Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
váci Cilia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1986. OKTÓBER 18., SZOMBAT Hétfő délután kevesen Szokásaink öszvérmakacsok Emiékidéző gazdászlányok Megtanulták becsülni a munkát s Az elmúlt hetekben kedves, bensőséges születésnapot $ ünnepelt az ország jelentős középfokú intézete, a váci ^ Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola. Az in- ^ tézet. 40 éves fennállásáról, eredményeiről, terveiről la- ^ punk már beszámolt. Most az iskola lételemét szorosan ^ meghatározó kollégiumi élet — ezen belül is a leány- ^ kollégium — egy-egy mozzanatát villantjuk fel vissza- S emlékezések útján, beleszőve egy pedagógus-életpálya s apróbb állomásait. Csak néhány hónapja él ^ az a tanácsrendelet, amely 5 a társadalmi munkaidő- § alap védelmében szabá- ^ lyozta egyes intézmények $ nyitva tartását, ügyfclfoga- ^dási rendjét. Ezek közül a Maian legforgalmasabb ötöt ^ kiválasztva kerestük a vá- $ laszt az intézkedés sikeresei ségére. Már elöljáróban leszögezhetünk annyit, hogy Vác városában igen nehéz a meggyö- keresedett szokásokat akár a reform szándékával is megváltoztatni. Ezt a tömör véleményt a megkeresett intézmények dolgozóinak elmondásából fogalmazhatjuk ilyen bátran. Ha a szokások ilyen megbonthatatlannak tűnnek is, nem jelenti, hogy az arra hivatottak nem tesznek meg mindent a változtatás érdekében. Néma csend Az első véleményeket, tapasztalatokat a Társadalom- biztosítási Igazgatóság helyi kirendeltségének vezetőjétől kaptam, amelyek visszacsengenek majd mások válaszában is. Haskó György így kezdte: — Kényelemből, megszokásból sokan jönnek munkaidő alatt. De el kell mondani azt is, hogy akik hozzánk jönnek, csak kevesen . alkalmazottak. Sokan valamilyen okból keresőképtelenek,. . myugdíis&bk vagy kisiparosok, akik saját maguk urai, így a munkaidejüket is ők osztják be. Ennek ellenére jobban járnának, ha igénybe vennék a nyújtott fogadóórás napokat. Ilyenkor ugyanis garantáltan nem kellene sorba állni. A piaci napok, kedd és péntek a legzsúfoltabbak. A legtöbben ilyenkor jönnek délelőtt, ami a vidékiek esetében érthető is. I yenkor igyekeznek elintézni mindent bevásárlástól az ügyintézésig. — Mi van mégis a nyújtott félfogadás idején? — Néma csend. Legalábbis 4—5—6 óra tájban. Sajnos a többi napokon a zsúfoltság oka a szűk hely, ami az ügyfélforgalom rendelkezésére áll. Csupán néhány ‘négyzetméter. Ezzel szemben három-négyezer ember kifizetését bíráljuk el itt. Ml járnak Az Állami Biztosító nemrég költözött mutatós, új helyére, ahol nemcsak kulturált körülmények között, de tágasan is vannak. Tizenegy óra tájban bizony alig-alig tudtam elkapni egy szóra az ügyfélszolgálati előadót. A várakozók közül sokan viseltek kék munkaköpenyt, többen „civiíben” voltak, de nem hiszem, hogy szabadságot vettek volna k> erre a napra. Tiba Árpádné megerősít: — Délelőtt vannak a legtöbben. Hétfőn is, amikor pedig 18.10-ig tartunk nyitva. Nem mondhatom, hogy ezen a napon délután már nem is nyitják ránk az ajtót, de lényegesen kevesebben jönnek. Tiba Árpádné is megemlítette a piaci napokat, amikor előre tudják, mire számíthatnak. A VGV-nél, a hétfőn kívül szerda és péntek az ügyfeleké. A többi napokon a munkatársak általában területen vannak.. Lényegesen .kisebb ügyfélforgalmuk van, mert az ügyeknek csak kis , hányadához elengedhetetlen a személyes megjelenés. Martikán Gyula osztályvezető tudatos ügyfélirányításról számolt be: — Az ügyfeleinknek — ha levélben kell megkérni, keressenek föl — általában a hétfői napot jelöljük meg és hangsúlyozzuk a hatig tartó ügyfélfogadást. így próbáljuk meg belopni a köztudatba azt az időpontot. Mi már februárban, jóval a tanácsrendelet előtt áttértünk erre a rendre és szándékosan, a sikerére kíváncsian, egy füzetbe vezettük, ki mikor jött. Akik hétfőn kerestek meg délután, azoknak kétharmada azokból került ki, akiket külön kiértesítettünk. Sajnos tapasztaljuk, hogy sokan délelőtt jönnek gyári kilépővel, pedig ha mondjuk kettőig dolgozik valaki, akkor is itt talál még bennünket az adott félfogadási napokon. Az OTP-nél Mocsáry Jó- zsefné csoportvezetőt kérdeztük a dologról, aki a hétfői nyitva tartásról szólva ennyit mondott: — Háromig csak- csak, de utána már elvétve van ügyfelünk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs dolgunk, mindig ad elfoglaltságot a már meglévő papírmunka. Van, amit el lehet intézni levélben is, ilyenkor azt választjuk, de ha elkerülhetetlen, hogy behívjunk valakit, mi is hétfő délutánra kérjük. Ilyenkor az ügyfél is jól jár, mert gyorsan, sorban állás nélkül, nyugodtan megbeszélhetjük az ügyét. Drága munkaidő Végül a városi tanács ügyfélszolgálati irodájába néztünk be, ahol megtudtuk, hogy fél öt után — a hat óráig tartó ügyfélfogadás dacára — már ritkán kopogtatnak. Vasku Ferencné előadó tartja a frontot, de ezen a napon nem került nagy erőfeszítésébe. Talán ennyire kevés az elintézetlen ügy? Alig hiszem, épp az ellenkezőjéről panaszkodik mindenki. Hát akkor? Lehet, hogy a hétfői napot, mivel csak délután kettőkor nyitnak, eleve mellőzik naptárukból ügyes-bajos dolgaikban járó honfitársaink? Nem tüdőm, de van egy gyanúm: nemcsak a drága munkaidőt nem sajnáljuk, de talán sorban állni is szeretünk. Dudás Zoltán A Rádi úti nagyréten Vasárnap: vásár Használt gépkocsik piaca Október 19-én, vasárnap országos állat- és kirakodóvásár lesz Vácott, a Rádi úti nagyréten. Egyidejűleg tartják a használt gépkocsik vásárát az alsóvárosi sportstadion és a 2-es főútvonal közötti szakaszon. I Igazi őszi hangulat, amolyan indián nyár fogadta a napokban a város és a környező települések összetett honvédelmi versenyén részt vevőket a stadionban. A korábbi hagyományoknak megfelelően a honvédelmi versenyt és tö negsportnapot a KISZ városi bizottsága az MHSZ városi vezetőségével közösen szervezte. Az egész napos verseny sok fiatalt vonzott nemcsak a városból, hanem a környező településekről is. Riba István, a KISZ városi bizottságának munkatársa köszöntötte a felsorakozott csapatokat és a vendégeket, majd Márk József őrnagy méltatta a fegyveres erők napja jelentőségét. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket adtak át. Riba S akik emlékeznek: Nagy- bégányi Dezsőné tanárnő, aki csaknem két évtizeden keresztül, 1956—1973-ig volt a leánykollégium vezetője, a lányok „vigyázó szeme”, mindenki Sári nénije: s néhány volt kollégista közgazdász növendék. Az első percekben csak úgy röpködnek a felidézett emlékek, csínytevések tanárnő és növendékei ajkán. — Emlékeztek, amikor a „kis Kelemen”... hogy menynyit derültünk a ..., hát az komisz eset volt ám!... — így a tanárnő, s tekintetében olyan fények villantak, amilyenek csak kedves, szívbe vésődött emlékek újrafelidé- zésével jelennek meg az emberi szemekben. — Hát arra tetszik-e emlékezni ... soha nem felejtem az első randim balsikerét. Sári néni intelmeit.... na és a szilenciumi pisszepéstelen csendek, a takarítások, az esti villanyoltások, emlékeztek lányok? — így a tanítványok, s e félmondatok számukra diákéveik, életük szép pillanatait jelenítették meg. Az emlékezés ki tudja meddig tartott volna, ha a tanárnő „No, de lányok!” felkiáltással, a régi, tekintélyt sugárzó határozottsággal, immár kedélyesebben, végét nem veti. S íme, a volt tanítványok — ma már mind családanyák —, diákos megszeppenéssel, de mosolyogva némultak el. — Látja —' fordult felém a tanárnő —, még most is milyen nehéz fegyelmezni őkets szeretettel tekintett végig tanítványain. — Bizony régen volt, amikor elindultam a pedagógus- pályán. A kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképzőben szereztem diplomát mint gazdasági tanár. Pedagógusfamília vagyunk, ükapámig visszamenőleg mindig volt pedagógus a családban. Nagyapám 40 évig volt debreceni tanító. Szabó Magda említi is egy könyvében. Nagy lelkesedéssel indultam a pályán. Több évig háztartási gazdasági vándortanfolyamokat szerveztem és vezettem az ország minden részén. Ennek célja az volt, hogy a gazdák a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt saját háztartásukban is felhasználják. 1953-ban Vácra kerültem, mivel férjem a mezőgazdasági szakközépiskolában kapott tanári állást. 1956-ban kértek fel az akkor már diákotthon leányrészlegének vezetésére. Három lányom — közülük az egyik pedagógus lett — éppen ekkor volt kollégista Győrben. Így az ők kollégiumi tapasztalatait is beépíthettem nevelőtanári munkámba. A koedukált — fiúk. lányok nevelése együtt történt — diákotthon a Honvéd utcában volt, Istvántól, a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét Zórád Sándor (Nagymaros) és Vince László (Vác) vette át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Bíró János (Hajógyár), az ifjúság honvédelmi nevelése terén végzett huszonöt éves munkájáért Honvédelmi Érdemérmet kapott Mayer József (DCM), Marton Béla (Vendéglátóipari Vállalat). Tizenöt éves munkásságáért Szottfried Mihály (Püspökszilágy), tíz éve végzett munkájáért Lencsés László (Kötöttárugyár). Az MHSZ-ben végzett Kiváló Munkáért ezüst fokozatot kapott Szabados Zoltán (Kötöttárugyár). A kitüntetéseket Hrozina József, az MHSZ városi titkára adta át. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődtek a sportma Sebes Imre utca. Az első időkben a lányok képezték a többséget, mintegy 80-ra tehető a létszámuk. Később az iskola „elfiúsodott”. A kezdeti idők nehezek voltak. Emeletes ágyak, zsúfoltság, kővályú, széngázillatú, hideg tanuló, meleg víz hol volt, hol nem volt. — Egy tanulóban több mint 100 diákra kellett felügyelnünk, felváltva kollégámmal — akit a mai napig nagyra becsülök, kiváló pedagógus —, Kovács Józseffel. A szilenciu- mok alatt bizony szövődtek diákszerelmek, levélváltások. Mégis azt kell mondanom, hogy könnyebb volt azokat a gyerekeket fegyelmezni, mint a maiakat, kisebb létszámban. — A mostoha körülmények ellenére igyekeztünk otthont adni ezeknek a vidékről feljött gyerekeknek. De ők maguk is lelkesen, önzetlenül, a diákotthont magukénak érezve hoztak nemegyszer nem kis áldozatot érte. 1960-ban aztán — Pest megyében elsőként — kollégiummá nyilvánították diákotthonunkat. A működési engedélyt maga Komócsin Zoltán és L osonczi Pál írták alá. Majd 1965-ben könnyebbé vált a helyzetünk, a fiúk különváltak tőlünk. — Emlékszem, az első „Munkácsy” televízióért, hogy megdolgoztak! De ők végeztek minden ház körüli munkát is, kertészkedtek, udvart, hálót, tanulószobát takarítottak. Segítettek a vacsoratálalásnál, mosogatásnál. Kimenő csak nagyon indokolt esetben volt, hasonlóan hazautazás is. Később. a ’70-es években mérséklődött e szigorú megkötés — vélefnériyem szerint nagyon helyesen, hiszen a gyereknek szüksége van a szülői légkörre, a havonkénti egyszeri hazautazásra. — A diáktanács a diákok önkormányzati szerve, olyan segítő partnerem volt, és olyan tekintélyt élvezett a diákság előtt, hogy nyugodtan rájuk bízhattam például a szilenciumi felügyeletet, vagy akár a leckekikérdezést is. Nagyszerű dt-titkáraim voltak: Nagy Enikő, Surányi Ida, Kelemen Mária, később húga, Kelemen Magdolna, Mészáros Lidi és sorolhatnám még a kedves neveket. De öröm volt nézni, amilyen szeretettel fogadták és nevelték, vezették be a kollégiumi életbe az elsősöket a felsőbbévesek. Annyi érzelmi gazdagság, kisugárzás volt azokban a gyerekekben, hogy a fáradt, szomorúbb pillanatokat is meg tudták színesíteni, akkor még 48 óra volt a kötelező munkaidőnk. — Szép feladatnak tartottam értelmileg, erkölcsileg, emberileg formálni, nevelni versenyek. A kispályás labdarúgást egy időben több pályán is játszották. Nemcsak a felnőttek, hanem az ifjúsági csapatok és az úttörők is összemérhették ügyességüket. Kevesebb néző előtt és sokkal csendesebben folytak a sakkozók küzdelmei. Sokan próbálták ki tudásukat a lövészetben is. A sportversenyek mellett zajlottak az összetett honvédelmi verseny küzdelmei, ahol a különböző akadályok igencsak próbára tették a résztvevőket. A harmincnégy induló csapat között így alakult a rangsor: a felnőtt férfiaknál és nőknél a Kötöttáru- gyár csapata lett az első. Az úttörő fiúknál a váchartyáni, a lányoknál a Kötöttárugyár csapata diadalmaskodott. Az ifjúsági kategóriában az acsai lányok, fiúknál pedig a Kötöttárugyár csapata bizonyult a legjobbnak. Az összesített, versenyben a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola végzett az első helyen a Kötöttárugyár előtt. S. J. azokat a lányokat. S most látom és érzem igazán, évek távolából, hogy munkám nem volt hiába. A mai napig kapom tőlük a kedves hangú leveleket, dísztáviratokat, s vannak, akik, mint akkor régen diákfejjel, most felnőttként panaszolják el gondjaikat, keresnek fel, s kérnek tanácsot. Egy pedagógus számára ez munkája igazi elismerése, és nem a kitüntetés. S ez kárpótol engem mindenért. 1975-ben megszűnt a leány- kollégium. Az a 10—15 léuny az akkor felépült Komócsin Zoltán Középiskolai Kollégiumban kapott helyet. 1973- ban nyugdíjba mentem. De a kollégiumban töltött 17 év, az ötórai felkelések még mindig bennem vannak. — Mi a kollégiumban megtanultuk becsülni a munkát, s örülni munkánk eredményének — veszi át a szót a „kis Kelemen”, Szabó Istvánná, aki — a tanárnő példájára? — szintén kollégiumi nevelőtanár lett. Sári néni emberi, nevelői mentalitásából olyan értékeket hoztunk magunkkal a felnőttéletbe, ami egyfajta emberi gzadagságot is jelent. — Én még a legelső évfolyamban kezdtem Sári néni keze alatt — folytatja Kiflin- ger Kálmánná. — Még ma is előttem van a kép, amikor az udvaron lévő szénaboglyák tövében tömtük a szalmazsákot, vagy amikor cipőkefével meszeltük ki beteg társunk szobáját. Az emberi egymáshoz tartozást ilyen mélyen és igazul azóta sem éreztem, mint akkor, ott a kollégiumban. — Bizony, a kollégium a maga szigorú reguláival az életre nevelés szép iskolája volt — mondja Petróné Surányi Ida. — A kollégiumban kapottakat a mai napig hasznosítani tudom kollégista fiam nevelésében. No, és azok az esti „sutyorgások”, felolvasások szívemben mind kedves, felejthetetlen emlékek. Szórád Ágnes Orvosi ügyelet Hétfőtől (20-tól) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Afra Tamás, kedden dr. Mehringer László, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Kiss Lajos, pénteken dr. Afra Tamás, szombaton és vasárnap dr. Csupor Eva, a körzetben 24- én tír. Sipos Lajos, 25—26-án dr. Tesánszky Sándor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Hetényi Katalin. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11—525) található. Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Balogh Imre, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. Felveszünk Ettkafos-, hegesztő- és betanított munkásokat Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Koetféner Terminál Leányválitsiai személyzeti osztályán Vác, Derecske-dűlő. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Az 1986. |anuár 1-jén újjáalakult Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat nógrádkövesdi központja feív&sz gyakorlott és szakirányú felső-, illetve középfokú végzettségű közgazdaságiosztály-vezetőt, anyaggazdálkodási vezetőt és előadót, fcenergeiikust, bányaművelési csoportba vezetőt, a számítástechnikai csoportba, számítógép programozásában és alkalmazásában jártas csoportvezetőt, valamint gépészeti és műszaki fejlesztési területre gépipari technikumot, szakközépiskolát, műszaki főiskolát végzett fiatalokat. Felsőfokú végzettségűeknek, térítésmentesen, 100 ezer forint letelepedési támogatást nyújtunk. Vócról rendszeres vállalati buszjárat Nógrádkövesdre. Fizetés: a rendelkezéseknek megfelelően, megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat szemészeti osztályúr cím: Nógrádkövesd, 2691. Telefon: Nógrádkövesd, 2, 7. Vácott maradt a kupa Honvédelmi verseny