Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxx. Évfolyam, 247. szám 1986. oktöber 2«.. hétfő Szegezőket vár a telep Elvitte a nyár a ládahegyeket Üvegbe töltött vitamin Különösen télen keresett és kapós a vitamindús natúrlecsó. Ebből műszakonként 38 ezer kerül le a töltősorról a Nagykő­rösi Konzervgyár Il-es telepén. Képünkön: Varga Istvánná egyengeti a hőkezelő berendezésbe igyekvő félliteres üvege­ket. (Hancsovszki János felvétele.) Kevesebb a baromfi Nagy szemestermény-piac Akárhányszor megfordultam a Göngyöleggyártó és -Forgal­mazó Szövetkezeti Vállalat körösi telepén, egyszer sem történt meg, hogy keresztül­láttam volna a széles udvaron, raklap- és ládahegyek állták útját a tekintetnek. Most vi­szont még a barnára örege­dett hatkilós rekeszeknek is hűlt helyét találtam. A kapu­ból akár azt is kifigyelhettem volna, mit csinálnak a kerí­tésen túl, a szomszédos por­tán. Hová lett a töméntelen csomagolóanyag? , Göngyölegéhség Nem kellett hozzá nagy fan­tázia, hogy kitaláljam, elvit­ték a nyár kincsei, az uborka, a paprika, a szamóca. Az al­ma most viszi a maradékot, jószerével egyenest a szegezők keze alól, akik még a sza­badnapokon is kénytelenek voltak a gépek mellé állni, hogy ki tudják elégíteni me­zőgazdasági vásárlópartnereik göngyölegéhségét. Kris József- né telepvezető sem emlékezik ekkora forgalomra, pedig az elmúlt! másfél évtized, amióta itt dolgozik, nem fukarkodott a meglepetésekkel. Summa summárum — 320 vasúti kocsit pakoltak meg mostanáig a különböző láda­félékkel : a telepre látogató te­herkocsik összeszámlálására már nem is vállalkoztunk. Ügy néz ki, eredményes esz­Nagykőrösön mindig elég sok család vállalkozott álla­mi gondozott gyermekek ne­velésére, s legtöbb helyen eredményes nevelőmunkát vé­geztek. Ezt bizonyítja, hogy a náluk nevelkedett gyerme­kek felnőtt korukban is kap­csolatot tartanak nevelőszü­lei k kei. Jelenleg 32 nagykőrösi csa­lád 43 állami gondozott gyer­meket nevel, 27 fiút és 16 leányt. Meglátogattuk a Zrí­nyi utcában Oláh Lajos gaz­dálkodót és feleségét, akik már egy gyermeket — kisko­rától — becsületes munkás­emberré neveltek. Jelenleg pedig egy 8 éves fiút és egy 7 éves kislányt fogadtak ma­gukhoz. Amikor beléptünk a szép, rendes lakásba, a kis 7 éves Manherger Zsuzsa éppen ott ült Oláh Lajosné ölében, s kedvesen csevegett vele. Anyu­kának szólította. Megtudtuk, hogy két éve van a családnál, Budapesten született. Az any­ja él, de még egyszer sem lá­togatta meg. A kisfiú, Frisch Zsolt is szépen fejlődik, ő már az általános iskola má­sodik osztályába jár. — Szerelsz tanulni? — kér-, deztük tőle. y — Az első osztályban né­gyes lett a bizonyítványom — mondta —, de ötös is volt benne. Majd ő is odasimult Oláhnéhoz s megjegyezte: — Anyuka sokat segít nekünk a tanulásban. Egyébként ő sem tud sem­mit a szüleiről. A harmadik fiú, Olasz Fe­renc, már kinőtt az állami gondozásból, 18 éves, de to­vábbra is ott lakik mint csa­ládtag. Az általános iskola el­végzése után segédmunkás, majd betanított munkás lett a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. Kerese­tét mindig odaadja Oláh „pa- páéknak”, akik betették az OTP-be. Az idén az össze­gyűlt pénzhez még hozzá is járultak, s egy kis házat vet­tek a fiúnak a Tetétleni u,tcá­tendőt zárnak a telepiek. A legóvatosabb becslés alapján is kijelenthetjük, időarányo­san teljesült a ládagyártók év elején kitűzött célja, ami száz­ezer kétsoros, 50 ezer hatkilós és 130 ezer Szatmár láda ösz- szekalapálásáról szólt. No és 25 ezer belföldi tízes rekesz is szerepelt a listán, de ez már némileg meghaladta az itteniek erejét. így aztán a négy bedolgozó munkatárs is megtalálta odahaza a számítá­sát, az őszi hónapokra már csak vállalásuk alig harmad­részével maradtak adósak. — Az első félév teljes egé­szében a Szatmár ládák gyár­tásával telt el — folytatja a gondolatot a telepvezető —, július közepétől pedig a két­soros rekeszek szegezésére váltottunk. Ezekből most ké­szülnek az utolsó darabok. Ezután újra az almásedények kerülnek kéz, illetve gép alá, év végéig meglesz velük az elfoglaltságunk. Világos műhelyek Az eddigi tapasztalatok alapján nincs kétségünk afe­lől, milyen eredménnyel zárul a telep idei tevékenysége. Na­gyon lényeges, hogy sem most, sem az elmúlt hónapokban nem volt gond az alapanyag­ellátással, a termelőszövetke­zetek erdészeti társulása jó minőségű nyárfával látott el ban. Oláh Lajos, a „papa” most is segít a ház rendbe­hozásában; fürdőszobát is csinálnak. Egyébként olyan állami gondozottról is tudunk, aki harminc évvel ezelőtt ugyan­csak Nagykőrösön cseperedett fel. s jelenleg Pesten magas állásban van, és most regényt ír Nagykőrösről. Most már elég volt! A rádióban hallottam ezt az ingerült és türelmetlen mondatot. A tudósító a Vasas aranylábú gyerekeit buzdítot­ta nagyobb érőbedobásra, de erre cs'ak jóval később jöttem rá. A felfedezésig sok idő telt el. Először mást képzeltem a sürgető gondolat mögé. Mondtam is magamban: be­telhetett a pohár a vállalat­nál és a beosztottak rátörtek N. N.-re, most már elég, ez így nem mehet tovább, ahogy önáluk’ megy. Milyen eljárás az, hogy a cég vezetője, rög­tön, miután odatették, semmi­be veszi a szakemberek véle­ményét, s a csőd széléje sodorja a vállalatot. Mondjak N. N.-nek vagy megírja a föl­mondást, vagy holnapra egye­dül fnarad a csődtömeggel, s akkor aztán nézheti, hová ál­lítják a következő tervidő­szakban. Nincs az a jó barát, aki ilyen helyzetben kihúzná őt a bajból, gondolkodott vol­na akkor, amikor olyan lég­kört teremtett az erőszakos stílusával, hogy az mindenre hasonlított, csak demokratikus vállalatvezetésre nem. N. N. csendesen összepakolna, per­sze, ilyenkor mind a helyemre akar ülni. megérezték, mikor kell rám lecsapni. Nem baj, barátocskáim. még találko­zunk! Kis ideig így morog­na. aztán szépen megírná a felmondását. Vagy Z. Z.-t hurrogják le éppen a hosszúra nyúlt gyü­bennünket. 2800 köbmétert kaptunk, ami bőven fedezi igényeinket. — Gondolom, a kilátásban levő gazdasági sikerek, ahogy a múltban is, nemcsak anyagi, de presztízskérdést is jelen­tenek a telepieknek... — így van. A tavalyi mun­kaversenyben másodikak let­tünk a vállalaton belül. Ezt a szintet szeretnénk tovább tartani, de inkább lépni még egyet előre. Javultak a mun­kakörülmények, az idén meg­történt a telep villamos háló­zatának teljes felújítása, az emberek jól megvilágított mű­helyekben folytatják a mun­kát. Sajnos a műszaki kapaci­tásunkat a létszámhiány miatt nem tudjuk teljesen kihasz­nálni; elsősorban gépi, kézi szegezőkre fenne szükségünk. — Ha már személyi kérdé­seket érintettünk, nézzük, ho­gyan állnak a bérezéssel! — A korábbi évekhez ké­pest javultak a keresetek, a fűrészesek például ötezren fe­lül visznek haza minden hó­napban. Az idén újabb nor­marendezésre került sor, en­nek nyomán 4—5 százalékos növekedés történt a bérekben. Tudom. mindezért nagyon meg kell dolgozni, de az élen­járókat, a becsülettel munkál­kodókat a lehetőséghez mér­ten igyekszünk még ezen fe­lül is honorálni. ingyenes tűzrevalö — Más kérdés, nem vág szorosan témánkhoz, de fa­telep lévén, a hulladékhaszno­sítás sem lehet sokadrangú téma. Kapnak-e a városlakók olcsó tüzelőt? — Igen, bár mindenkinek azért nem jut. Elsőként dol­gozóinknak adunk az ingye­nes tűzrevalóból, személyen­ként két és fél tonnát. Ami a telepi szükséglet felett marad, azt természetesen kiárusítjuk. Az aránylag olcsó, másra már nem hasznosítható nyárfama­radék eléggé kapós mife­lénk. lés* végén. Azt mondják neki: ne etess bennünket tovább, Zolikám, nem hiszünk neked. Lehet, hogy ebből megéltél öt­vennégyben, de ez ma már kevés. Sokszor becsaptál ben­nünket! Mindig oda bólogat­tál, ahon/aan a csontot kap­tad, hozzánk meg rendszere­sen azzal állítottál be, most ilyen objektív körülmények miatt, máskor meg szubjek­tivek miatt nem tudtad el­intézni. De a magadé mindig leszakadt rendesen! De, drága barátaim — hebegi Z. Z. sér­tődötten —, eddig meg vol­tatok a munkámmal elégedve, mi lelt benneteket hirtelen ... Volt veled elégedett a fene, nem mi, csak eddig úgy vol­tunk, egy naplopóval több, vagy keuesebb. mit számít. De most már elég volt, menj oda, ahol téged még egyáltalán meghallgatnak! Z. Z. elkullog­na: de kinyílt egyszerre a csipátok, akkor bezzeg jó vol­tam, amikor pacalt kellett szerezni, még akkor is, ami­kor elhallgattam, hogy ti betegállományban a kulipin- tyótokat építitek ... Vagy X. X. fülébe sútgja az újonnan érkezett ifjú hivatal­vezető: öregem, megkérnélek én arra, hogy ne csinálj sem­mit. Ne félj, nem akarok én a helyedre kerülni, csak rendet akarok magam körül. Ehhez viszont az kell, ne szólj bele Arany-ünnepség Városunkban október 22-én, szerdán 16 órakor rendezik az Arany-ünnepséget. A költő szobránál dr. Szabó László kandidátus mond emlékbeszé­det, majd az Arany János Ál­talános Iskola és a gimnázium diákjai adnak ünnepi műsort. Ezt követően a város képvi­selői helyezik el a tisztelet ko­szorúit a nagy magyar poéta emlékművénél. A Körös-vidék turistatérképe Megjelent az élső turista­térkép a Körös-völgyről. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság (Kövizig) megbízásá­ból adta ki a Kartográfiai Vál­lalat. A Szeghalam—Vésztő— Mezőberény által közrefogott Körös-vidék részletes turista- térképe a békési természetba­rátok szakmai közreműködé­sével készült ól. A Kövizig a kiadvánnyal sorozatot indít, a tervezett második térkép a Körösök békési részének vízi útjaival ismerteti meg a ter­mészetbarátokat. A térképso­rozattal a föllendülő termé­szetjárást szeretnék segíteni. Világnap Október 31-én, a takarékos- sági világnap alkalmából az Országos Takarékpénztár he­lyi kirendeltsége a nagyobb összegeket betevőket megaján­dékozza, a takarékszövetke­zetek pedig megvendégelik a pénzt befizető ügyfeleiket. Született: Kovács Ferenc és Varga Katalin: Katalin; Mar- ticsek Zoltán és Jakubek Esz­ter: Zoltán; Bállá Balázs és Kapás Mária: Márió; Varga Ede és Ángyáig I. Zsuzsanna: Szabolcs; Sebők Gyula és Kecskeméti Eszter: Lilla; Czi- ra György és Molnár Eszter: Eszter; Kustár Ambrus és Sza­bó Eszter: Bernadett nevű gyermeke. Névadót tartottak: Pékár László és Szász Éva: László; Nagygombai István és Kis Er­zsébet: , Tünde; Sáfár-Nagy Dénes es Vágó Erzsébet: Ani­kó; Szabó Márk és Wagner Mária: Nóra; Németh Zoltán és Gy. Balogh Irén: Adrienn; Nánai-Szücs Dénes és Király Borbála: Ildikó; Zubány Sza­bolcs és Fruttus Enikő: Gyöngyvér; Torma Tamás és Tóth Eszter: Gabriella; Locs- kai János és Varga Julianna: János nevű gyermekének. Házasságot kötött; Nagy Já­nos és Császár-Kis Erzsébet, Kiss István és Nagy Judit, Fe­hér-Deák Péter és Tóth Ka­talin, Varga György és Fehér a dolgomba állandóan, ne játszd itt a hozzáértő figurát, hogy majd ellenőrizgetsz, mert látom az arcodon, gőzöd sincs arról, mit is akarok én. Hát ezért kérlek, maradj vesz­teg, azzal nem okozol senki­nek sem kárt. Ne izgulj, meg­választunk újra, innen nem viszek ki semmit, nem éget­lek le a faluban, még a babé­rokat is learathatod, csak ne keverj össze mindent. X. X.-ben még lenne annyi önérzet, hogy a hangot kikér­je magának, fölugorjon és az asztalra csapjon, nem tűri to­vább, hogy egy ilyen senki­házi jöttment ezt merje vele tenni, vele, aki... Ajtó csa­pódna, X. X. egyedül maradna koloniálbútorai között. Ma­gas támlájú székébe roskad- na, az íróasztalán lévő bronz levélnehezéket tologatná egyik oldalról a másikra, köz­ben egy könnycsepp is kicsor­dulna a szeméből. Nem zavar­ná, nem látja senki. Aztán megnyomna egy gombot, s szipogva szólna bele az ori- fonba: Marika, hozzon nekem egy kávét, két cukorral, tízen a ponton szakad el képzeletem fonala. A ri­porter ugyanis a kezdőmondat után így folytatja: ..Mozdul­junk meg. gyerekek!” Hát persze, most jut eszem­be, kvpaszerda van. Rab László Nem kellett a szőlő A hét végén jó közepes piac volt. Baromfit kevesebbet árultak. A kocsis piacon lany­ha volt a szőlő kereslete. A kövidinka 12—14, az otelló 8—10 forintért kelt. A \mgott száraz tűzifa mázsáját 150 fo­rintért adták. Anita, Fanczal István és Rácz Julianna, Kasza Ferenc és Ju­hász Hajnalka, Jordán Bálint és Szabó Ágnes, Vágó Ambrus és Veszprémi Ildikó, Juhász Pál és László Márta, Pécsi György és Oláh Csilla. Meghalt: Kőházi-Kiss Ádám (Kund u. 1.); Tóth Ambrusné Danka Ilona (Kádár Kata u. 4.); Józan Sándor (Vörösmarty u. 20.); Búz Dezsőné Kovács Terézia (Barátszilos dűlő 38.); Zoboki Lászlóné Kökény Er­zsébet (Bokros dűlő 19 A): Farkas László (Hangács, dűlő 23.); Módra Ferencné Regdon Rozália (Rákóczi u. 32.). A megyei középiskolás lab­darúgó-bajnokságban folytat­ták szereplésüket a körösi fiúk. Az I. korcsoportosok idegenben mérkőztek, az Ifjúsági-sporttelepen pedig kettős II. korcsoportos talál­kozóra került sor. I. korcsoport. Örkényi Szak­munkásképző—Nk. Toldi 0-0. Korrekt játékvezetés mellett sportszerű csapatok igazságos eredménye született. A kiesé­si rendszerben a két mérkő­zés alapján 3-0-ás összesítés­sel a körösiek jutottak a leg­jobb 8 közé. II. korcsoport. Nk. Toldi— Nk. Szakmunkásképző 1-1 (0-0); az élelmiszeripariak va­lamivel jobbak voltak, de helyzeteik kimaradtak. Góllö­vők; Fülöp, illetve Somodi. Ceglédi Szakmunkásképző— Nk. Gimnázium 5-0 (3-0), a jobb képességű, egyesületbe' igazolt játékosokat is jogosan szerepeltető vendégek győzel­me megérdemelt. Szakmunkástanulók 1200-an vettek részt öt szakma szakmunkástanulói­nak háromnapos országos sporttalálkozóján, Velencén. A 60 fős Pest megyei küldött­ségben körösiek is voltak. Kis­pályás labdarúgásban 26 csa­pat vetélkedett, az összecsap pások 2 X 15 percesek voltak. A Nk. Vági Szakmunkáskép­ző (Petrik Zsolt — Eszes Er­nő, Vikor Zsolt, Parázs Zol­tán, Szűcs Zsolt, Farkas Fe­renc. Kecskés Zoltán. Somodi János, Öcsai Zoltán) a nagyon erős mezőnyben — NB I-es ifisták is voltak az ellenfelek­nél — 4 győzelemmel és 2 . vereséggel a hetedik helyen végeztek. Tekézők Tekézőink kétszer is ide­genbe utaztak tétmérkőzéseik­re. A háztáji szemestermény- piac nagy kínálat és kis ke­reslet mellett folyt. A búza, az árpa, és a morzsolt kukori­ca literje 6, a kukoricadara 7, és a napraforgómag 12—15 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az étkezési szőlő 16—30, az alma 6—10. a körte 15— 25, a héjas dió 40, a burgo­nya 6—8, a gesztenye 50—56, a száraz bab 40—90. a fejtett bab 40, a zöldbab 20, a pet­rezselyemgyökér 20, a sárga­répa 6—10, a vöröshagyma 10—12, az uborka 20—24, a mák 100. a karfiol 30, a kel­káposzta 20. a fehér káposzta 6, a zöldpaprika 16—30, a zöldség .csomója 8—12, a retek 5, a sütni való tök kilója 5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 160—250, két kakas 300 —400. a lúd párja 450, a kacsa 180—200, a gyöngytyúk 120, a vágócsirke 120—180, s a tyúk­tojás , darabja 3 forint volt. K. L. Az NB IlI-ban: Kecskemé­ti TE—Nk. Mészáros Tsz SK 6:3 (2314—2332 fa). Nk.: Ko­vács 391 (1), Nagy 404 (1), Farkas 349, Tóth F. 350, Sza­bó B. 347, Lóczy> 388. A fenn­állásának 75. évfordulóját ünneplő szomszéd városbeli murikásklub csapata most is kihasználta a közismerten ne­héz, lejtős pálya általuk is­mert előnyeit. A megyei' csapatbajnokság­ban: Szanki Olajbányász B— Nk. Mészáros Tsz SK B 6:0 (1574—1307). Az 1936 87. évi megyei csb nyitányán a ven­déglátók voltak voltak a job­bak. Legjobb dobó: Habon (352). Szánk ifi—Nk. Mészá­ros Tsz SK ifi 3-1 (736—718 fa); csak az összfa döntött. Egyéni pontszerző: * Nagy (396). HÉTFŐ Atlétika. Kinizsi-sporttelep, 14 óra: a városkörzeti úttörő III. korcsoportos cnégypróba- viadal őszi fordulója. Kosárlabda, Petőfi- iskolai tornacsarnok, 19 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecskeméti Piarista Gimnázium, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkő­zés. S. Z. A nagyteremben Akit Buldózernek hívtak. Színes, szinkronizált, olasz ka­landfilm. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben Átlagemberek. Színes ame­rikai film, fél 6-kor. ISSN 0133—2108 (Nagykőrösi Hírlap) Nevelőszülőknél Házat vettek a fiúnak Kopa László My. J. Kávé, cukor nélkül m Anyakönyvi hírekm Sporthírek Középiskolás labdarúgás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom