Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

CEGLÉDI tygrfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1986. OKTÓBER 20., HÉTFŐ Az SZVT szervezi Szellemi tőkénk kamatozzon A legjobb szakemberek tartanak előadást Régi és egyre többet han­goztatott vélemény, hogy Ma­gyarország egyik legfőbb gaz­dasági tartaléka a még kel­lően ki nem használt szellemi tőke. A gazdasági irányítás Változó szigorúsággal és ered­ményességgel próbálja ennek kiaknázását elősegíteni. A társadalmi szervek is ezt te­szik, esetenként talán az előbbinél határozottabb mód­szerrel. Tudjuk, hogy a nem a megszokott keretek közt kapott információ, ötlet sok­kal inkább gondolkodóba ejt bennünket, mint a kötelesség gyanánt sugallt változtatás. Ezt törekszik kihasználni a Szervezési és Vézetési Tudo­mányos Társaság ceglédi szer­vezete is. 1986. évi rendezvé­nyei közül feltétlenül ki kell emelni azt az átfogó gazda­ságpolitikai előadást, amelyet áprilisban Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes tartott. Az időközben már tényként bekövetkezett gazdasági ered­ményt és eredménytelenséget, a megtett központi intézkedé­seket közérthető logikával összeállított előadása olyan mértékben megvilágította, hogy mércét adott a gazdálko­dásban végbeménő folyama­tok megítéléséhez. Vezetők klubja Az SZVT piűködésében jó kezdeményezést jelentett a vezetők klubjának 1985 végi megalakítása. A negyedéven­ként szervezett programok résztvevői a helyi vállalatok és szövetkezetek vezetői. E társadalmi szervezet keretei között nem csupán alkalmat kaptak problémáik kötetlen megtárgyalására, hanem mint kiderült, egymás megismeré­sére is sokszor itt került sor. Különösen érvényes ez az állami vállalatok és a szövet­kezetek — főleg tsz-ek — ve­zetőinek kapcsolatára. Mind­két szektorhoz tartozók szá­mára élményt jelentett egy­más munkahelyének közvet­len megismerése. Ilyen láto­gatás volt a törteli Dózsa Tsz- ben, a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezetben és következik az idén a Pemü cipőgyára. A jó hangulatú, klubjellegű beszélgetéseken vagy helyi vitaindító előadó szerepel (pl. a közéleti de­mokrácia kérdéseiről dr. Hor­váth Géza vb-titkár). vagy a téma elméleti ismerője, dr. Poór József, a Közgazdaság- tudományi Egyetem docense májusban a vezetői munka­szervezésekről , vezetett egy beszélgetést. A vezetők klubja égjük leg­sikeresebb rendezvényeként értékelhető a szeptember 30-i tanulmányút az Egri Dohány­gyárba. A 18 helyi vezető a Volánbusz autóbuszával uta­zott együtt a sajátos profillal rendelkező gyár megtekintésé­re. A látogatás fő célja az ot­tani irányítási módszerek, gazdálkodás, munkaszervezés áttekintése volt, amelybe ter­mészetesen belefért a terme­léssel való megismerkedés is. A vendéglátók felkészülten fogadták a csoportot, amely­nek tagjai igen érdeklődő hallgatóságnak bizonyultak. Szakmai élmény Természetes volt, hogy sa­ját vezetői tapasztalataik bir­tokában magasra tudták érté­kelni azt, hogy a monopol­helyzet mellett is okosan gondolkodó irányító munká­val. termelésszervezéssel ta­lálkoztak.' Megnyerő volt a szokványosnál már fejlettebb számítástechnikai munka, az üzemelés egészére érvényes embercenlrikusság, a város­ban elfoglalt társadalmi rang kézzelfogható jegye, a tele­püléshez fűződő nagyfokú kötődés. Szakmai és emberi élményt nyújtott tehát az az út. amelyhez az adott lehető­séget, hogy mindkét városban működik az SZVT. Egy másik réteget fog ösz- sze a vezetők csoportjából a személyzeti vezetők klubja, amely szeptemberben egy, ma már hagyományossá vált, ösz- szejövetelt rendezett. A meg­hívottak és klubtagok Berla Ferencet, az MSZMP városi bizottsága titkárát hallgatták meg, aki az időszerű káder­politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Valamennyi személyzeti vezetőnek ki kel­lene használnia ezt a lehető­séget felügyeleti hovatartozás­tól függetlenül, hiszen e kör­zet problémái azonosak. Kell hogy ismerjék egymást, egy­más nehézségeit, tárják fel azokat a politikai irányítás képviselőjével együtt a kötet­len beszélgetéseken. Az SZVT októberi prog­ramjai ismét bizonyítják, hogy a vezetés, szervezés tu­dományába tartozó témakörök ágazathoz nem köthetők, érinthetnek minden gazdálko­dó szervezetet. Ma 14 órakor a tanácsok gazdasági együttműködésének lehetőségeiről Vágvölgyi Jó­zsef, a Pest Megyei Tanács Az első bajnoki pont Remekelve, jól hajráztak A férfi teke NB I legutób­bi fordulójában a Ceglédi Közgép SE csapata a sop­roniakat fogadta. A rendkívül izgalmas mérkőzés döntetlenül végződött. Ceglédi Közgép—Sopron 4-4 (5277-5264) A továbbra is Tornyosi nélkül — akinek könyökét megműtötték — kiálló ceglé­diek jól kezdtek, elsősorban Nyíri kitűnő teljesítményével több mint százfás előnyt sze­reztek. Nem adták fel a ven­dégek, két befejező játékosuk egyaránt 930 fa fölött teljesí­tett, s ezzel jelentősen megkö­zelítették a Közgépet. Sze­rencsére Sándor jól hajrázott, s bejött az edző, Molnár Ká­roly cseréje is, aki a gyengén játszó Sütő helyett Rimóczi Istvánt küldte a pályára. így a szerzett előnyből 15 fa a végére is megmaradt, s a ceglédiek megszerezték első bajnoki pontjukat az 1986— 87. évi bajnokságban. Pontszerzők: Nyíri (935), Sándor (895). U. L. Síremlékavatás Budapesten a Megyeri úti temetőben felavatták Kapussy György festőművész síremlé­két, Andrási Kurta János szobrászművész alkotását. Kapussy György néhány éve Ceglédnek ajándékozta élete főművét. azt a nagymé­retű táblaképet, amely Dózsa György történelmi alakját és a parasztforradalmat örökí­tette meg. Azóta a városháza díszter­mében a város sok vendége megtekintette. elnökhelyettese'tart előadást a Dél-Pest megyében működő tanácsi és intézményi vezetők számára. Értékelémzés Ismét más szakmaközi kört érint az MTESZ Pest megyei műszaki hetek rendezvényso­rozat részeként meghirdetett értékelemzési nap holnap 13 órakor. Az értékelemzés szük­séges, de ma még eléggé nem ismert fogalmát, módszereit egy délutáni előadássorozat mutatja be, ahol pontos idő­beosztással ismertetik a ne­ves előadók a különböző ága­zatokban használható elemző metódusokat — konkrét .-pél­dákat is bemutatva. A témakör már előzetesen is nagy érdeklődést váltott ki. Ez 1937-re előrevetíti a foly­tatás lehetőségét, amelyhez országos szervek is felajánlot­ták segítségüket. Mindez, re­méljük, hozzájárul ahhoz, hogy a helyben meglevő szel­lemi tőke a maga területén még jobban működjön, ha fo­kozható, még inkább kamatoz­zon. Sárik Jánosné, az SZVT szervezetének titkára Húsipar: még mindig válságban Megtalálni a kivezető utakat Korábban a tetemes mennyiségű árualap (a hús) célszerű felhasználása, kül­honi piacokon való elhe­lyezése okozott főfájást, ám a helyzet másfél esz­tendő leforgása alatt gyö­keresen megváltozott. A közelmúlt sikerágazata most a válság jeleit kény­telen regisztrálni. Nagy István-csopcrt Tárlat Nagykátán A Nagy István képző- és iparművészeti csoport tagjai­nak alkotásaiból október 29- én délután négy órakor Nagy- kátán, a Bajcsy-Zsilinszky út 9. szám alatti Bartók Béla Művelődési Központban nyí­lik kiállítás. Megnyitót mond Plathy Iván, a Művelődési Minisztérium munkatársa. A tárlat november 11-ig tart. 1985, a hazai állatállomány drasztikus csökkenésének éve, rendkívül nehéz leckét adott a feldolgozó iparnak is. Az időközben (noha, kissé késve) megszületett kormányzati in­tézkedések (mint például a felvásárlási árak növelése) az élelmiszerré formálható hús­készlet apadását igyekeznek megakadályozni. Hogy milyen sikerrel, ma még nehéz lenne megmondani. Ami bizonyos: a remélt változásnak egyelőre nem mutatkoznak egyértelmű jelei. A ceglédi húsgyár felvásár­lási mutatói sem érik el a tervben rögzítetteket, annak ellenére, hogy ez a terv már eleve a tavaly elért teljesít­ményeknél kisebbekkel szá­mol. Igaz, a tenyészállat-ki­helyezési akció statisztikája reményre ad okot, de jelen­leg a feldolgozható árualap mennyisége nem növekedett. Az erőfeszítéseknek az a halmaza, amit a külgazdasági egyensúly megtartása névvel illetünk, kiemelkedő szerepet szánt a húsexportnak. Am a világpiaci árak csökkenése és az a tény, hogy a honi jó­szágokból előállított termékek egy része nem üti meg a világszínvonalat, a magyar- országi hús piaci pozícióinak gyengüléséhez vezetett. Ez az egyik oka annak, hogy az ágazat csúcsszerve, az Allat- forgalmi és Húsipari Tröszt az esztendő végezetével meg­szűnik, s meglévő vállalatai önálló szervezetként működ­nek tovább. A lényeg azonban nem vál­tozik: az exportpiacok meg­tartásáról és a belső ellátási szint megőrzéséről a továb­biakban sem lehet lemondani. Sőt. arra is fel kell készülni, hogy ha a kormányzati intéz­kedések nyomán az állattartá­si kedv ismét megélénkülne, a vállalatok fogadni és megfe­lelő színvonalon feldolgozni tudják a megnövekedett áru­alapot. Ha csupán az idei évre Lámpafestő vándorbrigád Gyakran találkoznak a járókelők ezekben a napokban Cegléd utcáin egy Bedford típusú kosaras gépkocsival, s a Vialux budapesti szakcsoport brigádjaival, akik — a Délnász megbí­zásából — átfestik az út menti világítótesteket, kandelábere­ket. Az alapozó festést egy szürke, majd egy végleges ezüst­színű réteg követi — részben esztétikusabbá téve a lámpá­kat, részben a téli időjárástól óvják így őket. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) szóló elképzelések csökkentett tervszámaihoz viszonyítjuk az eddigi teljesítményt, a ceg­lédi gyárban nem lehet sylyos lemaradásról beszélni. Ez fő­képp annak az NDK-ból ér­kezett 71 ezer darab sertés­nek köszönhető, amelyet itt a városban vágtak le, majd exportként a Szovjetunióba továbbítottak. A szállítmány rendkívül jó minőségűnek bi­zonyult, 8Ó százaléka megfe­lelt a külpiaci követelmények­nek. Így aztán a helybeli gyár exportmutatói (szemben az országossal) jónak mondha­tók. A teljes árbevétel a terv­ben leírottak szerint egy- milliárd forint fölé emelke­dett, ennek több mint 50 szá­zaléka az exportból szárma­zik. Ami a hétköznapokat illeti: januártól március végéig, míg tartott az NDK-s szállítmány, rendkívül 'nagy tempóban (szombaton és vasárnap is) dolgoztak a gyárbeliek, s ez megmutatkozott a fizetések­ben is. Az első negyedéves szakasz befejeztével meg­szűnt ugyan a hajszoltság, de megcsappant a munka és ve­le együtt a fizetés is. Ma is igen nagy gondot jelent fel­adatot adni a vágórészlegek­nek, nem ritka a belső műn- kaerő-átcsoportosítás. A nem­rég még létfontosságúnak szá­mító gmk-k sincsenek el­árasztva teendővel. A Húsipari Tröszt megszű­nése előtt a vállalatok racio­nalizálási terveket készítettek, amelyekben meghatározták, miként tudnának saját lábuk­ra állni. A Penomah tervéhez a ceglédi gyár is jó néhány javaslattal iárult hozzá. Közü­lük a legjelentősebb a ter­mékszerkezet módosításáról szóló volt. Ennek 'értelmében a pár éve nem működő szárazáru-üzemet újraéleszte­nék (már meg is kezdődött a rehabilitáció és a technológia kialakítása) és itt olyan qyors érlelésű portékákat ké­szítenének, amelyekkel még nincs teli a piac.'De egyebek mellett fölvetették a hús- készítményskái’a átformálá­sát, vagyis a nagyobb nyere­ségtartalmú húskészítmények számának növelését ésszerű határokon belül, valamint a fehéráruval (szalonnával, zsi­radékkal) való gazdálkodás javítását. Az önállósodáshoz és a ra­cionalizálási elképzelések valóra váltásához a kormány­zat támogatást nyújt. Ez a tá­mogatás ma még elhatározá­sok formájában létezik. Egyi­kük épp azoknak a feltételek­nek a megteremtéséről szól, amelyek segítségével a válla­latok elkerülhetik a veszte­séges gazdálkodást. Eszköze a húsipari termelői árak növe­lése lenne, amelynek révén a belföldi értékesítésnek a mos­tanit jóval meghaladó, 4-3 százalékos njrereséget kellene hoznia. Nem felejthetjük el, fél százalék is súlyos millió­kat jelent. Ám a termelői 'árak rendezését kimondó sza­bály mind a mai napig nem jelent meg. Varga Sáudor A törteti üstről Kiváló segédeszköz lehet A Magyar Szemle Társaság 1940-ben Németh Gyula szer­kesztésében kiadta Attila és hunjai című tanulmányköte­tét. Eckhardt Sándor, Fettich Nándor, Ligeti Lajos, Németh Gyula és Váczy Péter írta az egyes fejezeteket. A múlt iránt érdeklődők számára kü­lönös öröm, hogy az Akadé­miai Kiadó újra megjelentet­te reprint sorozatában. A műmellékletben — töb­bek között — áldozati bronz­üstök láthatók, egyben jó al­kalom ezeket a hun nagybiro­dalom különböző részeiről származó szakrális tárgyakat összehasonlítani. Ezek között szerepel az úgynevezett tör­tei i üst, amely a Nemzeti Mú­zeumban található. Fettich Nándor a követ­kezőket írta a kötet 246. olda­lán. „A múlt század második felében került napvilágra is­meretlen körülmények között két áldozati bronzüst, melyek ajándékozás útján jutottak egymástól teljesen függetle­nül, különböző alkalommal a Nemzeti Múzeumba. Az első példány lelőhelye a Pest. me­gyei Törtei. Magassága 66 cm, felső átmérője 46 cm. Lába letört, a. törési felületből aránylag karcsú, kerek lábra következtethetünk. A hatal­mas bronzüst öntőmintáját négy darabból állították ösz- sze. Az öntésnél kifolyt bronz­anyagot reszeléssel távolítot­ták el." A másik hasonló ren­deltetésű üst a Kapós-völgy­ből származik, mérete el­marad a törteli tői. A törteli üstöt először Rö­mer Flóris közölte az Archeo­lógiái Értesítő 1870. évi kö­tetében. Kidolgozása és orna­mentikája alapján Römer a szkíta emlékek közé sorolta az üstöt. Később F. Takács Zoltán (1925) pontosította azt, nevezetesen az áldozati edényt a hunokkal hozta kap­csolatba; a korabeli külföldi és a későbbi hazai régészeti tudomány mindezt elfogadta. E kiragadott példával hív­juk fel a figyelmet a kiad­ványsorozatra, amely a hely- történeti kutatásokat is segít­heti. Egyben kitűnő alkalom hasznosítani az iskolai oktató­munkában, a lakóhely szere- tetére való nevelésben. Ál­talában ahhoz lehet ragasz­kodni, amit ismerünk. Az Akadémiai Kiadó ismételten segítséget nyújtott, viszont rajtunk múlik, éíünk-e a segédeszközök kiváló lehető­ségeivel. S. D. Tiszta táblát kaphatnak Söpörjenek a házuk előtt Cegléd évek óta részt vesz a megyei szervek által meg­hirdetett településtisztasági versenyben, meglehetősen szerény eredménnyel. Környé­künkről eddig Abony és Ceg- lédbercel ért el dobogós he­lyezést és kapott jutalmat. Városunkban az október húszadikával kezdődő héten szervez a népfront takarítási, településszépítési akciót. A háztulajdonosok ezekben a napokban jó lenne, ha össze­söpörnék a faleveleket, kitisz­títanák az ingatlanuk előtt az árkokat, átereszeket, a lakó­telep környéke is gondozot- tabb képet mutatna. Az üzemekben, intézmé­nyekben kívül-belül rendet tehetnek. A körzeti népfront­titkárok és a tanácstagok a városi népfrontbizottság iro­dáján bejelenthetik, a telepü­lés mely pontjaira kérnek konténereket. Ezeket azonban csak az avar és a közterüle­ten levő hulladék elszállításá­ra teszik ki, építési törmelé­ket, házi szemetet tilos belé­jük rakni. A munkák zömét várhatóan október 25. táján végzik el, s azt követően a körzetek el­végzik az önértékelést. A pon­tozásos verseny keretében a népfront, a Vöröskereszt, az utcabizalmi és a tanácstag közreműködésével készül el a minősítés. Jó lenne, ha mi­nél több utca, ház, lakótelepi lépcsőház érdemelné ki a „tiszta” táblát. Az üzemek, intézmények oklevelet kap­hatnak. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom