Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

MEGKEZDTE MUNKÄJÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA szonyt megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakás­ra el lehet cserélni, és a la­káscsere után mindkét há­zastárs megfelelő lakáshoz jut. Végezetül azzal az indít­vánnyal foglalkozott, amely a kétfordulós országgyűlési CSEHÁK JUDIT: vitát javasolta. Mint mondta, az' Országgyűl és ügyrend j e er­re nem ad lehetőséget. Az ügyrend szerint a törvényja­vaslat általános és részletes vitája együttesen történik. Csak a hosszú, illetőleg kö­zéptávú népgazdasági tervek és a jelentősebb koncepciók tárgyalhatok két fordulóban. Megfontolt párválasztást (Folytatás„ az 1. oldalról) val, a keresetek gyakoribb el­utasításával sem érhető el az, hogy a zátonyra futott kap­csolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával. Végezetül a miniszter olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészíté­sének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házas­ságkötési korhatárnak a nők esetében is IS évre jelemelé­séről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabá­lyozónak itt az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen fejjel, jóformán gyermekkor­ban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, neve­lési feltételeinek javítása a célja — mondt<t — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülßk jogkörét szé­lesítik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a ko­rábbinál differenciáltabb rendszerét építi ki a javaslat, s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet bé. (A kiskorúakról való állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további magas szintű jogszabályok rendezik majd.) — A tartásdíjról és a házas­társi volt közös lakás haszná­latáról szóló új szabályozással az elvált házasok — és gyer­mekeik — helyzetének mél- tányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A gyermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tény­leges szükségleteit, mindkét szülő kereseti — jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülmé­nyektől függően az eddig mechanikusan alkalmazott 20 —40 százalék helyett — gyer­mekenként — a kötelezett keresetének 15—20 százaléka nak általában, egyes csalá­doknak pedig külön is segít­ségre van szükségük. A fiatalok boldog családi életre vágynak. Meg kell hát teremtenünk annak a feltéte­lét, hogy iskolát végzetten, biológiailag éretten, egészsége­sen, családi ismeretekben jár­tasán, megfontoltan válasszák meg a társukat. Ugyanezek a tényezők já­rulhatnak hozzá elsősorban DUSCHEK LAJOSNÉ: ahhoz, hogy a fiatal párok a gyermeküket is felelősén, a családi élet feltételeit megte­remtve vállalják. Ugyanakkor nekünk is mindent meg kejl tennünk, hogy a családalapí­tás körülményei ne nehezed­jenek. Érdemes elgondolkod­nunk majd azon, feltétlen szükség van-e munkaviszony­ra a szülés megelőző időben az anyasági támogatások fo­lyósításához és milyen mér­tékben. Azon kell dolgoznunk — a kormány által tegnap el­fogadott, a lakásellátás, -gaz­dálkodás társadalmi-gazdasági programja alapján —, hogy a ma még gyermektelen, ám a gyermek vállalását tudatosan tervező fiatal házasok mielőbb önálló otthonban kezdhessék meg családi életüket. Leg­alább ilyen fontos, hogy meg­oldást találjunk az első gyer­mek megszületésével járó ter­hek, az anyagi gondok, de még inkább az egyenlőtlen anyai-női megterhelés csök­kentésére. gondoskodást az idősekről DR. ANTALFFY GYÖRGY: Sok módosító javaslat korhatárának felemelését. A házastársak lakáshasználatá­nak új szabályozása tetszést váltott ki; eszerint a bíróság a házastársak valamelyikének kérelmére a bérlőtársi jogvi­hozzászólásokban, a folyosói beszélgetésekben is. A lényeg­gel, a család, benne a gyermek fokozott védelmével, a válások számának visszaszorításával mindenki egyetért. Ám a jobbító szándék mindig ta­lál kifogásolnivalót. Dobos Ferencné, a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet osztályve­zető-helyettese (13. vk.) azzal búcsúzott az újságírótól az első szünet végén: jó lenne, ha a társadalom valamilyen formában elismerné, mi több „főállásnak” tekintené a gyer­meknevelést, az otthon töltött éveket. Ha az előterjesztésből hiányzott is ez a gondolat, nem kellett sokáig várni ar­ra, hogy a képviselőnő szavai visszaköszönjenek. Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnök- helyettese — mintha csak tanúja lett volna a beszél­getésnek — elmondotta: a kormány ’foglalkozik ezzel a kérdéssel. Sokakban felmerül: lehet-e emberi viszonyokat j^gi esz­közökkel szabályozni? Ha az ülésszak elfogadja a törvény- iavaslatot, müven hatása lehet például annak, hogy 18 évre emelkedik , a házassági korha­tár. Dr. Vóna Ferenc rácke- kei körzeti állatorvos (1G. vk.) szerint ez az adminisztratív megkötés is sokat segíthet. Hat községet iár munkáját végezve, s úgy látja, a fiata­lok többsége lelkileg még éretlen a komoly kapcsolatok­ra, kivált a gyermeknevelés­re. Azonban sem ebben, sem a többi gond ' orvoslásában nem szabad csupán a jogra támaszkodni. A házasulandók s a már házasok felelősségér­zetét kell növelni. A család legyen az a biztos pont, a hátország, ahonnan jó regge­lente elindulni, s ahová jó esténként visszatérni. A zilált családi élet újabb konfliktu­sok előidézője lehet. Megint csak Dobos Ferencnét idézve: túlfűtött indulatokkal vagy megkeseredve az ember a munkáját sem képes rendesen ellátni. Be kell látnunk, nem fogha­tunk mindent a rohanó világ­ra. Saját életünket magunk alakítjuk. Rajtunk múlik, be­szélgetünk-e házastársunkkal, gvermekeinkkel, készítünk-e közös programokat, szer- zünk-e összetartozást erősítő élményeket? Kap-e gyerme­künk olyan útravalót, lát-e olyan példát maga körül, amellyel felvértezve, felnőtt­ként nagy biztonsággal indul­hat maid a házasságba? Mert nemcsak saját életünkért va­gyunk felelősek.., Tudom, mindehhez anyagi háttér is kell. Igényesek va­gyunk, s ez jó. Ám az ará­nyokra figyelnünk kell, ne­hogy a család lássa kárát. Polgárdi József üzemmérnök, a Nyugat-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat igazgatója (17. vk.) mesélte, miként próbál­ták ők megszervezni a csa­lád életét. Nem tudni, mások szemében szimpatiküs-e, vég­hezvihető-e egyáltalán. Igye­keztek minél többet együtt lenni gyermekeikkel. A kri­tikus időszakokban, amikor a lányok az általános iskolát, majd később a gimnáziumot elkezdték, a feleség kimaradt a munkából, ö maga pedig munka mellett szerzett diplo­mát, mégis szorított időt a közös programokra. Ahogy mondta: nagy anyagi megter­helést jelentettek ezek az évek. Több Zsiguli árát vesz­tették el. A két lány már gimnazista volt, amikor meg­felelő otthont tudtak teremte­ni. Mégis így tartották helyes­nek. Természetesen vala­mennyi házasságnak más-más lehet az összetartó ereje. Oly sok minden befolyásol egy- egy életet. f/londjuk, a }Ó példák hiá­nyoznak. Pedig itt vannak előttünk. Ha a Parlament mai ülésén elfogadja a törvény- módosítást — ezeket kell majd erősítenünk. A jog és a saját magunk eszközeivel. Kövess László Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beveze­tőjében kiemelte: a családjo­gi törvény módosításáról foly­tatott vita jó alkalmat kínál arra, hogy tágabb összefüg­gésben vegyük szemügyre a család társadalmi szerepét és azokat a fontosabb tényező­ket, amelyek a családok életét befolyásolják. — A család társadalmunk alapegysége, amelynek léte és belső harmóniája nélkül a nagyobb közösség sem tevé­kenykedhet sikeresen. Első­sorban a család képes a meg­felelő életvezetési mintó köz­vetítésére,á séöcidlista ’ társa­dalom által is becsült, a kö­zösség számára is elfogadható életmód kialakítására és át­adására, a káros magatartás- formák felismerésére, elutasí­tására. Egyre inkább nyilván­valóvá válik az is, hogy fo­gyasztási és gazdasági egység­ként is tartós és mással nem pótolható eleme társadal­munknak ez a kis közösség. A háztáji, a kiskert termése, a többletmunka, a többletbevé­tel nemcsak a család megél­hetéséhez — házunk felépíté­séhez, a gyerekeink iskolázta­tásához, lakásgondjának meg­oldásához — járul hozzá, de a társadalom* ellátásához is. őszintén és reálisan kell vizsgálnunk azt is, hogy a családok miként tudnak meg­felelni a sokféle és egyre in­kább bővülő igénynek. Ha nem csupán a bajba jutott vagy a gondokkal küzdő csa­ládok helyzetét vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy megváltozott társadalmi-gaz­dasági viszonyaik között a mai családok nem tudnak vagy csak részben képesek a hagyományos és az úionnan jelentkező feladataiknak egv- , szerre megfelelni. A családok­Duschek Lajosné (országos lista), a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke meg­erősítette. azokat a korábban — más-más megfogalmazás­ban — elhangzott képviselői véleményeket, hogy a családi összetartás, a türelem, a szeretet, az önzetlenség örök­érvényű emberi értékek. Ez­után nőpolitikái kérdésekkel foglalkozott. Mint mondotta: a nőmunkát csak a társadal­mi munka egészébe ágyazva, és mindenekelőtt az anya­sággal, meg a családi felada­tok elvégzésével együtt lehet jól csinálni. A továbbiakban kifejtette, hogy az államnak mindenkor sokrétű intézkedéseket kell tennie ahhoz, hogy a törvé­nyeket és más jogszabályokat együtt lássa, a bennük meg­fogalmazott célok eredményes megvalósulását. „ érzékelje a társadalom. Így többek között tovább kelt fejleszteni a szo­ciálpolitikái, a gyermekgon­dozást, a nevelést, az ifjúság 'felkészítését a családi életre, a házasságra, s mindenki érezze kötelességének a gon­doskodást az időskorúatkról. Mindezen feladatok ellátásá­ban az államnak eddig is ki­emelkedő szerepe volt, van ma is és lesz a jövőben is. Szót kértek a képviselők A vitában felszólalt Gázsity Milutinné (Baranya m. 12. vk.), a sellyei általános isko­la drávasztárai tagiskolájának vezetője, László Béla (Sza- bolcs-Szatmár m., 14. vk.), a fehérgyarmati városi pártbi­zottság első titkára, Bozsó Já- nosné (Tolna m., 7. vk.), a gyönki általános iskola igaz­gatója, Kiss János (országos lista) római katolikus címze­tes kanonok, Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) nyugalma­zott általános iskolai igazga­tó, Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munka- védelmi vezetője, Kosztolánczi Jánosné (Somogy m., 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varró­Van miről beszélni a Parlament folyosóján is. Képünkön bal­ról jobbra: Koltai Imre (28. vk.), dr. Bcrdár Béla (25. vk.), Balogh László (29. vk.) és dr. Vóna Ferenc (16. vk.) nője, Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m., 4. vk.), a megyei tanács Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetének szemész főorvosa. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügy­véd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Vörösné Csu­ka Mária (Komárom m., 9. vk.), az ácsi cukorgyár mű­szerésze, Koltay Nándorné (Veszprém m., 2. vk.), a He­rendi Porcelángyár művezető­je, dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zalaszentgróti körzeti főorvos, Berg Lászlóné (Haj- dú-Bihar m., 18. vk.), a Ko­módi L számú Általános Isko­la igazgatója. Borsó Lajosné (Budapest 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza, dr. Hor­váth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa, Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet el­nöke, Tóth Istvánné (Bács- Kiskun m., 11. vk.), a Bács- Kiskun Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kiskunhalasi kiren­deltségének állategészségügyi szaksegédje, Németh Kálmán (Győr-Sopron m., 12. vk.), a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Győr-Sopron Megyei Területi Szövetségének titkár­helyettese. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Ma­gyar Televízió szegedi stúdió­jának szerkesztő-riportere. Ezután Sarlós István — több hozzászóló nem lévén — a napirendi pont vitáját bere­kesztette. Ezzel az őszi ülés­szak első napja — amelyen Sarlós István, Cservenka Fe­rencné és Péter János felvált­va elnökölt — befejeződött. Pillanatkép az ülésteremből: Kádár János és Németh Károly Dr. Antalfjy György (Csong- rád m., 9. vk.), az Országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottsági vitát* elénk érdeklő­dés kísérte. A felszólalók több­sége egyetértett a ' törVérivmó- dosítás céljaival és jogi meg­oldásaival, de ugyanakkor je­lentős számú módosító javas­lat is elhangzott. Egyetértés alakult ki abban, hogy átfo­gó család- és ifjúságvédelmi intézkedési programra van szükség, mert a család szere­pének erősödése nem érhető el kizárólag a családjog esz­közeivel. Több képviselő bí­rálta a törvényjavaslatot, ar­ra hivatkozva, hogy nehezeb­bé teszi a házasság felbontá­sát, holott — álláspontjuk sze­rint — az eljárás elhúzódása csak elmérgesíti a családon belül kialakult feszült helyze­tet. A felszólalók többsége tá­mogatta a nők házasságkötési közötti skálán, az eddigieknél rugalmasabban kell meghatá­rozni. Megemlítette: a javaslat a házasok autonómiáját tovább bővítve most azt is lehetővé tenné, hogy vagyoni viszo­nyaikat a törvényes házastár­si vagyonközösségi rendszer szabályaitól eltérő módon, szerződéssel rendezzék. Ennek az új jogintézménynek a be­vezetését nálunk egyrészt az indokolja, hogy a magánsze­mélyek vállalkozásának koc­kázata és anyagi felelőssége növekedett, s e körülmények között lehetővé kell tenni, hogy az ilyen tevékenységet nem folytató házastárs mente­süljön a sikertelen gazdasági tevékenység következményei alól, melyek egyébként őt is terhelnék. E szabályozással másrészt az a cél, hogy a há­zasságkötés előttről származó jövedelmek vagy a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős va­gyoni értékek különvagyoni jellegét a másik házastárs el­ismerje. Felhívta Markója Imré a fi­gyelmet az apaság megállapí­tására vonatkozó szabályok korszerűsítésére. — A javas­lat szerint — mondta — a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győ­ződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfival hu­zamos ideig együtt élt, ille­tőleg huzamos időn át kap­csolatot tartott vele. Megszűnik az a — sok visz- szaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fogamzási időben érintkezett, tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fize­tésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja ten­ni tehát a javaslat azt az el­vet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartá­si kötelezettség a gyermek vérszerinti apját terheli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom