Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 244. SZÄM 1988. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK Úttörővezetek területi konferenciája Szaktudással, cselekvő egységben Olvasóink néhány nappal ezelőtt e hasábokról részlete­sen megismerhették Nagykő­rös város és vonzáskörzete úttörőmozgalmának történeté­ben az utolsó három eszten­dő alatt íródott legfontosabb fejezeteket. Az áttekintés egy­ben alapját képezte az úttö­rővezetők most megtartott te­rületi konferenciájának, amely az országos fórum határoza­tainak végrehajtásáról ' volt hivatott számot adni. am üiiii Az ünnepélyes hangulatú tanácskozásnak a pártbizott­ság épülete adott otthont, s élénk érdeklődés kísérte, ami­re a jelenlévő meghívott véndégek szép száma is utalt. Többek között ott volt * Pász­tor István, a városi pártbi­zottság első titkára, Kocsis Já- nosné tanácselnök, Nemoda István, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának politikai munkatársa és Tóth József, a megyei úttörőelnökség el­nöke. A tanácskozás kedves színfoltja volt. amikor előke­rültek a díszes virágcsokrok, melyeket a veterán úttörő­vezetőknek adtak át ifjú pá­lyatársaik. Langer Istvánná, dr. Kovács Gábor, Bokor Elemér, Miklós Ferenc és Takács Imre személyében fáradhatatlan aktívákat kö­szöntöttek, olyanokat, akik évtizedek óta egyengetik a mozgalom útját. Germán Istvánná városi út­törőelnök írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjét hozzászólások hosszú sora követte. Az úttörőcsapatok háza tájáról hozóit informá­ciók, vélemények tették kerek egésszé az ifjúsági mozgalom e sajátos területéről alkotott képet. Elsőként Halasi Erika kért szót, s az Arany János Általános Iskola csapatának tevékenységéről adott rövid számadást, fókuszpontba téve az ifjúság munkára való ne­velését, kiemelve a közhasz­nú munkák és egyéb közössé­gi tevékenységek fontossá­gát. A mozgalmi élettel kap­csolatosan az egész napos út­törőprogramok kitűnő ered­ményeiről számolt be, példáz­va a tartalmas, érdekes, ne­velő hatású rendezvények tö­megmozgató erejét. Járvás Ferenc, a TŰRI ve­zetője az úttörőknek a tár­sadalmi ünnepségek rendezé­séhez adott segítségét méltat­ta. Az iroda és az úttörők közös sikereként méltatta a közművelődési akciók, művé­szeti táborok, csoportok ki­bontakozását, tartalmi színvo­naluk fejlődését. Molnár Atti­la a kisegítő iskola Ságvári Endre úttörőcsapatának gond­jait hozta magával. Az olyan iskolában, mint az övé, ahol sajnos ma is előítéletekből kiindulva alkotnak a kívül­állók véleményt, az intézmény falain túl, de egészében is igen nehéz tartalmas úttörő­életet folytatni — mondta. A kisegítő iskola kisdiákjai is érzik e fenntartásokkal terhes légkört, aminek enyhítéséhez, feloldásához a többi intéz­mény nevelői tudnak legtöbb segítséget adni, hogy végre kinyílhassanak, érzelmileg is támaszt leljenek e hátrányos helyzetű gyerekek. Pásztor István, a pedagó­gus-pártszervezeteknek az út­törőmozgalomban betöltött eredményes segítő munkáját, a család és a mozgalom kap­csolatát emelte ki. A mozga­lom adaptálta a KlSZ-kong- resszus célkitűzéseit, cselekvő együtt gondolkodás valósult meg a vezetők között. Jó­részt e tényezőknek köszön­hető az ifjúság nevelésében fellelhető sokrétű fejlődés, s éppen e tanulságok szabják meg a jövő útját is — álla­pította meg. Tovább kell erő­síteni a szálakat a családok­kal; a munkahelyekkel, az egész társadalmi környezettel. Deák György hasonlókép­pen értékelte a külvilággal Mindössze egy Skoda kelt el Sok kocsi, kevés vevő A nagykőrösi autóvásárra az ország minden részéből egyre több autót, kisbuszt, teherko­csit és motorkerékpárt hoznak eladásra. — Most is csaknem kétszáz autó' volt a vásáron. Vásárló is elég sok jött. Vétel­re azonban nemigen került sor, a vevők nagyon olcsón akartak autóhoz jutni. A vásáron 22 ezertől 200 ezer forintig lehetett közleke­désképes személy- és teher­autót vásárolni. Néhány el­adóval elbeszélgettünk. Gyür- ki József Nagykátáról 6 éves Ladát hozott és 100 ezer fo­rintra tartotta. Az abonyi Gu­lyás Sándor 5 éves Wartburg­ját 80 ezer forintért kínálta. Marsa József nagykőrösi autós 12 éves Trabant kocsijáért 22 ezer forintot kért. Gulyás Gé­za Ceglédről 10 éves Zsigulit árult és 100 ezer forintra tar- • tóttá, de csak 95 ezer forintot ígértek érte. Kecskeméti Zol­tán Budapestről 15 éves Mer­cedes kocsiját 150 ezer forin­tért árulta. Domokos Béla Kecskemétről 12 éves Volks­wagen kocsit hozott, amelyből Magyarországon kevés van forgalomban és 80 ezer forint­ra tartotta. Völgyi Árpád nagykőrösi autós Robur bille­nős teherautót kínált, mely 5 éves és 200 ezer forintot kért érte, de csak 130 ezer forin­tot ajánlottak. Kovács Péter Szolnokról kisautóbuszt hozott a vásárra, amelyet 3 hónappal ezelőtt vett, és 200 ezer fo­rintra mondta, de csak 150 ezerért vették volna meg. Adásvételnek csak egyszer voltunk tanúi. Lehoczky Antal szolnoki autós 110 ezer forin­tért vett meg egy Skoda autót. Az autót legtöbben azért akar­ják eladni, mert megkapták az igényelt új kocsit. Motorkerékpárt nem sokan árultak, ők majd’ mind körö­siek voltak. Eladást nem lát­tunk. Kopa László Színház Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központ színpadán, este 7 órakor: Sy­bil í. Nagy László bérlet. A Kamara színházban este 7 órakor: Háború és béke. Kölcsey Ferenc bérlet. A nagyteremben Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremjen Ismeri a Szandi-Mandit? Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor. való viszonyt s hozzátette, házon belül is van mit* fej­leszteni, többek között az életkori sajátosságokra sza­bott programokra építve kép­zelhető el tartalmasabb úttö­rőélet. Többen hangsúlyozták a szakértelem, a pedagógusi munka elsődleges szerepét az úttörőmozgalomba;!. Annak színvonala visszatükröződik a gyerekek cselekedeteiben. Nyilvánvaló, hogy a túlter­helt, a társadalmi elismerést sem minden • esetben élvező nevelők erejét meghaladják olykor a feladatok, s ez meg­mutatkozik a gyerekek laza fegyelmén — mondta Kiss János. Fajka Lászióné az ifiveze­tők megfogyatkozására hívta fel a figyelmet. Sajnálatos tény. hogy a középiskolások közül kevesen vállalkoznak e feladatra, pedig az agilis KISZ-esek jelentős terheket tudnának levenni a pedagógu­sok válláról. A KISZ se­gítségére jogosan apelláló út­törőmozgalom nem nélkülöz­heti az egy lépéssel előbb já­ró nemzedék jelenlétét, s ez igaz fordítva is. Mindössze e néhány hozzá­szólást ragadtuk ki a sok kö­zül,. pedig a többi sem volt híj a értékes gondolatoknak. Ennyiből is kitűnik, mi fog­lalkoztatja napjainkban az úttörővezetők széles táborát Persze nem ez az egyedüli fórum, ahol véleményeiket el­mondhatták. A megyei ta­nácskozásra most megválasz­tott küldöttek — Csukás Ist­ván. Germ,án Istvánná, Hala­si Erika, Fleischmann János, dr. Makai Katalin, Nagy Györgyné, Nyerges Józsefné, 'Szabóné Bakos Mária, Tóth Erika, Tóth Tibor — viszik tovább e gyűlésen elhangzott gondokat, örömöket. Ez alkalommal került sor az úttörőelnökség újraválaszt tására is, tagjai Tormáné Zöldi Szilvia, Langer István­ná, Viszóczki Sándorné, Sza­bóné Bakos Mária, Csukás István, Takács Imre; az isko­lákból delegált elnökségi ta­gok mellé Pozsár Ferenc, Fleischmann János és dr. Makai Katalin; a titkári funkció betöltésére pedig Nyerges Józsefné kapott to­vábbra is bizalmat. Az úttö­rőelnök tisztét Germán Ist­vánná tölti be a területi kon­ferencia egybehangzó akara­tából. My. J. leni csupán szépséghiba Megelőzni a betegséget — Napjainkban egyre na­gyobb szerepet kap az orvosi munkában a megelőzés. A szülő mikor és hogyan észlel­heti azt, hogy baj van a gyermek látásával? — kérde­zem dr. Réti Miklóst, a ceg­lédi kórház szemészeti osztá­lyának főorvosát. — Tulajdonképpen már cse­csemőkorban észre lehet ven­ni, ha valami nincs rendben. Apró jelek utalnak erre. Na­gyon egyszerűen győződhetünk meg arról, hogy lát-e a baba. Amennyiben a feléje nyújtott játékra vagy egyéb tárgyra, esetleg a szeméhez közelítő kézre nem reagál, akkor ne késlekedjünk, ilyenkor fordul­junk orvoshoz. Mindenesetre 6—7 hónapos korban már ér­demes figyelni a kicsinyek vi­selkedését. Lentebb, föntebb — A gyerekeknél melyik a leggyakoribb szembetegség? — A kancsalság, ami egy ki­csit népbetegségnek számít. Minden száz gyermekből 3—4 küszködik ezzel a betegséggel. Miről is van szó? A szemek nem párhuzamosan helyezked­nek el, az egyik a másikhoz viszonyítva lentebb, föntebb stb. van. Ezért aztán a fényből átalakított ingert az agy nem tudja egyetlen képélményként megjeleníteni. Következéskép­pen leépít, s az egyik szemre nem lát jól a kis beteg. Egész pontosan, tompa lesz a látása. Bizonyos életkor után ez az állapot maradandó lehet. — Ezek szerint nem csupán szépséghibáról van szó, ha­nem annál többről. — Feltétlenül. Hiszen ahhoz, hogy a térben tökéletesen tá­jékozódhassunk, annak alapkö­vetelménye a kétszemes látás. Amennyiben a kancsalságot elhanyagolják, nem kezelik időben, annák később a pálya- választáskor az lesz a követ­kezménye, hogy a diák eleve nem jelentkezhet egyes szak­mákra. Persze, ezzel nem sze­retnék senkit megijeszteni, hisz az, aki nem mehet pél­dául buszsofőrnek, az még at­tól kitűpő közgazdász vagy bármi más lehet. Már a csecsemő is — Sikeresen gyógyítható-e a kancsalság? — Ének a szembetegségnek sok fajtája' ismeretes. Zömé­ben — mintegy 80 százaléknál — bizonyos tartományú törési hiba miatt van, ez plusz 3—3 dioptria között fordul elő. Ha az ilyen töréshibájú szemnél szemüveggel segítünk, mielőtt még nem alakül ki a tompa­látás, akkor a szülőknek nem kell aggódniuk, kétségtelen tény, hogy a gyógyítás a kis­gyermekeknél kecsegtet a leg­jobb eredménnyel. Egyébként ma már nincs semmi különös abban, amikor egy 7 hónapos csecsemő szemüveget visel. Végül is a szűrés jelentőségé­ben éppen ez a lényeges, csak az időben adott, és megfelelő erősségű szemüvegtől várhat­juk. hogy megelőzi a beteg­séget. Természetesen amennyi­ben a kancsalság kialakult, és a gyermek szemüveggel is kancsalít. akkor még külön­böző kezelésekkel, műtéttel mindig van remény, hogy a tompa látás megszűnjön. — Meddig van esély a kan­csalság helyrehozására? ' — Gyermekkorban minden­képpen — főleg iskolába járás előtt —, viszont a serdülőkor felett a beavatkozás reményte­len. A műtét ugyan elvégez­hető. de csupán esztétikai je­lentősége van. Nem titkolom, ha megoldott lenne azoknak a gyerekeknek a felkutatása, akiknek szemüvegre van szük- ségük, és a szülők is kellő mó­don' közreműködnének, zömé­ben elkerülhetnénk a későbbi kezeléseket és műtéteket. Vifamindiís exportáru # il§l yjR Tetemük, fordul, kanyarodik a zöld kígyóhoz hasonló üveg­sor a Nagykőrösi Konzervgyár H-es telepén. Zöldbab kerül az üvegekbe, NDK-exportra. Műszakonként 36 ezer I literes üveg telik meg a vitamindús táplálékkal. Kovács Lászlóné (képünkön) a címkéket ragasztja fel a gyorsan forgó beren­dezéssel az üvegekre (Hancsovszki János felvétele) Kancsaigcndozó — Milyenek önöknél a gon­dozás feltételei? — A műszerfelszereltségün­ket kevés kiegészítéssel alkal­masnak találom egy zavarta­lanul működő kancsalgondozó felállításához. Gondot okoz, hogy nincs gyermekszemészeti rendelő, sajnos kénytelenek va­gyunk a felnőtt betegekkel együtt fogadni őket. Talán 1988-ban a szemészeti rende­lés beköltözik a Rákóczi úti SZTK épületébe, és akkor le­hetőségünk nyílik arra, hogy létrehozzunk egy külön, gyer­mek szembetegek ellátását végző gondozót. Ami viszont rontja a meg­előző munkában az esélyein­ket, az megmosolyogtató. Ugyanis jól képzett assziszten­seink nem a képességüknek megfelelő munkát végeznek. Alkalmasak lennének a szűrő- vizsgálat feladataira, de jelen­legi munkakörük nem teszi lehetővé — ezt egy kicsit lu­xusnak tartom —, mondhat­nám, hogy szívességből segíte­nek nekünk. Optimista va­gyok. Bízom abban, hogy a kancsalgondozó megvalósul; és még eredményesebben gyó­gyíthatunk. Fehér Ferenc Barnák és tarkák Kedden érdekes szenzációja volt a nagykőrösi piacnak: egy fiatalember a használt- cikkpiacön kis tacskó kutyá­kat árult. A fajtiszta barná­kat 200. a tarkákat 100 fo­rintért árulta. Többet megvet­tek. Igaz a mondás, hogy a körösi piacon minden kapha­tó. Szépen vagyunk Jjgy látom, a hölgy jól van. Olyannyira, hogy az már gyanús. Ahhoz ké­pest, hogy alig múlt fél ki­lenc, meglehetősen kereszt­be állnak a szemei, majd- tem összeakadnak a lábai. A járdán tolja — hát az per­sze túlzás, mert erősen ka­paszkodik a kormányba — kerékpárját, amelyen hátul a csomagtartón egy 4 év körüli évi berke ül. Az asz- szonyság közeleg, csak egy kicsit gondok vannak a léptekkel, egy sasszé ... kél lépes ... hoppá. Hogy fo­gok elmenni mellette? Mert a magamfajta józan életű fickó ezeket a lépés­kombinációkat képtelen követni. — Anyu, tegyél le!, — szól riadtan a csemete. — Nem hallgatsz el, az anyád szentségit! Megma­, gyaráznád, hogy miért v akarsz leszállni? — Mert félek, hogy el­esünk. — Majd jól megraklak, oszt az is a tied lesz. — Félek — mondja új­ra, könnyekkel a kisgyerek ölédisége még mormol va­lamit a foga közt, elhalad mellettem, és hullámzik tovább a Beloiannisz utcán. Szombat délelőtt, a nagy­áruház élelmiszerosztályán. A pénztárhoz húzó sorban két tiz-egynéhány eszten­dős legény, kosarat szó rongatva. Meghitt párbe­szédük; — Na, vettél valamit, te bunkó? — Hogy vettem volna már, te bunkó, amikor sür­getsz. — Megmondtam, hogy nincs időnk, te bunkó. — Akkor meg most mit sürgetsz, te bunkó! — Pedig sajt meg kenyér kéne, te bunkó. — Meg tejföl is, te bun­kó. — Hát akkor eredj visz- sza, te bunkó. — Menjen a franc. Majd átmegyünk a piacra, te bunkó. — Nekem mindegy, te bunkó. Stb., stb. És nincs sértő déSj mert nincs sértés sem. (Lásd még ugyanerről: Rákosy Gergely: Körülmé­nyek.) — fv Sporthírek Asztalitenisz négy helyen Asztaliteniszben is beindult a nagyüzem, négy színhelyre is hivatalosak voltak a körö­siek. ' A sportotthoni kettős férfi megyei csapatbajnoki mér­kőzésed: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Kemencci Szokolyi SE 8:8 A megfiatalodott helyi tar­talékgárda megérdemelte a döntetlent. Pörge Gy. 4, Oláh 2, Varga I. és Kasza 1-1 egyé­ni játékot nyert. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Ke­mence ifi 7:2; az ügyeskedő körösiek megérdemelten nyer­tek, győztesek: Nagy (3), Kiss Cs. (2) és Bot (2). A tápió- szelei Kohász Kupa egyéni viadalon a tartalékos körösiek nem értek el számottevő eredményt. A megyei női csapatbajnok­ság nyitányán idegenben hár­mas találkozón léptek asztal­hoz körösiek: Monori SE—Nk. Kgy. Ki­nizsi 9:0 A vendéglátók jobbak vol­tak, de nem ennyivel. Az összeállítás: Cseténé, Nagy, Dömötör. Monori SE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 9:9 A mjeinknél fiatalabbak szerepeltek. Monori SE serdülők—Nk. Kgy. Kinizsi serdülők 3:0 E korosztályban most mu­tatkozott be ez a kinizsis csa­pat. A Vecsésen rendezett me­gyei serdülő fiú csapatbajnoki fordulóban a jó utánpótlás­nevelő Vendéglátók és az NB I-esek utánpótlása jobb volt, a sasadiak ellen megérdemelt volt a győzelem. Nk. Kgy. Ki­nizsi—Ferihegy SE I. 1:4, —Ferihegy II. 0:3, —Egszöv Medosz (Kiskuníacháza) 0:3, —Budaörs-Sasad Tsz SC 4:1. Összgyőztesek: Kasza (2), Bot (2) és a Bot—Kasza páros (1). ATLÉTÁK Újszerű atlétikai viadalra: HeveSj Nógrád és Pest megye serdülő B-korcsoportos válo­gatottjainak találkozójára ke­rült sor Gödöllőn. A 13-14 évesek vetélkedőjén számon­ként 3X3 induló volt. Leány gerelyhajításban a körösi Pör­ge Rita (még gyermek kor- csoportos) 31,94-es, aranyszin­tű dobással a harmadik he­lyen végzett. Jászberényben több száz in­dulója volt az országos Lehel Kupa versenynek, ahol a Nk. Kgy. Kinizsi képviselői is ott voltak. Női gerelyhajításban (9 in­duló közül): 4. Zsuífa Dóra 40,60 méter (az ifjúsági érté­kelésben 2. lett). Férfi gerely (29): a közel 3 órás vetélke­dőn 4. Szűcs Ambrus 59,66 m és 10. Kolozsi Béla 51,30 m (utóbbi 4. lett az ifjúsági me­zőnyben). MAI SPORTMŰSOR Atlétika. Petőfi-iskolai pá­lya, 14 óra: a városkörzeti kisdobos hárompróba-viadal őszi fordulója. Labdarúgás. Monor: M. Gimnázium—Nk. Gimnázium I. korcsoportos visszavágó és M. Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium II. korcsoportos; Cegléd: C. Szakmunkásképző —Nk. Toldi I. korcsoportos visszavágó középiskolás baj­noki mérkőzés. Tekézés. Szeged: Sz. Postás —Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki mérkő­zés. S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom