Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

I 19S6. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK Äz SZKP KB megállapította: minőségileg új helyzet Békét és nem fegyverkezést akar a világ Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága október 14-én ta- nácskózást tartott — jelentet­te be szerdán a TASZSZ. A tanüKSktiZSsön Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára Úészárflolí a Rónáid Reagan­éul néykjavíkbar. tartott ta­lálkozóról. A EB megállapította, hogy n .szovjet-^amerikai csúcsta­lálkozó a nemzetközi élet fon­ti.s eseménye volt abban a Küzdelemben, amely a fegy­verkezési verseny ellep, az atomfegyverbetiltásáért, fel­számolásáért és azért folyik, hogy elháruljon a háború ve­szélye. A szovjet fél állás­pontja ezen a találkozón tisz­tességes és nyílt volt. As egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvein alapult, figye­lembe vétte mindkét ország, a két ofszág Szövetségesei­nek és a többi országnak az érdekeit, a nukleáris korszak által diktált új megközelítés­mód és új gondolkodásmód konkrét kifejezése volt. • A szovjet fél őszintén töre­kedve a megegyezésre, olyan Világvisszhang Reykjavikró! A szovjet példa követendő A hét végi reykjavíki szov­jet-—amerikai eszmecsere to­vábbra is foglalkoztatja a világ közvéleményét. Ezt az eseményt értékelik baráti be­szélgetéseken, hivatalos ter­mekben, s ez a találkozó fog­lalja el a világsajtó első ol­dalas hasábjait. Értékelik Gorbacsov megnyerő nyilat­kozatát a sajtóértekezleten, higgadt, megfontolt állásfog- latásáh túlzásoktól mentes ér­velését, készségét a további tárgyalásokra, folytatását a szovjet konstruktív békepoli- tlkának. ' lzland' fővárosában a sajtó képviselői lelkes tapssal fe­jezték ki szimpátiájukat Gor­bacsov iránt, aki a fárasztó­munkanapok, a megállapodás nélküli tárgyalások befejezté­vel nem tért pihenni, hanem, azonnal kielégítette a kíván­csi világot: miben foglalható össze a gorbacsovi—reagani eszmecsere: lesz-e, lehet-e folytatása a tárgyalásoknak? Fenntartja-e a Szovjetunió ed­digi állásfoglalását? Kiss Csaba, az MTI wa­shingtoni tudósítója arról tu­dósít, hogy az „.Egyesült Ál­lamokban’is nagy érdeklő­déssel fogadták Gorbacsov szereplését. A fontosabb rá­dióállomások rövid idővel a beszéd elhangzása után már sugározták a főbb megálla­pításokat, s a tv esti híradó­ja is beszámolt róla. A köz­vélemény szerint Reaganból hiányzott a politikai akarat . és bátorság a történelmi je­lentőségű döntések meghoza­talához. Ugyanakkor minde­nütt annak a reménynek ad­nak hangot, hogy a találkozó nem volt hiábavaló és lesz folytatás. Elszalasztott lehetőség Reagan is elismerte, hogy a Szovjetunió minden eddigi­nél radikálisabb javaslatokat tett a leszerelés megvalósítá­sára, s azt is kifejezte, ál­láspontjuk igen közel került egymáshoz. A lényeg mégis az, hogy Reagan újra és újra azt hangoztatta, hogy álla­muknak folytatnia kell az űrfegyverkezési programot. A kommentárok „önigazolá­si hadjárat”-nak minősítik az USA elnökének megnyilvánu­lásait és azt a törekvését, hogy a reykjavíki találkozót sikeresnek könyveljék el. Ügy ítélik, Reagan az ún. hadá­szati védelmi kezdeményezés kedvéért feláldozta az átfogó leszerelés lehetőségét. A Fe­hér Ház tisztségviselőit is aggasztja, miként reagál az amerikai közvélemény a reykjavíki pattra. Arra a tö­rekvésre, miszerint a „póker- játékos” még nagyobb árat akar kicsikarni, mielőtt az al­ku véget ér. A különböző országok ál­lamfői, vezető politikusai is a találkozó befejezését kö­vetően azonnal nyilvánították véleményüket Radzsiv Gan dhi, aki Ausztráliában tar tózkodott, a tiszteletére adott díszvacsorán szólított fel valamennyi fegyver morató­riumára az egész földön. Mint mondotta, valamennyi állam­nak a szovjet példát kell kö­vetnie. Francois Mitterrand francia elnök és Johannes Rau nyu­gatnémet SZDP-kancellárje- : lölt találkozásuk alkalmával annak a reményüknek adtak hangot, hogy újabb megbe­szélések kezdődnek majd, s lehetőség lesz „jó eredményt elérni Európa számára, vala­mint a kelet—nyugati kap­csolatok terén”. Brian Mulro- ney kanadai miniszterelnök kijelentette: országa mindent megtesz a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának elő­segítéséért. Bizalmas úton Londonban „Gorbacsov nyitva hagyja az ajtót”, „Moszkva feltámasztja a ra­kétamegállapodás reményét”, s más hasonló címmel, tar­talommal jelentek meg az új­ságok. S tudott, hogy Thatcher asszony — miközben nyilvá­nosság előtt támogatásáról biztosítja az amerikai szövet­ségesét — bizalmas úton sür­geti Reagan elnököt, hogy újítsa fel a párbeszédet a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés és a csiilag- háborús program közötti ösz- szefüggések értelmezésének pontosításáról. Thatcher asz- szony a jövő hónapban a Fe­hér Házba látogat. Kína is kifejezte óhaját a tárgyalások mellett: szükség van párbeszédre az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött, mert a párbeszéd jobb a konfrontációnál. A világ közvéleménye sze­rint ne a katonai-ipari komp­lexum érdeke határozza meg a népek sorsát. Hiszen, aho­gyan Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára fejezte ki: az amerikai űrfegyverkezési program a nukleáris fegyver­kezési hajsza fokozódását eredményezheti. A „csillaghá- borús” tervek veszélye abban «áll, hogy a szemben álló fél megkísérli a pajzs megsem­misítésére képes fegyverek ki- fejlesztését. Senki előtt sem lehet két­séges, az emberiség boldogu­lásához kenyérre, munkára, szabadságra van szükség, leg­kevésbé esztelen fegyverke­zésre. kompromisszumos javaslato­kat tett, amelyek teljes mér­tékben figyelembe vették az amerikai fél aggályait, lehe­tővé tették a megegyezést olyan fontos kérdésben, mint ami­lyen a hadászati csapásmérő fegyverek csökkentése, majd teljes megsemmisítése, illetve az európai közepes hatótávol­ságú rakéták megsemmisíté­se. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása éles fordula­tot tett volna lehetővé a nem­zetközi kapcsolatokban, a. nukleáris veszély elhárításá­ban és a világközösség tag­jainak békés együttműködé­sében. Sajnálatos módon, az emlí­tett kérdésekben gyakorlatilag már elért megegyezést nem sikerült a feleket kötelező, jo­gi formába önteni. Kizárólagos oka ennek végeredményben az volt, hogy az amerikai kor­mányzat makacs módon nem volt hajlandó a rakétaelhárí­tó védelmi rendszerekről kö­tött szerződés megerősítésére és mindkét fél számára azo­nos kötelezettségek vállalásá­ra. Ez a magatartás még in­kább kétséget támaszt Wa­shington azon kijelentése iránt, miszerint az SDI-prog- ram fa hadászati védelmi kez­deményezés) úgymond békés jellegű. Az egyszerű logika azt diktálja, hogy ha nincs kard, nincs szükség pajzsra sem. Mindent egybevéve, en­nek a programnak más a ren­deltetése. Az SZKP KB PB jóváhagyta Mihail Gorbacsovnak a Ro­nald Reagannel való találko­zón kifejtett tevékenységét és megállapította, hogy minősé­gileg új helyzet alakult ki. A nukleáris leszerelésért folyta­tott harc magasabb szintre ér­kezett, tovább kell növelni az erőfeszítéseket az atomfegy­verek radikális csökkentése és teljes felszámolása- érde­kében. 'öl ■i'T'lf'MS", I A PB hangsúlyozta: fon­tos, hogy a kontaktusok meg­maradjanak, a tárgyalások folytatódjanak, többek között Genfben, a nukleáris és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések egészéről, a szovjet fél Reykjavíkban előterjesz- jesztett programja alapján. Végzetes lépés volna ki­hagyni a háború és béke prob­lémáinak megoldására kínál­kozó történelmi esélyt. Min­dent meg kell tenni a lehe­tőség kihasználására. Ez meg­felel a Szovjetunió és az Egye­sült Államok alapvető érde­keinek, az emberiség érdekei­nek. Az SZKP KB PB ülésén konkrét külpolitikai intézke­déseket is áttekintettek és jó­váhagytak. Ezek a reykjavíki találkozó kimenetelével ösz- szefüggő elvi irányvonal meg valósulására irányulnak. Izrael Még nincs új kormány Továbbra sincs új kormá­nya Izraelnek, mivel a két nagy koalíciós partnernek, a Munkapártnak és a jobbolda­li Likud-tömbnek szerdán sem sikerült megállapodnia a kabinet összetételében. A munkapárti Simon Peress, a távozó miniszterelnök és a Likudot képviselő Jichak Sa­mir külügyminiszter szerdai tárgyalásáról még nem adtak ki közleményt. Salvadorban Újabb tömegsír Salvadorban kedden a men­tőosztagok folytatták a múlt heti földrengés- romjainak el­takarítását és a kutatást a túlélők után. Eközben a men­tőosztagok újabb tömegsírt tártak fel egy földcsuszamlás helyén. San Salvador egyik külvá­rosában legalább kétszáz em­ber holttestére bukkantak. Az áldozatok pénteken földcsu­szamlás következtében vesz­tették életüket. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az átfogó biztonságért Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán a nemzetközi bizton, ság és a leszerelés kérdései­ről folyó általános vitában szerdán felszólalt Horn Gyula külügyi államtitkár. Helyzet- értékelésében hangsúlyozta: A nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából sorsdöntő a kelet—nyugati viszony javí­tása, a felhalmozódott problé­mák kölcsönösen elfogadható megoldása. Ennek érdekében minden érintett országnak szívós, építő szándékú erőfe­szítéseket kell tennie, min­denek előtt a fegyverkezési verseny megállítása, az eny­hülés előmozdítása, a leszere­lés terén. Horn Gyula rámutatott, hogy — „A Magyar Népköz- társaság határozott álláspont­ja, hogy az államok közötti békés, kiegyensúlyozott politi­kai kapcsolatok, a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös bizalom szilárd alapjainak megteremtése és feltételrend­szerének kiépítése nélkül nem szavatolható a világ egyete­Fcgadás az iráni vsndégú tiszieletére Kapcsolataink jó! fejlődnek (Folytatás az 1. oldalról.) A díszvacsorán Lázár György elöljáróban köszöntötte az irá­ni vendégeket, s örömét fe­jezte ki, hogy Mir Hoszein Muszavi első európai útja so­rán felkereste hazánkat. E fontos eseményt az egész ma­gyar közvélemény figyelem­mel kíséri — fűzte hozzá a kormányfő, majd meggyőző­dését fejezte ki, hogy iráni partnerével folytatott tárgya­lásai, valamint a kíséretükben levő magas rangú személyisé­gek megbeszélései hozzájá­rulnak egymás jobb megis­meréséhez. A két nép történelmi múlt­ban gyökerező rokonszenvét, hazgnj:,. és az Iráni Iszlám Köztársaság gyarapodó kap­csolatait méltatva Lázár György hangsúlyozta: érdek­lődésünk és megbecsülésünk egyaránt szól az emberiség közös kincsét képező perzsa kulturális örökségnek, illetve az iráni nép évszázados ön­feláldozó függetlenségi har­cának. A miniszterelnök utalt rá, hogy iráni partnerével foly- <tatott tárgyalásaik során egyetértettek: korunkban nincs fontosabb feladat, mint a bé­ke megóvása. Szólt a stockhol. mi konferencia eredményes befejezéséről, a reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalál­kozó jelentőségéről és az erő­södő békemozgalmakról. Mir Hoszein Muszavi vá­laszbeszédében köszönetét mondott a szívélyes vendég­látásért, majd a két ország kapcsolatait értékelve kifej­tette: az iszlám forradalom A bukaresti tanácskozás résztvevői Támogatják a párbeszéd folytatását (Folytatás az 1. oldalról.) Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny — első­sorban a nukleáris fegyverke­zési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének elhárí­tása — állapította meg a Var­sói Barátsági, Együttműködé­si és Kölcsönös Segítségnyúj­tási Szerződés tagállamainak külügyminisztériumi bizottsá­ga Bukarestben tartott októ­ber 14—15-i soros ülésén. A miniszterek véleményt cseréltek és tájékoztatták egymást az európai és a vi­lághelyzetről, a fő figyelmet a fegyverkezési hajsza beszün­tetése és a leszerelés, elsősor­ban a nukleáris leszerelés kérdéseire fordították. Átte­kintették a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­nek programjára vonatkozó budapesti felhívásban foglalt javaslatok megvalósítására irányuló erőfeszítéseit, a nem­zetközi helyzet javításával kapcsolatos feladatokat, bele­értve a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztve­vőit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavík­ban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes hatá­rozottsággal támogatják a Szovjetunió e találkozón kép­viselt álláspontját. A Varsói Szerződés tagálla­mai kifejezték országaik eltö­kéltségét a párbeszéd folyta­tására, a nukleáris fegyverke­zési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és bé­ke átfogó rendszerének meg­teremtéséért vívott harc foly­tatására. A miniszterek megállapítot­ták, hogy a nemzetközi hely­zet alakulásában a nehézsé­gek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhe­tők. Mind szélesebb támoga­tásra találnak a világban a szövetséges szocialista orszá­gok javaslatai, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítá­sára és az egyetemes bizton­ság szavatolására konkrét és reális utat mutatnak. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere tájékoztatott a politikai tanácskozó testület budapesti ülésén elfogadott felhívás ter­jesztésével kapcsolatos tevé­kenységről és a felhívás visszhangjáról. A miniszterek úgy ítélik meg: a jelenlegi európai helyzet minden eddiginél job­ban megköveteli, hogy gya­korlati lépéseket tegyenek a földrészen a katonai szem­benállás szintjének csökkenté­sére. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy miha­marabb megállapodás szüles­sék a szovjet és az amerikai közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában Ez jelentős lépés lenne a föld­rész atomfegyverektől való teljes mentesítéséhez vezető úton. győzelme óta az Iráni Iszlám Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság kapcsolatai töret­lenül fejlődnek. Ennek tanú- bizonysága a mostani látoga­tás, amely ugyanakkor azt is kifejezésre juttatja, hogy Irán érdekelt a kapcsolatok továb­bi fejlesztésében. A két or­szág igényeit és adottságait számba véve megállapítható, hogy még számos területen van lehetőség az együttműkö­désre. Ezután szólt Irán külpoliti­kájának alapelveiről, amelyek a mások feletti uralom és a néptömegek felett való ural­kodás elutasításán, a teljes függetlenség biztosításán, a független, el nem kötelezett és antiimperialista országok­kal fenntartott, szüntelenül gyarapodó kapcsolatokon ala­pulnak. A délutáni órákban az irá­ni miniszterelnök kíséretének tagjai megkezdték megbeszé­léseiket magyar partnereikkel. jnes biztonsága. Szélesebb távlatú, komplex megközelí­tési mód jellemzi a 10 szocia­lista ország — köztük Ma­gyarország — azon kezdemé­nyezését, amely átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtését irányozza elő, és amelyet a javaslatot kidol­gozó országok nevében Ma­gyarország terjesztett az ENSZ-közgyűlés 41. üléssza­ka elé.” Az 1. sz. (Politikai Bizott­ság) napirendjén levő kérdé­sek közül a magyar képviselő nagy hangsúllyal szólt annak fontosságáról, hogy a nukleá­ris veszélyt végérvényesen meg kell szüntetni. Ez csak az atomfegyverkészletek fel­számolása útján lehetséges. Magyar részről úgy vélik — tette hozzá —, hogy a moz­gásban levő folyamatot előbb le kell állítani, és csak azután lehet visszafelé fordítani. A közös és kölcsönös biz­tonság megteremtése és meg­szilárdítása csak közös erő­feszítések, politikai tárgyalá­sok eredményeként lehetsé­ges. Korunk realitásának fé­nyében a szovjet—amerikai kétoldalú tárgyalások fontos­ságát nem lehet eléggé hang­súlyozni, ám a többi ország két- és többoldalú tárgyalá­sait. egymást kiegészítő és se­gítő hatását sem lehet figyel­men kívül hagyni, a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdításának ügyében.” Ezzel összefüggésben Horn Gyula hangsúlyozta a Varsói Szerződés júniusi budapesti felhívásának jelentőségét, amelyet a közgyűlés hivatalos okmányaként is közzétettek. „A Magyar Népköztársaság nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a felhívásban foglalt javaslatokról mielőbb tárgyalások kezdődjenek. A javaslat kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy teret engedjen más államok elképzeléseinek, konkrét '"'Javaslatainak is, ugyanakkor az elkövetkezendő időszakra megfelelő, reális programul Szolgálhat az euró­pai leszerelési erőfeszítések számára” — állapította meg befejezésül Horn Gyula kül­ügyminisztériumi államtitkár. Afganisztán Megkezdődött a csapatkivonás (Folytatás az 1. oldalról.) tán elleni intervenciót szerve­zik, beszüntetik beavatkozásu­kat a független ország bel- ügyeibe. A szovjet vezetés feltételezi azt is, hogy ez a döntés kedvezően hat majd a genfi afgán—pakisztáni tár­gyalásokra, s ott konkrét megállapodások születnek. Az Afganisztánban állomásozó szovjet katonai alakulatok kivonásának meggyorsítására csak abban az esetben kerül sor, ha megtörténik a politi­kai rendezés és garantálják az ország belügyeibe való külső beavatkozás beszünteté­sét — hangsúlyozta a tábor­nok. Nyikolaj Cservov rámuta­tott arra is, hogy a jelenlegi csapatkivonást az afganisztáni helyzet fokozatos stabilizáló­dása, észlelhető javulása tette lehetővé. Az Afgán Demok­ratikus Köztársaság fegyveres erői harci tapasztalatot sze­reztek az ellenforradalmi ban­dákkal folytatott küzdelem­ben, s nem kevés sikeres hadműveletet hajtottak végre. Ennek ellenére az ellenfor­radalmárok fegyveres ellen­állását még nem sikerült le­törni. Imperialista körök s mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok megpróbálja megaka­dályozni a belső helyzet nor­malizálását. Afganisztán elle­ni akciókra ösztönöznek, nö­velik az ellenforradalmi szer­vezeteknek nyújtott katonai és pénzügyi segítséget. Cservov tábornok a mérték- tartás elvesztésének, szándé­kos hazugságnak bélyegezte Weinberger amerikai hadügy­miniszternek azt a kijelenté­sét, miszerint a hat szovjet ezred kivonásának nincs je­lentősége, mert a Szovjetunió néhány héttel korábban né­hány ezredet küldött Afga­nisztánba. A had mozgásokat, még egy ezredét is, könnyű nyomon követni a korszerű ellenőrző eszközökkel — mu­tatott rá, cáfolva a csapatát­dobásról szóló állítást. Mihail Gorbacsovnak egy korábbi kijelentését idézve, Nyikolaj Cservov leszögezte, hogy a külső intervenció foly­tatódása esetén „a Szovjet­unió nem hagyja bajban szomszédját”. Koppenhága Világkongresszus a jövőnkért 120 ország több mint 140 békemozgalmának és szerve­zetének mintegy 2300 tagja részvételével szerdán délelőtt béke-világkongresszus kezdő­dött a dán fővárosban. Az eseményeken Sztanyik B. Lászlónak, az Országos Béke­tanács elnökhelyettesének ve­zetésével magyar küldöttség is részt vesz. A nyitóülés után dán béke­szervezetek nemzetközi rész­vétellel színes, kulturális mű­sort adtak. A kongresszus a teljes ülést követően bizottságokban, vi­tafórumokon folytatja munká­ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom