Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
PEST .»»Ft Kill Sy P 1986. OKTOBER 33., CSÜTÖRTÖK Zsámbok: az Elnöki Tanács dönt ló gazdák az elöljáróságok A képviselek hétköznapjai Vita a bizottságokban A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Pi- varnyik János, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának személyzeti és oktatási főosztály- vezetője, valamint Horsik József, a Közalkalmazottak Amint a jelentés megállapította, az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználását, a magasabb színvonalú alapellátás megteremtését és a szakmailag képzettebb apparátus létrehozását célozva a hetvenes években közös tanácsok jöttek létre. A működés kedvező tapasztalatai mellett azonban több társközségben alábbhagyott a közéleti tevékenység, gyengült a szak- igazgatási munka, jó néhány helyen túlsúlyba kerültek a székhelyközség érdekei. A tavalyi általános választások során minden társközségben elöljáróság alakult, ön- kormányzati testületként. Legfontosabb funkciójuk, hogy jó gazdái legyenek a településeknek, biztosítsák a társközség lakosságának érdek- képviseletét a közös tanácsban, mindemellett önállóan döntsenek a rendelkezésükre álló anyagi eszközök felhaszSzakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára. Napirenden az elöljáróságok működésének tapasztalatairól szóló jelentés szerepelt. A téma tárgyalásához meghívták Maczkó Józsefet, a ráckevei városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkárát, Bagyin Józsefet, az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács elnökét és Kollár Balázst, Tök község elöljáróját, akik a helyi tapasztalatokat tették közkinccsé. nálásáról és a helyi hatáskörbe utalt ügyekben. A megyében sajátos viszonyok között kezdték meg munkájukat az elöljáróságok: az állandó lakosság csaknem egynegyede él a közös tanácsok településein, Ennek megfelelően nagy szerepe volt a felkészült elöljárók kiválasztásának. A tapasztalatok azóta azt igazolták, hogy a választás körültekintő, igényes volt. Az elöljárók többsége jól képzett, korábban többen tanácstagok voltak, ismerik a település gondjait, választóik fokozott igényeit. Eredményes működésüket alátámasztja a mindinkább érzékelhető öntevékenységük. Tagjaik között munkamegosztást alakítottak ki, gondoskodnak saját pénzeszközeik hatékony felhasználásáról, s mintegy másfél millió értékű társadalmi munka szervezésével jelentős fejlesztéseket, felújításokat mutathatnak fel jó néhány településen. Több helyen rendezték a temetőt, járdát, utat építettek, javítottak. Mind több figyelmet fordítanak a lakosság ellátása és más községi feladatok szervezésére, koordinálására. Nagyobb szerepet kell viszont vállalniuk a jövőben az idősekről, a hátrányos helyze- tűekről való gondoskodásban és más szociálpolitikai kérdések megoldásában. Nagy szerepük van a közösségi élet megélénkítésében. Csaknem mindenütt eredményes az együttműködésük a pártszervezetekkel, a KISZ- szel és a Hazafias Népfronttal. Helyenként az útkeresés jellemzi azonban még kapcsolataikat a gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel. Szerepüket a tanácsok tömegkapcsolatainak erősítésében az is jól érzékelteti, hogy az elöljáróságok területén kevés kivételtől eltekintve megszaA tegnapi ülés napirendjén szerepelt továbbá a községi tanácsok káderhelyzetéről, a káder- és személyzeti munkáról előterjesztett jelentés. Ez többi között megállapítja, hogy a tanácselnökök rendelkeznek funkciójuk ellátásához szükséges szakmai, politikai képzettséggel. Elkötelezetten, döntő többségük megfelelő vezetési készség birtokában végvazta a lakosság a település- fejlesztési hozzájárulást. Joggal állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az elöljáróságok a helyi érdekek következetes képviseletével elismerésre méltó munkát végeztek a VII. ötéves terv előkészítése, elfogadása során. Arra. is rámutatott a testület, hogy a helyi szabályozás ma még nem tükrözi valamennyi lehetőséget. A már meglévő tapasztalatokra alapozva egyes elöljáróságok feladatköre tovább bővíthető. Ezáltal még tovább növekedhet a helyben intézhető ügyek száma. Amint összegzésképpen megállapították, az elöljáróságok eredményes munkájukkal a közös tanács hatékonyabb működését támasztják alá, segítik. A testület elismerés és ösztönzésképpen elfogadta azt a javaslatot, hogy a megyei településfejlesztési versenyben külön kategóriaként értékeljék a társközségek teljesítményét. zi munkáját, alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A felkészültséget tekintve a vb-titkároknál is hasonló a helyzet, nem mondható el azonban ugyanez a funkcióhoz szükséges politikai érettséget vizsgálva, hiszen sok közöttük a friss diplomás. A képzettségi mutató jónak mondható az ügyintézők körében is. Megállapította a testület, hogy a községi tanácsok dolgozói elismerésre méltóan helytállnak a korántsem köny- nyű hivatásuk gyakorlásakor, azonban intő jel, hogy növekszik körükben a fluktuáció, s ez újabb nehézségek forrása. Sem presztízsét, sem anyagi elismerését nézve nem vonzó ez a pálya, s a nagyobb gondok előrevetik árnyékukat. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Balogh László tanácsel- nöik, hogy ha bekövetkezik a baj. nem lesz elegendő majd arra hivatkozni, hogy mi időben szóvá tettük, a felelősséget is vállalni kell! Fontos, hogy ha kis lépésekkel is, de folyamatosan javítsuk a községekben dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ugyancsak tegnap határozott a testület az önálló Zsám- boki Községi Tanács megalakításának kezdeményezésével kapcsolatban. Hangsúlyozva, hogy a vb az egységes közigazgatási rendszer híve — hiszen a közös tanácsok életrevalóságát épp az előző napirendek során szerzett tapasztalatok is aláhúzták — a sajátos körülményeket mérlegelve Zsámbok esetében a kezdeményezést jóváhagyja és állásfoglalását az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán vitatták meg és fogadták el a képviselők a törvényhozó testület ügyrendjének módosítására — és egységes szövegére — vonatkozó javaslatot. Azóta ennek megfelelően folytatja munkáját a Parlament. Az új ügyrendről két Pest megyei képviselővel beszélgettünk, Kovács Lászlóval (Pest m„ 20. vk.), illetve dr. Berdár Bélával (Pest m., 25. vk.). Alternatívák — Kezdetben kissé bátortalannak találtam az ügyrend módosításáról szóló javaslatot, s ezt azon az ülésszakon szóvá is tettem — mondja Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat csoportvezetője. — Észrevételeimet három gondolatkörben fejtettem ki: érintettem a Parlament ellenőrzési tevékenységét, a testületi döntések hatásfokának emelését, valamint a parlamenti és a választókerületi munka összhangjának egyes kérdéseit. Azért kértem szót, mert úgy éreztem,. hogy az új ügyrend megszövegezése közben különösen jelentős e három témakör, a népképviseleti demokrácia kiszélesítésének szempontjából is. — Ezt hogyan érti? — Egyetlen példa: régóta határozott követelmény az Országgyűlés ellenőrző szerepének erősítése, növelése. Ennek Ókát nem kell magyarázni, az alapja benne foglaltatik az alkotmányban. Arról van szó, hogy a választók közül egyre többen tették szóvá: nem érzik eléggé a törvényhozás ellenőrző tevékenységét. S talán volt is abban valami, amit feltételeztek: az Országgyűlés maga sem érezte az utóbbi időben, hogy megfelelően komolyan vennék ezt a szerepét. Az ügyrend, rögzíti ezt a követelményt, azonban önmagában ez még nem elég. A testület csak akkor tud eleget tenni e feladatának, ha minden esetben elemző — az eddigieknél lényegesen színvonalasabban elemző —, az összefüggéseket mélységükben jobban feltáró, alternatívát is tartalmazó anyagok állnak rendelkezésére az adott témákból. — Kiktől várja ezeket az anyagokat? — Természetesen elsősorban az illetékes tárcáktól. Ahhoz, hogy egy-egy javaslatot az Országgyűlés érdemben tárgyalhasson, megfelelő információkra van szüksége az érintett minisztériumtól, egyéb főhatóságtól, intézménytől. Szüksége van információra a képviselőnek akkor is, amikor választókerületi munkáját végzi. S akkor i?, amikor valamely állandó bizottság tagjaként tanulmányozza az adott témát, az ülésszak előtt. Ügyrendünk előírja, hogy az utóbbiakban említett vitához szükséges anyagokat az ülésszak előtt legalább tizennégy nappal meg kell kapnunk. Ez mindenképpen ' üdvözölhető, hiszen ezáltal megszűnik a kapkodás a felkészülésben. — Ha már a felkészülésnél tartunk: elegendőnek találja-e azt a gyakorlatot, amelyet az Országgyűlés folytat egy-egy törvény meghozatala előtt? — Véleményem szerint célszerű az eddiginél gyakrabban alkalmazni a kétfordulós tárgyalási módszert a törvény- tervezetek, koncepciók megvitatásakor. Hosszabb idő állna rendelkezésünkre, ezáltal jobban megjeleníthető lenne a különböző társadalmi rétegek, csoportok érdekei közötti eltérés, nagyobb teret nyerne az alternatív elképzelések ütköztetése is. Kitekintés A Pilisi Parkerdőgazdaság főigazgatójának, dr. Berdár Bélának alkalma volt nemrég egy távolabbi ország, Anglia parlamentjének munkáját tanulmányozni. Anélkül, hogy párhuzamokat; kívánt volna vonni, elkerülhetetlenül észrevette a hasonlóságokat, s a szembetűnő különbségeket saját munkája s a brit képviselőké között. — Hogyan került Nagy-Bri- tanniába? — Az angol parlament meghívására utaztunk oda, s töltöttünk el ott néhány igen tanulságos, hasznos napot. Vendéglátóink nagyon gazdag programot állítottak össze számunkra. Fogadtaik bennünket a vezető politikai pártok kiemelkedő személyiségei, az eszmecserékből sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Találkoztunk az Interparlamentáris Unió. ottani magyar tagozatának több tagjával, majd ellátogattunk a parlamentbe. Részt vettünk egy ülésen is. Megismerkedtünk — »menynyire ilyen rövid idő alatt lehetett — az állandó bizottságok munkájával is. — Milyen bizottságok vannak? — A házszabályok szerint annyi állandó bizottságot kell kinevezni, amennyire szükség lehet a törvényjavaslatok megvitatásához. Itt jegyzem meg, hogy a mi ügyrendünk alapján is az állandó bizottságok feladata — működési körükben — a törvénytervezetek és -javaslatok tárgyalásának előkészítése. — S mint erdőgazdasági szakember hozott-e valamit haza a képzeletbeli tarsolyban? .Vidéki úton jártunk egy észak-angliai erdőgazdaságban, ami azért is volt érdekes számomra, mert funkcióiát tekintve hasonló a Pilisi Parkerdőgazdasághoz. Felkerestük Shefiieldben a helyi tanács vezetőit, s hasznos eszmecserét folytattunk egyebek közt az iuar feilesztésének, telepítésének különböző lehetőségeiről, gondjairól. Az természetes. hogy nem is számítottunk egy az egvben átültethető tapasztalatokra. Am a kitenkintés mindenképpen hasznos volt számunkra. Bálint Ibolya bágy János horthysta katonatiszt méltónak bizonyult tisztségére: október 30-án nyolc: kommunistát fogatott le. Dunabogdányban Nagy Gy. Ferenc csendőr-tiszthelyettes vezetésével válogatott csendőrlegények voltak a „nemzetőrség” tágjai, s november 4-én reggel tizenkét kommunistát ejtettek foglyul. Leányfalun Nádas nevezetű csendőr, Buda- kalászon a 300 holdas Tripolszki, Szigetmonostoron dr. Kovács László, volt miniszteri tanácsos, Németh András csendőr őrmester, F. Mocsai József nyilas szervező, Pócsmegye- ren Golmitz László, volt nyilas szervező irányításával tartóztatták le a kommunistákat. A fKmartháy'ct a legtöbb településen a tcmegoazssi börtönökből kiengedett, köztörvényes cselekményekért korábban elítélt bűnözők alkották. Mindannyian igaz magyarságukkal. kérkedtek, s a csalogató és egyben fenyegető jelszavuk ez volt: „Aki magyar, velünk tart!” Tehát még magyar sem lehetett volna az, aki nem követi őket. Ezt a jelszót hangoztatta október 28-án Kakucson egy zugkocsmárosnál berúgott banda is, amely, miután a középületek ablakait betörte, s a termelőszövetkezeti tagokat azok otthonában összeverte, Gavló József termelőszövetkezeti párttitkár házába hatolt. Szobájában konyhakéssel szurkálták halálra a megtámadott embert. Ennek a társaságnak a vezetője, Rimayer József lopásért, betörésért már többször volt börtönben, s Gavló József gyilkosainak egyike, Harazin János is kilencszer volt már büntetve erőszak, súlyos testi sértés, betörés és lopás bűntettéért. Szentmártonkátán is régi gazdagok és bűnözők vezették a felhecceit csőcseléket. Rátámadtak a kommunisták otthonaira, raboltak, gyújtogattak, s akit elértek, azt véresre verték. Idős Bene Mihályt, a helyi Dózsa Tsz korábbi elnökét a csordakútba fojtották. Természetes, hogy a község vezetésére általuk megválasztott „nemzeti bizottság”-nak a jegyzője Koffer László horthysta főszolgabíró lett, s a háborús bűnös Kele László segítette áldásos tevékenységét. A Sári községben alakult banda Dabason, a rabolt fegyverekkel elfoglalta a rendőrséget, hátulról lelőtte Bartha törzsőrmestert, majd sok más bűncselekmény után Ürbö- pusztára hajtatott és ott betört Lengyel László tsz-elnök lakásába. Amikor az elnök 3 éves kisfia észrevette őket, „rablók!” kiáltással rohant a tsz.-be édesapjáért. Az elvetemültek megpróbálták a kisgyereket megölni. Az elnököt Szmrek Benjámin hátulról lőtte agyon. Történelmünknek még Amelyenyaa fórradalom és a szabadság szó annyiszor elhangzott volna, mint akkor, október 23. után. „Te piszok dög, még a szent forradalom napján is dolgozni merészelsz, ezért meglakolsz!” — e szavakkal rontott rá, a mikebudai Lő- rincz Kálmánra a fegyházból kiszabadult Virágh János, akinek puskagolyójától a békésen szantogató Lőrincz Kálmán lebukott a barázdába. Ugyanebben a községben, amikor a többszörösen büntetett előéletű Fekete János meg akarta választatni magát „nemzetőrnek”, Halmi József azt merte mondani: nem jó kezekbe adnánk a fegyvert. A kö- ' vetkező napon Fekete a fegyverével leütötte, majd egy lépésről agyonlőtte Halmi Józsefet, aki így saját tanyájának udvarán, felesége karjaiban halt meg. A bestiális teltek lajstromának ismertetését csak félbeszakítani lehet, befejezni nem, oly hosszú. Az ártatlan emberek életének kioltásához a hátteret szerte a megyében a felgyújtott családi otthonok, a szándékosan a tűz martalékává tett szénaboglyák, gazdasági épületek üszkei feketítették. Természetesen nem a vérontás miatt tartjuk az 1956. október 23-át követő eseményeket ellenforradalomnak. Az öldöklés, ártatlan emberek vérének ontása csak nyilvánvalóbbá tette, világosabban leleplezte, kik milyen ügy mellé szegődtek fegyvereikkel; a régi „rendet” akarták visszaállítani. Ezt a régi „rendet” Pest megyében ilyen adatokkal jellemezhetjük: 43 ezer munkanélküli, 132 ezer mezőgazdasági napszámos, a grófi és egyházi birtokok cselédeinek tízezrei, a nyomor már-már természetes állapotnak tekintett valósága. A felszabadulást követően 45 ezer szegényparaszt között 200 ezer holdat, 20 ezer nincstelen agrárproletár között 90 ezer hold földet osztottál? fel. Megépült Gödöllőn a Ganz Árammérőgyár, Diósdon a Csapágygyár. A repülőgépgyár helyén felépült a Csepel Autógyár, Ildadon az Ipari Műszsrgyár, új üzemrészt kapott a Dunakeszi Vagongyár, s a régi gyárakat és üzemeket is mind újjáépítették, korszerűsítették. A felszabadulás előtti szemb“ könyvtár 41 ezer 500 kötet könyvvel várta a munkásolvasókat. A kultúrotthonok száma 134, a moziké 185 volt A kórházi ágyak száma az ellenforradalmat megelőző öt évben 2D6-ról 9GS-ra bővült. Ezt kellett semmissé tenni, elpusztítani: földet, gyárat földbirtokosnak, tőkésnek visz- szaadni. S mert jól tudták, a munkából élők milliói csak a törvénytelenségek és visszaélések megszüntetését akarják, de irtóznak a nyomorúság visszaállításától, a régi rend hívei hangzatos forradalmi jelszavakat, relikviákat használtak fel igazi szándékaik leplezésére. A megtévesztett emberek pedig, akik a jogtalanságok megszüntetésének vágyától indíttatva egy ideig hittek nekik, csak akkor ocsúdtak kábulatukból, amikor a nemzeti tragédia már kiteljesedőben volt. Soha egyetlen hitvány ügyet sem emelt nemessé az, hogy támogatói között megtévesztett. egyéni céljaik szerint jószándákú emberek is akadtak. 1956-ban sem. Akik csak azért mentek tüntetni a kezdet kezdetén, mert törvénysértésektől mentes szocializmust akartak, azok később megborzadva húzódtak vissza az utcáról, ahol a külső és belső reakció által felhasznált bűnözők tobzódtak i kegyetlenkedésben. Akik magukhoz tértek a szörnyű kábulatból, igyekeztek megindítani a munkát, új hitet ébreszteni az emberekben. Újjá szervezték a pártot, amely élére állt a néphatalom megszilárdításáért vívott küzdelemnek. Cseri Sándor Mészáros János r VjJjL, - I, - ';gjL L ' Mintegy 260 hektáron befejeztek a búza vetését a roiuoe K0ÍH8I 3 01113. Monori Állami Gazdaság szentmártonkátai kerületében. Az utóbbi napokban hullott csapatlék bizonyára jobb magágyat biztosít a földbe került búzaszemeknek. (Barcza Zsolt felvétele) A társközségek önkormányzata segíti a közös testületek hatékony munkáját Fokozottabb elismerést érdemelnek a községi tanácsoknál dolgozók