Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

nagykőrösi xJtüitm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1986. OKTÓBER 22., SZERDA Nem mindegy, ki fizet az áruért A fordulat éve a gépgyártóknál A VII. ötéves tervidőszak első esztendejének végéhez közeledve elmondható, hogy gazdálkodó egységeink többé- kevésbé túl vannak az új gazdasági ciklus kezdeti, kri­tikus szakaszán. Az úgyneve­zett induló hónapokat nem ok nélkül tartják a legnehezebb periódusnak, hiszen aránylag rövid idő alatt kell tudni iga­zodni a hazai és külgazda­ságban ekkortájt legintenzí­vebb változásokhoz, Kisebb nyereség Mert az 1986-os év köztu­dottan nemcsak nálunk, ha­nem a többi szocialista or­szágban is egy új gazdasági időszak nyitányát jelentette, az új tervek, elképzelések határozták meg az exportra termelő honi vállalatok, szö­vetkezetek további feladatait is. Persze bármennyire is gyorsan, hirtelen zajlanak le a külkereskedelemben az ese­mények, nem váratlanul kö­vetkeznek be, jelei mér ko­rábban megmutatkoznak, és nagyjából kitapinthatok a várható következmények. A nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet­ben is jó előre számoltak vele és készültek rá, hogy legje­lentősebb vásárlójuk, a szov­jet piac meglehetősen szűkre fogja csukni kapuit. Kézen­fekvő volt a felismerés ama törekvés láttán, miszerint a termelés, elsősorban a meglé­vő eszközökkel történő inten­zív fejlesztésé jócskán vissza fog hatni a beruházáspoliti­kára, vagyis csökkenő keres­let várható a magyar élelmi­szer-ipari gépek, berendezések iránt. Nos, ez valóban bekövetke­zett, az elmúlt évhez képest közel felére esett vissza a szo­cialista országokba, ezen be­lül is elsősorban a Szovjet­unióba irányuló exportja. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy majdnem 120 millió forinttal kisebb értékű termék került határainkon túlra. Szerencsére idehaza vi­szont élénkebb érdeklődés mutatkozott a szövetkezet gyártmányai — főként az OSH-sterilezők — iránt, ennek köszönhető, hogv a kivitelben történt lemaradást nagyrészt kompenzálni tudták. Igaz, jó­val kevesebb haszonnal, hi­szen a belföldre termelés nye­reségtartalma lényegesen ki­sebb. Szóval nem mindegy tehát, ki fizet az áruért, hogyan alakul a későbbiekben a szö­vetkezet külkereskedelmi po­zíciója. A kilátások azonban nem éppen kedvezőek, pedig a gépgyártók termékeinek immár harmada a folyamatos megújulást reprezentálja az élelmiszer-ipari gének nagy családjában. Igen ám, de a szocialista kontingens csökke­nő nagyságrendjét meghalad­ja a magyar ipar ajánlata, az erősödő belföldi konkurencia megnehezíti a piacra lépést, s ma még gond az is, hogv esetenként nem a termékek versenye, hanem a kontin­gensért folyó küzdelemben dől el, kinek-kinek mekkora lesz exportvolumene. Kevesebb vásárló Barta István elnöknek is meggyőződése, hogy az elkö­vetkező egynéhány évben sem sikerül a szövetkezetnek fel­tornásznia magát a kiszállítá­sok 1985. évi szintjére, ami egyébként eddigi munkálko­dásuk során a csúcsot je­lentette. Ám a mostani hul­lámvölgyet sem tekinti tartós­nak, a korábbi években el­kezdődött termékfejlesztcs­váltás, a műszaki feltételek javításának köszönhetően egy, a körülményekhez jobban igazodni képes szövetkezeti gazdaság néz szembe a kihí­vásokkal, s mindenképp látni a kezdeményeit egy lassabb ütemű, de biztos fejlődésnek. — Milyen lehetőségeket kí­nál a külvilág? — Véleményünk szerint a szocialista piacra történő ér­tékesítés jelenlegi körülmé­nyei hosszabb távra állandó­sultak. s mint láttuk, a piac legfontosabb motívuma ma a vásárlói erő megcsappanása. Ennek két oka is van, részint a konzervipari gépekkel való telítődés, ahol pedig volnának még igények, ott meg anyagi gondok miatt nem köttetik üzlet. Lényegében idehaza is telítődés van az élelmiszer- iparban, így kénytelenek vol­tunk más iparágak felé nyit­ni, elsősorban a nyomda-, bőr- és vegyipar területén ta­láltunk számottevő keresletet a különböző csomagoló, rako­mányképző berendezések iránt. Fővállalkozóként A termelésben, értékesítés­ben bekövetkezett legfonto­sabb változás azonban nem ez. Az egyedik gépeket komp­lett, megbízható gyártósorok­nak kell felváltaniuk magas műszaki színvonallal, kiváló minőséggel. Ugyanakkor csu­pán a technikát piacra vinni önmagában kevés, tervezői- eszmei értékekkel is ki kell egészíteni. Mindez a szövet­kezet kereskedelmi tevékeny­ségét is átformálja, mindin­kább a fővállalkozó jellegű üzletkötéseknek kell dominál­niuk, hogy túl a profilbővíté­sen, a technológiai rendszerek szállítóivá válhassanak. — A tőkés relációba mennyire illeszthetők be ezek az elképzelések? — Ma még nehezen, egy­előre csak próbálkozásokról számolhatunk be, de az már többször bebizonyosodott, hogy rögtönözve nem lehet tartós kapcsolatokat kialakíta­ni ott sem. A nyugati cégek- gel való kooperációs együtt­működés elképzelhető, ám ez eléggé hosszadalmas folyamat. — Mint láttuk, még ideha­za sem könnyű. A verseny- partnerek mennyiben jelente­nek veszélyt a szövetkezetre? — Szám szerint nem sokan vannak, de a mérséklődő árakból érezni jelenlétüket, kiváló minőségű paraméterek mellett lehet ellensúlyozni őket, de így is számítanunk kell rá, hogy munkánk nye­reségtartalma kisebb lesz a megszokottnál. Tervmódosítás — Az idei év számszerű leltára milyennek mutatkozik? — Az elmondottak után nem kell tovább bizonygatni, mennyire kritikus időszak volt ez, noha készültünk a fordulatra, kellő gyakorlat hí­ján a gyors piacváltás érthe­tően sok bizonytalanságot szült. Félévkor módosítani kellett terveinket, a 266 mil­lió forint árbevételt 12 mil­lióval kevesebbre állapítottuk meg, a 68 milliós nyeresé­günkből pedig 8 millióval ke­vesebbet terveztünk. Tavaly ugyanez 87 millió volt, e kü­lönbség is jól mutatja a jö­vedelemben történt vissza­esést, habár ezt is befolyásol­hatja az év végi kiszállítási lehetőség. A csökkentett nyereségterv az árbevételnek közel 24 szá­zaléka, amely csak előző eredményeinkhez képest je­lent visszalépést, s ebben közrejátszott az is, hogy az idén közel 15 millió forintot fordítottunk beruházásra. Az éves jövedelememelkedés 5— 5,6 százalék között várható és meghaladja a 75 ezer forintot. Azonban tisztában vagyunk vele. hogy ezért a pénzért a megváltozott viszonyok miatt dolgozóinknak a korábbiaknál sokkal többet kell tenni a szövetkezet asztalára. Miklay Jenő A reformról Az ÉTÉ Dél-Pest Megyei Csoportja ma, szerdán 14 óra­kor az MTESZ székházában előadást rendez. A téma: A reform lehetőségei és korlá­tái, az előadó dr. Módra László. A szervezők várják az érdeklődők részvételét. Mozi A nagyteremben Átlagemberek. Színes ame­rikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Akit buldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz ka­landfilm, fél 6-kor. Hiányzik a családok kellő felelősségtudata Megtorlás helyett orvoslás Régóta együtt élünk a fo­galommal: veszélyeztetett gyerekek. A fővárosban pél­dául minden 100 gyermek kö­zül hatra illik e szomorú jel­ző. Ök anyagi, szellemi és er­kölcsi vonatkozásban hátrá­nyos helyzetben élik minden­napjaikat. A figyelem mind­inkább rájuk terelődik, egyre erősödik a megelőző célzatú gyermekvédelmi munka. Az okok részint a családok, szülők anyagi helyzetére ve­zethetők vissza, de igen gya­kori a szülői nemtörődömség, a többletmunka vállalása miatt fellazult családi háttér, amely érzelmi elhidegüléshez, csavargáshoz s végül bűnözés­hez vezet. Pest megye lakói­nak egyharmada gyermek és fiatalkorú, többségük kiegyen­súlyozottan él, de 4,9 százalé­kuk körülményei rosszak. öt év alatt mintegy 80 szá­zalékkal nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma a megyé­ben. A felmérések azt is bi­zonyítják, hogy terjed és élet­korban előbbre tolódik a fia­talok italozása, a bódulat­keltő gyógyszerek használata; nő a fiatalkorúak bűnözése, ezen belül is az erőszakos, garázda és a csoportosan el­követett bűncselekmények száma, s az ok gyakran a kör­nyezet, a szülők italozása. A megyei felmérés figye­lemfelhívó tényadata az is, hogy a fiatalok 16 százaléka jó vagy az átlagosnál jobb anyagi körülmények mellett is veszélyeztetett helyzetben van. Különösen fontos a 14— 18 év- közötti fiatalok megelő­ző védelme, mert ez a kor­osztály az iskola elhagyása után a legkritikusabb életsza­kaszban kerül ki a preventív gyermekvédelem hatásköré­ből, s különösen a. tanulmá­nyaikat nem folytatók elkal- lódási veszélye nagy. A fenti adatok ismeretében Waltner Istvánná dr. városi ügyészt arról kérdeztük, hogy városunkban mi jellemző a 14—18 éves korosztály fegyel­mére?. — Nagykőrösön 1983-ban az összes bűnelkövetők száma 310, ebből fiatalkorú 28, 1984- ben ugyanezek a számok 243- ra illetve 26-ra módosultak, tavaly pedig 293 bűnelkövető közül 22 volt fiatalkorú. Ha­zánk 108 városa között a múlt évi dokumentumok alapján a 47. helyen állunk, de ha a fia­talkorú elkövetők számát néz­zük akkor a cseppet sem di­cséretes 7. helyen vagyunk. A fiatalkorú bűnözők között a fiúk aránya lényegesen maga­sabb, tavaly például a megyé­ben 903 elkövető közül 808 volt a fiú. — A 18 éven aluliak szá­mára mi a büntetőeljárás alapvető motívuma? — A bűnözés elleni haté­kony megelőző küzdelem az egyik legfontosabb társadalmi feladat szerte a világon. Ma már senki sem hiheti, hogy pusztán neveléssel a bűnözés megszüntethető lenne. Azt azonban hinnünk kell, hogy a bűnelkövetők között van­nak szép számmal olyanok, akik jó eséllyel visszavezethe­Próbára tett szerelem — Egymillióval mit kezde­nél? — tette fel konokul a kérdést a fiú. — Azon lakást vennék, s vége volna az albérleti élet­nek. Jött a pincér, fizettek s hallgattak egy darabig. A fiú utolsó kérdése a száraz és mindenből kizáró válaszok után gyerekesen naivul csen­gett. — Már nem szeretsz? A lány, mint egy kedvesnő­vér a ledolgozott nyolcórai szolgálat után, fáradtan és sietősen csak ennyit szólt. — Butaságot kérdezel — s alig láthatóan biggyesztett aj­kán. A fiú váratlanul felugrott és sietősen, hátra se pillantva eliramodott a levelekkel telí­tett sétaúlon. A lány még egy darabig követte a szemével, majd fázósan összehúzta dzse­kijét, és elindult az ellenkező irányba. Sz. J. tók a társadalomba. A korai antiszociális megnyilvánulá­sokra odafigyelő pedagógusok, a korrekció erejében bízó bí­rók, képzett kriminológusok sajátos terápiák, átnevelési eljárások hatásában bízva kü­lönös gonddal határozzák meg egy-egy ügy kapcsán az intéz­kedések formáit. A fiatalko­rúakkal szemben alkalmazott büntető eljárások célja a he­lyes irányú fejlődés biztosítá­sa, a társadalomba való visz- szaút segítése. Különös alapossággal kerül vizsgálat alá a szociális hát­tér, a személyiség alakulásá­nak útja, a negatív tényezők hatása. Az eredményes meg­előzés tehát sokrétű, az okok felmérése és az orvoslás meg­találásának módja komoly mérlegelést igényel. Azt kell figyelembe vennünk, hogy leggyakrabban olyan fiatalok­kal állunk szemben, akiknek különlegesen nehéz életprob­lémái vannak, ezért az intéz­kedések célja az orvoslás kell hogy legyen, s nem a megtor­lás. A jog méltányolja tehát, hogy a fiatalok tette nem ítélhető meg a felnőttekre al­kalmazható mércével. — Milyen bűnelkövetési módok jellemzik városunk­ban a fiatalkorúakat? — Leginkább a betöréses lopás, garázdaság, rablás. A hasonszőrű társakkal jobb és nemesebb célok hiányában kezdetben csak a „jó hecc” kedvéért hajtják végre a jog­ellenes cselekedeteket. Ké­sőbb élelem, pénz, értékek re­ményében tudatosan szervezik meg a betöréses lopást. A ki­sebb csoportokban rendszerint egy nagyobb fiatal- vagy íel- nőttkorú a vezéralak, az ér­telmi szerző. Eddig még egyetlen esetben, s egy lopás kapcsán derült fény egv 6—8 tagú szívós csoportra. Egyet­len felnőtt tagja 22 évesen az életével fizetett ezért a szen­vedélyéért. Igen magas a jár­műlopások száma; kerékpá­rok. kismotorok egyre gyako­ribb eltűnéséről érkeznek be­jelentések. Így ráadásul fenn­áll még a jogosítvány nélküli eszeveszett száguldás veszé­lye is. Gyakran kiderül a nyomo­zás kapcsán, hogy az erős, munkabíró 14—18 évesek nem dolgoznak rendszeresen, s mindez a szülők hallgatólagos engedélyével történik. A fia­tal cigányelkövetők lopásban, rablásban, súlyos testi sértés­ben, közveszélyes munkakerü­lésben járnak az élen. — Milyen fokozatai vannak a fiatalkorúak büntetésének? — Egyszeri megbotlásért — szabályos eljárás mellett — nevelő foglalkozás, megrovó1 figyelmeztetés jár. Megvan az egy év próbára bocsátás lehe­tősége, jó magaviselet esetén ennek még nincs következmé­nye. Ha ezen idő alatt újabb bűncselekményt követ el a fiatalkorú, akkor a korábbi tettéért is felelősségre vonják. Nagyon fontos szerepük van itt a hivatásos társadalmi pártfogóknak, akik minden vonatkozásban segítő kezet nyújtanak. A visszaesők és a súlyos bűncselekményeket el­követők útja a tököii Fiatal­korúak Büntetésvégrehajtó Intézetébe vezet — bár ez is speciális átnevelő intézet —, fegyelme és követelményei lé­nyegesen szigorúbbak az elő­zőekben mondottaknál. — Mi ( hatékony megelő­zés lényege? — Ügy vélem, a társadalom kellően mozgósítja ma már a megfelelő szervezeteit, sőt a gyermek- és ifjúságvédelem is sok területet nvert meg a veszélyeztetettek időben tör­ténő felkutatásához és rend­szeres ellenőrzéséhez. Még mindig nem érzem azonban a családok kellő felelősségtu­datát, s így egyre több gve­rek nő fel szeretet, törődés, bizalom, ellenőrzés nélkül. Több oka van annak, hogy a mai családok struktúrájuk­ban nem felelnek meg a je­lenlegi társadalmi követelmé­nyeknek, vagyis egyik legfon­tosabb feladatukat, a gyer­meknevelést, intézményekre hárítják. A most alakuló csa­ládsegítő központok ilyen jel­legű szemléletformáló szere­pe igen nagy feladatot ró az illetékesekre. Nálunk a ci­gánycsaládok körében már végzik ezt a feladatot,. az ilyen jellegű segítségadás ki- terjesztése azonban általáno­san is szükséges lenne. Szendrodi Judit Bemutatkozás az NB l-ben Sporttörténeti dátum Nagy­kőrös sportéletében 1986. ok­tóber 18. Ekkor került sor vá­rosunkban, a Petőfi iskolai tornacsarnokban az első NB I-es férfi bajnoki kosárlabda­mérkőzésre. Nk. Kgy. Kinizsi—Alba Re­gia Építők (Székesfehérvár) 85-81 (46-42). Nk.: Simon S. (8), Szirmai (6), Karagits (29), Horváth (10), dr. Salgó (12); csere: Zágráb (14) Kovács (6). Edző: Táskái Gábor és Bau­mann Gáspár. A konzervgyá­riak új padokat készítettek a több szurkoló elhelyezése ér­dekében. A közel azonos szí­nű mez gondot okozott, és mezcsere után 14 perc késés­sel kezdték a játékot. Reme­kül kezdtek a legmagasabb osztályban újonc körösiek és három perc alatt 9-0-ra ve­zettek. A múlt évi 16. helye­zett vendégek ezután feljöttek pozíciójátékkal és a lepattanó labdák jobb megszerzésével. A holtpont után feljavulás következett és a 9. percben 19-13-at mutatott az ered­ményjelző. Ezután megindult a ponttermelés mindkét olda-’ Ion, jó támadásokkal és beját­szásokkal. Nagy volt a harc a gyűrű alatt. A második fél­időt a vendégek igen szoros és kemény védekezéssel kezd­ték és nagy volt a küzdelem az egész pályán. Az 5. perc­ben 54-54, a 10-ben 66-66, s igen jó támadások után a 14. percben 76-68, majd a 18-ban 80-81 volt az állás. Az utolsó két percben szívvel-lélekkel küzdő kinizsisek szinte min­den labdát megszerezte a 200 néző lelkes buzdítása közben és megérdemelten győztek. Az egész csapatot dicséret illeti lelkes küzdőszelleméért. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—AR. Építők ifi 84-58 (43-27). Nk.: Simon I (14), Simon S. (36), Horváth (16), Módra, Pásztor (18); csere: Szőke (8), Bor­bély, Karagits (2), Fruttus. Az ügyes körösi fiatalok végig jobbak voltak és harmadik mérkőzésüket is megnyerték. Nk. Kgy. Kinizsi Ií.—Kecske­méti SC serdülők 85-64 (43- 33). A tízcsppatos Bács-Kis- kun megyei felnőtt férfi ko­sárlabda-bajnokság északi cso­portbeli, idegenbeli nyitányán megérdemelten győztek a kö­rösi tartalékok, jó képességű fiatal ellenfelük ellen. Kosár­dobók: Mocsai (28), Pomázi (15), Foki (14), Danóczi (10), Bogschütze (10). dr. Gáspár (6) és Kapás (2). Az NB Il-es női bajnok­ságban: Belkereskedelmi Főis­kola (Bp.)—Nk. Konzervgyár Kinizsi 54-50 (31-18). Nk.: Komáromi (13), Kiss (5), Pan- kotai (6), Szappanos (12), Ko­sa (5): csere: Józsa (6), Tóth (3), Molnár. Mészáros. A fő­városi találkozó első játékré­szében a lepattanó labdák zö­mét a főiskolások szerezték meg és eredményesebbek is voltak. Szünet után egész pá­lyán letámadással feljöttek a kinizsisek; 2 pontra ledolgoz­ták hátrányukat, de akkor a szükség-játékvezető vitatható ítéletei döntőek voltak. Saj­nos 18 büntető kimaradt. Szerdán Labdarúgás. Kinizsi sport­telep. 14 óra: Nk. Kgy. Kini­zsi—Dunaújvárosi Kohász 1NB I). barátságos mérkőzés, tfiúsági soortteleo. 14 óra: Nk. Szakmunkásképző—Ceglé­di Szakmunkásképző, megvei középiskolás tt. korcsoportos bajnoki mérkőzés. S. 7. Vasárnap vásár Október 26-án, Dömötör napján, vasárnap tartják a szokásos őszi vásárt. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) — Ha ötezret nyernél, mit csinálnál? —■ próbálkozott to­vább. — Annyival még nem na­gyon lehet ugrálni, de biztos, hogy kicserélném az ócska dí­ványomat az albérletben egy széles, puha heveröre. — És ha tízezret nyernél? A fiú arcára kiült a vára­kozás, talán most mondja a lány, hogy vennék neked ... veled együtt vásárolnánk... tízezerből talán futná kel­tőnknek ... — Tízezerből elutaznék, ha pár napra is. a tengerhez. — No és ha harmincezret nyernél? — Sajnos az sem lenne elég egy menő színes televízióra. — De ha százezret nyernél, akkor? ... — Akkor vennék egy hasz­nált kocsit. — És ki vezetné? — csil­lant fel a fiú tekintete. — Hát én magam. Gondol­hatod, azonnal megtanulnék. A furcsa kis románc egy ** bisztróban esett meg egy kora őszi délután. Az aszta­lok jó részéről a hűvösödő szélben már leszedegetiék a vidám kis térítőkét, a záróra­hangulat átfutott a csöpp szó­rakozóhelyen. A fiatal pár a közelben üldögélt, így párbe­szédüket akaratlanul is hall­hattam. A fiú telve remény­nyel s nagy belső lobogással beszélt a közös jövőről, abban bízva talán, még lángot gyújt­hat a másik kihűlni készülő szívében. A lány erőltetett mosollyal arcán egykedvűen kavargatta a kávéját. A be­szélgetés egy váratlan kérdés­sel vallomásból próbatétellé változott. — Mondd, vegyünk egy to­tót közösen? — kérdezte a fiú. — Vehetünk — mélázott a lány. — És ha nyernénk, mit csi­nálnánk a pénzzel? — Ha nyernénk ... hm, el­feleznénk. Ekkor elborult a fiú arca, hiszen ő nem felezésre gon­dolt, hanem közös tervekre, örömökre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom