Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
■ Abonyi krónikái Farba hull a mag Vetik az árpát és a búzát Zavartalanul halad a betakarítás Mint ahogy lapunk más helyén megírtuk, a meteorológiai előrejelzés szerint a héten is folytatódik a száraz, jobbára napos idő, jelentős mennyiségű csapadék továbbra sem várható. Ki tudja, hányadik hét elején hallunk és olvasunk ilyen prognózist? Pedig kellene már az eső. Az abonyi határ legutóbb augusztus 30-án kapott égi áldást, de mezőgazdasági szempontból az sem volt jelentős. Ezért nem is lehet csodálni, hogy a művelés alatt álló táblák fölött gyakorta valóságos porfelhő lebeg. Ez az állapot, mint azt a nagyközség párttitkárainak minap megtartott értekezletén a három mezőgazdasági nagyüzem pártszervezete irányítóitól hallottuk, nemcsak a terméseredményeket befolyásolja, hanem komolyan megnehezíti az időszerű munkák végzését, például az őszi vetések talaj-előkészítését. A József Attila Tsz-nél alig-alig tudnak ekét használni, többnyire tárcsázzák a földet és porba kerül a mag. E hét elején ugyanis elkezdték az őszi árpa és a búza vetését. Árpát 60, búzát 1095 hektáron termesztenek. Folyamatos a szerves- és a műtrágyaszórás, az előbbit 400—500, az utóbbit 2300 hektárnyi területre juttatják el. Azért minden rosszban van valami jó; a száraz időjárás következtében zavartalan a betakarítás. Az 563 hektáron termesztett napraforgó minden szeme biztonságos helyen van, az átlagtermés 29,2 mázsa. Százhuszonegy hektáron termesztettek az idén cukorrépát, amelynek szedése folyamatos, bár a keményre száradt talajon ez sem köny- nyű. Eddig 50 vagon körüli mennyiséget szállítottak el saját járműveikkel a Szolnoki Cukorgyárba. Zavartalanul halad a korán beérett kukorica törése, a 440 hektáron termelt növény termését eddig 140 hektárról gyűjtötték be. A tehénállomány részére mintegy 60 vagonnyi, úgynevezett Toppantott tengeri készült. A törőgépek mögött nem messze haladnak a bálázók. A Ságvári Endre Tsz-bcn a kedvezőtlen időjárás ellenére negyedszer kaszálják a lucernát. Igaz, a termés nem tekinthető rekordmennyiségűnek, ezért nem teszik el télire, nem kazlazzák, hanem a tejelő teheneknek adják. A meglehetősen munkaigényes tevékenységnek kettős hasznát látják. Egyrészt a tehén meghálálja a friss zöldtakarmányt, másrészt a megfelelő tarló nem nyújt búvóhelyet a kártevőknek. Itt szintén korán érett a tengeri és aligha kell majd szárítani. Ez önmagában előnyösnek tűnik, hiszen jelentős mennyiségű energiát megtakarítanak, de egészen másként fest a mérleg, ha a remélhető termésátlaghoz viszonyítják az el nem költött forintokat. Az alacsony víztartalom miatt még eddig soha nem tapasztalt fürgeséggel halad a növény betakarítása, mivel túlérés miatt földre hullanak a csövek. Cukorrépát saját házuk táján 480, a társgazdaságoknál pedig 320 hektárról kell felszedni, aminek becsületesen szeretnének eleget tenni. A feladat nem kicsi, különösen, ha emellett áz átvevő gyár számukra előnytelen minősítő tevékenységét is kénytelenek elviselni. Bármennyire kedvező a hosszú távú termelésért nyújtott felár, a tsz vezetősége már most döntött, hogy soha többé nem köt öt esztendőre szóló szerződést. Az üzemnél ugyancsak embert, de inkább gépet nem kímélő tevékenység a talajmunka. A következő hetekben 1296 hektáron kell vetőágyat készíteni, ami gyakorlatilag 3500—4500 hektárnyi terület tárcsázását jelenti, mivel a felszántott földet a szárazság miatt nem lehet mor- zsalékossá tenni. A mélyszántást igénylő terület nagysága meghaladja a 2400 hektárt. Gépparkjuk lehetővé teszi, hogy ezt a feladatot megoldják. ::::: W A 324 hektár őszi árpa és a 972 hektár búza vetését elkezdték és október 20-ig szeretnék befejezni. A műtrágyaszórást a nyári hónapoktól vegyes fajtákkal (folyékonnyal és szilárddal) végzik. Az adagokkal anyagi megfontolásból nem spórolnak, mert annak a későbbiek során könnyen kedvezőtlen következményei lehetnek. Szeptember 30-án fogtak hozzá a búzavetéshez, a paradicsomszüretet pedig előreláthatólag ezen a héten befejezik az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezetben. összesen 651 hektáron kerül a kenyér- nekvaló magja a földbe, a közkedvelt konzervipari zöldségből 350 mázsás átlagtermést könyvelhetnek el. A többiekhez hasonlóan folyamatosan halad a tengeri betakarítása, amelyet az idén 929 hektáron termesztettek, és eddig 350 hektár körüli területről szállították a csöveket biztonságos helyre. Befejezték a folyékony műtrágyázást és a szerves is rövidesen a kijelölt helyre kerül. A jó munka feltételei itt sem hiányoznak, ám a talaj- viszonyok nem kedvezőbbek, mint máshol. i Gy. F. Szobortárlat, megemlékezés Pezsgő múzeumi élet Az országos múzeumi és műemléki hónap abonyi rendezvénysorozata az idén is figyelemre érdemes. Október 5- én, vasárnap két eseményre látogathatnak el a helybéliek. Délután 3 órakor dr. Méri István szülőházánál (Köztársaság u. 26.) megemlékezést tartanak születése 75. évfordulója alkalmából. A magyar középkori falukutatás úttörőjének, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetőjének munkásságát Győré Pál múzeumvezető méltatja. Egy órával később, a volt Vigyázó kúriában található pineegalériában nyitják meg a 18. abonyi őszi tárlatot, amelyen Rajki László szobrászművész alkotásait láthatják az érdeklődők. Rendezője: Mucsi András művészettörténész, megnyitót Maróti István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa mond. A kiállítás november 15-ig hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg. Másnap délután Gyulai Gaál Miklós 1848-as táborkari ezredesnek a Szolnoki úti temetőben található sírjánál az abonyi szabadságharcosokról emlékeznek meg. Érdemeiket Mocsári József tanár méltatja. Ezt követően hétfői napokon lesznek a múzeumi hónaphoz kapcsolódó események. Tizenharmadikán dr. Méri István munkásságáról tart előadást a múzeumban Dinnyés István muzeológus, egy héttel később pedig ugyanott tartja alakuló ülését a helyi múzeumbaráti kör. A program október 27-én Pólyák Lászlónak, a múzeum társadalmi munkatársának Abony műemlékeiről készített színes diáinak vetítésével zárul. A múzeumi és műemléki hónap időszakában is megtekinthető Az abonyi tanyák üzenete című állandó és az Egy katona-fotográfus emlékei című időszaki kiállítás, valamint a helyi téglagyár területén található téglatár. Ajándék Csernus Lajos ceglédi amatőr festő ez év tavaszán huszonöt festményét ajánlotta fel a battonyai S.O.S. gyermekfalunak. Az új létesítmény átadásakor vették át a megajándékozottak a képeket a festőtől, aki a nemzetközi szervezet emlékplakettjét kapta meg. Perczel koszorúja Az 1848-as pákozdi csata évfordulója alkalmából a ceglédi külterületi iskolák Perczel Mór úttörőcsapatá- riak tagjai felkeresték névadójuk városunkban álló szobrát. Rövid megemlékezés keretében elevenítették fel a történelem dicső napjait és a nevezetes honvédtiszt emlékét, majd elhelyezték a kegyelet virágait. A hagyományőrző úttörők számára nagy öröm a szobor felállítása, amelynél kifejezhetik az elődök iránti tiszteletüket. Futónap Október 4-én, szombaton 10 órától rendezik meg a hagyományos ceglédi futónapot. A rajt és cél a Ceglédi Vasutas Sportegyesület sporttelepén lesz. Az érdeklődők a 4 és a 12 kilométeres távok között választhatnak. A távot teljesítők között a rendezők ajándékokat, sportszereket sorsolnak ki. Előbb beérett a napraforgó Folyamatban van a napraforgó átvétele a Martfűi Növényolajgyárban, amely az ország várható termésének a felét dolgozza fel. A szokottnál legalább két-három héttel korábban beérett és levágott, kipergetett olajos magot a Szolnok, Békés és Csongrád megyei üzemek határából szállították a gyárba. Az üzemi átvevővonalat napi kétezer tonna közúti szállítmány és ki- lencszáz tonna vasúton érkező termés fogadására készítették fel. A gyár területén történő tárolást megkönnyíti, hogy rövidesen üzembe helyezik a 14 ezer tonna magot befogadó új fémsilót. mm Mozim Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap, délután: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban (szovjet filmvígjáték). Este: Elnézést, nézi Ön a futballt? (NDK film). Szombaton éjszakai előadás: Erotikus képregény (japán film). A kamaramoziban, szombaton és vasárnap, délután: A kő fia (szovjet mesefilmsorozat). Este: Ragtime I—II. (amerikai film). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1986. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK Állattenyésztési kórkép A követelmények köteleznek Az 1970-es években a szakosított szarvasmarhatelepek egész sora épült fel a város és a községek termelőszövetkezeteiben. A sertéstenyésztés céljait is új beruházások szolgálták. Az általában 23 aranykoronás talajminőségű területek szinte kínálták a takarmányt. Az állattenyésztés virágzó korszaka köszöntött be. Dél-Pest megye súlyát, gazdasági tekintélyét nagyban megnövelte, hogy ebben a térségben nevelték a megye állatállományának egyharmadát. Ez mind a helyi, mind a megyebeli és a fővárosi ellátás, valamint az export szempontjából igen jelentős körülmény volt. Aggasztó állapotok Az utóbbi években zuhanásszerűen csökkent az állomány, s már-már megkondították a vészharangot, mert a kritikus szintre apadt a sertések, a hízómarhák mennyisége, de a tejelő tehenek száma is gyérebb. Ilyen előzmények után a városi pártbizottság minap megtartott ülésén napirendre tűzte a kérdés alapos vizsgálatát, és feladattervet fogadott el, amelyben megszabja a szükséges teendőket. Bállá János, a párt városi bizottságának első titkára — szóbeli kiegészítéssel ' megtoldva — terjesztette a minden fontos részletre kiterjedő írásos jelentést a testület elé. A megye nagyüzemekben tartott állatállományának 23 százaléka most is Cegléd környékén van. A tehénlétszám az J.981-es időszakhoz képest 1935-re 15, a húshasznú marháké 49 százalékkal csökkent. A tejtermelésben az egy tehénre jutó éves tejmennyiség 5 ezer 133 liter volt tavaly, s ez 17 százalékkal jobb az országos eredménynél. A ceglédi Kossuth Tsz — ráfizetésessége miatt — felszámolta húshasznú tehenészetét, de több közös gazdaság is megszüntetett egyes ágazatokat. A vágómarhák száma is megfogyatkozott, ám az előállított mennyiség még így is meghaladja az öt évvel ezelőttit. A körzetben a sertéstenyésztés a vágóállat-termelés 73 százalékát teszi ki. Az elmúlt évben azonban, az állomány csak 74 százaléka volt az 1981. évinek. Jelenleg a nagyüzemi vágósertések 38 százalékát ez a vidék termeli megyénkben. Magas a kocaselejtezés és a malachullás, bár az utóbbi időben a szaporulat kedvezőbb képet mutat. A telepek nagymérvű elöregedése aggasztó jelenség. Juhásza ital hét nagyüzem rendelkezik. A csúcsot — 28 ezer darabbal — 1983-ban érték el, de az anyák száma még most is nagyobb, mint öt. évvel korábban volt. A vá- gójuhok kibocsátása a tervidőszakban megduplázódott. A tavalyi 622 tonna a megye eredményének 36 százalékát ádta. Az állomány fésűs merino, és a törteli Dózsa Tsz- ben értékes törzstenyészetet hoztak létre. Csirkék, kékrókák Húscsirkével a csemői November 7. Tsz foglalkozik, évi 130 ezer darabot nevel. Van kétszáz kékrókája is. Nemrég még a nutriának nagy jövőt jósoltak, de ez az előrejelzés nem igazolódott be, és a jász- karajenői Árpád Tsz is csökkentette az állományt. Az an- góranyúltartásban viszont egyre nagyobb a fantázia. Az albertirsai és dánsientmiklósi Micsurin Tsz-ben most 16 ezer darabot tartanak. Értékes gyapjúkra a tőkés piac biztos vevő. . Az állategészségügyi helyzet jónak mondható, bár a tartási körülmények több helyen nem felelnek meg a követelményeknek. A szarvasmarha-tenyésztésben az istállók takarmányozási és fe- jési rendszere általában korszerűtlen. Az épületek és a gépek erősen elhasználódtak. A növendék- és a hízóállomány egy része rossz körülmények között van elhelyezve. Mindez sürgeti a rekonstrukció végrehajtását, amelyet ebben a tervidőszakban a törtek Dózsa, a ceglédi Lenin, Télre készülnek a Tefu telepén Készülnek a téli üzemre a Pest Megyei Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatóságán. Átvizsgálják mind a négyszázhúsz jármüvüket, ellenőrzik a motorok állapotát, elvégzik a téli olajfellöltést, a fagyálló hűtőfolyadék ellenőrzését, s a vezetőfülkék szigetelését is megnézik, kijavítják. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) az abonyi Ságvári és József Attila, a tápiószőlősi Új Barázda tsz-ek terveznek, továbbá a Ceglédi Állami Tangazdaság. A sertéságazatban, ha lehet, még rosszabb a helyzet. Az épületek elöregedtek. A tangazdaság kezdett számottevő rekonstrukcióba, melynek kedvező eredményei már kezdenek megmutatkozni. A ceglédi Lenin Tsz átmenetileg szünetelteti a sertéstenyésztést, az abonyi Ságvári az idén kezd a telep rendbe hozásához. Lassú javulás A juhászat tartási körülményei — a törtelit kivéve — mostohák. A szarvasmarha- és juhállomány telepeinek felújításához 50 százalékos állami ártámogatás igényelhető, de sajnos az ezt kiegészítő saját fejlesztési összeget nem mindegyik gazdaság tudja kifizetni. A mezőgazdaságot az utóbbi négy évben sújtó súlyos aszály visszavetette a takarmánytermesztést. A költségek megnőttek, a hozamok csökkentek, és a takarmány minősége romlott. Nagy területeket kötnek le erre a célra, mert a termésátlagok alacsonyak. A betakarítás gépesí- tettségi foka nem kielégítő. Még a meglevő eszközökhöz sem igen lehet alkatrészt vásárolni. Kevés a betonsiló, ezért nagyok, a tárolási veszteségek. A melléktermékek hasznosítása keretében a szarvasmarhák és a juhok répafejet, répaszeletet, melaszt, kukoricaszár-silót kapnak, legeltetik a tárlót, a Micsurinban ai matörkölyt etetnek, a CÁT-ban a sertésekkel húspépet. A szárazság miatt a másodvetéseknek alig van esélyük a termésre. A rét- és legelőgazdálkodás eredményei gyengék. A munkaerőhelyzetre rányomja bélyegét a nagy igény- bevétel és az eléggé meg nem fizethető munkabér. Ilyen háttér mellett gyenge a szakmai képzettség, laza a munkafegyelem. Az átvételi árak nem ösztönzők, és a szabályzók megszabta elvonások sem szolgálták a tenyésztői kedv növelését. A nagyüzemekre épülő háztáji és kisegítő gazda- ságokbeli állattenyésztés is megtorpant. Az első jelek mostanában jelentkeznek, amelyek halvány reménysugárként a helyzet lassú javulását helyezik kilátásba. Mint azt szóban és írásban megerősítették, nagy felelősség hárul az itteni gazdaságokra, hiszen be kell tölteni szerepüket a megye és az ország élelmiszer-gazdaságában. Jóllehet a kedvezőtlen köz- gazdasági helyzet e törekvések ellen hatott, ráadásul a szárazság is megtette a magáét, o vezetők szemlélete sem volt mindig helyénvaló. Gazdaságossági számításaiknál csak a rövid távú érdekeket nézték, és könnyű szívvel megszüntették egyik-másik állatfajta tartását, ahelyett, hogy a nehezebb, de távlatilag hasznosabb utat keresték volna, amelyen sikerülhet megszüntetni az ágazat veszteségességét. Ezért is tartja fontosnak a feladatterv, hogy a gazdaságok alaposan gondolják át a népgnz- dasági igényeket, mert változatlan követelmény az ezekhez való alkalmazkodás — hangsúlyozta a párt városi bizottságának testületé. T. T. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
