Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

■ Abonyi krónikái Megállapodások készülnek Ha a tanácsok tíz-tizenöt évvel ezelőtt sem tudták a településfejlesztést kizárólago­san egyedül megoldani, akkor most, amikor pénztárcájuk lé­nyegesen laposabb, feleannyi feladatot sem tudnának meg­valósítani. Másfél évtizeddel ezelőtt sem nélkülözhették a helyi és vidéki vállalatokkal, üzemekkel való együttműkö­dést, úgy most még kevésbé mellőzhetik. Az abonyi tanácsnak az el­múlt tervciklusban mintegy negyven megállapodást sike­rült kötni. Most a VII. ötéves terv első esztendejében az ál­lamigazgatás helyi szerve a pártbizottsággal közösen ismét ' felkereste a helyi üzemeket, amelyek az eddigi szerződése­ket figyelembe véve. a koráb­bi tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 4 millióval keveseb­bet ajánlottak fel. A termelő- szövetkezetek változatlanul támogatják a községpolitikai feladatok megvalósítását, ám jobbára azokat, amelyek el- odázhatatlanok. mint a kö­zépfokú oktatás fejlesztése. Továbbra sem vonják meg támogatásukat a művelődési háztól és sportkörtől, mind­kettőnek, egyenként 100—100 e?er forintot utalnak át éven­te. Kifejezetten községfejleszté­si célra a legmagasabb össze­get a Mechanikai Művek és a Nagykőrösi Konzervgyár aján­lott fel. Az előbbi 400 ezer, az utóbbi 80 ezer forintot. A fentieken túl a mezőgazdasá­gi nagyüzemek vállalták azt is, hogy többféle munkát vé­geznek el ellenszolgáltatás nélkül, így építőanyagot, föl­det fuvaroznak. Több helyen az úgynevezett jog: tagdíj be­vezetésével a sportkör újfajta támogatása valósul meg, amely 5—30 ezer közötti ösz- szeg lesz. Az együttműködés szervezése nem zárult le, fo­lyamatosan történik, mivel vannak olyan üzemek, mint például a téglagyár, ahol a korábbi megállapodás meg­újítása a jövő esztendőben esedékes, mert az iskolabő­vítés egy év múlva fejeződik be. Az elkövetkező hetek­ben, hónapokban tárgyalnak a szerződéskötésről a Pevdivel, a fővárosi szolgáltatóipari, va lamint néhány vidéki válla­lattal. Üj, átdolgozott szerző­dést kívánnak kötni a KISZ- szel és a népfrontbizottsággal —ki A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1986. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK Szép percek Véradók köszöntése Abonyban már hagyománya van annak, hogy évente egy alkalommal bensőséges ünnep­ség keretében köszöntik az önkéntes véradókat. Az idei találkozóra a művelődési ház színháztermében került sor. Pető Istvánná, a Vöröskereszt községi titkára üdvözlő és el­ismerő szavai után dr. Tóth Katalin gyermekorvos bemu­tatott egy 3 esztendős kisfiút, aki egészen piciny korában komoly szívműtéten esett át. A létfontosságú operációhoz tíz helybeli ember adott vért. A gyermek jól van, egészsé­ges. Szép pillanatok voltak ezek, de akkor is összeszorúlt a je­lenlévők torka, amikor Nagy Istvánná felállt és köszönetét ver­fejezte ki az önkéntes adóknak. Az asszony koráb­ban rendszeres véradó volt, nemrégen azonban beteg lett, és ezúttal ő szorult segítség­re. A Gyulai iskola énekkara műsorral kedveskedett, majd elismeréseket, jutalmakat adott át Lencsás Gáborné, a Vöröskereszt városi szerveze­tének megbízott titkára. Har­mincszoros véradó kitüntetés­ben részesült Rajki Csaba, a hússzorosnak járó elisrherést ezúttal öten kapták meg. Az est további részében fővárosi vendégművészek szórakoztat­ták a megjelent abonyi vér­adókat és hozzátartozóikat. A program tombolával zárult. Három műszakban Paprikából zakuszkát A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén általában az októberi hónap a legmozgal­masabb. Most sincs ez más­ként, látogatásunk idejében 18 vagonnyi paprika várt tisztí­tásra és savanyításra. Immár harmadik hónapja a hét min­den napján 3 műszakban, éj­jel-nappal dolgoznak, és mi­vel a mezőgazdasági nagyüze­mek igyekeznek a zöldséget az egyre leselkedő fagytól megmenteni, most különösen sűrűn térülnek-fordulnak a szállítójárművek. Ez a meg­feszített tempó előrelátható­lag még november közepéig tart, addig várhatóan még 10 vagonra való zöld, piros és bronzszínű termés érkezik Abonyba. A minőséggel elégedettek, inkább a tartós szárazság miatt a mennyiséggel van baj, így az apróbbakat is átveszik, természetesen alacsonyabb áron. — A megtisztított paprika jelentős részét tartályokba rakjuk és savanyítjuk — mondta Szeremi Tiborné te­lepvezető. — Zöméből zakusz- ka készül Nagykőrösön és szovjet exportra kerül. Az it­teni alapanyagot legkorábban decemberben kezdjük kiszed­ni, majd folyamatosan a fel­dolgozóhelyre továbbítjuk. — A téli program mi lesz? — Űjabban hagymát tisztí­tunk, valószínűleg most is ezt a feladatot kapjuk. Előzetes becslések szerint ezúttal ebből szintén kevesebbet kapunk, mint korábban, mivel a gyár tisztítva veszi át a termelők­től. Amennyire változó a válla­lat idei felvásárlása, legalább annyira eltérő Abonyban. Sár- gabarckból például alig-alig szállítottak a nagyüzemek. Nagy az aránytalanság a pap­rika terén, ceceiből mintegy 30 vagonnyit vettek át, a pa­radicsompaprika már lényege­sen kevesebb. A százhúsz dolgozóval mű­ködő telep létszáma állandó­sult, nincs jövés-menés, a nyár folyamán három hétig (harmincán) Nagykőrösön éj­szakai műszakban dolgoztak, hogy a feldolgozás zavartala­nul haladjon. Itthon átlagban ugyanennyien vállalták a szombati és vasárnapi mun­kát. Társulás, térségi szemlélet Kölcsönös érdekek, bizalom Nehezen jen létre a kívánt kiegyenlítődés A ceglédi technikaházában közigazgatási szakemberek jelenlétében tartott előadást Vágvölgyi József, a Pest Me­gyei Tanács általános elnök helyettese A tanácsok együtt­működése az új gazdálkodási rendben címmel. Mint mondta, a tanácsok önállóságának jogszabállyá érlelt növekedése azt a célt szolgálja, hogy a különféle el­képzelések és ügyek legtöbb­jéről ott szülessenek meg a döntések, ahol a legnagyobb mennyiségű értékelhető infor­máció áll rendelkezésre. Az önállóság növekedése azon­ban folyamat, azaz nem le­het naptári időponthoz kötni. A dolog szépséghibája, hogy a folyamat kezdete épp arra az időszakra esik, amikor a taná­csok egyébként is pénzszűké­vel küszködnek, vagyis nem túlontúl erős az önállóság ki­teljesedésének gazdasági alap­ja. 1986-tól valamennyi helyi tanács normatív szabály sze­rint részesül a fejlesztésre felhasználható pénzből. A konkrét összegeket a települé­sek létszámának figyelembe­vételével számítják ki. A nor­matív elv helyességét nehéz lenne vitatni, ám a gyakorlat­ban csak akkor bizonyul­hat hasznosnak, ha, az egy csoportba tartozó, települések között nincs lényeges ellátás­beli különbség. Ez azonban nem mondható el, még akkor sem, ha csupán az alapel­látást vizsgáljuk. így aztán a más és más helyzetben lévő települések között igen nehe­zen jöhet létre a kívánt ki­egyenlítődés. A normatív elv arra föl­tétlenül jó, hogy a fejlesztési pénz elosztásakor kiszűrje a szubjektív szempontokat, így a tanácsok megkapják a mindenképpen kellő pénzt a biztonságos működéshez és a fejlesztéshez. Kétségtelen, hogy 1985-ig némely tanács­nak egyáltalán nem jutott tá­mogatás a községek gyarapí­tásához. Most ilyen hiba nem fordulhat elő. Pest megyében 130 részre osztották fel a fejlesztési ala­pot. Ezeket a pénzeket a me­gyei tanács semmiképp sem vonhatja el, nem csoportosít­hatja át, még abban az eset­ben sem, ha egyik település­nek adott időszakban nagyobb szüksége lenne az anyagi javakra, mint a másiknak. És ez az a pont, ahol a tanácsok­nak a kölcsönös érdekek és a bizalom alapján szükségük lehet az együttműködésre. Ami ezt a fajta kooperációt gátolhatja, nyílván az, hogy egyetlen tanács sem fogja sa­ját pénzét ajánlgat-ni a másik­nak, mondván, hogy nála most kisebb a gond, majd jó lesz az a forint jövőre is, ad­dig se heverjen. Nem köny- nyű ma eldönteni, ki adhat, s ki kérhet kölcsönt. Mégis a fejlesztési munká­latokban érvényesülnie keli az együttműködésnek és a térségi szémléletnek. Ha egy adott helyen megvalósuló be­ruházás több település érde­keit is szolgálhatja, érdemes a szorosan vett közigazgatási határokat átlépni. De a közigazgatás fejlesz­tése is megkívánja az együtt­működést. A jövőben elkép­zelhető, hogy a tanácsok bi­zonyos tevékenységeket tár­sulásos formában, közösen végezzenek. Például ma még több helyütt nincsenek meg a feltételei a hatékony és gyors árellenőrzési munkának, hol­ott ez a tisztességtelen ha­szon kiszűrésének egyik le­hetősége. Tanácsok társulásá­val talán ez is megoldható. A helyi együttműködésnek természetesen számtalan más változata valósítható meg. V. S. Elhunyt Varga János Varga János, a jászkaraje- női községi pártbizottság tag­ja, nyugalmazott párttitkár életének 66. évében elhunyt. Temetése október 24-én, pén­teken délután fél 2-kor lesz a jászkarajenői köztemetőben. MSZMP városi és jászkarajenői községi bizottsága Az alkotók óvodások Tüzes rajzok Gyermekrajz-kiállítás nyílt a városi tanács előcsarnoká­ban. A pályaművek a tűzol­tó-parancsnokságon szerzett élmények alapján készültek. Az alkotók óvodások és Ceg­léd, valamint a környező köz­ségek általános iskolás ta­nulói. Vannak kifejezetten jói sikerült rajzok, és akad egy­két olyan munka is, amelyen kis szépséghiba fedezhető fel, mert a tűzoltóság hívószáma tévesen szerepel. Nem könnyű a feladatuk Az agitációs munka jelen­leg más körülmények között foiyik, mint a korábbi idő szakban — írja a gazdaság politikai agitáció helyzetéről szóló jelentésében Szabó László csemői pártvezetőségi titkár. Ma már ezek az emberek igényesebbek, képzettebbek, egyre többet tudnak a világ­ról, a környezetükről. Ez megköveteli a mélyebb és gyorsabb reagálást mindenféle jelenségre. Ezért azokra szá­mítanak tevékenységükben, akik eléggé felkészültek ah­hoz, hogy képesek a feladato­kat megoldani. Arra törek­szenek minden területen, hogy jó legyen az együttműködés a gazdasági, a tömegszerve­zeti vezetéssel, a szocialista Míves patikaberendezés Fehérvárra Kelendő a Stylus-koloniál ízlés dolga, hogy tetszik-e vagy nem a kolóniái bútor, amelyről hozzáértők azt mondják, egy sohasem volt stílust képvisel. Ehhez képest nagyon is közkedvelt a vásár­lók körében. Aki belevág a gyártásába, nemigen fizet rá, inkább azon töpreng, hogyan győzze a kereslet kielégítését. A csavart díszes berendezési tárgyak nagy divatját minden bizonnyal az is élteti, hogy sokan már csömört kaptak a puritán vonalú, szögletes egy-enbútoroktól. A ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezet sem panasz­kodhat a megrendelések hiá­Gyermekcipőkkel kísérleteznek A Pemü ceglédi cipőgyára kísérleti műhelyében már az első félévi, tavaszi-nyári modellek tervei, mintadarabjai készülnek. Sipos Fcrencné — képünkön — egy új modell alkatrészeinek sorozatmintáit készíti 23-astól 30-as méretig. Gyártását a jövő év elején kezdik majd meg. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) nyára. Kolóniái garnitúráikat a fővárosban is megtalálhat­juk a Corvin Áruházban, a Bizományi Áruház Vállalat boltjaiban, vidéken pedig a kecskeméti és a szolnoki Do- mus Áruházak bútorosztá­lyain. Az egyes darabok per­sze külön-külön is kaphatók, és a huzatok közül is válo­gathat a vásárló aszerint, hogy az egyszínűt vagy a min­tásat szereti. Az őszi BNV-n legnagyobb sikert egyik új­donságuk, a háromrészes öl­tözködőtükör aratta. A szobaberendezések árnyé­kában szerényen húzódott meg az a zsöllyeülés, amely­nek 620 testvére a József At­tila Színházban szolgál. Hely­színi szereléssel együtt szállí­tották a széksorokat, s abban bíznak, olyan referencia lesz ez, amely vonzza a többi ha­sonló feladatot. Szép munka volt, a míves mesterség min­den csínját-bínját igénylő egy, a közeljövőben megnyíló szé­kesfehérvári patika teljes be­rendezésének elkészítése, ide­értve a stílushoz illő lámpa­testeket is. Sz. T. Közhasznú kiadvány A törteli Déryné Művelő­dési Ház minden hónapban műsorfüzetet ad ki, amely sok közhasznú tudnivalóval ismer­teti meg a lakosságot. Az ok­tóberi számot például Petőfi Sándor verse vezeti be, majd a hetenkénti diszkók időpont­ját tünteti fel, külön kiemel­ve a pacalpörkölttel kombi­nált bált, melyen Varga Pál és zenekara muzsikál. Az éj­szakai filmklub programja, a klubok és szakkörök összejö­vetele szerepel még a műsor­naptárban. Füzes Szilárd igaz­gató — szerkesztőként — arra is talált módot, hogy néhány szóban megemlékezzen a most esedékes évfordulókról, név­napokról, közölje a könyves­bolt ajánlatát, a moziműsort, az esküvőket és a névadókat. brigádokkal, a párton kívüli dolgozókkal. Jelentősnek tart­ják, hogy az agitáeióban ér­vényesíteni tudják döntései­ket. Ugyanakkor nap mint nap meg kell küzdeniük egyes kampányfeladatok szükséges végrehajtásával, a munkaidő és munkafegyelmi kérdések­kel, a vezetői magatartással. Az egyik legnehezebb terü­let az életszínvonal-politika, a lakossági ellátás helyzete, az árak alakulása és áz áruk minősége. Az általános ma­gyarázatot nem mindig fogad­ják el a dolgozók. Nehéz meg­értetni egyesekkel, hogy csak azt és annyit lehet elosztani, amennyit megtermelnek, s az sem lényegtelen, hogy mit mennyiért. S ezek alakulásá­ban fontos szerepe van az egyének és kollektívák fele­lősségének. Az egyéni meg­győzés meghatározó tovább­ra is a politikai munkában. Természetesen ennek ered­ményességéhez elengedhetet­len a jó emberismeret, a fel- készültség, s nem árt az sem, ha az agitátornak tekintélye van a környezetében. Ügyelnek arra, hogy aki mások megnyerésére vállal­kozik, annak a meggyőződése szilárd legyen. Véleményük szerint léteznek párttagok, akiknél szintén szükség van a meggyőzésre, mivel nem szívesen járnak oktatásra. Megfeledkeznek arról, hogy a kötelezettség olyan folyamat, amely nem fejeződik be a párttaggá válással. Munkájukba bevonják a tömegszervezetekben dolgozó­kat. Ügy látják, hogy tevé­kenységük eredményes. A fia­talok sokat tesznek a közös­ségért, de a politikai agitáció- ban kevesen vesznek részt. Az elmúlt időszakban jelen­tős előrelépés történt a párt- oktatásban. Az új formák és módszerek közelebb kerültek a mindennapi élethez. Tapasz­talt propagandisták vannak, akik többéves politikai és szakmai gyakorlattal rendel­keznek. Lényeges, hogy ä párttagság nagy többsége megszerezte az alapfokú, töb­ben^ pedig a közép- és felső­fokú képesítést. Végül a jelentés megálla­pítja, hogy a körülményekhez képest sikeres munkát végez­tek, még akkor is, ha gazda­sági nehézségeket tapasztal­nak a környezetükben. A te­rületi adottságaik gyengék, éppen ezért nem könnyű ná­luk az agitációs tevékenység, amelyet a jövőben hatéko­nyabbá és tervszerűbbé kell tenniük, hogy a termelő- szövetkezet célkitűzései telje­süljenek. f. f. w írók a gyárban Az SZMT ceglédi körzeti könyvtára október 28-án, ked­den délután 2 órakor a Köz­gép dolgozóinak rendez író— olvasó találkozót. Fehér Klára és Nemes László lesz a ren­dezvény vendége. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom