Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

Van mit tanulni az elődöktől Az iskola a társadalom tükre Az iskolatörténet-írás forrásai című kiállítás sok érdeklődőt vonz a Kossuth Múzeumba. Az egy hóna­pig látogatható tárlat meg­nyitásakor Podmaniczki István, a városi pártbizott­ság titkára idézte fel a vá­rosunkhoz és vidékünkhöz kötődő emlékeket, Reznák Erzsébet népművelő-mu­zeológus szakértői segítsé­gével. Az elhangzottakat az alábbiakban adjuk közré. AZ ISKOLÁKRA olyan nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, mely az is­kolákból származik, hogy vak­nak, sőt érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt föl nem fogja, be nem látja. — így sóhajtott fel Apáczai Csere János 1656-ban kiadott köny­vecskéjében, melyet Az isko­lák fölöttébb szükséges vol­táról írt Háromszáz év telt el azóta. Országunkban sok minden gyökeresen átalakult, megvál­tozott. de az iskolák hasznát, szükségességét ma sem von­hatja kétségbe senki. Kiállítá­sunk azt a történelmet tekinti át, amely az iskolák alapítá­sának „fölöttébb szükséges voltának” fölismerésétől nap­jainkig tart. A rendezők cél­ja az volt, hogy fölhívják a közfigyelmet e történelem do­kumentumaira, az írott forrá­sok fontosságára. Aki ezt a bemutatót végig­nézi, érzékelheti és értékelheti a közoktatás területén az utóbbi háromszáz évben vég­bement magyarországi válto­zásokat, a történelmi korsza­kok közötti különbségeket. Nemzeti kultúránk kincsei kö­zött tartjuk számon a szép pedagógiai hagyományokat, a nagy múltú tanintézeteket, nevezetes tanítási módszere­ket, értékes mozgalmakat. A debreceni kollégium tevé­kenysége, a jezsuiták tanítási módszerei, a II. világháború utáni népi kollégisták mozgal­mai, a szocialista közoktatás négy évtizedes története a mai kutató számára tanulsá­gos és elgondolkodtató ada­tokkal szolgál. Az iskola mindig hű tükre az adott kor társadalmi, gaz­dasági, politikai életének, ezért e dokumentumokból a vizsgált kor emberének élete, körülményei is megismerhe­tők. Ezért több ez a kiállítás, mint iskolatörténeti bemutató. Politikai jelentősége sokrétű. Folyamatában és fejlődésében mutatja be közoktatáspoliti­kánkat, világnézeti arculatát, eszköztárát, módszereit. Tisz­teleg azok előtt, akik törvény- alkotóként, pedagógusként mindent megtettek az iskola­ügy fejlesztéséért. Tudták, hogy az ifjú nemzedék okta­tása, jelenének igényes for­málása a nemzet jövője. Ez a kiállítás arra is figyel­meztet, becsüljük meg az is­kolát, a pedagógust, a meg­szerzett tudást. Becsüljük a nyelvünkért, a haladásért har­colót, az egyetemen tanítót, de azokat is, akik a dűlőutak mellett megbúvó kis iskolák­ban az írásra, olvasásra, a szülő, a föld, a haza szerete- tére nevelték, oktatták a leendő szántóvetőt, a munkást vagy értelmiségit. A RÉGI DOKUMENTUMOK a jelen és a holnap oktatás­ügye számára is tanulságul szolgálnak. Az ifjúságot ne­velni csak szilárd világnézeti alapokkal, a gyermekek iránti kifogyhatatlan szeretettel, egyszerű, meggvőző szavakkal, a gyakorlati élet tanasztala- taira alapozva lehet. Most, amikor az oktatási törvény szellemében a közoktatáspoli­tika folyamatosságának és megújulásának korszakát él­jük. az iskolák szerepének és tekintélyének megerősítésén dolgozunk, kötelességünk az új keresése. Mi, ceglédiek büszkék va­gyunk arra, hogy iskola­ügyünk minden korban arra törekedett, hogy a haladást szolgálja. Gondoljunk csak a szőkehalmi gazdaképző isko­lára, vagy arra, hogy váro­sukban 1858-ban megkezdő­dött az ipari szakoktatás, hogy ToLdy Ferenc, a kiváló irodalomtörténész és orvos itt válhatott magyarrá, hogy itt tanított Braun Soma, az 1919-es forradalmár pedagó­gus. A felszabadulás óta isko­láink hány kiváló munkást, mezőgazdászt, orvost, színészt, pedagógust adtak a városnak, országnak. A kiállítás egész sor kérdés­re választ ad. Mit tanultak őseink? Milyen könyvből ol­vastak, i számoltak? Milyen szemléltetőeszközöket hasz­náltak a tanítók? Még egy há­ború előtti népiskolába is be­tekinthetünk. A szocialista is­kolán a sor, hogy ennek a sokféle módszernek a színe- javát megmentsük, hasznosít­suk, és a kiemelkedő néptaní­tók, tanárok, intézmények emlékét megrörökítsük. Az anyagot a Pest megyei levéltárakból válogatták össze a rendezők. Ritkán látható ifatokat, bizonyítványokat, statisztikákat, órarendeket, évkönyveket. Van köztük olyan Nagykörösön kiállított érettségi bizonyítvány, me­lyet Arany János írt alá. Egy váci gimnáziumi anyakönyv­ben Madách Imre neve áll. Helytörténeti jelentőségű az az irat, amely a Cegléden fel­állítandó gimnázium ügyéről szól. A legkorábbi itt szerep­lő dokumentumot 1630-ban ír­ták, a legfiatalabbat száza­dunk hatvanas éveiben. A KIÁLLÍTÁS egyben módszertani segítség mind­azoknak, akik az iskolatörté­net kutatása iránt érdeklőd­nek, azaz a mai és a leendő kutatóknak. Remélhetően kör­zetünkben is új lendületet kap e kiállítással az iskola­történet-írás. Ez azért is idő­szerű, mert közeledik az isko­lák államosításának 40. évfor­dulója. A jubileum — a máig vezető út megismerésére, a tapasztalatok feltárására, ér­tékeink megőrzésére és becsü­lésére — kötelez bennünket. Kiárusítás Aki még használni tudja Mikor a hirdetés megjelent, hogy a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat olcsón kiárusít egy csomó kisebb berendezést és nem kevés anyagot, nemany- nyira az élénk fantázia, in­kább a kényszerpályára te­relt újságolvasó-reflex lépett működésbe. Vajon mi lehet e mögött? Csőd, összeomlás? Miféle rejtélyes okok? A vállalat igazgatója, dr. Thanhoffer Imre tájékoztat­ta lapunkat arról, hogy fölös­leges rejtélyt és csődöt keres­ni, nem végkiárusításról van szó. Ez ideig az elavult, kise­lejtezett berendezéseket a MÉH-nek adták át, de a'Szál­lítási költség gyakorta na­gyobb volt, mint amennyit az átvevőtől kaptak. Ezúttal a fölöslegessé vált készlet apasz- tásának más módját választot­ták. A cég boltjaiban tárolt, részben már nem működő, el­használódott hűtőszekrénye­ket, illetve más anyagokat, szerkezeteket, s a karbantar­tó részlegben évek óta fölhal­mozódott korszerűtlen alkat­részeket most közvetlen árusí­tással magánszemélyeknek és közületeknek kínálták fel. Ta­lán ez utóbbiak még — át­alakítással, felújítással, vagy csupán alkatrészként — tud­ják hasznosítani. Az ötlet bevált, hiszen az eredetileg 300 ezer forint ér­tékűre taksált portékahalmaz kiárusítását igen nagy érdek­lődés kísérte. Meglehetősen alacsony eladási árakat állapí­tottak meg. Az első napon — már leértékelt áron számít­va — 18, a másodikon pedig 15 ezer forintnyi holmi fo­gyott el. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1986. OKTÓBER 27., HÉTFŐ Visszaszámlál a Pevdi fi változó divat hazai műhelyében Szolid elegancia, mértéktartó kellem Kényes kelméket simítanak a szabászasztalra. A varrodai szalag örökké igyekvő lányai, asszonyai fürgén igazítják a gépek tűje alatti az anyagot. Néha ä varrónőknek is bárso­nyon futnak perceik. Olyan felelősséggel teszik a dolgu­kat, mint akik tudják; az egy­re hidegebbre forduló napok­ban még sok-sok embert kell felruházniuk. Európa távoli, számukra ismeretlen városai­ban fázósan húzzák össze ma­gukon a könnyű holmit a nők, és ruhatáruk kiegészítésén jár az eszük. A kamionoknak tehát késedelem nélkül meg kell érkezniük a Cegléden varrt szoknyákkal, blézerek­kel, a felsőkonfekció divatos darabjaival. Kurta bakfisbundák Az utolsó évnegyedben ál­landósul ez a munkaláz, és kitart egészen december 19- ig, az esztendő utolsó, együtt töltött napjáig. Akkor hagyja el a Pevdi városunkbeli kon­fekció-gyáregységét az utolsó kiszállításra szánt ruharegi­ment. De addig még sok mé­ter szövetet nyisszant szét az olló, sok spulni cérnát fal fel a varrógépek serege, sok ka­bátka fazonját simítja végig a vasaló. Előfordul bizony, hogy még a szombat -is „a munkateremben találja őket. Iparkodniuk kell, ha az év tíz utolsó napját családi kör­ben szeretnék tölteni. Tóth István főmérnök, mint Hidegkonyha - meleg fogadtatás Hangulatos reggeliző-, uzsonnázóhely nyílt a Gubody utcában. Hidegkonyhai készítményeket hiába kerestek eddig a vásárlók Cegléden, az áfész most megnyitott új üzletében viszont bőséges és színvonalas a kínálat. Kívánjuk: minden maradjon ilyen igényes e kis üzletben hetek, hónapok múltán is. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) a partitúrát kívülről fújó kar­mester, pontos helyzetképet vázol. Kilenc hónap mérlegét vonták meg nemrég a válla­lati vezérigazgató-helyettes előtt. Nem volt okuk a szé­gyenkezésre, mert a 81,5 mil­lió forintos árbevétel és az ehhez társuló 11 millió forint körüli nyereség éppen meg­felel a szeptember végéig ese­dékes tervteljesítésnek. Több mint 40 millió forint a tőkés árbevételből származik. A Nyugatra szánt bérmunka a hátralévő hónapokban foko­zódik. Nincs akadálya, hogy december végéig elérjék a 110—112 milliós árbevételt és a 17—17,5 millió forintos hasznot. Ezek a számok fo­galmazódtak meg célként, mi­dőn 1986-ot tervezték. A harmadik negyedévben a belföldi piac ellátása érdeké­ben kellett rákapcsolni. Ott- jártunkkor küldték el az utol­só darabjait annak a — bak­fisoknak szánt — kurtabun- da-kollekciónak, amely fehér­ben, rózsaszínben és püspök­lilában pompázott, nagyon csi­nos kétsoros gombolással. A Centrum Áruházaknak pár száz darabos megrendelést ssaKNg'YyBe Nemrég Kecskemétre is elju­tott egy hat darabból álló mo- dellösszeállításuk, amely alig került a kirakatba, a bolti forgatagban máris ráharap­tak a vásárlók, és egykettőre a csomagolóban kötött ki va­lamennyi. A siker láttán újabb megrendelést adtak fel a kereskedők. Kívánság szerint A kollektív szerződésben le­fektetett egyezségnek megfe­lelően áldozzák fel a pihenő­napok egy részét. Ilyenkorra tartogatják a kommunista műszakokat, a 8—10 ezer túl­órát. Valamelyik üzemrész minden szombaton bent lesz. Mozgóbérrel honorálják a pluszteljesítményt. A pevdi- sek nem zúgolódnak, minden­nek tudják a miértjét, össze­szokott gárda teszi a dolgát, még ha a 480 fős csapat ke­vesebb is a tervezettnél. Eb­ből is kiviláglik, hogy terme­lékenyebbek lettek, mert a hiányzó kezek kieső munká­ját' átvállalják. A bérmunkát rendelő nyu­gatnémet partnerektől rend­ben befut az anyag és a mo­dell. Jól szervezett, megfele­lően előkészített a gyártás. A kiszállítás ütemes, és ebben az áruforgalommal kialakult jó együttműködésnek szerepe van. Divatos anyagból, mo­dern fazonnal formálódnak a szoknyák, a kis kabátok. Mo­sott farmerszövetből szabják- varrják a Jeanseket. Kisebb mennyiségű overall szerepel még a kívánságlistán. A szo­lid elegancia, a mértéktartó kellem és a fiataloknak szánt lezserebb vonalvezetés egy­aránt helyet kap a termék­skálán. Mindig azt és úgy gyártanak, ahogy a megren­delő óhajtja. Szerencsére a műszaki szín­vonal megfelelő. Bosszantó géphiba, kényszerű leállás nem hátráltatja a haladást. A hazai átlagszínvonal fölötti a géppark minősége. Amikor felépült az új üzem, speciá­lis varrógépeket állítottak be. A vasalóik meg kimondottan európai színvonalúak. Drágák voltak, de beváltak, és eddig még alkatrész is mindig ke­rült hozzájuk. Hajrás hónapok A kampányszerű nagy haj­ráknak megvan az a veszélye, hogy akik a szalag szorításá­ban töltenek egy héten hat napot, fásultabbá válnak az élet más értékei iránt. Sze­rencsére itt az emberi össze­tartozás, a lényükből áradó melegség nem lanyhul. Az emberes hónapok sZó szerint is az emberek körül forog­nak. Megtartják a gyáregy­ség nyugdíjasainak találkozó­ját. A Katona Gyula nevét viselő szocialista brigád tag­jainak tiszte ezt kezdemé­nyezni, és a szakszervezettel közösen szervezik a régi mun­katársak összejövetelét, meg­vendégel és ét. Gondjuk lesz saját cseme­téikre is. A fiatalasszonyok pöttöm gyermekeik, az idő­sebbek kisunokáik örömét lát­hatják majd, ha eljön a Mi­kulás. A Télapó látogatását jól előkészítik. Nagy szégyen lenne, ha éppen ott szakadna ki a zsákja, ahol mindig kéz­nél a tű és a cérna. Így vi­szont minden gyerkőcnek jut belőle valami aprócska aján­dék Persze ez most még csak ábránd. Addig is rá kell kapcsolni mindenkinek a né­met divat magyar műhelyé­ben. Tamasi Tamás Vállalkozóra várva Erre kocsi... Erre kocsi — erre ló, mond­hatja, aki a Lenin-park ját­szóterére vetődve szemügyre veszi a nem oly régen fel­állított, és legalábbis ceglédi viszonylatban egyedülállóan ötletes fajátékot, amit a hor­dógyárban készítettek el. Kihelyezése után igen rö­vid idő elteltével megszakadt a kapcsolat a felnyergelhető falovacska és a szállításra ki­válóan alkalmas kocsi között. Az összekötő vasrúd eltoló­dott. Reparálására eleddig nem akadt vállalkozó. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak. akik szeretett testvé­rünk. FÜLE MARGIT temetésén reszt vettek, sírjára virágot hoz­tak, részvétükkel fájdalmunkat envhltenék. A GYÁSZOLD CSA­LÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Tegye otthonossá lakását! Bemutató és vásár a Bétex termékeiből, Cegléden, a Helyőrségi Művelődési Központban (a Tiszti klubban) október 27-étől november 4-éig, 8-tól 18 óráig. Ajánlatunk: Nejlonfüggöny (300 cm széles), 150 Jugoszláviából importált függöny (260 cm széles) 746 Tükrös paplanhuzat, 400 Ágynemű-garnitúra, 600 Műszálas paplan, 550 200x300 cm-es gépi perzsaszőnyeg Ft helyett 100 Ft Ft helyett 600 Ft Ft helyett 300 Ft Ft helyett 450 Ft Ft helyett 425 Ft 4720 Ft helyett 4300 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom