyelvünk­nek mily szépségei vannak. Ez megnyilvánulhat egymás köszöntésében is. Ebből a ma­gatartásomból lett aztán ösz- szeütközés az ezredes úrékkal, hisz nekik is jó reggelt kö­szöntem. Követtem azt a tanítást, mindig az időnek megfelelően jó reggelt, jó napot, jó estét kell mondani. így köszöntem otthon, az utcán, a rokonok­nak. Méltatlannak tartottam az olyan alázatoskodást, hogy kisztihand, meg alázatos szol­gája, meg dicsértessék. Az ezredes úr sem vette jó né­ven, hogy így köszönök neki. Baráti kör Dániában Életünk, énekünk hullámokon A hallgatóság fele külföldi volt Az idő múlását, a világ vál­tozását nemegyszer sajátos pillanatok is tükrözik. A mi­nap kora este Galgahévízen a községen áthaladó gépjármű- forgalmat elterelték a rend­őrök a főút egy jelentős sza­kaszáról. Szerencsére erre ez­úttal nem súlyos baleset miatt volt szükség. Amíg az autó­sok a lassú haladást igénylő kanyargós utcákban keresték a továbbhaladás lehetőségét, a Kodály Zoltán Művelődési Házban a Magyar Rádió ké­szített hangfelvételt a Galga mente énekes, zenés hagyo­mányairól. Amikor Kodály Zoltán és népdalgyűjtő társai hangrögzítő berendezéseikkel járták a környéket, erre a csendesítő akcióra még nem volt szükség. Most a színházterembe sem volt könnyű dolog bejutnia a későnek. A népi együtteshez tartozó fiatalok mutattak meg egy vészbejáratot, melyen ke­resztül jelképesen a tiszta for­ráshoz juthattunk. A hallga­tóság fele külföldi vendég volt. Dániából érkeztek. Kü­lönböző szakos tanárok alkot­ták a csoportot. Kérés Kodályhoz Látogatásuk és a hangfel­vétel összefüggött. A Sólymo­st János szerkesztette műsort — melyet ismétlés nélkül, élő­ben vettek fel — Dániában is bemutatják majd. Ezért is alkalmaztak két műsorközlőt. G. Mezei Mária magyarul, Szira József dánul beszélt az előadókról, a számok kapcsán a néphagyományokról. Az est nyitányán a galga- hévízi férfiak és asszonyok kórusának szép éneklésében gyönyörködhettünk. Ezt kö­vetően a 62 éves Gábor Géza játszott citerán. Elhangzott a műsorban, hogy a Galga mente hagyo­mányainak fennmaradás^ elsősorban az itt élő asszo­nyok segítették elő. És ekkor olyan élményekben lehetett részünk, melyeket nem is re­méltünk. A Magyar Rádió archívumából sorra előkerült néhány jeles, itt élt. vagy a szomszéd Túrán lakott, már elhunyt népművész hangfel­vétele! Először Zsíros Ferenc- nének, a népművészet meste­rének 77 éves korában felvett énekét idézték fel. Hallhattuk azt a dalt is, melyet saját szövegével egy küldöttség tagjaként Kodály Zoltánnak énekelt. Kodály akkor járult hozzá a község azon kérése teljesítéséhez, hogy felvehes­se a nevét a művelődési ház. Sokan csak most tudtuk meg — fiatalok lévén —, hogy Tante Zsíros, ahogy hallatszott a fordításban, vagyis Zsíros néni írta ezeket a sorokat is: Sej, Galgahévíz közepében van egy fa, rászállott már a béke galambja. Békegalamb tőled csak azt kívánom, sej, békét hirdess az egész nagy világon. Erről a békedalnak Rám meresztette a pisztoly­csövet, és közben hangosan kioktatott, ha még egyszer így köszönök nekik, megnézhe­tem magam, mert ők méltó- ságosak. Uramisten, cikázott át akkor agyamon, itt egy be­zárt világ van, itt a butaság határtalanul uralkodik. De szent eltökéltség fogamzott meg bennem, el nem térek a bennem kialakulttól. Legfel­jebb nem köszönök nekik. Ma egy más világban élünk itt. Űj utcák nyílnak a régi kertek helyén, a rezidenciák többsége áll még, de nem a régi lakókkal. Az új utcák irodalmi nagyságainkról kap­tak elnevezést. Azokról, akik szinte még életükben klasszi­kusokká váltak. Veres Péter és Szabó Pál, Simon István és Németh László neve él itt to­vább. és így lesz maradandó a gödöllőiek számára. Sétánk alkalmával láthat­juk az új házak, épületek épí­tési, rendezettségi folyamatait. A legújabb építési módok és anyagok sokféleségét, s el­könyvelhetjük magunkban: szombaton és vasárnap is épül az ország, gyarapodnak a' csa­ládok, ha nem is könnyű munkával. Szántai Sándor tekinthető gyönyörű énekről < eddig bizony azt hittük, nép­költés. Milyen kár, hogy a külföldi vendégek nem ért­hették a magyar verset! Bata Jánosáé az idősebb hévíziek közül lépett ezután a pódium­ra. Halottsirató és katonasira­tó énekeket adott elő. A dá­nok megtudhatták, hogy az előbbit a házi ravatal mellett énekelték az asszonyok. Ez a hagyomány olyan gazdag, hogy Lajta János monográ­fiát szentelt a témának. Galgahévízi ötös fogat A galgahévízi ötös fogat né­ven emlegetett csoport 1955- től rendszeresen szerepelt a rádióban. Zsíros néni volt itt is a nótafa. 1967-ben a meg­változott falusi életről éne­keltek tréfálkozva. Ez a dal is elhangzott: Miért nincs ci­rokseprő a szövetkezet bolt­jában? Vegyünk helyette por­szívót? — kérdezték. De hát azzal nem lehet szegény asz- szonyoknak az utcát söpör­niük ... A következő műsorszámmal lopták be igazán magukat a vendéglátók a külföldiek szí­vébe. A legifjabbak, a 3—4. osztályos gyerekek helyi játé­kokat adtak elő, s ehhez nem kellett idegennyelv-tudás. A rádiófelvételt 1987 első felében tűzi műsorára a rádió. Gödöllő, művelődési ház: A hónap műtárgya: Lyukhímzéses fehér váll­kendő, megtekinthető az elő­térben. Kortárs filmklub: Bolwie- ser, nyugatnémet film, 19 óra­kor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás Már csak négy forduló van hátra a bajnokság őszi idé­nyéből. Nagy a versengés a minél kedvezőbb őszi zárásért és ez a mérkőzések légkörén is érezteti hatását. A szövetsé­gi napon a fegyelmi bizottság ez alkalommal egy tucat ügyet tárgyalt. A legrázósabb a Hé- vizgyörk—Erdőkertes találkozó esete. Ez a mérkőzés a 82. percben félbeszakadt. A nézők közül többen berohantak a pályára. A döntés szerint a rendező együttes felelős a tör­téntekért. A rendet nem tud­ták fenntartani a találkozó so­rán, ezért a pályán elért 2-2-es eredményt megsemmisítve 0-0-ás döntetlent könyvelt el a fegyelmi bizottság. A két bajnoki pontot az Erdőkertes kapta. Ezen kívül egy hazai mérkőzést a sportteleptől tíz kilométernél nagyobb távol­ságban kell a györkieknek ját­szaniuk, saját számlára foga­dott szövetségi ellenőrrel. Do- monyt választották. Az isaszegiek Galgahévízen szerepeltek. Az őket elkísérő vezetők sportszerűtlen maga­tartásukkal hátrányba sodor­ták a sportklubot. Három ha­zai mérkőzésükre ugyanis ugyancsak szövetségi ellenőrt kell hívniuk. A forduló rövid krónikája: GSC II.—Veresegyház II. 1-1 (0-0). Vezette: Maszlag, (Födi, Markó). A két öngól egy-egy pontot eredményezett. Valkó—GEAC II. 1-5 Vezette: Németh (Gecse, Nérer). Az egyetemisták ilyen nagy különbségű győzelme is meg­érdemelt. Túra—Vácszentlászló 1-1 (0-0) Vezette: B. Tóth (Sallai, Né­rer). A nagy iramú mérkőzésen kettős kiállítás borzolta fel a A túrái aknak is érdemes lesz a hangszórók mellé ülni, hall­hatják például Maczkó Mária énekét. Archív felvételen ci- terázik Szaszkó József, Tóth L. Mihálynét népi kamaraze­nekar kíséri, Sára Ferenc fu­rulyázik. A bemutatót, melynek dal­lamai, hangulata eljut Nyu- gat-Európába is, a hévízi né­pi együttes Kimuzsikáltatás című játéka zárta, a Jánosi zenekar kíséretével. A művé­szeti vezetők, Hintalan Lász­ló és Bankó László ezután megnyugodhattak. A felvétel sikerült. Ám ezzel csak a hi­vatalos része ért véget az est­nek. A baráti beszélgetés so­rán megismerkedhettünk mi is Dánia dalaival. Megtudtuk, a távoli országban Magyaror­szág baráti köre alakult. Nem idegenek Dán csoport nem először járt Galgahévízen. Ezek a kapcsolatok nagyon haszno­sak, kellemesek. Más nyelven beszélő emberekkel ismerked­ve is egyhamar kiderül, nem vagyunk idegenek egymás számára. Így vélekedett Bar­na János tanácselnök és De­rne György, a népi együttes egyik fáradhatatlan tagja, s ezzel summázhatjuk az es­tet is, melyről tudósítottunk. Balázs Gusztáv történetéről. Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver- segen, időszaki kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóteremt Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. kedélyeket. A Vácszentlászló okosan játszott, ellentámadásai veszélyesek voltak. Domony—Mogyoród 2-0 (1-0) Vezette: Turóczi (Gecse, Vayner). Megérdemelten nyert a jó iramú mérkőzésen a házigaz­da. Galgahévíz—Isaszeg 3-2 (2-1). Vezette: Merkel (Maszlag, Tóth J.). Óriási lendülettel kezdett a hévízi gárda és a 12. percben már 2-0-ra vezetett. Kerepestarcsa—Zsámbok 0-0 Vezette: Tompa, (Fodor, Máthé). Igazságos a döntetlen. Ifjúságiak: Túra—Vácszent­lászló 6-1, Domony—Mogyoród 1-5, Hévizgyörk—Erdőkertes I- 2, Galgahévíz^—Isaszeg 1-3, Kerepestarcsa—Zsámbok 1-4, Serdülők: Erdőkertes—Bag 1-6, Iklad—Kerepestarcsa 3-1, GSC—Dány 7-0, Túra—Kartal 7-1, Veresegyház—Pécel 3-2. A 10. forduló ifjúsági és fel­nőtt mérkőzései 11 és 13 óra­kor kezdődnek. A párosítás: Veresegyház II—Zsámbok, Isa­szeg—Kerepestarcsa, Mogyoród —Galgahévíz, Erdőkertes—Do­mony, GEAC II—Túra, Vác­szentlászló—Hévizgyörk, GSC II— Valkó. A serdülők 9 óra­kor lépnek pályára. A műsor: Pécel—Iklad, Dány—Túra, Bag—Veresegyház, Kartal—Er­dőkertes, Aszód—GSC, Kere­pestarcsa—Isaszeg. Cs. J. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét az Ipari Műszergyár vezetőinek, dolgozói­nak, barátoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik szeretett férjem, Király László elvesztése­kor mély gyászomban részvétü­ket nyilvánították, utolsó útjára elkísérték, sírjára a szeretet, tisztelet virágait elhelyezték. Király Lászlóné és gyermekei. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A nap programja HHnSPORTHÍREK Körzeti labdarúgó-bajnokság Pont nélküli döntetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom