Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

Színes témacsokor Pályakezdők székfoglalója Városunkban js meghonoso­dott ama szép szokás, hogy iskoláink kezdő pedagógusai nyilvános székfoglalón mutat­koznak be pályatársaiknak, a város közönségének. Akiknek a korábbi években volt már alkalmuk részt venni ezeken az eseményeken, tudják, jó­val több ez annál, mint ün­nepélyes köntösbe öltöztetett udvariassági gesztus, inkább tartalmas, tanulságos szimpó­ziumnak nevezhető. Szándékosan használtam ezt a szót, bár tudom, mindenütt másutt kicsit fellengzősnek hat, ahol nem tudósok érte­keznek, de azt hiszem, a pe­dagógustársadalom legifjabb képviselői is hoznak eszten­dőnként olyan és annyi új ideát, amikre érdemes odafi­gyelni. Hiszen a szakdolgoza­tokba, diplomamunkákba sű­rített tudás már nem azonos az egyetemeken, főiskolákon elsajátított tananyaggal. Több annál. Hónapokig tartó önálló kutató, elemző munka teszi rá a tanultakra a koronát, gaz­dagítva friss felfedezésekkel, amik alkotó módon szolgálják a nevelés ügyét. Az írásmű­vek, amelyek ebből az alka­lomból elhangzanak, ugyan­akkor nem nélkülözik a szub­jektivizmust sem, ennek kö­szönhető. hogy már első hal­lásra halvány sejtelmünk ala­kul ki alkotóik gondolkodás- módjáról, személyiségéről. E bevezetővel az volt a szándékom, hogy a rövidesen ismét megrendezésre kerülő pedagógus székfoglaló lénye­géről azoknak is fogalmuk le­gyen, akik még nem jártak ilyen fórumon. Az idén 11 friss diplomással ismerkedhe­tünk meg, s a témák, amiket magukkal visznek a szónoki emelvényre, meglehetősen ér­dekesnek ígérkeznek most is. Horváth Erika tanítónő elő­adásában a nagykőrösi taní­tóképző történetéről hallunk majd, Bálint Zoltánná tanár a madarak vonulásának nyo- monkövetéséről értekezik. Harc az egri színházért cím­mel B. Tóth Borbála tanár tart előadást. Fehér Krisztina tanító pedig Nagykőrös és környékének történelmi, kul­turális közigazgatási, egész­ségügyi ismereteinek haszno­sítása a környezetismeret ta­nításában című munkáját is­merheti meg a közönség. Faragó Éva tanító a nép- költészet Nagy László költé­szetére tett hatását kutatta, Lovasné Koväcß Katalin a gyermek- és ifjúságvédelem néhány sajátosságát elemzi jászberényi és nagykőrösi ta­pasztalatai alapján. Több pe­dagógus a tananyag egyes ele­meinek pszichológiai kihatá­sait kutatta. Nagyon is köz­érdekű például Palásti Csabá- né óvónő témája, aki a csalá­di nevelés leggyakoribb hi­báit tárja fel. Bretus Éva ta­nító a testnevelési játékok közösségformáló hatását veszi górcső alá, Toricska Anikó a zenei nevelés, Molnár Attila tanár a versenysport szemé­lyiségformáló hatásáról adja elő vizsgálódásának eredmé­nyeit, s minden bizonnyal nem lesz szűkében a jól hasznosít­ható tapasztalatoknak Kis Teo­dóra tanító sem, aki a nyári szünidő sporttal való hasznos eltöltéséről írta meg dolgoza­tát. íme a színes témacsokor, melynek meghallgatása érthe­tően most sem fér bele egy délutánba, ezért a rendezők kétnaposra tervezték a fóru­mot. Október 17-én fél há­romkor kezdődik a program első része, a folytatásra pedig 23-án ugyanebben az időpont­ban kerül sor a szokott he­lyen, az Arany János Műve­lődési Központ tanácstermé­ben. My. J. Mozi * II. A nagyteremben Szamurájok és banditák I— II. Előadás 5 órakor. A stúdióteremben Swann szerelme. Színes, szinkronizált francia szerelmi dráma <16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. _ _ _ Jgr ■ ■ NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1986. OKTÓBER 15., SZERDA Szakemberekre lenne szükség Követelhet, de már adhat is A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat nagykőrösi üze­me az idén teljesen új elkép­zelések megvalósításán fára­dozik. A hagyományosnak mondható termékeket újabbak váltották fel, s az üzem be­rendezései is folyamatosan korszerűsödtek. Pintye Attilá- né, az üzem igazgatója mégis némi borúlátással beszél a tervekről. — Az a baj, hogy kevés a szakember. Azért vagyunk egy kissé bajban, mert át szeret­nénk állni folyamatosan a kétműszakos munkarendre. Ám ehhez további szakembe­rekre lenne szükségünk. Olya­nokra, akik szeretik az önálló munkát, és képesek fegyel­mezetten dolgozni. Karbantar­tókra, lakatosokra is nagy szükségünk lenne. Nos, nem mondhatni, hogy A nemzeti bajnokságban NB I-es kosárlabdásaink hétvégen idegenben küzdöttek a bajnoki pontokért. NB I-es férfiak Hódmezővásárhelyi Sparta­cus VSE—Nk. Kgy. Kinizsi 87-73 (41-42). Nk.: Bútor (15, dr. Salgó (4), Karagits (14), Szirmai (8), Horváth (19); cse­re: Simon S., Ábrahám I. (6), Kovács (7). Az első félidő vé­gig szoros küzdelmet és ered­ményállást hozott. Szünet után a középjátékos Karagits az 5., dr. Salgó a 15. percben kipon­tozódott, és ezt a vendéglá­tók jól kihasználták. A körö­siek akartak, de nem ment úgy a játék, ahogy szerették volna. Horváth és Bútor játé­a doktor bácsi A hideg napok beköszöntévcl a náthás, tüsszögő gyerekek száma is megszaporodott. Leghamarabb a gyermekorvos, dr. Ferencz Csaba szerzett erről tudomást; rendelőjében sok is­kolásgyerek keresi fel mostanában. Dr. Fercncz Csaba im­már tíz esztendeje jó hírű munkatársa a gyermekegészség­ügyi intézménynek, a gyerekek hamar megkedvelték a kedves doktor bácsit (Varga Irén felvétele) ka érdemel dicséretet. Október 18-án, szombaton az első ha­zai NB I-es mérkőzésükön a körösiek a Petőfi-iskolai tor­nacsarnokban 16.30-kor az Álba Regia Építők (Székesfehérvár) csapatát fogadják, s számíta­nak a nézők lelkes buzdítá­sára. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Hód­mezővásárhelyi SVSE ifi 78- 73 (46-26). Nk.: Pásztor (19), Horváth (16), Karagits (14), Módra (6), Simon S. (19); cse­re: Simon I. (2), Szőke (2). Végig vezetve megérdemelt és a számszerűnél biztosabb volt a győzelem. NB II-cs nők Tatabányai Hirtex—Nk. Kgy. Kinizsi 64-54 (28-20). Nk.: Molnár (3), Komáromi (10). Pankotai (11), Gyebrovsz- ki (4), Szappanos (5); csere: Kosa (13), Mészáros (2), Ta­kács, Mányi (4), Józsa (2). A Petőfi-iskolai tornacsarnokban sorra került mérkőzés első já­tékrészében a csapatok jól vé­dekeztek, s ha dobóhelyzetbe kerültek, sokszor leperdült a labda a gyűrűről. Az utolsó két percben a nagyobb NB Il-es rutinnal rendelkező ven­dégek kihasználták a helyiek idegeskedését. Szünet után né­mileg javultak a helyiek, de továbbra is sok biztos helyze­tet kihagytak. Vagyis inkább a játék küzdőjellege domboro­dott ki. Birkózás Tatabányán erős mezőny gyűlt össze a lépcsőzetes rendszerű ifjúsági szabadfogá­sú egyéni birkózóbajnokság fi­náléjára: az országos döntőre. 52 kg-ban (13 induló volt): Takács János (Nk. Kgy. Kini­zsi) egyszer győzött és hétszer vesztett, s ezzel a 7—8. he­lyen végzett. SZERDÁN Atlétika. Kinizsi-sporttelep. 14 óra: a városkörzeti úttörő III. korcsoportos nágypróba- viadal őszi fordulója. Honvédelmi sport. Tormási lőtér. 15 óra: városi középis- kolás összetett honvédelmi verseny. Kosárlabda. Monor: MSE— Nk. Gimnázium, serdülő, leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi— Kiskunfélegyházi TK, barátsá­gos mérkőzés. Sportlövészet. Tormási lőtér, 15 óra: városi középiskolás honvédelmi kupaverseny. Tekézés. Kecskemét: K. Me­zőgép B—Nk. Mészáros Tsz SK B és K. Mezőgép ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi, megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. az üzemigazgató különleges kívánságokat sorolt volna el, jószerivel ennyit minden mun­kahely kérhet, mi több, talán egyre inkább követelhet is majd dolgozóitól. Ráadásul újabban a tejiparosok is meg tudák fizetni a minőségi mun­kát. Nem arról van szó, hogy valaki ettől mindjárt millio­mos lesz, de a városi átlagot elérő, meghaladó bérre van most kilátás. Szorgos kezek De a munkaerőhelyzet után nézzük a termelést; hiszen ah­hoz kell a szorgos, dolgos kéz. — Az év első nyolc hónap­jában felvásárlásunk megha­ladta a 65 ezer hektolitert. A háztájiból származó tej ará­nya tíz százalék körüli, a töb­bi a nagyüzemekből érkezik be hozzánk. A mennyiség nagy­jából megfelel a tervezettnek, mindössze négy százalékkal vagyunk lemaradva. Ennek oka egyébként az, hogy a kő- cseri Petőfi Termelőszövetke­zet egyik tehenészetéből a Ceglédtej vállalathoz megy a tej — magyarázza Pintye At- tiláné. A tejet persze fel is kell dol­gozni. Régebben gyártottak Nagykőrösön parenyica sajtot, azután következett a gomolya- túró, a halloum sajt a közel- keleti piacra; a kaskavált juh- tejből, majd az ehhez hasonló Hajdú sajtot is itt készítették. Hosszú ideig nem volt vaj­gyártás. aztán nagyjából egy évtizede, ismét híre van a kö­rösi vajnak. Erre már a ha­gyomány is kötelez: a két vi­lágháború között a körösi va­jat egyenesen o dombóvárival egy sorban emlegették, s azzal egy árban szállították, fahor­dókban, külföldre. A jelenlegi elképzelések szerint azonban mást keli itt csinálni. Két műszakban — Az üzemünk inkább egy­két fajta áru előállítására al­kalmas, ha igazán hatékonyan, termelékenyen a,karunk dol­gozni, márpedig manapság másként nem is lehet. A vál­lalat vezetése ezért döntött úgy, hogy itt a trappista meg az Anikó sajtot kell nagy mennyiségben, s mint már em­lítettem, a termelés felfutása után két műszakban gyárta­ni. Anikóból eddig kilencven trappistából 173 tonnát készí­tettünk. A gomolyatúró-gyár- tásunk leépülőben van, a ter­vezett 287 tonnával szemben 196 tonna készült. Igaz, most újabb partner jelentkezett, a kalocsai téesz-társulás venne ebből. De a tervek úgy szól nak, hogy napi harmincezer literből készülne a kétfajta sajt — sorolja az adatokat az üzem igazgatója. Ezermester A termelés felfuttatásához azonban nemcsak jó szakem bér meg alapanyag kell, ha­nem jó minőségű technikai háttér is. Bár a tejüzemben nagyszabású fejlesztést hajtot­tak végre, az öreg berendező sek üzemben tartása nagy fi­gyelmet, komoly szakértelmet igényel. Nem egyszerű lakato­sokra van itt szükség, hanem afféle ezermesterekre. Olya­nokra, mint például Kovács Pál, aki álmából felkeltve is az üzem hangjaiból tudja, hol mit kell csinálni, mi lehet a hiba oka. Persze, neki már könnyű, hosszú ideje „tejes”. B. O. Mérleg Növényegészségügy A laboratóriumi vizsgálatok, agronómiái ellenőrzések tanú­sága szerint az átlagosnál jó­val egészségesebb az idén az őszre beérett termés döntő há­nyada. A MÉM Növényvédel­mi és Agrokémiai Központjá­nak szakemberei szerint ebben kétségkívül szerepe van an­nak, hogy az aszályos időjárás visszafogta a gombabetegségek elterjedését, ám a siker főiként azzal magyarázható, hogy a termelők a tenyészidőben be­tartották a növényegészség­ügyi előírásokat és idejekorán elvégezték a szükséges vegy­szeres beavatkozásokat. A köz­pont ebben az évben 30 nö­vényfajra adott növényegész­ségügyi előrejelzést, ennek is­meretében a termelők megóv­hatták a növényeket a kárte­vőktől és a fertőzésektől. Ellentmondásos volt az idei esztendő: amíg a gombabeteg­ségek mindvégig háttérbe szo­rultak, addig az év során többször is a rovarkártevők valóságos invázióját kellett megfékezni. Egészen ritka mértékben, valóságos felhők­ben támadták a zöldséget, a gyümölcsöt a levéltetvek, amelyeknek igencsak kedve­zett a száraz, meleg időjárás. Hatalmas mennyiségű vegyi- anyagot kellett felhasználni a fertőzések elterjedésének meg­akadályozására. A gabonatáb­lákban szintén nagy mennyi­ségű vegyianyaggal akadályoz­ták meg az úgynevezett vetés- fehérítő bogár pusztítását. Az idén 600 ezer hektáron óvták meg a termést a veszedelmes kártevőtől, amely akár 50 szá­zalékos terméskiesést is okoz­hat. A kiskertekben is fölütöt­te a fejét az atkafertőzés, az erős invázió miatt 3—4 ízben is vegyszereket kellett hasz­nálni, csakis így lehetett ele­jét venni a szőlő és a gyü­mölcs minőségromlásának. A termelők kiadásait némi­leg csökkentette, hogy alig volt kimutatható peronoszpóra- fertőzés és a szőlőtőkéket máskor megtizedelő szürke­rothadás is elkerülte a szőlő­ket, mutatva, hogy a száraz, meleg időjárás nem kedvez a gombáknak. . Az ősz. glső időszakában to­vább tartanak a növényvédel­mi munkák, most már azon­ban csak a befejező művelez tein dolgoznak a szakembe' rek. Mindenekelőtt a gabona­vetés kiegészítő növényegész­ségügyi teendőire fordítanak szeptember végén nagy figyel­met. ÍV] iközben riportalanyomat 1TJ üldözöm, aki három hó­napja nem akar kötélnek áll­ni, olyan nyilatkozókkal talál­kozom a Pesti úton, akik egy­általán nem tiltakoznak, még sze lyi jogvédelmi ügyekre sem hivatkoznak, egyszerűen csak odahívnak a gázos gödör mellé — békebírónak. No, mondom magamban, voltam én már sok minden, de még igazságot nem osztottam. Ha nem lenne kedvem hozzá, el­szaladni már késő, különben is, minek mászkálok én gya­nútlanul a poros főúton, szombat délután. — Jöjjön csak ide gyorsanf szólít meg a férfi. — Ez a csibész, ez itt ni, ez olyat mondott a hölgyre, hogy azt maga el se tudja képzelni! Nono, mi ez, kérem? Egy valamirevaló békebíró már csak el tudja képzelni, hogy a vita hevében miket szok­tak mondani egy dühödt nőre. — Biztos, hogy megsértette? — kérdezem. Nem mondhat­nám, hogy határozottan lépek fel, de kezdetnek nem rossz. — Biztosié? Hát a saját fülemmel hallottam. Az más. Most tartok egy kis hatásszünetet, tekintete­met óvatosan átúsztatom a nőre, aztán szembenézek az árok túloldalán támaszkodó suhanccal. Várok, ki mit lép, ez most olyan, mint a sakk­játék, ahol én vagyok a sze- kundáns. Sok időm azonban nincs az ábrándozásra, mert a nő nekiesik a fickónak, hir- . télén támadt ellenfelének. Fenyegetőzve kérdez: — Ki az osztályfőnököd? Mondd csak meg, de gyor­san, mert nem is tudom, mit csinálok veled! Kishatalmi problémák Álljunk meg, kedves asszo­nyom! Csak néni képzeli, hogy a harmadéves szakmun­kásoknak csak annyi sütni- valójult lenne, hogy egy ilyen ártalmatlanul induló, de egy­re jobban elmérgesedő utcai jelenetben nyíltan színt vall­janak? Ha én a helyükben volnék, én sem mondanék mást, mint egy nem létező osztályfőnök nevét, mondjuk, Kovács tanár úrét, vagy Kis tanárnőét, mit tudom én ... — Amikor már másodszor hajtottam itt el, átkiabálta a haverjának: mit kever itt ez a cigány rinya! 1-1 ohó, álljunk meg, ne ro- hanjunk tovább, mert ezen a ponton veszélyes terü­letre érkeztünk, veszélyesebb­re, mint az alattunk húzódó gázvezeték környéke. Mert nem lenne itt semmi gond, ha — mondjuk — én előre tud­ta volna erről a kis inci­densről, s valahol nagyon messze, komoly hivatalban, a cigány koordinációs bizottság­ból kiküldtek volna ide, in­tézzem el az ügyet, ne sokat cicázzak, mert nagy dolgok­ra hivatott, komoly ember vagyok én. Én meg komoly lennék, s eszem ágába se jutna, hogy tréfálkozzak ko­moly témákkal. Gárdonyi még megrajzol­hatta Sárközy portréját, Mik­száth és Jókai is bátran nyúltak a kérdéshez, na jó, elismerem, egy kis anekdo- tikus éle azért volt a dolog­nak. Nem, én már itt nem csintalankodnék, mert nem tudja az ember, kit sért meg igazából, s mindig az kapja föl a vizet legkorábban, aki­nek oda se kellene figyelni... Szóval, most képzeljék el az én helyzetemet, mondanám legszívesebben, aki itt állok a gázos gödör előtt, s annyit tudok meg akaratomon kívül, hogy a gyerek pénzért — hat­száz forintért — temeti a la­kó előtt az árkot, ő tehát jól jár. Ellenben a hölgy — aki reggel kerékpározás közben nehezményezte az úton ke­resztbe szálló port — nem jár jól, mert fölöslegesen idegesíti magát. Ott áll a gödör két oldalán két ember, s csupán annyit látók, az egyik magyar ál­lampolgár. a másik is, de ők azért etnikai területre vezetik a vitát. Vajon mi történne, ha most itt, a gödör mellett eav iráni és egy iraki katona állna, vagy egy- ír katolikus és egy protestáns, vagy egy török meg egy ciprusi? Akkor értenék valamit a torzsalko­dásból, tudnám, miért vitat­koznak. A nagyhatalmak újra a bé- ke asztala mellett tár­gyalnak. Meg lehetne kezde­ni a békéltető tárgyalásokat a kishatalmak — ember és em­ber — között is. Rab László Figyelem! Női fodrászat nyílt, a Ceglédi úton, a múzeummal szemben. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírt*« --------------------------------------r------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom