Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

MEGKEZDTE MUNKÄJÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

szonyt megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere után mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut.

Végezetül azzal az indítvánnyal foglalkozott, amely a kétfordulós országgyűlési

CSEHÁK JUDIT:

vitát javasolta. Mint mondta, az' Országgyűl és ügyrend j e erre nem ad lehetőséget. Az ügyrend szerint a törvényjavaslat általános és részletes vitája együttesen történik. Csak a hosszú, illetőleg középtávú népgazdasági tervek és a jelentősebb koncepciók tárgyalhatok két fordulóban.

Megfontolt párválasztást

(Folytatás„ az 1. oldalról)

val, a keresetek gyakoribb elutasításával sem érhető el az, hogy a zátonyra futott kapcsolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával.

Végezetül a miniszter olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészítésének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házasságkötési korhatárnak a nők esetében is IS évre jelemeléséről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabályozónak itt az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen fejjel, jóformán gyermekkorban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, nevelési feltételeinek javítása a célja — mondt<t — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülßk jogkörét szélesítik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a korábbinál differenciáltabb

rendszerét építi ki a javaslat, s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet bé. (A kiskorúakról való állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további magas szintű jogszabályok rendezik majd.)

— A tartásdíjról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályozással az elvált házasok — és gyermekeik — helyzetének mél- tányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A gyermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő kereseti — jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülményektől függően az eddig mechanikusan alkalmazott 20 —40 százalék helyett — gyermekenként — a kötelezett keresetének 15—20 százaléka

nak általában, egyes családoknak pedig külön is segítségre van szükségük.

A fiatalok boldog családi életre vágynak. Meg kell hát teremtenünk annak a feltételét, hogy iskolát végzetten, biológiailag éretten, egészségesen, családi ismeretekben jártasán, megfontoltan válasszák meg a társukat.

Ugyanezek a tényezők járulhatnak hozzá elsősorban

DUSCHEK LAJOSNÉ:

ahhoz, hogy a fiatal párok a gyermeküket is felelősén, a családi élet feltételeit megteremtve vállalják. Ugyanakkor nekünk is mindent meg kejl tennünk, hogy a családalapítás körülményei ne nehezedjenek. Érdemes elgondolkodnunk majd azon, feltétlen szükség van-e munkaviszonyra a szülés megelőző időben az anyasági támogatások folyósításához és milyen mértékben. Azon kell dolgoznunk — a kormány által tegnap elfogadott, a lakásellátás, -gazdálkodás társadalmi-gazdasági programja alapján —, hogy a ma még gyermektelen, ám a gyermek vállalását tudatosan tervező fiatal házasok mielőbb önálló otthonban kezdhessék meg családi életüket. Legalább ilyen fontos, hogy megoldást találjunk az első gyermek megszületésével járó terhek, az anyagi gondok, de még inkább az egyenlőtlen anyai-női megterhelés csökkentésére.

gondoskodást az idősekről

DR. ANTALFFY GYÖRGY:

Sok módosító javaslat

korhatárának felemelését. A házastársak lakáshasználatának új szabályozása tetszést váltott ki; eszerint a bíróság a házastársak valamelyikének kérelmére a bérlőtársi jogvihozzászólásokban, a folyosói beszélgetésekben is. A lényeggel, a család, benne a gyermek fokozott védelmével, a válások számának visszaszorításával mindenki egyetért. Ám a jobbító szándék mindig talál kifogásolnivalót. Dobos Ferencné, a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet osztályvezető-helyettese (13. vk.) azzal búcsúzott az újságírótól az első szünet végén: jó lenne, ha a társadalom valamilyen formában elismerné, mi több „főállásnak” tekintené a gyermeknevelést, az otthon töltött éveket. Ha az előterjesztésből hiányzott is ez a gondolat, nem kellett sokáig várni arra, hogy a képviselőnő szavai visszaköszönjenek. Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese — mintha csak tanúja lett volna a beszélgetésnek — elmondotta: a kormány ’foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Sokakban felmerül: lehet-e emberi viszonyokat j^gi eszközökkel szabályozni? Ha az ülésszak elfogadja a törvény- iavaslatot, müven hatása lehet például annak, hogy 18 évre emelkedik , a házassági korhatár. Dr. Vóna Ferenc rácke- kei körzeti állatorvos (1G. vk.) szerint ez az adminisztratív megkötés is sokat segíthet. Hat községet iár munkáját végezve, s úgy látja, a fiatalok többsége lelkileg még éretlen a komoly kapcsolatokra, kivált a gyermeknevelésre. Azonban sem ebben, sem a többi gond ' orvoslásában nem szabad csupán a jogra támaszkodni. A házasulandók s a már házasok felelősségérzetét kell növelni. A család legyen az a biztos pont, a hátország, ahonnan jó reggelente elindulni, s ahová jó esténként visszatérni. A zilált családi élet újabb konfliktusok előidézője lehet. Megint csak Dobos Ferencnét idézve: túlfűtött indulatokkal vagy megkeseredve az ember a munkáját sem képes rendesen ellátni.

Be kell látnunk, nem foghatunk mindent a rohanó világra. Saját életünket magunk alakítjuk. Rajtunk múlik, beszélgetünk-e házastársunkkal, gvermekeinkkel, készítünk-e közös programokat, szer- zünk-e összetartozást erősítő élményeket? Kap-e gyermekünk olyan útravalót, lát-e olyan példát maga körül, amellyel felvértezve, felnőttként nagy biztonsággal indulhat maid a házasságba? Mert nemcsak saját életünkért vagyunk felelősek..,

Tudom, mindehhez anyagi háttér is kell. Igényesek vagyunk, s ez jó. Ám az arányokra figyelnünk kell, nehogy a család lássa kárát. Polgárdi József üzemmérnök, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója (17. vk.) mesélte, miként próbálták ők megszervezni a család életét. Nem tudni, mások szemében szimpatiküs-e, véghezvihető-e egyáltalán. Igyekeztek minél többet együtt lenni gyermekeikkel. A kritikus időszakokban, amikor a lányok az általános iskolát, majd később a gimnáziumot elkezdték, a feleség kimaradt a munkából, ö maga pedig munka mellett szerzett diplomát, mégis szorított időt a közös programokra. Ahogy mondta: nagy anyagi megterhelést jelentettek ezek az évek. Több Zsiguli árát vesztették el. A két lány már gimnazista volt, amikor megfelelő otthont tudtak teremteni. Mégis így tartották helyesnek. Természetesen valamennyi házasságnak más-más lehet az összetartó ereje. Oly sok minden befolyásol egy- egy életet.

f/londjuk, a }Ó példák hiányoznak. Pedig itt vannak előttünk. Ha a Parlament mai ülésén elfogadja a törvény- módosítást — ezeket kell majd erősítenünk. A jog és a saját magunk eszközeivel.

Kövess László

Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese bevezetőjében kiemelte: a családjogi törvény módosításáról folytatott vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb összefüggésben vegyük szemügyre a család társadalmi szerepét és azokat a fontosabb tényezőket, amelyek a családok életét befolyásolják.

— A család társadalmunk alapegysége, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem tevékenykedhet sikeresen. Elsősorban a család képes a megfelelő életvezetési mintó közvetítésére,á séöcidlista ’ társadalom által is becsült, a közösség számára is elfogadható életmód kialakítására és átadására, a káros magatartás- formák felismerésére, elutasítására. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik az is, hogy fogyasztási és gazdasági egységként is tartós és mással nem pótolható eleme társadalmunknak ez a kis közösség. A háztáji, a kiskert termése, a többletmunka, a többletbevétel nemcsak a család megélhetéséhez — házunk felépítéséhez, a gyerekeink iskoláztatásához, lakásgondjának megoldásához — járul hozzá, de a társadalom* ellátásához is.

őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is, hogy a családok miként tudnak megfelelni a sokféle és egyre inkább bővülő igénynek. Ha nem csupán a bajba jutott vagy a gondokkal küzdő családok helyzetét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyaik között a mai családok nem tudnak vagy csak részben képesek a hagyományos és az úionnan jelentkező feladataiknak egv- , szerre megfelelni. A családokDuschek Lajosné (országos lista), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke megerősítette. azokat a korábban — más-más megfogalmazásban — elhangzott képviselői véleményeket, hogy a családi

összetartás, a türelem, a szeretet, az önzetlenség örökérvényű emberi értékek. Ezután nőpolitikái kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta: a nőmunkát csak a társadalmi munka egészébe ágyazva, és mindenekelőtt az anyasággal, meg a családi feladatok elvégzésével együtt lehet jól csinálni.

A továbbiakban kifejtette, hogy az államnak mindenkor sokrétű intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a törvényeket és más jogszabályokat együtt lássa, a bennük megfogalmazott célok eredményes megvalósulását. „ érzékelje a társadalom. Így többek között tovább kelt fejleszteni a szociálpolitikái, a gyermekgondozást, a nevelést, az ifjúság 'felkészítését a családi életre, a házasságra, s mindenki érezze kötelességének a gondoskodást az időskorúatkról. Mindezen feladatok ellátásában az államnak eddig is kiemelkedő szerepe volt, van ma is és lesz a jövőben is.

Szót kértek a képviselők

A vitában felszólalt Gázsity Milutinné (Baranya m. 12. vk.), a sellyei általános iskola drávasztárai tagiskolájának vezetője, László Béla (Sza- bolcs-Szatmár m., 14. vk.), a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára, Bozsó Já- nosné (Tolna m., 7. vk.), a gyönki általános iskola igazgatója, Kiss János (országos lista) római katolikus címzetes kanonok, Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) nyugalmazott általános iskolai igazgató, Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munka- védelmi vezetője, Kosztolánczi Jánosné (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varróVan miről beszélni a Parlament folyosóján is. Képünkön balról jobbra: Koltai Imre (28. vk.), dr. Bcrdár Béla (25. vk.), Balogh László (29. vk.) és dr. Vóna Ferenc (16. vk.)

nője, Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m., 4. vk.), a megyei tanács Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetének szemész főorvosa. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az ácsi cukorgyár műszerésze, Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), a Herendi Porcelángyár művezetője, dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos, Berg Lászlóné (Haj- dú-Bihar m., 18. vk.), a Komódi L számú Általános Iskola igazgatója. Borsó Lajosné (Budapest 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza, dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa, Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Tóth Istvánné (Bács- Kiskun m., 11. vk.), a Bács- Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kiskunhalasi kirendeltségének állategészségügyi szaksegédje, Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Győr-Sopron Megyei Területi Szövetségének titkárhelyettese. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere.

Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját berekesztette. Ezzel az őszi ülésszak első napja — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött.

Pillanatkép az ülésteremből: Kádár János és Németh Károly

Dr. Antalfjy György (Csong- rád m., 9. vk.), az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottsági vitát* elénk érdeklődés kísérte. A felszólalók többsége egyetértett a ' törVérivmó- dosítás céljaival és jogi megoldásaival, de ugyanakkor jelentős számú módosító javaslat is elhangzott. Egyetértés alakult ki abban, hogy átfogó család- és ifjúságvédelmi intézkedési programra van szükség, mert a család szerepének erősödése nem érhető el kizárólag a családjog eszközeivel. Több képviselő bírálta a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy nehezebbé teszi a házasság felbontását, holott — álláspontjuk szerint — az eljárás elhúzódása csak elmérgesíti a családon belül kialakult feszült helyzetet.

A felszólalók többsége támogatta a nők házasságkötési

közötti skálán, az eddigieknél rugalmasabban kell meghatározni.

Megemlítette: a javaslat a házasok autonómiáját tovább bővítve most azt is lehetővé tenné, hogy vagyoni viszonyaikat a törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer szabályaitól eltérő módon, szerződéssel rendezzék. Ennek az új jogintézménynek a bevezetését nálunk egyrészt az indokolja, hogy a magánszemélyek vállalkozásának kockázata és anyagi felelőssége növekedett, s e körülmények között lehetővé kell tenni,

hogy az ilyen tevékenységet nem folytató házastárs mentesüljön a sikertelen gazdasági tevékenység következményei alól, melyek egyébként őt is terhelnék. E szabályozással másrészt az a cél, hogy a házasságkötés előttről származó jövedelmek vagy a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni értékek különvagyoni jellegét a másik házastárs elismerje.

Felhívta Markója Imré a figyelmet az apaság megállapítására vonatkozó szabályok korszerűsítésére. — A javaslat szerint — mondta — a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfival huzamos ideig együtt élt, illetőleg huzamos időn át kapcsolatot tartott vele.

Megszűnik az a — sok visz- szaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fogamzási időben érintkezett, tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fizetésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja tenni tehát a javaslat azt az elvet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartási kötelezettség a gyermek vérszerinti apját terheli.