Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

Hatezer kocsi évente A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1986. OKTÓBER 14., KEDD Ez a fiú még győzni fog Igazi traktorosnak készült Szigorú zsűri ítélkezett Szép kort megért idős bácsikáktól csodaszép elbe­széléseket hallottam gyerekkoromban az ember és álla­tok barátságáról. Felére sem emlékszem már, de a szántóvető parasztemberek és lovaik különös, már-már megható történeteit sosem tudom elfelejteni. Pedig őszintén szólva, nem nagyon hittem bennük, főleg az ilyen barátságokban nem, valahogy megfoghatatlan volt számomra az a nagyfokú állatszeretet, ami szinte egyenrangú társsá emelte a derék igavonókat. A műszaki vizsgáztatástól a garanciáiis hibák kijavításáig széles körű szolgáltatást nyújt az idejövő autósoknak a Nagy­kőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet autószer­vize. A személygépkocsik közül Szinte valamennyi, szocialista országban gyártott típust javítják, a kis teherkocsikat pedig, a dízeleken kívül, valamennyit. Évente mintegy 10 milliós ár­bevételük azt jelenti, hogy 6 ezer kisebb-nagyobb gépkocsit javítanak meg és szervizeinek. Felvételünkön Németh Dezső és Csicsó Imre egy Polski akkutöltését vizsgálja műszer se­gítségével (Hancsovszki János felvétele) Családok a közművelődésért Irodalomról - mindenkinek Hogyan alakult ki a magyar irodalom? Akkora, kérdés ez, hogy talán nincs is ember,'aki kapásból meg tudná válaszol­ni. Márpedig nagyon szeret­nénk tudni, aprócska gyereke­ink még -nem tanulták, mi fel­nőttek pedig ugye hajlamosak vagyunk a feledésre. Annyi baj legyen, a tudást mindig fel lehet frissíteni. Most is kínálkozik rá al­kalom. Ha gyerekeinket kézen fogjuk, s október 18-án. szom­baton elmegyünk velük a gyermekkönyvtárba, választ kapunk a fenti, kérdésre. Az irodalom születése címmel történeti áttekintést hallgat­hatunk meg a magyar iro­dalom kialakulásáról. Ráadásul még egy sors­jegyet is kapunk, ugyanis ez a program a Családok a köz­művelődésért rendezvénysoro­zat része. Szóval, ott a he­lyünk. De akárhogy is van. sajná­lom, hogy ma már nem kel­nek szárnyra efféle históriák; gépesített világunkban a gáz- olajszagú acél, vas élettelen tömege veszi körül az embert. S vajon ki szereti a testet- lelket zötyögtető, durva hangú monstrumokat? Bár azt mondják, a vérbeli traktoros éppúgy együvé tartozik masi­nájával, mint hajdanán a mesebeli parasztember a lo­vával. Érzi minden rezdülé­sét, óvja, vigyázza, babusgat­ja, mintha sajátja lenne. Tu­dom, ez a viselkedés még fur­csábbnak tűnik, pedig ilyen emberek is V'annak. Alighanem Katona István is közéjük tartozik. A könyök alatt Lám, vörös szerelőruhájá­ban úgy beleolvadt most is az MTZ színébe, mintha ő is ré­sze lenne. Csak jöttémre ká­szálódott elő alóla, olyan ola­josán, hogy csak könyök alatt parolázhattunk. Megpas- kolta az öreg masinát, mint­ha ez a gesztus is a szerelés­hez tartozna. Kicsit meglepődtem, azt hittem. Katona István az idősebb szakik közé tartozik, ám kiderült, mindössze 17 éves, tavasszal fejezte be az iskolát. Mezőgazdasági gépész. Kirándulások évadján És egyik napról a másikra híres ember. A KGST-orszá- gok legjobb traktorosainak részvételével Bábolnán rende­zett szántóversenyen a ne­gyedik helyezést érte el ifjú­sági kategóriában. Ügy tűnik, kicsit zavarba hozta a néhány .napja lezajlott esemény emlegetése, pedig nem én voltam az első, s nem is az utolsó, aki szóba hozta itt, a Mészáros János Terme­lőszövetkezetben. Korán beavatta — Tulajdonképpen már az is szép eredmény, ha valaki ilyen fiatalon belépőt kap egy nemzetközi vetélkedőre ... — Én is azt mondom. Nem is tagadom, nagyon örültem, hogy ennyire bíznak bennem. Igaz, a nyár a mérkőzés je­gyében telt el. segédvezető­ként állandóan a földeket jártam. Szinte minden gépen dolgoztam, de legtöbbet az MTZ—82-essel foglalkoztam, hogy rninél jobban Összeszok­junk. Ezzel a típussal indul­tam a versenyen, a B—125-ös ekével felszerelkezve. — Csak azt ne mondd, hogy néhány hét alatt képes voltál a kisujjadba szedni a szántás minden tudományát! — Erről szó sincs. Kicsi kö­lyök korom óta a traktor a mindenem. Édesapám. - aki ugyancsak traktoros, kint az erdőgazdaságban korán beava­tott a gépek világába. Attól fogva nem érdekelt más, csak az ő munkája, így aztán á pá­lyaválasztást is hamar eldön­töttük. Az Örkényi szakiskolá­ban tanultam tovább. A má­jusi szakmunkástanuló-verse­nyen első lettem, vizsga nél­kül szabadultam. Főleg ennek az eredménynek köszönhetem, hogy a bábolnai versenyre ja­vasoltak. — Ott mit kellett produkál­ni? — A versenynapot megelőző hét teljes egészében gyakor­lással telt el, de szükség is yolt rá. meglehetősen szigorú zsűri ítélkezett felettünk. Az egyenesvonalúságtól a nyitó­barázda profiljáig mindent pontoztak, ami a traktoros ügyességével hozható össze­függésbe. A mezőny nagyon erős volt. mindössze fél pon­tok döntötték el a helyezése­ket. Lelkűk van — Idehaza milyen volt a fogadtatás? — Volt, aki irigykedve hall­gatta a történteket, de azt hiszem, a munkatársaim több­sége örül a helyezésemnek. Szüleim még nálam is jobban. Sokan firtatták azt is. milyen jutalmakat kaptam a szerep­lésért. Hát, emiatt igazán nem érdemes irigykedni, sze­rintem az erkölcsi haszna sokkal nagyobb annál, mint­sem anyagiakkal ki lehetne fejezni. — Korábbi terveid, elkép­zeléseid változtak-e azóta, hogy tarsolyodban a szép eredmény? — Semmi nincs, amire ez feljogosítson, legfeljebb a to­vábbi versenyzésekre. Egyszer talán sikerül majd győzni is. Aztán jó lenne továbbtanulni szóval sok mindenen töröm a fejem, de leginkább abban bízom, hogy ezután rég^s- régí vágyam is teljesülni fög. Mégpedig az, hogy igazi trak­toros lehessek. Mert nem olyan egyszerű ám ezt elérni; elsősorban gépszerelőkre van szüksége a gazdaságnak. Már- már úgy nézett ki, én is meg­rekedek itt a műhelyben, pe­dig szántani, vetni, aratni vágyom. Erre készültem, ta nuítam kicsi korom óta. Apám mondta egyszer félig tréfásan: a gépnek, a föld­nek lelke van, éppen csal1 beszélni nem tudnak. Csodára jó érzés, s messziről meglát­szik az, ha szót ért munka eszközével a traktoros ... / My. J. Mozi A nagyteremben Szamurájok és banditák I— II. Előadás 5 órakor. A stúdióteremben Swann szerelme. Színes, szinkronizált francia szerelmi dráma (16 éven felülieknek!) Fél 0-kor. yilágtakarékossági nap Október 31-ét az egész vilá­gon a takarékosság napjaként tartják számon.’Újabban sok helyen a teljes október hóna­pot a takarékosság hónapjá­vá nyilvánították. A nagykőrösi pénzintézetek, mint . mindig, most is bekap­csolódtak a takarékossági mozgalomba, s igyekeznek a lakosságot a takarékosságra buzdítani. A Nagykőrös—Kő­cser Takarékszövetkezet, a ta­karékossági mozgalom kereté­ben, az egész október hónap­ban a nagykőrösi, kocséri, ceglédi, nyársapáti, torteli - és jászkarajenői kirendeltségé­ben az 5 ezer forinton felüli összeget betevőknek egy sors­jegyet adnak, amelyet a tó ta­karékossági napon, október 31-én húznak ki, értékes nye­reményekkel. Október 31-én az Országos Takarékpénztár kirendeltsége a nagyobb összegeket betevő­ket megajándékozza, a taka­rékszövetkezetek pedig meg­vendégelik a betéteket vivő­ket. Vödör Olvasom az új belkeres­kedelmi törvénnyel kapcso­latos lelkendező sajtóvéle­ményeket. Minden üzletnek magyar neve lesz. Lóm, milyen rugalmas nagy szö­vetkezeti vállalatunk: re­mek példát mutatva, meg­változtatta a Frutta-Porta elnevezést Vitamin-Portá­ra. így már aztán igazán magyar neve van! A vitamin — mint az is­kolában is tanítják — a vita és az amin szavak összevonásával, összekap­csolásával jött létre. Így lelkendezni egy idegen szón! Nem történt más. csak annyi, hogy cseberből ve­derbe jutott az ügy. Illetve, ahogy felénk/ mondják, csöbörből vödör­be ... : —!t Sporthírek! Hármas hazai győzelem Nk. Kgy. Kinizsi—Gyömrő 4-2 (1-0). Kinizsi: Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Sallai — Ko­vács Z., Vigh, Porhanda — Benkó, Mari (Szabó B. 53. p.) Toricska (Kovács L. 65. p.). A vendégcsapat védekezésre állt be és a gyors ellentáma­dásokra épített. Az első körö­si támadásnál Kovács Z. jó beívelését a kapus kiütötte. Az ellentámadásnál Szabó L. —Sallai közösen hárított. Ma­ri jó lövését a kapus szögletre ütötte, a hazai kapunál Tiger védett remekül. Változatos, jó színvonalú volt a játék. A 15. percben Kovács Z. átadása után Mari rutinosan fordult le őrzőjéről és a tizenhatosról nagy gólt lőtt. 1-0. A hazai csapat lendületesén támadott, szebbnél szebb tá­madásokat vezetett, de az újabb gólszerzés nem sikerült. A hazai kapunál Sallai és Nyári hárított. A 30. perc után Vigh két ízben is gólhelyzetbe került, de előbb gyengén lőtt, másodszor pedig a kapus vé­dett jól. A 37. percben Por­handa jó lövését a kapus szögletre ütötte. A 40. percben veszélyes gyömrői támadást szögletre hárított a hazai vé­delem. A második félidő körösi tá­madásokkal indult. Benkó be­adása után Toricska fejesét védte a kapus. A 47. percben Benkót gólhelyzetben buktat­ták a tizenhatoson belül. A megítélt 11-est Mari biztosan értékesítette. 2-0. Az 50. perc­ben veszélyes ellentámadásnál Sallai szerepelt jól. Porhanda jó fejese alig kerülte el a ka­put. Az 56. percben Farkas J. kapura lövésénél Benkó fejelő mozdulata megzavarta a..vé­dőket és a labda a hálóba ke­rült. 3-0. A 65. percben Szabó L. hi­bázott és gól lett, 3-1. A gól után lendületesebben támadott a vendégcsapat — eredmény­telenül. A 80. percben Por­handa veszélyesen beívelt szöglete után a kapus nehezen ■hárított. Egy perc múlva Nyá­ri hosszú indításából Benkó \ szép gólt löt. 4-1. A kezdés utáni támadásnál Sallai szere­lése miatt a játékvezető 11-est ítéjt, ezt a gyömrőiek értéke­sítették. 4-2. A mérkőzés vé­gén is lendületes volt a játék, Vighnek volt gólszerzési lehe­tősége, de nem sikerült ki­használnia. Az elsú és a második helye­zett csapat mérkőzése a várt, jó színvonalú mérkőzést hoz­ta. Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Gyöm­rői ifi 2-1 (1-1). Kinizsi ifi: Hagymásl — Bállá, Kecskés, Czinkus, Sípos — Horváth (Parázs), Hegedűs (Szűcs). Kurgyis — Eszes, On- hausz, Kiszel (Bertalan). A listavezetőt magabiztos, jó játékkal győzte le a körösi csapat, bizonyította, hogy többre képes. Gól: Onhausz, Kecskés Z. Nk. Kgy. Kinizsi serd.—Újszil­vás serd. 4-1 (1-0). Kinizsi serd.: Petrik — Csengődi, Csikós, Juhász B., Juhász L. — Pécsi, Szrapkó, Karsai — Madár, Tóth, Ba­logh (Zsiga). Ötletesen, tetszetősen ját­szott a körösi csapat, biztosan győzött, de sok helyzetet kiha­gyott. Góllövő: Tóth 3, és Szrapkó. Javul a körösi labdarúgás, de kissé furcsa — a legna­gyobb gond a serdülőknél van. Nincs játékos, most is csak egy csere volt. A pár ezer la­kosú vendég újszilvásiaknál hat. Itt sokat tehetnének a testnevelő tanárok, a szülők, no és hová lett az eleinte jól szervezett, jól indult Áfész Kupa, onnan sok tehetség ke­rült ki. P. S. KEDDEN Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 14 óra: Nk. Gimnázium —Nk. Szakmunkásképző, 15: Nk, Toldi—Monori Szakmun­kásképző, megyei középiskolás II. korcsoportos bajnoki mér­kőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap, ŐSZ KEZDETÉN az iskolai csengőszó munkára, tanulásra szólítja gyerekeinket; de ez az őszi mezőgazdasági munkák és a nagy tanulmányi kirándulá­sok kezdetének ideje is. Ilyen­kor sok helyütt fölkerekednek á diákok, és tanáraik kísére­tében vidáman indulnak felfe­dező utakra. Vannak, akik csak szülőhelyük közvetlen környékével ismerkednek meg alaposabban, mások neveze­tességeket látni elmennek akár az ország másik végé­be is. Réges-régi tartozéka a diák­életnek a kirándulás, legalább négyszáz éves. A kései rene­szánsz korban, a XVI. század derekán alakult ki ez a szo­kás. amikor is a humanizmus eszméje termékenyítőleg ha­tott a pedagógiára. Följ egyez­ték, hogy legelsőként egy olasz nevelő. Filippo Neri vitte ki­rándulni kis tanítványait. Neri nevének ezenkívül azért is nagy becsülete van a. nevelés- történetben, mert munkássága ékes bizonyíték arra, hogy játékos, vidám módon is lehet nagyon komoly dolgokat ered­ményesen megtanulni, nem­csak pálcától, zord tanítótól megfélemlítve. A Rómában tevékenykedő Filippo Neri az 1550—1560-as évekre szegény sorsú növen­dékeit a levegőtlen sikátorok­ból rendszeresen átvitte a fo­lyó, a Tevere túlsó partján levő erdős domboldalra, ahol kedvelt játszóhelyük volt egy öreg terebélyes tölgy körül elterülő tisztás. Ettől fogva ré­sze az iskolai életnek a ki­rándulás, amely Neri óta nap­jainkra csak annyit változott, hogy a pedagógia összekötötte a kellemest a hasznossal, vagyis a kirándulások terv­szerűen beépülnek a nevelés rendszerébe, még pontosab­ban: az ismeretszerzés folya­matába. Mindenféle kirándulásnak fontos feltétele a körültekintő szervesés, az alapos fölkészü­lés. Valamirevaló pedagógus enéikül nem vág neki az út­nak. Gondoskodni kell az utazásról, többnapos kirucca­nás esetén a szállásról, a ta­nulók étkeztetéséről, és ez csak az egyik oldal, mert kí­vánatos a gyerekek szellemi fölkészítése is. Akár üzembe mennek, akár műemlékek ta­nulmányozása a cél, vagy ha természeti szépségekben, rit­kaságokban szeretnének gyö­nyörködni, a diákok élménye akkor lesz csak igazán mély és gazdag, ha a nevelő meg­jelelő szellemi hátteret vetít hozzá. Ilyen esetben a tanuló­nak lesz mihez kötni a friss benyomásukat, az élmények tartós ismeretekké válnak, be­épülnek a műveltségébe. Gyakran hallani elmarasz­taló véleményeket kiránduló diákjaink magatartásáról. Az a legfőbb kifogás ellenük, hogy hangoskodnak, lökdösőd­nek az utcán, a járműveken, s rendetlenek a múzeumban, vagy a gyárban is. Hozzányúl­nak a kiállított értékes tár­gyakhoz, a drága műszerek­hez, gépekhez, nemegyszer veszélybe hozzák magukat, né­melyek meg szinte vandál mó­don viselkednek a természet­ben. De hát nem annyira a mai fiatalok rosszak, mint inkább bennünk fogyatkozott meg a türelem. Érdemes meghallgat­ni. miként vélekednek erről a pedagógusok. Ök ugyanis azo­kat az embereket marasztalják el, akik szinte rettegnek a ki­ránduló gyermekcsapattal való találkozástól; akik rosszalló megjegyzések kíséretében in­kább gyorsan leszállnak a villamosról, amikor csivitelő gyereksereg száll fel; akik a gyárban, az intézményben mo­gorvák, netán durvák is a gyerekekhez, elfordulnak tő­lük. csak ímmel-ámmal felel­nek a kérdéseikre, és látvá­nyosan fölsóhaitanak, amikor az utolsó tanuló is elhaladt mellettük. Egy nagy gyakorlattal ren­delkező pedagógus mesélte nekem a következőket: Én háromszorosan is a bevétel rovatba írom be a kirándulá­sokat. Először is nagy nyere­ség diákjaim szellemi gyara­podása, mert sokféle új gya­korlati és elméleti ismerethez jutnak ezeken a napokon. Má­sodiknak a tanár hasznát em­lítem: ilyenkor, az iskolaitól eltérő körülmények között, ol­dottabb élethelyzetekben is­meri meg igazán növendékeit, márpedig tudvalevő, hogy a gyerek ismerete kulcskérdése a nevelés sikerének. Arról nem is szólva, hogy a közös­ségi tudat. is szemmel látha­tóan erősödik a kiránduláso­kon. A harmadik számottevő előny: a tanuló pályaválasztá­sához kapott segítség, ami* főleg az üzemlátogatások nyújtanak. A FELNŐTTEK nevelési hibái sokszor azzal is magya­rázhatók, hogy hamar elfele­dik, ők is voltak fiatalok. Zsörtölődés helyett inkább ar­ra gondoljunk, ha egy-egy diákcsapat netán harsányab­ban vonul el mellettünk, hogy mi sem voltunk különbek egy emberöltővel ezelőtt. P. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom