Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1986. OKTOBER 3., PÉNTEK Utasok panaszolták Tisztázni kellene a dolgokat \j Gyömrői bejáró ■ dolgozók szóltak néhány héttel ezelőtt. Elpanaszolták, hogy milyen rosszul szolgálja a helyi autó- buszjárat az ingázók érdekeit — gyakran két érkező vona­tot is megvárnak a buszok, tehát lassítják az utazási se­bességet, miközben a MÁV mindent megtesz annak gyor­sítása érdekében. Nagyon sú­lyos vádakat hoztak föl az egyik helyi járatos buszsofőr ellen, akinek általános maga­tartása munka közben kime­ríti az utasok zaklatásának, olykor megfélemlítésének fo­galmát. Ezek után megkerestem magát a megvádolt gépkocsi- vezetőt, K. Jánost, s elismé­teltem neki az utasok pana­szait. Ö valamennyi ellene fel­hozott vádat tagadta. Vála­szából — mert az nagyon ta­nulságos, és messzebbre mu­tat — idézünk: — Vállalatunknál alapvető követelmény, hogy az utaso­kat csak a táblával jelölt megállóban vehetem fel vagy tehetem le. S mert két tábla között nem állok meg s nem a lakásuk előtt rakom le egyik-másik utasomat, hát ne­hezményezik a „merev” ma­gatartásomat. Ugyanígy a gyömrői Széchenyi utcában sem állok meg a bölcsődénél, mert ott nincs kiépített meg­álló. s nem vagyok hajlandó vállalni a felelősséget az eset­leges balesetért. De a későn jövőknek sem szívesen állok meg, illetve nem várom meg őket a megállóban, ha rend­szeresen az indulás pillanatá­ban érkeznek a megálló köze­lébe. Ha pedig valaki sétál a járdán, érthetően képtelen va­gyok eldönteni, hogy fel akar-e szállni a buszra, ha nem int felemelt karral. Ami pedig azt illeti, hogy előszere­tettel rakom le az utasokat esős időben a pocsolyákba, hát arról nem tehetek, hogy Gyomron nincs minden meg­álló kiépítve. Jó magam egyébként mindent elkövetnék azért, hogy a portám elől el­takarítsam a pocsolyát, ha egyszer ott van a ki nem épí­tett megálló. Azt a .vádat pedig kategori­kusan tägadta K. János, hogy verekedett volna az utasokkal. Ennek lehetetlenségét azzal is magyarázta, hogy ha valóban bántalmazott volna valakit, az biztos, hogy megkereste volna panaszával az illetékes ható­ságokat. (Arra talán nem is gondolt, hogy az emberek mennyire nem szeretnek rend­őrségre, bíróságra járni.) Ezután a Volánbusz mono- ri üzemigazgatóságán tolmá­csoltuk a gyömrői utasok pa­naszait — Deli Kálmán mű­szaki osztályvezető nem kis meglepetésére. Deli Kálmán bár kétkedve fogadta, hallgat­ta a vádakat, megígérte, hogy nagyon alapos vizsgálatot in­dít a feltételezhetően vétkes buszvezető ellen, de annak eredményétől függetlenül pá­lyaalkalmassági vizsgálatra utalják dolgozójukat. Annyi­ra alapos lesz a vizsgálat, hogy még titkos ellenőrt is kérnek a vállalat központjá­ból, s a gépkocsivezető jegy­forgalmát is ellenőrzik. Akkor, azon a beszélgetésen szó volt arról is, hogy a pa­naszosokat szembesítik K. Já­nossal. Á szembesítésre ön­ * 11 ként és készségesen vállalko­zók név- és címjegyzékét meg­kapta írásban a monori üzemigazgatóság. Azonban a szembesítés nem sikerült — egy alapvetően téves elképze­lés miatt. Az üzemigazgatóság vezetői nem vállalták az ügy­ben közvetlenül érintett uta­sok személyes megkeresését. Viszont legutóbbi beszélgeté­sünk alkalmával Tusák Már­ton főnökségvezető megígérte, hogy fölveszi a kapcsolatot a Gyömrői Tanács vezetőivel s egy közösen szervezett fóru­mon próbálják egyeztetni a Volánbusz és az általuk szál­lított utasok érdekeit. Aszódi László Antal Megjegyzésünk: Mi is „ér­leltük” a témát, vártunk a közléssel, hátha a dolgok az említett módon — egy társa­dalmi fórum keretében — tisztázódnak. S vártuk az erről szóló értesítést. Mivel az nem érkezett még, a Gyömrői Ta­nácsnál érdeklődtünk. Ott mondták el, hogy a Volánbusz vezetői valóban megkeresték őket, de a fórum megtartásá­nak időpontjában még nem állapodtak meg. A magunk részéről azért sürgetjük a pár­beszédet, mert a seb, ha nem kezelik, csak tovább fertőződ­het. A meghívást — ha ka­punk — tisztelettel elfogad­juk. Ugyelethhb Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron, Ecscren és Maglódon: központi ügye­let (Gyömrő, Steinmetz kapi­tány u. 63., telefon: 70.), Mo- noron, Monori-erdőn, Csévha- raszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron a rendelőintézetben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (PilrS, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Üriban és Mondén: A hét vége sportműsora SZOMBAT Kézilabda, megyei férfi II. osztály: Vecsés—Túra, Vecsés 16.30 óra, ifimérkőzés: 15.30. VASÁRNAP Kézilabda, megyei férfi L osztály: Gyömrő—Csepel Au­tó, Gyömrő, 10 óra, ifi: 9 óra. (A hazai csapatnak minden­féleképp be kell gypjtenie a két pontot, ha dobogós helye­zését biztosítani akarja.) Megyei női II. osztály: Ve­csés—Verőcemaros, Vecsés, 10 óra, ifi: 9 óra. Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Pilis—Gödöllői EAC, Pi­lis, 14 óra. (Ügy tűnik, a pi­lisi együttes megkapaszkodik a táblázat középső harmadá­ban. A csapat helyzetének stabilitása érdekében a mai mérkőzés mindkét pontját be illenék gyűjteni. A hazai pá­lya mindenesetre , a pilisiek esélyeit növeli.) Megyei II. osztály, Déli cso­port: Gyömrő—Tápiószecső. Gyömrő, 14 óra. (Jól szerepel a gyömrői gárda eddig a baj­nokságban, ennek értékét a Hernádon elért győzelem nö­veli. Ha a csapat küzdőszelle­mével ma sem lesz baj, reá­lis az esély az újabb győze­lemre.) Sülysáp—Bugyi KSK, Süly­sáp, 14 óra. (Egy hete Nagy­kőrösön egy pontra rászolgált volna a sülysápi csapat, még­is vereséget szenvedtek. A mai találkozón a jó képességű Bugyi ellen nagyobb összpon­tosítás szükséges az adódó helyzetek kihasználásánál, s ha ez sikerül, a vendégcsapat legyőzhető.) Kakucs—Manor, Kakucs, 14 óra. (A monoriak „alapképle­te” roppant egyszerű. Saját pályán győzelem, idegenben vereség. Reméljük, ez a soro­zat megszakad, s ha ez pont Kakucson sikerülne, nagy lé­pést tehetnének az élbolyba való ''felzárkózáshoz.) Nagykáta—Üllő, Nagykáta, 14 óra. (Nem várt vereséget szenvedett az Üllő egy hete otthonában. A jó középcsapat­nak számító Nagykáta ellen tudatosan alkalmazott kontra­játék eredményes lehet.) Körzeti ' bajnokság: Dán- szentmiklós—Törtei, Dán­szentmiklós, 14 óra, vezeti: P. Szabó (Csák), Vecsés—Albert- irsa, Vecsés, 14 óra, Bódi (Hö- römpő János), Ecser—Cegléd - bercel. Ecser, 14 óra, Gavló (Mátyás). Abony—Tápiószőlős, Abony, 14 óra, Müller (Eper­jesi), Nyáregyháza—Csévha­raszt. Nyáregyháza, 14 óra. Sáros! (Dér), Péteri—Mende, Péteri, 14 óra, Mizsei (Szalai), Újszilvás—Maglód, Üjszilvás, 11 óra, Konrád (Papp), Mono- ri-erdő—Úri, Monor, 14 óra, Zsuzsandor (Szuda). i Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban 12 óra­kor kezdődnek. Serdülőbajnokság, monori körzet: Moflry II.—Vecs'és I.. Üllő—Monoé 5 I., Vecsés II.— Pilis, Csévkjáraszt—Nyáregy­háza. Gyömrői körzet: Sülysáp— Űri, Péteri—Ecser, Gyömrő— Maglód. A serdülőmérkőzések 9 órakor kezdődnek. K. J. központi ügyelet (Sülysáp, Lo­sonci u. 1., telefon: Sülysáp 20.), Üllőn: dr. Végh Sándor. Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Baj- csy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a Fő téri, Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi »ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rende­lőben, a vecsési és üllői be­tegeket 8-tól 13 óráig a vecsé­si szakrendelő fogászatán lát­ják el. Egyéb időpontban, te­hát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Po- povics László, Sülysáp, Kos­suth u. 206. Beteg állatok bejelentése: Monoron a Fő téri gyógyszer- tárban, szombaton reggel 8- töl 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Mostanában édeskés vaní­liaillat szállong Cégléden a Szőlő utcában. Áz édesszájú- aknak nem kell sokáig sóvá­rogniuk, nyugodtan rábízhat­ják maguk,at a szimatukra, mert a Beloiannisz utca saj­kán álló valamikori tejüzem szépen felújított, átalakított épületében fellelhetik az illat­felhő forrását. A közelmúlt­ban ott kapott szállást a cuk­rászipar megannyi mestere, s közvetlenül az üzem szomszéd­ságában falra került a cég­tábla: Marcipán cukrászda. Annak a hűtő vitrinében kínál- gatja, kelleti mpgát a sokféle gusztusos portéka. A történet azonban nem itt kezdődik, hanem négy és fél évvel korábban, midőn be kel. lett zárni a Köztársaság utcai cukrász termelőüzemet. Az öreg fiázat — a nagyszabású építkezések miatt — lebontás­ra ítélték, s az új felépítésé­nek ígéretével küldték Monor- ra dolgozni a cukrászokat. Ké­tes elégtétel, hogy most fordul a kocka és a monori műhelyt csukták be. Finomat cs szépet A Pest Megyei Vendéglátó- ipari Vállalat ceglédi területi igazgatóságához tartozó cuk­rászműhely a nyári megnyitás óta vagy harminc szakmun­kást és tizenöt tanulót foglal­koztat. De ez még nem a tel­jes létszám, hiszen itt van a környékbeli egyetlen oktatási Jzabinet, ahol — csoportokra osztva — a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskola ösiszesen, vagy ötven cukrászjelöltet oktat. A jelenlegi kisebb üzemben ugyanakkora területet kell el­látniuk, mint az egykori mo­nori üzemnek. Ennek érdeké­ben még az éjszakai órákban lis fény szűrődik ki az abla­kok mögül. Nem aluszik a habverő, a gyúrógép, a többi segédeszköz, A háromemele­tes sütőben lila lángnyelvek hevítik a tésztákat a kellő hő­fokra, és sorra vehetik ki a nagy tepsik tartalmát. Van, amit krémmel kennek, formál­nak, szeletelnek, majd a fél­készáruk hűtőjébe dugjak, s csak szállítás előtt kapják meg az utolsó kenetet, amitől szépen csillog, díszes lesz a tetejük. Nagyon igyekeznek finomat és szé.p kivitelűt alkotni, hogy kapós legyen minden darab a linzerkarikától a rigójancsi- ig, az emeletes tortáig. Raj­tuk nem fog múlni, hogy a cukrászdákból az utolsó da­rabig elfogyjon a portéka nap mint nap. Mielőtt hozzáláttak a rend­szeres sütkérezéshez, próba- gyártással kóstolgatták a gé­peket. a kemencéket és a hűtő­kamrákat. Mindent meg kel­lett ismerni .töviről hegyire, hogy amikor beindul az üzem, ne legyen fennakadás. Kiala­kították a terméklistát, vala­mennyi nyalánkságra elkészí­tették a költségvetést. (Egy ki­csit még olcsóbbak is lettek az eddigi áraknál.) Naponta legalább negyven­féle édességét ( készítenek. Most mutatják bé a kínálatot az üzleteknek. Eltökélt szán­Válogatják, osztályozzák A monori Kossuth Termelőszövetkezetben ezen az őszön 140 hektáron termett burgonya. A felszedett gumókat tárolás előtt válogatják és osztályozzák. A beérkező szállítmányok a te­herautók vagy traktorok platójáról először mindig az ASCO válogatógépbe kerülnek. (Hancsovszki János felvétele) deklik, hogy nem állnak meg ennél, hanem folyamatosan változtatják,' kiegészítik a vái lasztékot. A bevált és kapós készítmények mellett újab­bakkal ismertetik meg a kö­zönséget. Azt szeretnék elér­ni. ha az üzletek mindenből rendelnének és érdeklődéssel fogadnák az újdonságaikat. Ennek annál inkább örülné­nek, mert'a vásárlókba presz- szóbeli. vendégek, leginkább csak a dobostortái, az is­lert, a bambitortát keresik, holott hasonló áron számos más, semmivel sem rosszabb árut szeretnének kínálni. Bezárják Ebben a takaros miniüzem- bén minden a helyén van. Raktárak sora nyílik a pádi­mentumától a mennyezetéig kicsempézett folyosóról. Ka­kaó, mazsola, lekvár, dió, cső-, kóládé, margarin, liszt, cukor és más alapanyag sorakozik szigorúan szakosított rend­ben. A félkész és a készáru hűtőjében az ínycsiklandó édességek garmadája várja a szállítást. i Hajnalban az expediáló ki­járaton hordják ki az autók­hoz a telerakott bádogdobozo­kat. Ügy bánnak velük, akár a hímes tojással. Vigyáznak Izgatottan olvastuk ceglédi kollégánk fenti írását. Nem ezért, mert annyira szeretjük a cukrászsüteményt — bár szeretjük —, hanem azért, mert mostanában Monoron a helyi cukrászati termelőüzem­ről beszélgetve korántsem a vaníliaillatú finomságok ke­rülnek szóba. Először az egyik (központi vendéglátóegységben mond­ták, hogy mostanában ne ke­ressünk csak úgy. akármikor süteményt, mert ezentúl Ceg­lédről kapják,' bizonyos meg­határozott napokon. Azután az egyik népszerű vegyesbolt vezetője kérte segítségünket: megrendeli a születésnapi tor­tákat, és roppant kellemetlen helyzetbe kerül vevői előtt, amikor kiderül, hogy torta nincs, mert bár a megrende­lést elfogadja a ceglédi üzem, később mégsem szállítja. A megnövekedett terület igé­nyeivel érezhetően igen nehe­zen birkózik. S hogy miért növekedett meg a terület? Mert a monori üzemet körülbelül négy hó- 1napra bezárták, tatarozás miatt. Így tudták ezt a mono­ra, hogy frissen, gyorsan és épségben célhoz érjen minden küldemény. Az újdonságok hatására, fogadtatására külö­nösen kíváncsiak. Szeretnék tudni, beigazolódik-e. az a né­zet, arriely szerint minden új­ra harapnak az emberek. Az új létesítmény feletti örömünkben már-már nyom­dába adtuk cikkünket, ami­kor Monorról olyan hírek ju­tottak el hozzánk, hogy az ot­tani cukrász termelőüzemet végleg bezárják. Ezzel kap­csolatban Csányi Istvántól, a Pest "Megyei Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazga­tójától kaptunk tájékoztatást. Szavai megerősítették a hí­reszteléseket. Mint a direktor elmondta, gazdaságossági szá­mításokra alapozva, döntöttek így. Az még függőben van, hogy milyen célra használják a jövőben a monori üzem­épületét. Csányi István tájé­koztatása szerint, a monorinál kisebb ceglédi üzem. három műszakos termeléssel el tudja látni megrendelői teljes körét. A gyakorlat cáfol Félő, hogy a gyakorlat rá­cától a vérmes reményekre, s ahová nem jut édesség, ott nagy lesz a keserűség, Tamasi Tamás ri termelőüzem dolgozói is, akik közül néhányon vállal­ták a Ceglédre ingázást, néhá­nyon azonban — elsősorban családanyákról van szó — várták, hogy újra helyben dolgozhassanak. Akik ugyanis nem vállalták a Ceglédre utazást, kollégái­kat várták a vonatnál: mit tudnak, mi lesz az üzemmel? Nem akadt vezető, aki össze­hívta és' tájékoztatta volna őket, kósza hírekből találgat­ták: tényleg megszűnik a cukrászati termelőrészleg? És tényleg sürpalackozó lesz? De vajon miért? Hiszen mindig annyi volt a megrendelésük, hogy alig győzték teljesíte­ni... A Ceglédi Hírlapban meg­jelent, s a most nálunk is kö­zölt írásból kiderül: a mono­ri üzemből már nem kerül ki több sütemény. Erről azonban nem tudtak sem a helyi poli­tikai, sem a tanácsi vezetők. Kell-e mondanunk, hogy leg­elsősorban nem a süteményt sajnáljuk?! A történtekre épp ezért rész­letezőbben visszatérünk. K. Zs. Az utcaseprő boldogsága TJevallom, az ördög itt vi- •*-* gyorog a toliam hegyén. Azt lesi, hogy fogom kikerül­ni a párhuzamot: Mert hogy délelőtt udvariasan bekopo­gott a szerkesztőségbe Tóth Béla, a monori ÉKÜ köztisz­tasági alkalmazottja, s igen emelkedett hangulatú, mond­hatni lírai beszélgetést foly­tattunk az utcaseprésről s vendégem lediktálta — ne­hogy később esetleg kételked­jem ennek elhangzásában —, hogy az ö egyéni, kompetens véleménye szerint, az utcák, terek takarítása nem társa­dalmi lecsúszás, hanem emel­kedés a szabadságba. Délután meg a tanácsülés tárgyalta és hagyta jóvá az új köztisztasági rendeletet. Ami ott a közterületek tisztaságá­ról elhangzott, nekem olybá tűnt, mintha nem lenne szó e szabadságba emelkedésről. De én ezt a párhuzamot csak azért is el fogom kerülni. És mert Tóth Béla igen szépen megkért, hogy írjak róla, én pedig megígértem, hát marad­iunk .ennél a beszélgetésnél. — Mitől lehet szeretni az •utcaseprést? — Az ember szabad levegőn van, ez már önmagában ko­moly érv e tevékenység mel­lett. Hosszabb ideig betegál­lományban voltam, de azt hi­szem, most már észrevehető, hogy visszatértem. — Valóban. Tiszta a Forrás Áruház környéke. Nem kelle­metlen, munka közben azzal a ténnyel találkoznia, hogy a kis büfé előtti beszögellést változatlanul illemhelynek használják? — Ő, nem. Az ember bizo­nyos dolgokra ne legyen érzé­keny. Nekem az a dolgom, hogy ott is rendet tartsak s én ezt is megteszem. — Tehát szereti a munká­ját. S azt kívánja, hogy a köz­pont tisztaságát több alkalom­mal is elmarasztaló írások nyomán most azt is írjuk meg, hogy akad azért, aki lelkiis­meretesen végzi a rábízotta- kat. — Igen. Írtam is egyszer erről egy verset... érzelmes hangulatban... Egyébként a realitások embere vagyok. A verset meghallgattam. Egy másikat is. S az ördögöt ezennel száműzöm a toliam hegyéről. Mert ha az eddigiek gúnynak tűnnek, az merő té­vedés. Tudniillik, biztos va­gyok benne, hogy ha Tóth Bé­la végighallgatta volna a köz- tisztaságról szóló tanácsrende­let vitáját, mostanában már nem írna verseket. Ellenben ha egyszer egy valóban szép, virágos, illegális illemhelyek­től mentes községközpontban kellene a tisztaságról gondos­kodnia, minden bizonnyal bol­dogabb lenne, mint ahogy ál­lítja. Mi meg vele örülhet­nénk. I~lát nem lenne jobb vala- mennyiünknek? Koblcncz Zsuzsa XSSN (1J3-2631 (Monori Hírlap) iost fordult a kocka Édesség helyett nagy keserűség lem akadt vezető Egyetlen szó nélkül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom