Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA:----------------­Kötelességek sűrűiébe kerül (3. oldal) Rádió- és tele víxsómüsor a jövő hétre (5—6. oldal) XXX. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Ára: 1,80 forint 1986. OKTÓBER 3., PÉNTEK Leégett a személyautó (8. oldal) Rövidesen elkészül az aromaüzem A gyógynövény keresett termék Túljutottak a holtponton Megélni a szabad árból lehet Az utóbbi időben igencsak megnövekedett az érdeklődés a természetes hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények iránt. Legnagyobb mértékben a gyógyászok igénylik, de je­lentős szerepe van a különfé­le kozmetikumok előállításá­ban is. A kerepestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet 1700 hek­táron termeli a gyógynövé­nyeket és csaknem ekkora területen termeltetnek más gazdaságokkal is. Az évek során bebizonyosodott, hogy a gyógynövény jól beilleszt­hető a vetésforgóba, a búza. a kukorica és a takarmány- növények közé. De nem csak termelik a gyógynövényeket Kerepestarcsán, hanem fel is dolgozzák. Még 1971-ben épí­tettek egy lepárlóüzemet, majd ezt követte a drog-, a csepp-, az aroma-, a kiszerelő egységek termelésbe állítása, a szárítóüzem és a laborató­rium létesítése. Jó egy éve újabb jelentős lépésre szán­ták el magukat a gazdaság vezetői. Mintegy 100—120 mil­lió forintos beruházással új aromaüzemet építenek, amely­nek átadására valószínűleg novemberben kerül sor. A munkálatok a vége felé kö­zelednek és feltételezhetően sikerül tartani a. határidőt. Az itt előállított aromák az italgyártás, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar nélkülözhe­tetlen alap- és ízesítő anya­gai, amelyeket eddig jórészt importból, devizáért szerez­tünk be. Az új üzem létesíté­se tehát importkiváltást je­lent, ugyanakkor dollárexpor­tot is. Ennek nyomán jövőre 50—60 millió forinttal növeli termékkibocsátását a szövet­kezet. A nehezedő gazdasági kö­rülmények közepette nagy je­lentőségű a megszerzett pia­cok megtartása, ami az újabb és újabb termékek bevezeté­sével lehetséges. A felméré­sek alapján, bár a fejlődő or­szágok részéről erősödik a konkurencia, nő a gyógynövé­nyek iránti kereslet. b. z: Csütörtökön Szigetváron megkezdődött a kilencedik Kelet-Európa-konferencia. Té­mája: a hazánkban élő dél­szlávok, németek, románok és szlovákok nemzetiségi tuda­tának alakulása. A háromna­pos tudományos ülésen első­sorban a nemzetiségi tudat felszabadulás utáni fejlődésé­vel és az egyes nemzetiségek társadalmi ' beilleszkedésével Végéhez közeledik a ma­gyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozata Sziget- szentmiiklóson és környékén. A szeptember 30-án elkezdő­dött programok szervezésében, előkészítésében oroszlánrészt vállaltak az üzemekben, szö­vetkezetekben tevékenykedő MSZBT-tagcsoportok. Mérleget vonni még korai lenne, de a nagyszabású ese­ménysorozat legfontosabb eredményéről már megkérdez­tük Nagy Józsefnét, a sziget- szentmiklósi pártbizottság első titkárát. — A számvetés az elkövet­kező napok feladata lesz — mondja Nagy Józséfné. — Ez volt Szigetszentmiklós körze­tében az első ilyen nagysza­bású barátsági rendezvény, amelynek szervezésében, irá­nyításában részt vett a városi népfrontbizottság. Nagy fel­adat volt mindez az MSZBT- tagcsoportoknak is. Egyébként számukra már az is kész nyereség volt, hogy egymás tevékenységén kívül megis­merkedtek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának sok­rétű tevékenységével, s ezután már bátrabban, immár isme­rősként élhetnek az általuk felkínált sokféle lehetőséggel. Úgy gondolom, hogy a szak­emberek széles rétegét érdek­lő műszaki, tudományos elő­adások révén gyümölcsöző szakmai eszmecsere kezdőd­het a tudomány házának mun­katársaival. Bizonyos — ösz- szegezte Nagy Józsefné —, hogy az a sok száz szigetszent- miklósi és környékbeli, akik érdekes, sok újat adni tudó, tudományos, műszaki vagy kulturális programokon részt vettek, ezután még szíveseb­ben vesznek részt a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza A Szentendrei Építőipari Szövetkezet, sok társával egyetemben korábban isme­retlen helyzettel találta szem­be magát az elmúlt években. A beruházások csökkenése, a gazdasági szabályozók válto­zása nehéz helyzetbe sodorta a közösséget, azonban nyil­vánvaló volt, hogy a kiutat ebből saját maguknak kell megtalálni. A tavalyi első féléves mér­leg után úgy látták: elérke­zett az a kritikus pont, amely már halaszthatatlanná tette a változtatást. Ez érintette a termelés szerkezetét, és a szervezeti felépítést egyaránt. Alapos elemzésnek kellett alávetni azt is, hogy mennyi­re és milyen felállásban jö- vedelmezőek az egyes tevé­kenységek. Mert ami nem hoz nyereséget így, az hozhat más módon. Ami tehát menthető, de nem hózott eleget a kony­hára, az ma átalánydíjas for­mában működik. Így például a lakatosrészleg, a tmk, a x foglalkoznak a történészek, s értékelik a Baranya megyei nemzetiségek helyzetét. Az országnak ezen a vidékén él ugyanis a magyarországi né­metek negyven százaléka és a délszlávok egynegyede. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat 1978 óta min­den év őszén megrendezi ezt az országos jellegű konfe­renciát. rendezvényein. Elképzelhető, hogy később az együttműkö­dés módját, alapelveit írásban is meghatározzuk. Első meg­állapodásként: jövőre s ez­után minden ősszel szeretnénk újra megrendezni a körzetben a magyar—szovjet barátsági napokat. szállítási csoport tavaly óta, a mélyépítő részleg pedig ez évtől. Hasonló változás elé néz az építésvezetőség, de az átállás csak azt követően tör­ténik meg, ahogyan a lakó­telepen vállalt munkáját be­fejezi. A lakásépítéstől egyébként megvált az építőipari szövet­kezet; gazdálkodása már nem volt képes elviselni a maxi­mált áras tevéknység veszte­ségét. Az e célt szolgáló esz­közökkel tehát kezdeni kellett valamit. A toronydarut bér­beadták, a zsalukészletet, áll­ványrendszert kikölcsönzik az igénylőknek, az Elbamixer ne­vű betonkeverőt úgyszintén bérbeadták egy betongyártó telepre. Mobilizálni, sőt befektetni a tőkét — ezt is célul tűzték Szentendrén. Az építésből felszabadított pénz az áta­lánydíjasokat segíti átmene­tileg, de keresik a lehetőségét jövedelmező befektetéseknek is. Ebben a Licenc- és Szaba­dalmi Hivatal segítségére számítanak, de maguk is foly­tatnak tárgyalásokat. A rend­csinálás része a nem fizikai állomány 25 százalékos le­építése, a készletek radikális csökkentése. Túl a holtponton, a szövet­kezet tagságának hangulata ismét bizakodó. Csütörtökön átadták az idei bábolnai napok díjait. A 252 hazai és külföldi cég kö­zül a nagydíjat az olasz Fia- tagri cég kapta meg újdonsá­gaiért, így Laverda kombájn­jáért és Terra gumiabroncs­csal felszerelt traktoráért. A Laverda kombájn a nagysza­bású nemzetközi gépbemutató slágere volt. A 76 külföldi kiállító közül a legtöbb díjat NSZK-beli cé­gek kapták. A hazai kiállítók közül a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár traktoráért és ekéjéért, a Békéscsabai Mező­gép Vállalat kukoricabetakarí­tó adaptereiért, a Kecskeméti Kádár János fogadta az OSZT vezetőit Kádár János, a Magyat Szocialista Munkáspárt fótit* kára csütörtökön fogadta Sza­bó Istvánt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, sí TOT elnökét, Köveskúti La­jost, az OKISZ elnökét és Szlamenicky Istvánt, a Sző* vosz elnökét, a KB tagjait, az Országos Szövetkezeti Ta* nács vezetőit. Megbeszélést folytattak a szövetkezetek kö­zelgő kongresszusaival össze­függő időszerű kérdésekről. Kádár János, a Központi Bi­zottság nevében a szövetkeze­ti mozgalom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szolgáló eredményes tanács*, kozást kívánt a kongresszus soknak. Kirí! Zarev Lázár Györgynél Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Kiril Zarev miniszterelnök-helyet­test, a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság bol­gár tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar társel­nöke is. Mezőgép Vállalat talajművelő gépeiért, a Herceghalmi Kísér­leti Gazdaság folyékony műtrá­gya-szórójáért, az Észak-ma­gyarországi Vegyiművek gyomirtó szeréért, a Nitroké- mia Vállalat antidotumáért, a Tejipari Vállalatok Trösztje tejszínkrémsajtjáért, a Győr- Sopron Megyei Húsipari Vál­lalat géproládjaiért, az Oros­házi Baromfifeldolgozó Válla­lat pulyka- és kakassonká­jáért, konzervjéért, hét végi csirkéjéért, az ikladi Ipari Műszergyár aeroszolom generá­toráért, a Texo Kisszövetkezet pedig légfékpróbapadjáért kapta meg az 1986. évi bá­bolnai napok nívódíját. A FOLT ALATT R égi térképeken sokféle furcsasággal, moso- lyogtató — ma moso- lyogtató! — jellel nézhe­tünk szembe, ám éppen abból lett szárnyasszó, ami természetes volt, a fehér foltokból. Amit nem is­mertek, nem tártak fel a térkép készítői, ami még rejtezett a kíváncsi szem, a kutató elme előtt, az fehéren maradt a térképla­pon. S mert sok volt a fe­hér folt, szólás 'lett belőle, s ahogy eleink a térképek­kel, mi ma ezerféle más dolog fehér foltjaival néz­hetünk, nézünk szembe, "Tsíherétlenként, nem tu­dottként. Emlék a nyár, emlék annak sokféle eseménye, élménye, s bizonyos, kü­lönlegességként él a most elmúlt nyárnak néhány napja azokban a gyerekek­ben, akik olvasó-, művelő­dési, honismereti, nemzeti­ségi táborban, vagy éppen a hátrányos helyzetűeknek szervezett közösségekben töltöttek el egy kis időt. összesen 1685-en voltak ilyenek a megyében, a legtöbben — 950-en — a művelődési táborokban. A mozgalom — öröm, hogy annak idején Pest megye erőteljes kezdemé­nyező szerepet játszott benne — már majdnem másfél évtizedes múltra te­kinthet vissza, az első tá­borozok 1972-ben jöttek össze, kipróbálandó az ön­ismeret megszerzésének, az önképzésnek azokat az új formáit, melyeket ezek a közösségek kínáltak fel. Ma sok a hagyomány, tetemes mennyiségű a tapasztalat, tiszteletet parancsoló az eredmény. Éppen ezért.. igen, éppen ezért lehetsé­ges szólni a fehér foltok­ról, s a foltok alatt rejtő­ző lehetséges okokról, ma­gyarázatokról. A megye országosan messze kiemelkedik — az idén összesen harminc- nyolc tábor megszervezésé­re került sor a megyében — a szervezésre vállalko­zók közül, s nemcsak a mennyiséget ilézve, hanem a tartalmi munkát tekint­ve is jogos elismeréseket kaptak, kapnak a közre­működők. Megérdemlik. Fáradságos munka az elő­készítés, a lebonyolítás, a központi támogatás mellett bizony kérni kell helyi se­gítséget is az anyagi fede­zethez, nem könnyű a tematika összeállítása, s így tovább, azaz tagadha­tatlan, kényelmesebb nya­ralással tölteni ar' nyarat, mint ilyen tábor felnőtt résztvevőjének lenni. Sze­rencsére sokan vannak, akik a tábort választják... E sokak megoszlása azon­ban területileg furcsa tér­kép megrajzolására kínál lehetőséget, sőt, teremt kö­telességet. A megyében megrendezett 38 táborból tizenötöt ugyanis — tiszte­let és elismerés a vállalko­zóknak, az ügyet nagy lelkesedéssel magukénak érző intézményi dolgozók­nak a gödöllői művelődési központban — a város és a városkörnyék községei­nek fiataljai népesítették be...! Másutt viszont — például Cegléden, Nagyká- tán és vonzáskörzetükben — beérték egyetlen ilyen időleges közösség kialakí­tásával, de például Szent­endrén is, ahol pedig ki­emelkedő fontosságú és sú­lyú megyei, helyi művelő­dési intézmények serege tevékenykedik, két közös­ség megszervezésére futot­ta az akaratból, az erőből, ezek egyike a Meiningen- ben, azaz az eredeti kö­zegben német nyelvet gya­korló fiatalok nemzetiségi tábora volt. Nem mennyiségek felett töprengünk! A foltok alatt megbúvó valóságot kellene jobban megismerni. An­nak magyarázatát például, hogy ami az egyik helyen ügy, az a másikon miért nem az?! Amiben az egyik ember felfedezi a lehetősé­get, abban a másik miért nem lát semmit?! S elfo­gadható-e, hogy mert a gyermek ide vagy oda szü­letett, esélye, lehetősége egy-egy ilyen, élményt adó, önismeretre nevelő közös­ségben való részvételre ötödé, tizede, mint a má­sik ifjúnak? Az ilyen vesz­teségeket mérik-e valahol, s ha nem, miért nem? K érdéseink szaporítha­tok lennének — el- gondolkoztatónak ítél­jük például a művelődési táborok uralkodóvá válá­sát, a nyári közösségeknek a fele (!) ilyen típusú szer­vezetben tevékenykedett—, mert sok a fehér folt az egyébként vonzóan színes táborozási térképen. Kér­dések — fehér foltok — se­regét fogalmaztatja, jelöl­teti meg az is, miért oly lassú az olvasótábori ta­pasztalatok, módszerek át­vétele, hasznosítása az ún. klasszikus napközis nyári táborokban?! Csak nem azért, mert kicsivel több munka, erő, felkészültség kellene hozzá a felnőttek részéről? Az idén egyetlen pályázatot^ sem utasítottak el a megyében, azaz ahol akartak, ott megrendezhet­ték a tábort. Ahol akar­tak ... Ezer oka, seregnyi magyarázata van annak, miért igen, miért nem, s mégis, ez az akartak szócska sok mindenre rá­világít, mi van a folt alatt... M. O. M. K. ^Különleges, robbanásbiztos transzformátorháza­I rdRSZTGrmaiOircdZa'C. kat készítenek veresegyházon a Gödöllő és Vi­déke Afész lakatosüzemében. A napokban ké­szült el a 80. munkadarab, s a hónap végéig még 25-öt készítenek az Országos Bányászati Gépgyártó Vállai megrendelésére. Képünkön Pádár Sándor és Vitális Sándor ezek készíté­sén dolgozik. (Barcza Zsolt felvétele) Kelet-Európa-konferencia Nemzetiségek helyzete Gyorsmérleg Szigetszentmikíósrél Jövőre ismét megrendezik Sz. T. Pest megyei sikerek Bábolnai napok díjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom