Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

»BT « II«. 1/7 1986. OKTÓBER 2.. CSÜTÖRTÖK Felmentés, kinevezés Allománygyűlést tartott teg­nap a Budai Rendőrkapitány­ság a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság épületében. Az eseményen részt vett: dr. Lat1- vánszky Károly rendőraltábov- riagv. belügyminiszter-helyet­tes, Csapó Sándor, az MSZMP Budaörsi Városi Bizottságának első titkára, Fehérvári János, a Budaörsi Városi Tanács el­nöke. Az állománygyűlésen dr. 11- cs-ík Sándor rendőr vezérőr­nagy. Pest megyei főkapitány búcsúztatta Kállai Gyulát, a Budai Rendőrkapitányság volt vezetőjét, akit nyugállomány­ba vonulása alkalmából a bel­ügyminiszter ezredessé lépte­tett elő. Köszöntötte dr. Sípos István rendőr alezredest, a Bu­dai Rendőrkapitányság új ve­zetőjét, aki előzőleg a Rác­kevei Rendőrkapitányságot irányította. A Ráckevei Rend­őrkapitányság vezetője már korábban dr. Bíró László rendőr alezredes lett. Ä TOT-elnökség ülése Takarékosság, ésszerűen A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek anyag- és ener­giagazdálkodásáról. a mellék- termék- és hulladékfelhaszná- lásról, valamint a technoló­giák korszerűsítéséről tanács­kozott szerdai ülésén a TOT elnöksége. A testület elé ter­jesztett írásos beszámoló meg­állapította. hogy javult Uz anyag- és energiagazdálkodás a közös gazdaságokban. A ta­karékosabb felhasználásra az ipari eredetű anyagok beszer­zési költségeinek növelése is ösztönözte az üzemeket, to­vábbá az. hogy szigorodtak a gazdálkodás feltételei. A leg­jobb eredményt 1983-ban ér­ték el a gazdaságok, amikor is a két évvel korábbihoz ké­pest benzinből 24. gázolajból 22. fűtőolajból pedig 28 szá­zalékkal kevesebbet fogyasz­tottak, és mintegy 8 százalék­kal mérsékelték a villamos- energia-felhasználásukat is. Azóta további megtakarításo­kat értek el, ám mivel pél­dául a gépállomány túlságo­san nagy része elhasználódott, az üzemanyag-megtakarítás­ban immár szűkösek a tarta­lékok. A mezőgazdaságban használt kémiai anyagok ára az elmúlt években többször is emelke­dett, s mivel a termelők egy része anyagi gondokkal küsz­ködik. csökkentették a műtrá­gya beszerzésére fordított ösz- szegeket. Az elnökség a vegy­szerfelhasználás szakmailag indokolatlan mérséklése ellen foglalt állást azzal, hogy nagyobb érdekeltséget kell te­remteni az üzemek számára a helyenként túlságosan ala­csony színvonal javításához. Nagyobbak a kiadások a ta­karmányozásnál is. ezért a téeszek ift-ekeztek felkarolni a technológiák megújítását, és a korábbinál nagyobb arányban használtak föl állati eleségül melléktermékeket és feldolgo­zott hulladékokat. Itt a tégla, hol a cserép? Mire tető kerül a fejünk fölé Az utóbbi években figyelmünk, érdeklődé­sünk — nemegyszer erős indulatunk — meg­különböztetett módon összpontosul az építö- és építőanyag-ipar, valamint e kereskedelem köré. Gondok, feszültségek, ellentmondások, olykor vádaskodások hullámzanak és csap­nak össze. Volt hiánycikk a tégla, s szárny­ra kapott a hír: bezártak néhány gyárat. Máskor arról szóltak a tudósítások, hogy megkezdődött hazánkban is a betoncserép- gyártás, ám olcsó, hagyományos tetőfedő anyagot hiába keres az építkező. Az árak többször emelkedtek az elmúlt tíz év alatt, s az idén életbe lépett hőtechnikai szabvány még tovább drágította az otthonok építését. Bizton mondhatjuk, hogy a fizetőképes ke­reslet határán állunk, ugyanakkor jelenleg is tetemes összegekre rúg az építőanyagok dotációja. Állami erőből egyre kevesebb la­kás épülhet, a megyében például a tervek szerint 1986 és 1999 között évenként átla­gosan 211, magánúton viszont 3600. Az em­bereknek tehát magukra kell vállalniuk a különféle engedélyek, tervek beszerzésével, az anyagvásárlással és a kivitelezéssel kap­csolatos teendőket. A folyamat még 1982-ben kezdődött, két esztendő múl­va érte el csúcspontját, ami­kor a hazai gyárak kétmil­liárd 105 millió téglát állítot­tak elő. A múl£ év második felében . felhalmozódtak a készletek, mert. a kereslet stabilizálódott és előkerültek a már korábban^ megvásárolt falazóanyagok is. Erre az időre tehető a Mátra Gázbe- tongyár termelésének kezdete, mely valóságos konkurenciát teremtett a téglagyáraknak. B szart gyárak — Manapság egyértelműen kínálati piacrói beszélhe­tünk — állítja Andrasovszky György, a Tégla- és Cserép­ipari Tröszt vezérigazgatója. — A téglaipar 1,8 milliárd, a gázbetongyárak 400 millió da­rabot állítanak elő, egyéb fa- lazóanyagokból is készül 150 millió darab évente. Ez a mennyiség bőven fedezi a ke­resletet, hiszen a VII. ötéves tervben 320—340 ezer lakásra számíthatunk, legfeljebb a ta­tarozás: igények nőnek, de a termelőberuházás is kevesebb. — Ügy is, hogy néhányat közülük, például Erdőkerte­sen, Cegléden, illetve Érden bezártak? — Igen, mert az arra al­kalmasakat a téglaipar átfo­gó rekonstrukciója keretében korszerűsítettük, s növeltük teljesítményüket. Manapság az össztermelés 80 százalékát már e modern üzemek ad­ják. E program keretében szüntettük meg a folyamato­san veszteséggel termelő, kor­szerűtlen, egészségre ártalmas gyárainkat. Az idén tizenötöt zártunk be miniszteri enge­dély alapján, ezek közé tar­tozik most az érdi is. Abban az elavult gyárban állandó munkaerőhiánnyal is küsz­ködtünk, s ugyanez volt a helyzet a szomszédos Százha­lombattán is. Az érdi gyár munkásait átirányítottuk Bat- tára, így azt néhány évig még megmenthettük a felszá­molástól. Holtszezonban visz- szajönnek majd az emberek Érdre, s az ott hátrahagyott egymillió téglát akkor égetik ki. Drága szabvány — Noha a kisméretű téglák nem felelnek meg az új hő­technikai szabványnak, azok­ra változatlanul szükség van műszaki okok miatt. Ezt a gyakran hiánycikklistán sze­replő termékfajtát hogyan érintette a rekonstrukciós program? — Valóban nélkülözhetetle­nek a pinceépítésben,..az.aia- pozásbatff a '’tartódmérek, il­letve a kémények építésében, ezért tizenkét régi gyárat fo­lyamatosan alakítunk át ter­melésükre. Nyolc üzemel már közülük, Tápiógyörgyén pedig tavasszal fújhatunk startot. Itt régen négymilliós volt a kapacitás, ezentúl 12 millió darab hagyja el a ke­mencéket évente. — Tudjuk, hogy az érvény­ben lévő hőtechnikai szab­ványt energiagazdálkodási kö­vetelmények hívták életre, ezáltal viszont drágult az ott­honteremtés. Nemcsak a meg­felelő nyílászárók, az ilyen falazat is többe kerül. — Tény, de az is lényeges, hogy ez mennyi, forintokban is .mérhető energiamegtakarí- tást hoz majd a családoknak — vélekedik a vezérigazgató. — Számos olyan új termék­kel ismertettük meg az em­bereket az őszi nemzetközi vásáron, r amelyek minden te­kintetben megfelelnek az elő­írásoknak, illetve bemutat­tunk olyan falazási eljáráso­kat, hőszigetelő anyagokat, amelyeknek az alkalmazásá­val a hagyományos téglából épült házak is igazodnak a mai követelményekhez. Fordított arányok — Égetett kerámiacserepet csak előjegyzésre, esetleg nagy szerencsével lehet azonnal kapni. S bár két helyütt, Veszprémben és Dunakeszin is készülnek már betoncsere­pek, azok drágábbak hagyo­mányos társaiknál. — Amikor a 80-as években csúcsosodtak a tetőfedő anya­gokkal kapcsolatos problémák, már a bőrünkön éreztük az energiahiányt is. Mivel a kerámiacserepek égetéséhez lényegesen több hő szüksé­ges, az ésszerű fejlesztés a betoncserépgyártás irányába mutatott. Ám az árak sajnos fordítva tükrözik a ráfordítá­sokat — így vélekedik And­rasovszky György. — Egyéb­ként a cserepek 45, a téglák előállítását pedig átlagosan 19 százalékkal támogatja az ál­lam. Elgondolkodtató; egyfor­ma dotációban részesül min­den állampolgár tekintet nél­kül arra, hogy többszintes lu­xusvillát, vagy 80—100 négy­zetméteres otthont épít. Az országban összesen hat­millió négyzetméter égetett kerámiacserép, 4 millió négy­zetméter betoncserép és 2Q millió négyzetméter azbeszt- cement tetőfedő anyag készül •éveiH-er-Bz *amennyiség bő­ven elegendő. ' Hiányt azért tapasztalunk, mert a jelenlegi árak miatt általában az ol­csóbb, hagyományos cserepe­ket keressük. A tégla- és cserépipar te­hát folyamatosan tett és tesz azért, hogy ezentúl jő minő­ségű, mennyiségében is ele­gendő választékot nyújthas­son. Tény viszont, hogy az építőanyag-kereskedelemben tegnap a tégla volt, ma az energiatakarékos nyílászárók vagy a betongerenda a kur­rens árucikk. S amíg itt si­kerül betömni végre egy lyu­kat, amott megint keletkezik helyette több is. Az építkező szemével tehát egyáltalán nem megnyugtató az ellátás, és sovány vigasz, hogy a ma­gánkereskedőnél megkapja azt, amit az állami boltokban hiába keres. Nehéz eligazodni A maszek' üzletekből szár­mazó anyagok ugyanis me­gint csak drágítják a lakást. Ha végre együtt van minden, fuvarozót kell találni. Még­hozzá olyat, akinél a szállítás költsége nem kerül többe, mint maga a rakomány. És el kell igazodni a kivitelezé­si díjtételek labirintusában is, mert manapság ez szintén nehezen követhető nyomon. Ahogy mondják: ahány ház. annyi szokás — a kivitelezés ára ... Fazekas Eszter A területpolitikára figyelve Erősödő szakmaközi bizottságok Kérdéseinkre válaszol: Fodor László, az SZMT titkára Az utóbbi időben a Szak- szervezetek Pest Megyei Ta­nácsának munkájában előtér­be került a területpolitika, s ezzel a szakmaközi tevékeny-/ ség. Bizonyára ismeretes az olvasók előtt — megírtuk többször is —. hogy az SZMT két éve kísérletre vállalkozott ez ügyben. Dunakeszin, Ceg­léden, Gödöllőn. Szigetszent- miklóson és Vácott afféle két mundért is viselő embereket választottak a szakmaközi bi­zottságok élére, akik egyrészt függetlenített titkárok, más­részt továbbra is az SZMT munkatársai maradtak. Vajon a szakmaközi bizott­ságok munkája eredménye­sebb lett? Mik a tapasztala­tok? A válaszokért Fodor Lászlóhoz, az SZMT titkárá­hoz fordultunk. — Kezdjük az elején azzal, hogy miért kell többet törőd­nünk a területpolitikával. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a közigaz­gatás korszerűsítése megvál­toztatta a korábbi döntési mó­dot, a súlypont a vállalatokra, a helyi tanácsokra tevődött át. A decentralizáció következté­ben megnőtt a helyi döntési felelősség, kifejezettebbé vált a tanácsok és a vállalatok egymásra utaltsága, kölcsönös érdekeltsége például a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tásában. a szocialista demok­rácia fejlesztésében, a telepü­lések ellátó funkcióinak erő­sítésében, a munkaerő-után­pótlásról való gondoskodás­ban, hadd ne soroljam to­vább. A lényeg az: a szak szervezetnek lépést kellett tartania e változásokkal, ha továbbra is érdemi módon kí­vánt hatni a dolgozók élet- és munkakörülményeire. • S' képesek megfelelni az így megnövekedőit igényeknek a szakmaközi bizottságok? — Az a tapasztalatunk, hogy zömmel igen. A legutób­bi szakszervezeti választások során megerősödtek az SZKB-k. Nemcsak az említett öt városban, hanem másutt is felismerték az alapszerveze­tek, e bizottságok nagyobb szerepét, így már nem a ma­radékelv, hanem a legnagyobb felelősség elve alapján dele­gáltak tisztségviselőket a szakmaközi bizottságokba. Tartalmilag is gazdagabb lett a munka, az SZKB-k jól vet­ték az idei első akadályt, ér­demi véleményeket adtak a VII. ötéves terv. s az idei ta­nácsi tervek készítéséhez. Az a jellemző, hogy a helyi köz­életben mind jelentősebb té­nyezőnek számítanak, a dol­gozói vélemények megisme­résében, képviseletében, a szakszervezeti tagság helyi feladatokra való mozgósításá­ban egyre nagyobb a szere­pük. Példaként említhetem új városainkban, Szigetszent- miklóson és Budaörsön az ál­taluk indított akciót, a tele­pülésfejlesztést segítő társa­dalmi munkára, a vállalati felajánlások szervezésére. S ezzel még a helyi tanácsi ve­zetőket is a feladatok ponto­sabb átgondolására ösztönöz­ték, hiszen listát kértek ar­ról. hol. milyen segítség szük­séges. Javaslatokat, igényeket fogalmaztak meg, tényleges befolyásuk volt a tervekre, a várospolitikára, községpoliti­kára. Gödöllőn például részt vettek a kétnapos városi kör­nyezetvédelmi ankét szerve­zésében is. • S hogyan fogadják ebben az új szerepben az SZKB-kat a partner tanácsi veztök? — Nyugodt lelkiismerette! mondhatom: összességében jól. Hiszen nyilvánvaló, hogy a szervezett dolgozók segítsé­ge nélkül egyetlen tanács sem boldogulhat, széles társadalmi bázisra kell építeniük. Ez per­sze nem jelenti azt. hogy nem fordul elő olykor értetlenke­dés. hogy nincs vita, de tény, hogy több a jó példa, mint a rossz. Cegléden. Nagykörösön, Vácott a tanács nemcsak a tervezés ügyében, hanem szin­te minden döntéséhez kéri a szakmaközi bizottság vélemé­nyét, folyamatos az együtt­működés. Hogy mi minden­ben? • A szakmaközi bizottságok hasonló feladatot vállallak ma­gukra, mint a Hazafias Nép­front bizottságai. Nem zavaró párhuzamosság ez? — A hasonlóság zömmel látszat. Hiszen a szakmaközi bizottság csak a szervezett dolgozók véleményét, állás­pontját képviseli, saját szak- szervezeti alapszervezetein ke­resztül tárja fel az érdekeket, és a tagság egyeztetett állás­pontját jeleníti meg. Másrészt a vállalati kérdésekben — például a vállalati szociálpo­litikai döntésekben — a szak- szervezet szava fontos, esetleg meghatározó. Ezeket a felada tokát nem adhatja át senki nek, a mozgalomnak kell megszabnia, milyen pénzesz­közöket engedjen át a válla lati kollektíva a tanácsoknak, milyen társadalmi munkát szervezzen, s mire hirdessen kommunista műszakot. Az ilyen döntések szakszervezeti jogokhoz kötődnek. Azután az is fontos, hogy a megyében csak 19, túlnyomórészt mun­kások lakta településen- van szakmaközi bizottság, a Ha­zafias Népfront pedig átfogja az egész megyét, a lakosság minden rétegét, tehát más kö­zegben dolgozik. @ Miként fogadták az SZKB-k erősödését a szakszer- vezeti alapszervezetelv? — Azt hiszem, egyre nyil­vánvalóbb a számukra, hogy a tagság ügyeivel nemcsak a munkahelyen töltött órák kapcsán kell foglalkozniuk. ESy-egy lakóterületi probléma — a megoldatlan lakáshelyzet, az ivóvízgond vagy a gyere­kek távoli iskolába járása — a munkahelyen hangulati té­nyezővé válhat, kihat a ter­melésre is. De még sok a teendőnk, hogy a területpoli­tika kérdései nagyobb súlyt kapjanak az alapszervezetek munkájában, hogy több ez­zel kapcsolatos információt juttassanak el a dolgozókhoz, s hogy a szakmaközi bizottsá­gok több véleményt ismerje­nek meg, határozottabban képviseljék a tagságot. És bár érezhetően javul az alapszer­vezetek és a szakmaközi bi­zottságok kapcsolata, el kell érnünk, hogy az utóbbiak munkájáról többet tudjanak meg az előbbiek. © Ügy tűnik tehát, hogy » kísérlet bevált, s nyomán tar­talmasabb, érdemibb lett a szakmaközi munka ... — Ezt jelzi a pártbizottsá­gok nagyobb figyelme, segít­sége is. Például Cegléden a városi párt-végrehajtóbizott­ság ülésen elemzte az SZKB tevékenységét. S úgy tűnik, a próbálkozás maga is húzóerő­vé vált. Megindult a tapasz­talatcsere a megye 19 szak­maközi bizottsága között, ér­deklődnek egymás munkája iránt. A mozgalom tehát to­vább tanul — a Pest megyei kétszázezresnél nagyobb tag­ság érdekében. Vasvári G. Pál Gyermek- és ifjúságvédelem A Vöröskereszt eszköztára Tegnap ülést tartott a Vö­röskereszt Pest megyei veze­tősége. Bíró Zoltán, a megyei ifjúságvédelmi munkabizott­ság alelnöke számolt be a tes­tületnek a szervezet gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának tapasztalatairól, a további fel­adatokról. Pest megyében az általános iskolai tanulók 20 százaléka kis vagy ifjú egészségőr, 61 ifjúsági alapszervezet összesen G538 tagot számlál, s a felnőt­tek közül is az egjdiarmad a fiatal korosztályhoz tartozik. Az iskolai szakköri foglal­kozásokon már a 6—10 éves gyermeket megismertetik a tisztaság tudnivalóival, az egészséges életmód elemeivel, a nagyobbak körében pedig népszerűek az elsősegélynyúj­tó és csecsemőápoló tanfolya­mok,- vetélkedők (résztvevőik száma évente meghaladja a 20 ezret), s a középfokú tanin­tézetekben az elmúlt tanév­Oktatóbázis Elkészült Budaür- * 4 sön a szovjet Av- toexport Külke­reskedelmi Egye­sülés magyaror­szági oktatóbázi­sa. Itt tanítják be azokat a szakem­bereket, akik a Szovjetunióból importált jármű­veket szerelik. Ké­pünkön motorsze­relési bemutató. ben 600 előadás, 130 filmvetí­tés, 140 fórum adott alkalmat az egészségnevelésre. A tisz­tasági mozgalom keretében ta­valy 99 általános és 47 közép­iskola kétezernél több osztá­lya nyerte el a tiszta iskola, tiszta osztály címet. Az iméntiéi? egyértelműen a gyermekek, a későbbi ifjak, majd az ő gyermekeik testi­lelki épségét, egészséges fej­lődését hivatottak szolgálni. Ám ezen túl is sokat tesz a Vöröskereszt í. gyermek- és ifjúságvédelemért. Csupán íze­lítőül: a fiatalok nyolc állami gondozottakat nevelő intézetet és 150 veszélyeztetett gyerme­ket patronáltak, a vöröske­resztes felnőttek pedig 11 ezer ember gondozásából vállaltak részt, akik között kétezernél több veszélyeztett és 500 moz­gássérült gyermek volt. Hír­adásainkból ismeretesek a hu­manitárius szervezet által in­dított budaörsi, gödöllői, ceg­lédi és váci rokkant vagy fo­gyatékos gyermekeket fogadó táborok. A fiatalok gondozói munkára való felkészítését se­gítették a házi betegápoló tanfolyamok, melyeken tavaly 1638-an sajátítottak el ismere­teket. A múlt évtől kísérleti jelleggel megkezdte a Vörös- kereszt a tököli fiatalkorúak börtönében és fegyházában a szabadságvesztésüket töltő fia­talok egészségnevelését. Végül ne feledkezzünk meg a Vö­röskereszt segélyakcióiról sem, melyek nyomán egymillió fo­rintot teremtettek elő az álla­mi Gondozott gyermekek nvá- ri tábora, s 1,1 milliót a fóti ifjúsági ház építéséhez, beren­dezéséhez. Tavaly pedig az úttörő és ifjúsági alapszerve­zetek gyűjtöttek és fizettek be 116 ezer forintot az ifjúság éve alkalmából nyitott szám­lára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom