Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-20 / 247. szám

4 1986. OKTOBER 20., HÉTFŐ Nem csupán szépséghiba Megelőzni a betegséget — Napjainkban egyre na­gyobb szerepet kap az orvosi munkában a megelőzés. A szülő mikor és hogyan észlel­heti azt, hogy baj van a gyermek látásával? — kérde­zem dr. Réti Miklóst, a ceg­lédi kórház szemészeti osztá­lyának főorvosát. — Tulajdonképpen már cse­csemőkorban észre lehet ven­ni, ha valami nincs rendben. Apró jelek utalnak erre. Na­gyon egyszerűen győződhetünk meg arról, hogy lát-e a baba. Amennyiben a feléje nyújtott játékra vagy egyéb tárgyra, esetleg a szeméhez közelítő kézre nem reagál, akkor ne késlekedjünk, ilyenkor fordul­junk orvoshoz. Mindenesetre 6—7 hónapos korban már ér­demes figyelni a kicsinyek vi­selkedését. Lentebb, föntebb — A gyerekeknél melyik a leggyakoribb szembetegség? — A kancsalság, ami egy ki­csit népbetegségnek számít. Minden száz gyermekből 3—4 küszködik ezzel a betegséggel. Miről is van szó? A szemek nem párhuzamosan helyezked­nek el, az egyik a másikhoz viszonyítva lentebb, föntebb stb. van. Ezért aztán a fényből átalakított ingert az agy nem tudja egyetlen képélményként megjeleníteni. Következéskép­pen leépít, s az egyik szemre nem lát jól a kis beteg. Egész pontosan, tompa lesz a látása. Bizonyos életkor után ez az állapot maradandó lehet. — Ezek szerint nem csupán szépséghibáról van szó, ha­nem annál többről. — Feltétlenül. Hiszen ahhoz, hogy a térben tökéletesen tá­jékozódhassunk, annak alapkö­vetelménye a kétszemes látás. Amennyiben a kancsalságot elhanyagolják, nem kezelik időben, annak később a pálya- választáskor az lesz a követ­kezménye, hogy a diák eleve nem jelentkezhet egyes szak­mákra. Persze ezzel nem sze­retnék senkit megijeszteni, hisz az, aki nem mehet pél­dául buszsofőrnek, az még at­tól kitűnő közgazdász vagy bármi más lehet. Már a csecsemő is — Sikeresen gyógyítható-e a kancsalság? — Ének a szembetegségnek sok fajtája ismeretes. Zömé­ben — mintegy 80 százaléknál — bizonyos tartományú törési hiba miatt van, ez plusz 3—8 dioptria között fordul elő. Ha az ilyen töréshibájú szemnél szemüveggel segítünk, mielőtt még nem alaíkull ki a tompa látás, akkor a szülőknek nem kell aggódniuk. Kétségtelen tény, hogy a gyógyítás a kis­gyermekeknél kecsegtet a leg­jobb eredménnyel. Egyébként ma már nincs semmi különös abban, amikor egy 7 hónapós csecsemő szemüveget visel. Végül is a szűrés jelentőségé­ben éppen ez a lényeges, csak az időben adott, és megfelelő erősségű szemüvegtől várhat­juk, hogy megelőzi a beteg­séget. Természetesen amennyi­ben a kancsalság kialakult, és a gyermek szemüveggel is kancsalít. akkor még külön­böző kezelésekkel, műtéttel mindig van remény, hogy a tompa látás megszűnjön. — Meddig van esély a kan­csalság helyrehozására? — Gyermekkorban minden­képpen — főleg iskolába járás előtt —, viszont a serdülőkor felett a beavatkozás reményte­len. A műtét ugyan elvégez­hető, de csupán esztétikai je­lentősége van. Nem titkolom, ha megoldott lenne azoknak a gyerekeknek a felkutatása, akiknek szemüvegre van szük­ségük. és a szülők is kellő mó­don közreműködnének, zömé­ben elkerülhetnénk a későbbi kezeléseket és műtéteket. Kancsalgondozó — Milyenek önöknél a gon­dozás feltételei? — A műszerfeiszereltségün- ket kevés kiegészítéssel alkal­masnak találom egy zavarta­lanul működő kancsalgondozó felállításához. Gondot okoz, hogy nincs gyermekszemészeti rendelő, sajnos kénytelenek va­gyunk a felnőtt betegekkel együtt fogadni őket. Talán 1983-ban a szemészeti rende­lés beköltözik a Rákóczi úti SZTK épületébe, és akkor le­hetőségünk nyílik arra, hogy létrehozzunk egy külön, gyer­mek szembetegek ellátását végző gondozót. Ami viszont rontja a meg­előző munkában az esélyein­ket, az megmosolyogtató. Ugyanis jól képzett assziszten­seink nem a képességüknek megfelelő munkát végeznek. Alkalmasak lennének a szűrő- vizsgálat feladataira,/ de jelen­legi munkakörük nem teszi lehetővé — ezt egy kicsit lu­xusnak tartom — mondhat­nám, hogy szívességből segíte­nek nekünk. Optimista va­gyok. Bízom abban, hogy a kancsalgondozó megvalósul, és még eredményesebben gyó­gyíthatunk. Fehér Ferenc Véd és tetszetős Cj cloxálóüzemet avattak a napokban Ecseren a Rákosme­zeje Termelőszövetkezet fém­ipari üzemében. Elsősorban alumíniumból készült tárgya­kat (lábasokat, tálcákat) és al­katrészeket kezelnek majd itt ezzel az eljárással. Ez nem­csak a korrózió ellen védi a tárgyakat, hanem tetszetős külsőt is ad. (Barcza Zsolt felvétele) Szaporítóanyagok Jó őszi ellátás A hónap végén nyitnak a kertészeti árudák, telepek, megkezdődik az őszi árusítá­si szezon. A Kertforg kft., amely 44 taggazdaság áruját hozza forgalomba, jó ellátást ígér az oltványokból, szaporí­tóanyagokból. A faiskolákban a csemetéket most emelik ki a földből, s bár a szárazság nehezíti a munkát, mégis jó ütemben haladnak az előzetes szállítások. A nagyobb telepek hétköznap reggel 8-tól dél­után 5-ig tartanak nyitva, szombatonként 8-tól 15 óráig, vasárnap pedig 8-tól 12 óráig szolgálják ki a vevőket. Gyümölcsfaoltványokból 1,3—1,5 millió vár eladásra, szőlőoltványokból egymillió a készlet, a bogyós gyümölcsök szaporító anyagából pedig több mint kétmillió áll a vá­sárlók rendelkezésére. A szak­emberek szerint a készlet várhatóan fedezi majd a szükségletet, a sokéves gya­korlat ezt igazolja. Minden gyümölcsfajból lesz elegendő, a választék azonban ezúttal valamivel szűkösebb ősziba­rackból és almából. Az előb­binek a szaporítása az elmúlt időszakban nehézséget oko­zott, az almának pedig az el­múlt években némileg csök­kent a népszerűsége, s ezért a faiskolák visszafogták a ter­melést. Az idén már élénkült a kereslet, de ennek egyelő­re még nem minden fajtánál tudnak megfelelni. Elegendő körte, cseresznye, meggy, kaj­szibarack kerül a lerakatok- ba, valamivel kevesebb vi­szont a dió, amely közismer­ten fagyérzékeny, és nehezen is szaporítható. Csemegeszőlő­ből tizenöt fajta vár értékesí­tésre, borszőlőből ennek két­szerese. Nem lesz fönnakadás, mint ígérik, a vörösborszőlő- oltványok forgalmazásában, amivel a tavaszi szezonban bajok voltak. A hagyományos kékfrankos és oportó mellett beszerezhető lesz a medina és a zweigel. A csemegeszőlők közül favorit lehet a pölöskei muskotály, újra lehet kapni a bianca, a jubileum 75 és a zengő szőlők oltványaiból. Ami az újabban keresett gyümölcsféléket illeti: a tüs­ke nélküli szederből lesz elég, ugyanúgy a ribiszke­köszméte keresztezésből, a jostából is. Kiwiből ősszel szűkösebb a készlet, aki most nem tud hozzájutni, annak ta­vasszal lesz erre lehetősége, akkorra ugyanis nagyobb tele­pítések érnek be. Hasznos tettek, tudatos lépések Közös erővel a családokért Igyekezz kislányom, mert a tv-ben ma közvetítik a Mé­nesgazda című filmet és meg akarom nézni. — Apa! Mi az a méntó? — Tudod kislányom, ha sok boci legel együtt, az a gulya, a sok ló együtt pedig a ménes. — Most már értem. És ak­kor a sok bari együtt, az a nyájas. Ugye? A családi történelem feled­hetetlen kis epizódjai ezek, melyeket majd évtizedeken át felidéz az emlékezet. — A fürdetés — folytatja az első történet élőadója — nálunk családi szertartás. — Fürdőszobánk a lelki kapcso­latok, az őszinte megnyilvánu­lások szentélye, ahol a napi eseményeket beszéljük meg és értékeljük. A fürdőkád lan­gyos vizében, törölközéskor nagyokat kaccantva, váratla­nul, vizesen apa testéhez ta­padva, félmondatokban buk­kannak felszínre az apró kis gyerekgondok, s néha szomo­rú történetek is. — A Krisztina szíjjal szo­kott otthon kikapni. — És miért verik meg? — Mert hármast vitt haza a múltkor.. Azt mondta neki az apukája — nem az igazi, ha­nem a másik —, hogy kidobja az emeletről. — És hol van, mit szól eh­hez az igazi apukája? — Elvált tőle az anyukája, mert az meg részeges volt. Krisztina iránt nagy a kis­lány részvéte, aki el sem tud­ja képzelni, hogy ez vele is megeshet. Itt férfiak, máshol nők me­sélnek hasonló történeteket, s szomorodik el valamelyikük, a megszaporodó családi viták miatt. A nagy kérdés mindig az: mi lesz a gyerekkel, akit mindketten szeretnek? Már felkeresik A dunakeszi Barátság lakó­telep óvodájában nagy a vi­dámság. Apró termetű, vir­gonc fiúcskák rángatják ma­gukra a nadrágot, szöszke kislányok repülnek a munká­ból érkező anyukák felé, s be nem áll ..a szájuk, mesélnek hazáig napi dolgaikról. Azt hinnénk, a gyermeki lé­lek még könnyen viseli el a sérüléseket. Ám, hogy ez nem így van, arról dr. Gauland Mária gyermekgyógyász főor­vos is tud ellentmondó példá­kat. — Borzalmas dolog látni az elvált szülők gyermekének ví­vódásait, amikor nem tudja, hogy melyikőjiikhöz vonzód­jék, hiszen mindketten a szü­lei. de az útjaik elváltak. Itt, ebben az óvodában Is tapasztalható ez a gond, s meg is döbbent, amit Kerezsi Andrásné vezető óvónő mond, hogy a hat éven aluli gyere­kek fele már csonka család­ban él, mert a szülők könnyen válnak, aminek szövevényes okai között az is ott szerepel, amit a doktornő mond, hogy ahány megalapozatlan válás fordul elő manapság, annyi a megalapoztalan házasság is. Beszélgetés közben eszembe jut az a néhány sor, amely a Mai Magazin idei, szeptembe­ri számában ragadta meg a figyelmemet Görög Athéna Válogatunk című írásából. „Papadimitru Athina szí­nésznő: Ha egy házasságban nincs gyerek, akár könnyű szívvel válhatnak. Attól a pillanattól kezdve, hogy meg­született a gyerek: a válás — tilos! A gyerek érdekében meg kell próbálni együtt ma­radni.” De hát lehet? Ki tud segíteni a bajbajutottakon, beavatkoz­hat-e egy idegen ember, ható­ság vagy szervezet a legké­nyesebb családi ügyekbe? Könnyelmű döntések A Hazafias Népfront városi bizottságának nő- és rétegpo­litikai albizottsága hosszabb ideje foglalkozik a nők, az if­júság és az időskorúak hely­zetével Dunakeszin és körze­tében. A jelenleg mintegy 26 ezer lakosú város és majdnem ek­kora népességű körzete agglo­merációs gondjai által is be­folyásolt családi életek isme­retében úgy erezték: a feladat több és bonyolultabb, mint amit eddig vállalták magukra, s az erejük is kevesebb a ten­nivalókhoz. Azt tapasztalták, hogy az életkörülmények vál­tozását nehezen követi az életmód, a családok ehhez lassan alkalmazkodnak. Szám­talan tényező, s nemcsak a válások indokolták azt, hogy 1984 elején megalakítsák a 21 tagú családvédelmi tanácsot, melynek tagjai között a poli­tikai, állami és társadalmi szervezetek, intézmények és szakemberek közül a pszicho­lógustól, pártmunkástól, szo­ciológustól, gyámügyi előadó­tól a pedagógusig mindenki Környezettanulmány a kérelmezőknél Indokolt esetben részletre özvegy Fábián Tétemé ér­di asszonyt az életben sűrűn csapkodták a megpróbáltatás hullámai. Családi házukat, amelyet nehéz körülmények között, gyári fizetés mellett, 9 évi albérletezés után építet­tek fel, sok évvel ezelőtt ki­sajátították. Fábiánná ezután sorban veszítette el hozzátar­tozóit: először édesanyját, majd férjét. Az asszony sze­rint a kisajátításból adódó helyzet elviselhetetlensége okozta a családi tragédiákat. Ellene szavazott A múlt sebeinek feltépése persze nem célunk, felidézése is csupán annyiban fontos, amennyiben a jelen helyzetet magyarázza. A 62 éves nyug­díjas asszony ugyanis, aki testileg, lelkileg összetört a sorscsapások alatt, most úgy érzi, méltánytalanság érte. Mint meséli, ő annak idején nemmel szavazott a tehóra, most mégis 800 forint adót vetettek ki rá. Neki erre nincs pénze, egyedül él, nyug­díja 3300 forint. A kisajátítás­kor kapott pénzből lakást vásároltak, s bizony sokat költött férje felgyógyulása ér­dekében is. A nyugdíjszel­vénnyel kapott összeg pedig kevés ahhoz, hogy a teho terhét is vállalni tudja. Az állandó kiadások után — kö­zös költség, fűtés, világítás, gáz — bizony alig 1500 forint­ja marad a mindennapi meg­élhetésre. Fábiánná kevéske pénze, tudjuk, nem egyedül­álló a nyugdíjasok korosztá­lyában. Van, akinek még en­nél is kevesebb marad a ha­vi fix kiadások után. Mégis utánanéztünk, hogyan lehet­ne segíteni hátrányos anyagi helyzetén. Nos, Érd első négy kerü­letében a törvényesen előírt százalékon felül szavazták meg a tehót. Így ennek fize­tése — ugyanúgy, mint más­hol — azok számára is köte­lező, akik nem voksoltak rá. A hozzájárulás felhasználása­ként, mint közös célt, ez ivó­víz gondjainak enyhítését, il­letve egy új 17 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet fel­építését tűzték ki. Ezenkívül az említett kerületekben is­kola, tornaterem, illetve ABC- áruház létesítésére kérték a lakosság forintjait. Kedvezményt élveznek Tudjuk persze azt is, szá­mosán vannak, akiknek ki­fogásuk nem a kitűzött célok ellen van. hanem csupán szű­kös anyagi lehetőségeik mon­dattak velük nemet. Épp ezért az illetékes tanácsok adóügyi dolgozói mindent megtesznek, hogy a rászorultaknak köny- nyítsenek kiszabott terhein. A például felhozott terület lakóitól 1200 mentesítési kére­lem érkezett. Igaz, nagyobbik részét azoké teszi ki, akik­nél most folynak a gázbe­vezetési munkálatok. A kom­fortosítás miatt nekik most ugyancsak a zsebük mélyére kell nyúlniok. Ezért is men­tesülnek ők a teho fizetése alól. Azért persze akad még bő­ven elbírálnivaló. A tanácsi ügyintézők felváltva veszik nyakukba a várost, hogy kör­nyezettanulmányt végezzenek a kérvényezőknél. A tanácsi rendelet szerint Érden akik­nél az egy főre jutó jövede­lem a 2500 forintot nem haladja meg, azok teljes egé­szében mentesülnek a teho- fizetési kötelezettség alól. A jövedelemmegállapitás alap­jául a fizetési jegyzék, illet­ve a nyugdíjcédula szolgál. A 2500 és 3000 forint közötti összeggel rendelkezők pedig 25 százalékos kedvezményben részesülhetnek, tehát csak 600 forintot kötelesek fizetni. Döntő a „háttér" Sajnos Fábiánné a fentiek alapján semmiféle kedvez­ményben nem részesülhet, hi­szen nyugdíja meghaladja a 3 ezer forintot. Jó lenne — mondja —, ha nem csak a nyugdíjcédulán szereplő ösz- szeget vennék figyelembe, hi­szen valójában ez nem tük­rözi az emberek reális anyagi helyzetét. Ez igaz, csakhogy ennek megvizsgálására aztán vég­képp nincs elegendő ember és megbízható mérce, hiszen ez újabb többletmunkát követel­ne az amúgy is leterhelt ta­nácsi dolgozóktól. Indokolt esetben egyébként lehetőséget nyújtanak az illetékesek a részletfizetésre is. Az idén, mint tudjuk, december 31-ig lehet a teho-csekkeket pótlék- mentesen postára adni. Jövő­re azonban már, mint az egyéb adóknál is, március 15., illetve szeptember 1. a be­fizetési határidő. Akiknek ez nehézséget okoz, azok kér­hetik a részletfizetési kedvez­ményt. Egyelőre a. tanácsok tájé­kán még nagy a nyüzsgés. Az adóhivatali dolgozók azt sem tudják, hol áll a fejük, javá­ban folyik a kérelmek el­bírálása. Ezenkívül továbbra is foglalkozniok kell a törzs­adózókkal. Érden például ed­dig is 30 ezer(!) volt az adó­fizetésre kötelezett polgárok száma. Az egyes adófajtákat pedig — a házadótól az eb­adóig — továbbra is kivetni, nyilvántartani és könyvelni kell, s ez önmagában véve sem kevés feladat. Jó érzés volt azonban hal­lani mégis, amit egyikőjük mondott, mikor ott jártunk: ha a felmérések során rossz szociális körülmények között élő emberekre akadnak, azt nyomban jelzik 1 az idősek gondjaival, problémáival fog­lalkozó kollégáiknak, akik se­géllyel igyekeznek támogatni őket. Antal Piroska helyet kapjon, aki a család, a gyermeknevelés kérdéseivel hivatása szerint is foglalkozik. A testület létrejöttével együtt megfogalmazódott persze a kérdés is: kell-e egy új bizott­ság, ha másoknak is ez a dol­guk? Czermann Mihályné nyugal­mazott vezető óvónő a tanács vezetője, akivel többek között erről is beszélgettünk, az ügy jó értelemben vett, megszál­lott képviselője. — Nem mások helyett vesz- szük át a munkát, hanem egy­mást segítjük, informáljuk, az erőnket fogjuk össze, hogy felgyorsuljanak a máskor hosszú ideig tartó intézkedé­sek. Nem azonnali sikerre és megoldásokra törekszünk, mert ez az esetek többségében lehetetlen. Ügy gondoltuk, hogy előbb feltárjuk a helyze­tet, s ennek ismeretében ter­vezzük meg a feladatokat. Ta­pintattal, diplomáciával pró­bálunk segíteni olyan egyedi esetekben, ahol sürgős szük­ség van erre, s már most is könyvelhetünk el magunknak sikereket. A tervek szerint feltérképe­zik a városban élő családok szociális helyzetét, vizsgálják a családi szokásokat. Az eddi­gi megállapítások között sze­repeinek olyanok is, melyek feloldásához ma kevés a jó­szándék, s egyelőre csak szá­mításba vehetik őket. Segíteni azonban most is sokat lehet. Meg keli próbálni Nyílt szülői munkaközössé­gi fórumokon irányítják rá a figyelmet a példaként állítha­tó családok életére. Társadalmi fórumot szerveznek az egye­dül állók és elváltak részé­re. Megszervezik a családala­pítási tanácsadást, megpróbál­ják megelőzni a válságba ju­tott házasságok felbomlását, de gondolnak más korosztá­lyokra is. Kezdeményezik pél­dául. hogy idős embereknek épüljön nyugdíjasház a város­ban. Nem készült még el a végleges értékelése annak a sok tanulsággal járó felmé­résnek, melyet a szakmunkás- képző intézetben végeztek a fiatal tanulók körében az al­koholizmusról. Dr. Gauland Mária azonban annyit máris megmondhat: az eredmény le­sújtó, s az is kiderült: meny­nyire igénylik ezek a fiatalok, hogy a felnőttek egyenrangú fáiként elbeszélgessenek ve­lük. — Nem tekintjük magunkat hatóságnak. Nekünk az infor­mációkat kell felszedni, to­vább adni, az intézkedéseket megszervezni — vallja Kere­zsi Andrásné, aki még óvodai összejövetelt is szervezett a szülőknek, hogy megismerjék, s ha gondjaik támadnak, se­gíthessék egymást. Mert hát itt a gyökértelenség is forrása sok bajnak. Horváthné Bálint Ibolya, a Városi nevelési tanácsadó ve­zetője szerint a tanács leg­főbb haszna, hogy amit hiva­talból nem lehet elintézni, azt így megoldhatják, s az infor­mációcserékkel kizárt, hogy mindenki csak a maga útját járja. Gyorsabb az ügyek in­tézése, csökken a bürokrácia. A hasznos tettek példatára már ma is bőséges. Az állami gondozásba vett gyermeket visszakaphatták a szülők, de ígéretet kellett tenniük, hogy rendszeresen dolgoznak, s ke­rülik a kocsmákat. Ezt össze­hangoltan ellenőrzik. Az ered­mény eddig biztató. Kényes ügyek megbeszélésére indul a családokhoz a megfelelő szak­ember, s eléri, hogy nem tes­sékelik ki a kapun, hanem meghallgatják. Sőt, ma mára testületet is sokan felkeresik. Csupaszív, tudatos humanis­ta embereket ismertem meg a tanács tagjai között, akik egyetlen fillér ellenszolgálta­tás nélkül, rengeteg időt ál­doznak, tetteik külön magya- rázgatása nélkül bizonygatva: lehet és kell, s csak úgy ér­telmes, úgy becsületes az éle­tünk, ha mások gondját is a vállunkra vesszük, nemcsak a szívünkre. Kovács T. István

Next

/
Oldalképek
Tartalom