Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

Teliiöltik, kiürítik Nincs, ami el ne fogyna ggg r Bócsai József almásládái előtt sort állnak a vevők. (Varga Irén felvétele) Tavaly is erősen megkopott ®z Arany János Termelőszö­vetkezet Eszperantó utcai ideiglenes almaboltjának kü­szöbe — két hónap alatt 40 tonna gyümölcsöt cipeltek ha­za a szorgalmas háziasszo­nyok. A mostani vásár for­galmát látva meg azt hihet­nénk, valamiféle „almaláz” ütötte fel a fejét nálunk. Mindössze három hét telt el a nyitás óta, de immár 30 ton­na almát nyeltek el a terme­tes szatyrok, kosarak. Bócsai József, az áruda ve­zetője, nem tud annyit rendel­ni a Ludas-dűlői hűtőházból, ami el ne fogyna. Még a de­rék szállítókon is kifogtak a vevők. A minap is elégedetten hagyták oda a dugig tömött boltot, mondván, néhány na­pig nyugtuk lesz, ám legna­gyobb megrökönyödésükre, másnapra majdnem kiürült a helyiség. Eleinte kevéske goldent is lehetett kapni, mostanában már csak starking és jonatán kínálja magát az öblös reke­szekben. Szó se róla, szép por­téka, de a nagy forgalom mégis inkább az olcsó árak­nak köszönhető. A nyolcforin­tos első osztályú gyümölcs még hagyján, de a másodosz­tályú gyanánt öt forintért mért alma is olyan minőségű, hogy másutt szemrebbenés nélkül elkérnék érte a duplá­ját vagy annál is többet. Szerencsére a ludasi homok az idén is nevelt annyi almát, hogy még novemberre is jut belőle, télen senki nem lesz szűkében az illatos, vitamin­dús gyümölcsöknek. S mit mondanak a vevők? Nos, a lá­tottak után fölöslegesnek tar­tottuk puhatolózni, annyit vi­szont kérdés nélkül is megje­gyeztek: jövőre is szívesen vennének részt ilyen kedve­ző almaakcióban. —ay Forgalmas vásár vasárnap A Dömötör-napi nagykőrö­si országos vásárt vasárnap tartották meg. Igazi nagy vá­sár volt, az idő is kedvezett, borongott az ég. de .ngm lett eső belőle. Mind az állat-, mind a gyalogvásáron a fél ország képviselve volt. Az állatvásár­ra a Tiszántúlról, a Dunán­túlról, s mindenfelől hoztak jószágokat. Budapestről és szá­mos vidéki helyről jöttek az iparosok és kereskedők téli ruhafélékkel, bútorokkal, ipar­cikkekkel, s minden egyéb­bel. A nagy állatvásárra való tekintettel sok szíjgyártó­mester is eljött. Az állatvásáron, mint min­dig, sok volt a malac. Főleg a választási malacnak, kissé esett az ára. Hathetes mala­cot már 600 forintért adtak, 7- 8 hetes jószágnak 1000— 1100 forint volt áz ára. Fél­éves süldő ára 1500—2000 fo­rint között mozgott. Anya- sertést csak pár darabot árul­tak, a vemhes jószágot 8— 9 ezer forintra tartották. A hízottsertés-árak folyama­tos rendezése és a táptakar­mánygyártás javulása foly­tán, ismét emelkedett a ter­melők sertéshizlalási kedve. A szarvasmarhavásár elég nagy, de lanyha volt. 30 ezer forintos tehenet nemigen árultak, a 22—28 ezer forin­tosat is kevesen vették. Egy 30 ezer forintos tehénnél ga­rantálták a napi 25 liter te­jet. Borjúkat a vállalat nem vásárolt, a gyenge bikaborjú­kért 60 forintos árat fizet­tek. öt hónapos bikaborjúkat átaljában ezer forintos áron vásároltak. A lóvásáron a télre sok lo­vat el akartak adni, de ke­vés kelt el. Voltak príma fuvaroslovak, egyet 80 ezer forintra tartottak, idősebb kocsi ló ára 20—30 ezer körül járt, éves csikót 15—20 ezer forintért adtak. Gumis táblás­kocsit 6000 forintért árultak. Birka kevés volt a vásáron. Az éves jószágokért 1800— 2500 forintot kértek, Egy négy hónapos kis szamarat is árul­tak, 6000 forintért kínálták. A divatba jött tacskó kölyök­kutyákat is árultak a vásáron. Egy fiatalasszony 500 forin­tért adta el darabját. Most is sokan voltak, s jó vásárt csináltak a vendéglátósok és italmérők, akik sorában ki­emelkedtek a nagykőrösiek. A vásárlátogatók dicséret­tel szóltak arról, hogy a gyalogvásár beosztását újra rendezték, kisebb területre szabályos utakkal összponto­sították, s ezáltal könnyebbé tették az eligazodást. Kopa László Jogi tanácsadás Október 29-én, szerdán dél­után 4 órakor, a Hazafias Népfront Dalmady Győző ut­ca 5. szám alatti irodájában ingyenes jogi tanácsadást tar­tanak. Mozi A nagyteremben: Lenni vagy nem lenni. Színes, amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Azon a tavaszon nem sütött a nap. Színes lengyel film, fél 6-íkor. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1986. OKTOBER 28., KEDD Illúziók és realitások A reform feltételei, akadályai ^ Az MTESZ székházában dr. >J Módra László tartott előadást. X cikkünk ennek alapján ké- s szült. A ma negyvenéves, vagy korban ahhoz közelálló gene­ráció emlékezetében többé- kevésbé tisztán él az 1968-as esztendőhöz fűződő reform, amely akkor az új gazdasági mechanizmus Címszó alatt ke­rült a köztudatba. Nagyfon­tosságúnak, mondhatni törté­nelmi jelentőségűnek számí­tott a magyar társadalomnak az a lépése, hogy felismervén viszonylagos elmaradottságunk okait, jobbára az egészséges gazdasági folyamatok sodrába állítva próbálta átformálni a termelés, az egész népgazda­ság arculatát. Nagy jövőt ígért ez a re­form, lázba, intenzív mozgásba, hozta a gazdaságot, de ma már tudjuk, hogy hozzá fűző­dő céljaink, elképzeléseink mégis jórészt illúzióknak bi­zonyultak. Először is, mert ko­rántsem volt ez a folyamat olyan gyors, mint azt eleinte sokan hitték. Figyelmen kívül hagyták a reformnak azt a törvényszerűségét, hogy elemei szisztematikuson, apródonként képesek beépülni a gazdaság­ba, ugyanakkor a társadalmi struktúrák — politika, kul­túra, jog — olykor merőben ellentétes mozgás következté­ben semlegesítették a valóban pozitív reformtörekvések . ér­vényesülését. Rendkívül leszűkített értel­mezése ez az elmúlt közel húsz esztendő során végbe­ment reformfolyamatoknak, pontosabban azok sikertelen­ségének. ám fellelhető benne mindama tanulság, amely gaz­dasági életünk átalakításához, fellendítéséhez nélkülözhetet­len tudnivalókká kristályo­sodtak. Mik tehát a reform le­hetőségei és korlátái? Ez volt a címe annak az épületes an- kétnak is. melyet a^ minap az MTESZ székházéban Hr. Mód­ra László vitaindító előadása foglalt keretbe. A téma avatott gazdája az alapkutatások oldaláról, a szo­ciológus szemüvegén át vizs­gálta a reformot, szétválasztva a realitásokat és az illúziókat. Fentebb már céloztunk a tár­sadalmi struktúrák felülről le­felé . ható befolyásának káros következményeire, ám mindez nemcsak az utóbbi egy-két év­tizedre jellemző, voltaképpen a felszabadulásunk óta eltelt idő alatt mindvégig kísértet­tek. Nálunk konkrétan a politi­kai intézményrendszer befo­lyása nyomta rá leginkább a . bélyegét a társadalmi-gazda­sági folyamatokra, emellett a többi társadalmi struktúra felülről lefelé épülése, mozgá­sa tovább nehezítette a kibon­takozást. Kevés esélyük ma­radt a korhoz illő struktúrák kialakulásának, ami pedig végeredményben a reform alapvető célja lett volna. Leszűrhető tehát a tanulság, hogy a gazdasági reformot so­ha nem szabad pusztán a gazdaságra leszűkítve értel­meznünk, még kevésbé a me­chanizmusokra, hanem a tár­sadalom egyes szerkezeteinek hozzá való igazításáról van szó. Persze nagy hiba lenne, 'ha eltagadnánk reformtörekvé­seink eredményeit, mert tör­téntek előbbrelépések. s kezd­tek kialakulni az új társadal­mi struktúrák csírái. Ám fel­tűnő az a lassúság, ahogy mindez végbement. Ha átte­kintjük a magyar társadalom utóbbi néhány évszázadát, lát­ni fogjuk, hogy a történelmi­leg kialakult torz szerkezetek még ma is léteznek, pedig adódtak ragyogó történelmi lehetőségek, amikor ezeket fel lehetett volna számolni. Hogy nem egészen sikerült, ebben szerepet játszott a kö­zép-európai térségben élőkre jellemző sajátos „genetikai kód” is, de főként a már szin­te megkövült, s a fejlődés gát­ját képező sajátos érdekeltségi rendszer, amely a népgazdaság tápláló emlőit félti a reform­tól, ha az megpróbálja ver­senyre hívni a gazdaságot. A világtermelésben, a világpia­Rozi néni és a számtan A mikor Rozi néni fel­csapott gondnoknak, nem is sejtette, milyen kí­nos terhet vesz a nyakába. Á, nem a parkettaviksze- lés, ablakmosás bizonyult nehéznek, ezzel hatvan­éves kora ellenére is volt mersze szembenézni, ha­nem a matematika. Mert azt viszont már nem tud­ta, hogy a minden áldott reggeli bevásárlás a gond­noki teendők szerves ré­szét alkotja, az új helyen ősi szokás szerint a ren­geteg uzsonnát mindig a gondnoknak kell előterem­tenie az üzem s az iroda dolgozói számára. Már az első nap a meg­rendelések felvételével kez­dődött. Csak úgy záporoz­tak a kívánságok, ahány ember, annyiféle eledelre támadt étvágyuk. Az még hagyján, hogy tele lett az irkalap, fáig kopott a ce­ruza hegye, s a vesszőko­sárnak társat kellett ke­resni, Rozi néni hátán az egyre szaporodó halomnvi aprópénz láttán futott vé­gig többször is a hideg. Tizenöt deka szalámi a jobbikból, az annyi mint... huszonkét kifli pedig ... no hogy is van csak?... Százasból akkor visszajár... Eh, megkavarodtam, szá­moljunk újra — verejtéke­zett Rozi néni, s valóság­gal kifáradt, mire az utol­só tétel árát is fillérre ki­kalkulálta. Hetekig szenvedett regge­lente, és hiába mondogat­ták a többiek, ne féljen, nem csapják be, Rozi né­ni ragaszkodott elvéhez: mindenről személyesen kell meggyőződni. De ha így megy tovább, megsokallják a nyűglődést, talán még be­osztásától is eltiltják. Bán­totta, s főleg szégyellte nagyon, hogy ilyen gyatra számolókészséggel verte meg a sors. Többen már azt is tudni vélték, a fő­nök ügyes kis számológép­pel készül meglepni a gond­nokot születésnapjára. Igaz volt-e a híresztelés vagy sem, a lényeg, hogy a min­dentudó masinára nem lett. szükség. Egy reggel Rozi nénit mintha kicserélték volna. Legnagyobb csodálkozás­ra kapásból vágta a fize­tendő összegeket, mind­egy volt, miből és mennyi kell. Sokáig nem derült fény a hirtelen változás okára, csak az tűnt fel, hogy az éles szemű asz- szony minden egyes összeg kimondása előtt nagyot bó­lint az asztal alá. Ugyan miért? Senki sem tudta, ő meg nem árulta el féltve őrzött titkát. A nátha lett a veszte. Hatalmas tüsszentés készült kitörni belőle, sebesen ka­pott a zsebkendő után, má­sik kezével pedig a térde felé. De már késő volt, a számoktól hemzsegő fehér kartonlap elrepült, s a sza­lámi, kifli, kenyér, kol­bász feliratokat viselő szor- . zótáblázatok csúffá tették Rozi néni fejszámoló tudo­mányát. Majd elsüllyedt szégyenében, pedig egy epés megjegyzés nem sok, annyi sem hangzott el méltán csodálkozó munka­társai szájából. Lehet, hogy éppen e finom tapintattal magyarázható, hogy azóta nem dugdossa. inkább büszkén használja „talál­mányát”. amin három dél­után dolgozott; s bölcsen kijelenti, ha ráterelődik a SZÓ: — Tudja, lelkem, amihez nincs elég tehetsége az em­bernek, azért van az esze, hogy kitalálja a módját, miként segíthet magán. My. J. con óriási változások mentek végbe az utóbbi néhány év­tized alatt, mégis, ebből alig- alig éreztünk valamit. A külső kényszerítő eszközök mind­máig alig érvényesültek ná­lunk, mert a különböző kül­gazdasági manőverek egy idő­re elhárították a gondokat, el­lensúlyozták a kihívásokat, to­vább konzerválva az elavult struktúrákat. Egy rendkívül bonyolult és idejét múlta gazdasági felté­telrendszert kell lebontani, s fokozatosan újat építeni ah­hoz, hogy a szó igazi értelmé­ben reformfolyamatokról be­szélhessünk, s minden bizony­nyal a jövedelmek újraelosz­tásának mechanizmusa, iránya is korrigálásra szorul, hogy egészséges versenyszellemű, a világ kihívásaival szembenéz­ni képes szocialista gazdaság formálhassa az ország jövőbe­ni arculatát. Miklay Jenő ^kedvezménnyel Juhállomány­fejlesztés A juhtenyésztés fejlesztése érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a me­zőgazdasági nagyüzemek ré­szére akciót hirdetett az .anya­juhállomány gyarapítására, ér­tékének, minőségének javítá­sára, és ezen keresztül a vá- gójuh-, gyapjú- és juh tejter­melés növelésére. Az akció keretében a te- nyészjerke-vásárlás, illetve a saját nevelésű jerke tenyész­tésbe állítása miatt bekövet­kezett tartás készletnöveke­déshez a mezőgazdasági nagy­üzemek a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiók­jától forgóalap-megelőlegezési hitelt igényelhetnek. A hitelt négy év alatt kell visszafizet­ni úgy, hogy a törlesztés ál­talában a hitel igénybevéte­lét követő évben kezdődik. A juhállomány fejlesztésével összefüggő tartós készletnöve­kedés időpontjában a mező- gazdasági nagyüzem jövede­lemadó-kedvezményben része­sül. Az akció keretében igénybe vett hitelek után a mezőgaz­dasági nagyüzemet — a kése­delmi kamat kivételével — kamat nem terheli, mivel azt a kamatelszámolás során, az üzem igénylése nélkül, inter­venciós alapból térítik meg. Nők akadémiája Liszt Ferenc születésének 175. évfordulójáról tart elő­adást Hartyányi Mária, októ­ber 29-én, az Arany János Művelődési Központban, este 6 órai kezdettel. Az esemény­re a most induló nők akadé­miája előadássorozat első elő­adásaként kerül sor. Sporthírek Pontvesztés hazai pályán Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Nagykáta 2-2 (1-2) Kinizsi: Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Saliai — Ko­vács Z., Porhanda (Szabó B., 75. p.) — Vigh — Benkó, Ma­ri, Toricäka (Gcnda, 55. p.). Mindkét csapat részéről friss, lendületes játékkal kezdődött a mérkőzés. A 2. percben Ma­ri óriási helyzetben a kapu mellé lőtt. Eredménytelen ha­zai szögietek következtek. A 13. percöen Farkas J. remekül elhúzott a jobb szélen, beadá­sát tisztázták a kátai védők. A körösi kapu előtt Szabó L. hárított jó fejessel. A 16. perc­ben parázs jelenet volt a ká­tai kapu előtt, de a gólszerzés nem sikerült.. A 18. percben gyo.s, korszerű támadás futott a pályán: Farkas J. beadását Benkó Marihoz továbbította, aki biztosan lőtt a hálóba. 1-0. Két perc múlva Farkas J. jó beadását Kovács Z. ka­pu fölé lőtte. A vendégek el­lentámadásainál Szabó L. há­rított több ízben is. A 28. perc­ben jó hazai támadás végén Toricska lövését a kapus szög­letre hárította. A 30. percben kátai szabadrúgás után, csak­nem a teljes hazai csapat a kapu előterében volt, ennek ellenére a vendégek csatára az ötösről a kapuba tudott fejel­ni. 1-1. Porhanda jó szabad­rúgása elsuhant a léc felett. A 39. percben kátai támadásnál egy jól eltalált lapos lövés a körösi kapu sarkában kötött ki. 1-2. A 44. percben Farkas J. jó lövése a kapufáról pat­tant ki. A második félidőt lendüle­tes támadásokkal kezdte a ha­zai csapat, a fölény csak szög­letekben nyilvánult meg. me­lyeket vagy a kátai kapus há­rított vagy a védők fejeltek ki. A 63. percben Porhanda pontos szabadrúgásáról lema­radtak a csatárok. A 67. perc­ben kezezés miatt megítélt ti­zenegyest Mari biztosan érté­kesítette. 2-2. A veszélyes ká­tai támadásoknál Szabó L„ majd Saliai hárított jól. A jól védekező vendégek ellen nem tudott gólhelyzetet teremteni a hazai csapat. Zátonyi László edző vélemé­nye: hullámzó játékban nem tudott ötletes támadójátékot produkálni a Kinizsi. Vélemé­nyünk szerint — az előzetes figyelmeztetés ellenére — mintha kissé elbizonytalano­dottan lépett volna pá­lyára a hazai csapat, a veze­tés után a játék visszaesett, és a szokásos, elkerülhető kapott gólokkal átengedte a vezetést az ellenfélnek és győzelem he­lyett az egyik pontot csak né­mi szerencsével mentették meg. Ilyen szoros mezőnyben, ahol az első helyezett és az utolsó helyezett között csak 5 pont különbség van, és ilyen kiegyenlített erőviszonyok mel­lett, aihol még az első helyezett is kieshet és az utolsóból is lehet bajnok, hazai pályán nem szabad pontot veszíteni. Ezt Idegenből pótolni kell. Szabó L. a mezőny legjobbja volt. Mari, Benkó és Farkas J. játszott jól. Dörnyei Tibor játékvezető precízen, jól ve­zette a sportszerű mérkőzést. Szerdán Cegléden lesz edző- mérkpzés. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi— Nagykátai ifi 1-0 (0-0) Kinizsi ifi: Hagymási — Baila. Kecskés, Czinkus, Sípos — Eszes (Kiss), Bertalan (Kur- gyis), Hegedűs (Szabó) — Pa­rázs (Szűcs), Onhausz, Kiszel. Szoros küzdelemben a több helyzetet teremtő hazai csapat nehezen, de megérdemelten nyert. Góllövő Szabó. Jók: Kecskés, Parázs, Kiszel. Abonyi serdülők—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi serd. 5-1 (2-1) Kinizsi serd.: Holló — Ju­hász L„ Aszódi F., Csikós, Karsai — Tóth, Dér, Oláh — Forgács (Juhász B.), Pelrik, Balogh, (Zsiga). Abonyban a nagyobb fiziku­mú hazaiakkal szemben bá­tortalanul, megilletődötten játszott a körösi csapat, és fő­leg védelmi hibák miatt vesz­tett ilyen irányban. Góliövő: Petrik. Jók: Aszódi F., Tóth, Dér. P. S. KEDDEN Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 16.30: Nk. Mészáros TSz SK B—Kecskeméti TE B és Nk. Mészáros TSz SK ifi— Kecsckeméti TE ifi. megyei csapatbajnoki mérkőzés. Figyelem! Nő! fodrászat nyílt a Ceglédi úton a múzeummal szem­ben, Halottak napjára koszorúit, csokrok kaohatók ér rendelnetek. Szatmáry S.. Barcsai u. 6. ügy­védi MK mellett. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom