Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM 1986. OKTOBER 13., HÉTFŐ Reális számvetés Új középiskolák építése a cél középiskola 291 diákot oktat. | A gyors- és gépíróiskolában I 72-en tanulnak. A Török Já­nos Szakközépiskola mezőgaz­dasági képzésében 238 fiatal vesz részt, az egészségügyi szakközépiskola 133 jövendő nővért készít fel a pályára, a szakiskola 163-at. A legna­gyobb a létszám a 203-as Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben, ahová 1221-en járnak. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző 541 fiúnak, lánynak ad szakmát. A Dózsa-kollégium- nak 191 lakója van. A kollégiumi háttér lehetővé- teszi, hogy az állategészségőr- és az ápolónőképzés a távolab­bi vidékek jelentkezőit is fo­gadhassa. Miután a vonzás- körzetben máshol nincs közép­iskola, a szakközépiskolai igé­nyeket a település meglevő hálózata nem tudja kielégíte­ni. Szűk a választható szak­középiskolai profil és a befo­gadóképesség is véges. A Kos­suth Gimnázium sok vidékit képez, de vannak, akik Abony- ból Szolnokra, Újszászra kény­telenek járni. Vác híres középiskoláival, Nagykörös valamikori tekin­télyes tanítóképzőjével régtől fogva iskolaváros. Az utóbbi évtizedekben szinte észrevét­lenül melléjük szegődött Ceg­léd. Városunk jelentős, kiemelt regionális feladatokat ellátó szerepet tölt be a megye ok­tatási rendszerében. Nemcsak a közvetlen környezetre, ha­nem több megyére kiterjed hatósugara. Ezért is jó, hogy a város hetedik ötéves terve az egész megye számára példa- adóan összeállított program­mal rendelkezik a középfokú oktatás fejlesztésével kapcso­latban. Létszámcsúcs Nagy szükség van a letisz­tult elképzelésekre, mert a kö­rülmények sürgetnek. Az álta­lános iskolákban az utóbbi öt évben 643-mal emelkedett a tanulók száma. A tantermek mennyiségét tizenhattal sike­rült növelni, s ennek köszön­hetően a korábbi 41,9 helyett ma 38,6 tanulót számíthatnak egy osztályra. A létszámemel­kedés elérte a csúcspontot, s ez a hatodikos kisdiákoknál következett be. Az elsősök száma csökken, a középisko­lákat ostromlóké emelkedik, azokban majd két év múlva tetőzik a hullám. Avz elmúlt években a városban és körze­tében összesen 1200—1500 diák fejezte be a nyolcadik osz­tályt, ám 1989 nyarán 1700-an akasztják vállukra a ballagó­tarisznyát. Ezek a számok kör­vonalazzák a jövő tennivalóit, amikor a mostaninál több ta­nuló befogadására kell lehető­séget teremteni, örvendetes ugyanis, hogy a végzettek 96 —97 százaléka folytatja ta­nulmányait. Kisebbik felük a gimnáziumot és a szakközép- iskolákat választja, nagyobbik hányaduk a szakmunkáskép­zőket. A gimnázium rekonstrukció­ja véget ért, és az intézmény tovább nem bővíthető. Az ipa­ri szakmunkásképző intézet tíz tanteremmel és tágas konyhá­val gyarapodott, de még ígé­ret a tanműhely és az olyany- nyira hiányzó kollégium. Az Április 4. Közgazdasági Szak­Tcbb pártfogást A középfokú oktatás szemé­lyi feltételei nem túl rózsásak. A közgazdasági szakközépis­kolában 25 százalékos a lét­számhiány. Máshol is vannak betöltetlen állások, legalább 30—35 pedagógus hiányzik, rá­adásul sok nő él a gyes és a gyed adta lehetőségekkel. Ke­vés a jelentkező, mert a pá­lyázatok meghirdetői senkit sem kecsegtetnek lakással. Ami a fizetéseket illeti, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az egyik családban a pedagógus apa ment gyesre, mert a más pályán dolgozó felesége töb­bet keres ... Az általános is­kolákban mind érezhetőbb a nevelőhiány, főként képesített tanítók kellenének. A megyei szakvezetés úgy látja, hogy a város vezető testületéinek jobb letelepedési lehetőségekkel kel­lene segíteni a megoldást, és a bérgazdálkodást is javítani kellene. A közgazdasági szakközép- iskola épülete maholnap fel­újításra szorul, de ehhez elő kell teremteni a fedezetet. A bútorzat cseréjét megkezdték, ám a konyha elöregedett gé­peit csak részben tudják pó­tolni. Az oktatáshoz szükséges nagyobb értékű tárgyakra nincs pénzük. A Török János isko­la épülete elavult, rossz álla­gú és szűk. Sürgős felújításra és bővítésre vár. A Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskola helyzete a legrosszabb, amely kilenc szük­ségtanteremmel kénytelen be­érni, noha már-már tarthatat­lan állapota ellenére is magas zínvonalú a falai között folyó oktatás. A Dózsa-kollégium tárgyi feltételei jók, bővítésé­re nincs lehetőség. A közsé­gekben több általános iskola bővítése befejezés előtt áll. Cegléden egy új szakközépis­kola épül, és a Török János iskola új szárnnyal gyarapo­dik a tervciklusban. Időben váltani A középfokú oktatás intéz­ményhálózatával a közelmúlt­ban foglalkozott a városi párt­végrehajtóbizottság, amely ala­posan megvizsgálta az iskola- hálózat fejlesztésének felada­tait. A testület tagjai egyet­értettek abban, hogy a város­beli üzemek és intézmények várható igényeit figyelembe véve kell megtenni a szüksé ges lépéseket. A munkahelyek eddig is szívesen fogadták a helyben végzetteket.. Sajnos az intézmények ma már erejükön felül kénytelenek vállalni fel­adatokat, feltételeik javításra szorulnak. A végzettek elhe­lyezkedési lehetőségei romlot tak, éppen ezért új szakmák után kell nézni és ezek okta tását szakközépiskolai keretek között lehetővé tenni. Időben kell váltani, távlati megoldást találni, ezt kívánja a város és környékének érdeke. T. T. Csend, Hangfogóval TJjsághir: Remek hangulat- ban töltik szabad idejü­ket a pocakot eresztett har­mincasok. Kedvenc ifjúsági klubjukban, a híres és hírhedt Dózsa Klubban vasárnap este a Hangfogó zenekar játszott nekik édes-bús, szomorú dalo­kat azokból az időkből, ami­kor ezek a slágerek a nemze­dék küzdelmét, harcit és da­cos kiállását voltak hivatot­tak szolgálni. Az elveszett nemzedék, a hétköznapi for- radalmiság gyermekei ezúton mondanak köszönetét azért, hogy az illetékes szervek, a közművelődési intézmények emlékeztetni kezdik őket visz- szahozhatatlan ifjúkorukra, je­lezve nekik időben; barátocs- káim, ne álmodozzatok tovább nagy, felelőtlen csavargások­ról, ti már komoly családapák és gyermeket nevelő anyák vagytok... Ülök a sorban, a dalok jön­nek egymás után: Híd a zava­ros víz fölött, A csend hang­jai, Cecília, A bokszoló. Egy könnycseppet is elmaszatolok az arcomon, nem baj, sötét van, tehetem. Belém ül a nosz­talgia, pedig azt sehogysem akarnám. Hogy néz az ki, ami­kor az Üvöltés nemzedéke szipogva sugdolódzik, s nagy, régi nosztalgiába burkolja ma­gát? Úgyhogy ezt most kihagy­juk, nézzünk helyette mást. De mit? Persze, leírhatnám azt, hogy így éreztem magam, meg úgy, a közönség többször visszatapsolta a zenekart, élü­kön Hórányi László állt, egy debreceni színész, aki gyorsan tűzbe hozta a jelenlevőket. Aztán, hogy a Dózsa Klubban újra sokan voltak, mert fia­talos könnyedséggel hozták össze ezt az estét. Szóval sok mindent leírhatnék, még lel­kendezhetnék is egy sort, lám, milyen pompás az élet, ami­kor Pinczés István kitűnő for­dításában hallgathatom Simon és Garfunkel dalait: „álmaim­ban egymagám, sétálgattam nyugtalan”. Ha mindezt leír­nám, úgy tűnne, önma­gámról és önmagunkról lel­kendezem, csupán azért, mert végigültem egy koncertet. Ilyet még a pár lépéssel élőt tem araszolgató Nagy Generá­ció sem csinál, pedig mosta­nában rájuk jött az emlékez­hetnék. Ügy látszik, mégiscsak van mire emlékezniük. Rend­jén is van ez, most ők van­nak soron. Mi még kuporgunk néhány évet a csend kútjá- b an. Rab László Egészséges kiállítás Napjainkban sajnos elég gyakran elhangzik olyan ész­revétel, megjegyzés, ■ hogy felületesen gazdálkodunk egészségünkkel. Hivatalosan és nem hivatalosan többen is elmondták: társadalmasítani kell a helyes életmód gyakor­lását, bővíteni, fejleszteni szükséges a vöröskeresztes, ezen belül a véradó mozgal­mat. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet vöföske- resztes alapszervezete az em­lített célok elérése érdekében az egyik legegyszerűbb mód­szert választotta. Kiállítást rendezett a közelmúltban, amely október közepéig te­kinthető. meg. A szándék két módón valósul meg: egyfelől dokumentálnak. másfelől kedvet csinálnak. A szemlélő megismerheti az elsősegély- nyújtás fontosabb mozzanatait és eszközeit, de egyben az is nyilvánvalóvá lesz, milyen helyzetekben, miként lehet embertársainkon segíteni. Az ott található köteteket ugyan senki sem lapozhatja ót, de azért az mindenképpen rögződhet az emberben, mek­kora irodalma van ma már a helyes életvitel kialakításá­nak. Vagy: a vöröskeresztes mozgalomról, az önkéntes vér­adásról gokan tudnak, arról azonban már kevésbé, hogy az élenjárók, a jók és még job­bak milyen elismeréseket kaptak és kaphatnak. Aki megtekinti a bemutatót, az nemcsak a kitüntető jelvé­nyeket, hanem az azok vise­lését kiérdemlő abonyiakat is megismerheti. Figyelemre érdemesek azok a fotók, amelyek a véradó mozgalom egy-egy eseményét rögzítik. Viszontláthatók azok, akik első alkalommal tartot­ták oda karjukat a véradóál­lomás dolgozóinak, és akik negyvenszer vagy annál több­ször, mint például Kiss József, az áíész dolgozója. A nyilvá­nosság elé tárt dokumentu­mok között található a telepü­lés vöröskeresztes mozgalmá­nak négy évtizedes története, amelyet Pető Istvánná állított össze egy évvel ezelőtt. —ki Őszi összejövetel Október 14-én, kedden dél­után fél 3-kor nyugdíjas-talál­kozót rendeznek Cegléden, a Puskin utca 1. szám alatt. A városbeli és a környező kilenc községben élő nyugdíjas köz­alkalmazottakat várják. Az: összejövetelen részt vesz é$ fellép Patkós Irma érdemes művész. Velencei verseny Társadalmi szerveink, a sportot szerető és szervező sportbarátok sokat töprenge­nek azon, hogy a fiatalokat hogyan lehet megnyerni a sza­badidő hasznos eltöltésének. Legyen az labdajáték, vetél­kedő, turistaprogram, Á Szak- szervezetek Országos Tanácsa a budapesti Természetbarát Szövetség és a diákszakszer­vezet megszervezte a szak­munkástanulók első természet- járó és sportnapját Velencén. Az üdülőközpont minden igényt kielégít. Az ott meg­rendezett szabadidős program legnagyobb vonzereje a tu­risztika volt. A fiatalok, az idősebb korosztállyal együtt háromszázan vettek részt a 9 kilométeres ügyességi tájéko­zódási versenyen. A sportve­télkedők során a tanulók egy csoportja eljutott a 48-as hő­sök emlékművéhez és megem­lékezett a fegyveres erők nap­járól. Kovács László Kajszi, őszi bélyegen Piroska Ceglédről indult A honismereti, helytörténeti kutatómunka Magyarországon is egyre mélyebb feltárást képes végezni. A források né­ha egészen szokatlan helyeken és alakban kínálkoznak, pél­dául bélyeg formájában. A Filatéliai Szemle szeptem­beri száma közli, hogy meg­jelent a Hazai nemesítésű gyü­mölcsök című sorozat 22 fo­rintos címletben. A sorozat hat bélyegből áll, ezek a követke­zők: Magyar kajszi C. 235 (2 Ft), Érdi bőtermő (2 Ft), Jonathán M 41 (4 Ft), Nagy­marosi málna (4 Ft), Piroska A nyitott kapuk országa Egyre több hazánkfia vá­lasztja üdülése színhelyéül a napfényes bolgár tengerpar­tot. Ismerkedik a tájjal, em­berekkel, kirándulóhelyekkel, történelmi nevezetességekkel. A családi fényképalbumokban, diatárakban mindennek nyo­ma van. Ezek persze csak fel­színes ismeretek, amelyek nyelvtudás és az ottani élet alaposabb tanulmányozása nélkül alakulnak ki. Jogos igény, hogy többet tudjunk ^erről a baráti népről. A Hazafias Népfront kere­tében időről időre megrende­zett barátsági napok ezt a célt szolgálják. Legutóbb éppen a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ köz­reműködésével bonyolítottak Szárítják a gyümölcsöket A Gyümölcs- és Dísznövényter­meszt ési Fejlesztő Vállalat ceglédi kutatóállomása gyümölcsalany- magüzemében be­fejezéshez köze­ledik a magisko- lai szaporítóanyag előállítása. Cse­resznye és meggy feldolgozásával kezdték s a sze­zont az őszibarack kai zárják. Makai Sándorné a kite­rített, mosott ma­got a szárítóba rakja — fent. Mo­gyoródi Sándor a magozógépbe ön­ti a gyümölcsöt — alsó képünkön. (Apáti-Tóth Sán­dor felvételei) le jól sikerült rendezvénysoro­zatot. A hét közepén Albert- irsán, Dánszentmiklóson és Cegléden járt az intézmény igazgatóhelyettese, Szvetlozár Vaszilev és Lengyel Károly főmunkatárs. Albertirsán a Szabadság Tsz- ben Bolgár népszokások cím­mel rendeztek kiállítást és előadást tartottak a mezőgaz­daság Szociálisa átszervezésé­ről és jelenéről. Dánszentmik­lóson a művelődési és sport- házban a .bolgár. természetvé­delmi területekről készített fényképíelv-é tel eket mutatták be, filmelőadással összekap­csolva. A . következő napon a Közgép ceglédi gyára volt ta­lálkozó színhelye, amelyet vá­rosnézés előzött meg. Az üzem­ben előadás hangzott el a bol­gár belpolitikai élet legfonto­sabb kérdéseiről, majd filmet vetítettek áz ország legszebb idegenforgalmi nevezetességei­ről. A barátsági napok záróese­ményeként a városháza aulá­jában ki állítás nyílt Bulgária a nyitott kapuk országa cím­mel, amelyet Szvetlozár Var szilev nyitott , meg. A muzsika és a dal felcsendülése tette ünnepibbé a pillanatot. A jer lenlevők nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták az ezt követő' előadást, amely Bulgá­ria a XIII. pártkongresszus évében címmel hangzott el. őszibarack (4 Ft) és Zalagyön- gye csemegeszőlő (6 Ft). Zsitva Szabolcs tervezte a bélyegeket, amelyeknek tűikre 37X52 mm; ebből 372 300 db fogazott és 4800 db fogazatlan, úgynevezett vágott formában jelent meg. Acélmetszettel ké­szült és mélynyomással állí­tották elő a moszkvai Goznak nyomdában. Az év végéig lesz forgalomban. A Magyar kajszi e jeles kiónja kétszeresen ceglédi. Nemesítője, hosszú ideig meg­figyelője és bejelentője Nyújtó Ferenc (munkatársaival), to­vábbá a fa lelőhelye is Ceg­lédhez kapcsolódik. Az anya-, fát az öreghegy szőlőben, Túri Pál kertjében találták az 50-es években. Szakkönyvekből tudott, hogy 19 százalékkal többet terem, mint az alapfajta, amely gaz­dag virágzásából és jó termé­keny ülési készségéből ered. Jó a relatív fagytűrőképessége is, országosan elterjedt fajta, mind nagyüzemekben, mind a házikertékben, A Piroska őszi­barack szintén ceglédi, ugyan­az a kutatócsoport tette köz­kinccsé az országban, Cegléd határában figyeltek fel az anyafára, 1973 óta előzetesen elismert fajta. Főleg háziker­tekben termesztik. Fehér húsú, június közepe.táján érik. gyü­mölcse középnagy, fagytűrése igen szembetűnő — a koraisá- ga ellenére. A fajtakutatók leginkább a Duna—Tisza kö­zén javasolják termesztésének fokozását, amit termékenysége, gyümölcsének íze is indokol. A Nagymarosi málna és Érdi bőtermő meggyfajta neve és természetesen előállítása Pest megyéhez fűződik, így a Csabagyöngyével együtt (ame­lyet Stark Adolf állított elő Békéscsabán) az alföldi gyü­mölcstermesztés hagyományai is méltó megörökítést kaptak. A Magyar Posta a hazai bé­lyeggyűjtők örömére újabb gyümölcstémájú bélyegekkel lepte meg a filatelistákat, amelyhez még azt illik hoz­záfűzni, hogy szép előzményei vannak a honi bélyegek szí­nes panoptikumában a magyar föld gyümölcseinek. Surányi Dezső Vízilabda Felemás szereplés CVSE—Csöngrád 16-10 (4-2, 2-3, 6-2, 4-3) Cegléd: 150 néző. CVSE: Szőnyi, Ócsaj, Kiss, Pap, Bóbis, Kelemen. Ungvá­ri, Lakatos, Tóth, Bálint, He- vér, Tankó. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Bóbis (7), Kiss (3), Kelemen (2), Ungvári (2), Ócsai, Tóth. Magabiztos éi megérdemelt győzelmet aratott a hazai csa­pat a vízilabda MNK-ban az ezúttal gyengébb napot kifogó csongrádiak ellen. Csak 2 já­tékrészig tudták megakadá­lyozni a ceglédieket a nagy­arányú győzelemben. Ki kell emelni Bóbis gólerős játékát, 7 gólja önmagáért beszél. KSI—CVSE 16-9 (3-1, 6-1, 4-3, 3-4) Budapest: Komjádi uszoda. A ceglédi csapatban csupán annyi változás történt a Csöngrád elleni mérkőzésbe: képest, hogy a kapuban újra Konyecsni állt, aki időközben megkezdte sorkatonai szolgá­latát. A játék viszont közel sem hasonlított a Csöngrád elleni­hez. Az eredmény majdnem ugyanaz lett, sajnos azonban az OB II/A osztály bajnoka, a KSI javára. Csak az utolsó két játékrészben sikerült fel­venni a sportiskolás fiatalok ritmusát, ami már késői. volt. Ezzel a találkozóval befeje­ződött a ceglédiek számára az MNK. Vízilabdázóink legkö­zelebb Belgrádban szállnak vízbe, az október 20—21-én rendezendő nagyszabású nem­zetközi tornán. Beck Mihály ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom