Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

1986. OKTOBER 13., HÉTFŐ Nyújtott ügyfélfogadás minden hétfőn Üresen konganak a hivatalok? Pest megye 130 településén néhány hó­napja minden-hétfőn nyújtott ügyfélfogadást tartanak a tanácsokon. A rendelet életbelé­pésétől szombatonként is ügyeletét tartanak, hogy akiknek hétközben nem sikerült elin­tézniük hivatalos tennivalóikat, nyugodtan felkereshessék a tanácsokat. Az immár kötelező nyújtott ügyfélfogadás Pest megyében nem számít újdonságnak. Számos településen már korábban bevezet­ték ezt a rendszert, tekintettel arra, hogy az agglomerációból — de azon túlról is — so­kan járnak a fővárosba dolgozni, így a hi­vatalos munkaidőben nem tudják elintézni otthoni ügyes-bajos dolgaikat. A korábbi kezdeményezés azonban immár széleskörűvé és kötelezővé vált. Utánanéztünk hát, meny­nyire kölcsönös az igyekezet, hogy az aktív doigozó réteg munkaidejét a munkahelyén töltse, s ne pedig ügyintézéssel. Az ingázók érdekében Annyit még előre szeret­nénk bocsátani, hogy igyekez­tek megyénkben alaposan elő­készíteni a nyújtott ügyfélfo­gadás bevezetését. Területi értekezleteken. tájékoztatták az üzemek, termelőszövetkeze­tek, gazdasági egységek képvi­selőit arról, hogy munkatár­saik ezentúl hétfőnként este 6-ig, fél 7-ig is felkereshetik a tanácsi szakigazgatási szerve­ket. Nem szükséges tehát elfo­gadni a továbbiakban az elké- redzkedésnek azt az indokát, hogy tanácsi ügyeket kell in­tézni. A körültekintő előkészítés, a széles körű tájékoztatás azonban úgy tűnik, kevésnek bizonyult. Legalábbis — amint a nemrégiben végzett felmérés bizonyítja — a szombati ügy­félfogadást illetően. Eszerint ugyanis szombatonként még az üdülőterületeken is legfel­jebb egy-két ember kereste föl az ügyeletet. Nézzük egy-egy település he­lyi adatait részletesebben. Ér­den — amint azt dr. Tunyogi Balázs vb-tibkár elmondta — hétfői nyújtott ügyfélfogadá­som és a szombati ügyeletén kívül még az ügyfélszolgálati iroda is a helybeliek rendelke­zésére áll, A településen élők többsége ingázó, Budapesten dolgozik, minden okuk meg­lenne hát rá, hogy csak mun­kaidő után keressék fel a ta­nácsházát. A tapasztalat nem ezt mutatja. — Eleinte hétfő délutánon­ként csupán 4-5 ember lézen­gett a folyosón — tájékoztat a vb-titkár. — Ezen a héten mintha megélénkült volna a forgalom, többen voltak aznap délután. Vannak azonban olyan területek, ahol nem tud­juk az ügyek intézését a mun­kaidőhöz igazítani. Ilyenek például szabálysértési ügyek, amikor idézést küldünk, és az érintetteket szembesíteni kell. A gyámügy és még né­hány érdemi tennivaló szin­tén nem igazodhat a munka­időhöz. Igyekeztünk azonban minden egyebet a kérelem­beadásoktól a tulajdonszerzé­si nyilatkozatokig, a ki- és bejelenkezésekig rugalmasan kezelni, ezeket az ügyeket el­intézhetik állampolgáraink akár a szombati ügyeletkor, vagy az ügyfélszolgálati iro­dánknál. Az építkező is ember — Hogyan adják ki vagy fizetik meg a tanácsi dolgo­zóknak azt az időt, amit túl­órában töltenek a munkahe­lyükön? — Nehéz kérdés, nincs jog­szabály, amely pontosan ren­dezné. A tanács túlórát nem fizethet. Kiadhatjuk szabad­napban például a szombati ügyelet idejét, ha megengedi a sokféle tennivaló, a munka ritmusa. Igaz ugyan, hogy a jogszabályok jó ideje lehető­vé teszik az államigazgatás­ban a rugalmas munkaidő al­kalmazását, de mivel dolgo­zóink nagy része nő, gondot okoz, hogy a gyermekintézmé­nyek nyitva tartása, a csalá­dok életrendje nem alkalmaz­kodik ehhez a kezdeményezés­hez. Nagykovácsiban Kucsera Jánosné vb-titkár még az ér­di tapasztalatoknál is lehan­golóbb helyzetről számolt be. Éppen egy esztendeje, tavaly október óta hétfőnként este fél 7-ig és szombat délelőtt is várják az ügyfeleket. A félfo­gadás változásáról a tanács­tagokon keresztül a falugyű­léseken minden lehető módon tájékoztatták a helybelieket. — Ennek ellenére hétfőn­ként csupán azok keresnek fel bennünket, akiket előre­látóan munkaidő utánra idéztünk be. Még a 2300 üdü­lőtelek-tulajdonos közül se jönnek hozzánk munkaidő után az emberek. Pedig ne­kik — így gondoltuk kezdet­ben — kifejezetten könnyebb­séget jelentene, ha nem hét­közben kéne a fővárosból ki­jönniük valamilyen aprósá­gért, hanem szombaton, ami­kor egyébként is a kertben töltik a víkendet, csak átsza­ladnának néhány percre. A Budaörsi Tanács titkár­ságvezetője, dr. Császár Ju­lianna valamivel több pozití­vumról számolhat be. — Lehet, annak köszönhet­jük a nagyobb érdeklődést, hogy a nyújtott ügyfélfogadás bevezetése előtt nemcsak a lakosságot tájékoztattuk, ha­nem értesítettük a helybeli üzemeket, szolgáltató- és ke­reskedelmi egységeket a válto­zásról. Ennek következtében a budaörsi munkahelyeken eleve nem engednek el sen kit már tanácsi ügyben mun­kaidő alatt. Fel is lendült a hétfő délutáni ügyfélforgal műnk, különösen 5 és 6 óra között. A szombatiról viszont mintha még tudomást sem szerzett volna a lakosság. Csalc elvétve esnek be hoz­zánk szombaton olyan ügyek ben az emberek, amelyekkel eddig is felkeresték a szómba ti ügyeletet. — Hogyan biztosítják dol­gozóiknak a túlórában itt töl­tött időt? Legelőből szántóföld A szombati fél napért a kö­vetkező héten kivehetnek egy szabadnapot, ha munkájuk engedi. A hétfői néhány órát is a csoport- vagy osztályve­zetővel egyeztetett időpont­ban csúsztathatják le. Sajnos sem túlórát, sem egyéb anyagi elismerést nem tudunk nyúj­tani. Ezek szerint az államigaz­gatás az elsők közé tartozott a munkaidőalap védelmében. Igen hamar megteremtették azt a lehetőséget, amelyet — a dolgozók nem vesznek kellő mértékben igénybe. A lépés­kényszer tehát a vállalatokon, munkáltatókon van. Az ő feladatuk immár, hogy utá­nanézzenek, valóban jogosan hivatkozik-e dolgozójuk a ta­nácsi elintézendőjére. Rugalmasan, ésszerűen Nem könnyű persze a gyors átállás, a munkaidő óráinak, perceinek maximális kihasz­nálása. Különösen nem köny- nyű akkor, amikor még nem tökéletesen összehangoltak a lehetőségek. Emikor még nem döntetett el szerepeink egy­máshoz viszonyított értéke. Aki ugyanis a munkahelyen beosztott dolgozó, az az isko­lában szülői munkaközösségi elnök lehet vagy tanácstag, vagy csak egyszerűen gyerme­két egyedül nevelő vagy rá­szoruló hozzátartozóit ellátó ember. Nem tudni, mikor, me­lyik funkcióban van rá a tár­sadalomnak nagyobb szüksé­ge, mikor tehet többet és hasz­nosabbat valamennyiünk ér­dekében. Éppen ezért jó len­ne, ha a fő szervezőerő a munkaidőalap védelmében is a rugalmasság, az ésszerűség lenne. Márvány! Agnes Féreg bújt meg a zsemlében Nagyobb baj is lehetett volna Minden szabályosnak tűnt, mégis... A második szünetben, ahogy az lenni szokott, az uzsonna­felelős körbejárt az osztályban kis műanyag vödrével. Min­denki kivette belőle a maga szendvicsét, s falatozni kez­dett. Az egyik gyerek, talán kíváncsiságból, de mindegy is, hogy miért, szétnyitotta a fél­bevágott zsemlét. Ebben ku­kac van! — kiáltott fel. S ez­zel megkezdődött a kálvária a budakeszi általános iskolá­ban. Jaj, a fiam! — Jó szeme volt, hogy ész­revette az apró férgeket — mondja Csépke Attiláné igaz­gatóhelyettes, aki a zsemlével a kezében futott fel az irodá­ba. — A vajjal kikevert ola­jos halnak olyan színe volt, hogy észrevétlenül megbújha­tott benne a féreg. Először nem is vettem észre semmit, csak azután, hogy megmoz­dult. Míg felértem az igazga­tóiba, végig azon izgultam: nehogy elmásszanak nekem. Ott, most már közösen, megint szemügyre vettük. Bi- 'zony két milliméter nagysá­gú, fehér, mozgó férgeket ta­láltunk. Amúgy a szendvics szaga, külleme nem tért el a normálistól. Akkor hirtelen beugrott; a fiam az óvodában ... Talán még nem kezdtek uzsonnázni. Ugrottam a tele­fonhoz ... A telefondrót biztosan át­melegedett azon a délutánon. Azonnal értesítették az óvo­dákat, s terjedt a hír a négy helyen működő általános isko­lában is: a szendvicseket zá­rolni kell. De addigra már körülbelül 250 darabot elfo­gyasztottak belőle. Vagyis, esetleg ugyanannyi gyerek le­het fertőzött... A hirtelenjében alakult vál­ságstáb — dr. Bartos Mária gyermekorvos, Paur Miklós gamesizvezető, Mandola An­na iskplaigazgató és Szabó Mihály tanácselnök-helyettes — jegyzőkönyvet vett fel a történtekről és sürgős intézke­déseket tett. Zár alá vették a konyha raktárkészletét, értesí­tették a Köjált, valamint a László Kórház ügyeletét. A pedagógusok kiokították a gyerekeket a fertőzési tünetek jellemzőire. Az este, az éjszaka kétsé­gek között telt el. Reggelre kiderült; megbetegedés nem volt, nagyobb baj már nem történhet. Csak feltevések — Azzal együtt izgatottan vártuk a Köjál, vizsgálatát és magunk is megpróbáltuk fel­deríteni a fertőzés okát — mondja Mandola Anna. — A dolgok megértéséhez tudni kell, hogy az iskola négy he­lyen működik, s mindenüvé, az óvodákba is ugyanabból a konyhából viszik az elemó­zsiát. Az óvodákba gépkocsi­val, az iskolások pedig maguk, ebéd után, műanyag edények­ben. Az uzsonnát fél tizenegy körül készítik el. Később nem lehet, mert azután már az ebédre kell figyelni. Nem tud­juk, hogyan, mikor történhe­tett a fertőzés. Minden szabá­lyosnak tűn.ik. A konzervek felbontása után azonnal meg­kenték a szendvicseket. A gyerekek zárható edényben vitték magukkal. Esetleg út­közben félrebillent a teteje, vagy talán a gyerek kitehette a padra, mielőtt megkóstolta volna ... De ezek csak feltevések, nincs bizonyosság. Még sze­rencse, hogy csupán az az egyetlen szendvics volt fertő­zött. A többit rendben talál­tuk. Illetve, azt nem tudni, hogy milyen lehetett a 250 darab, amit már elfogyasztot­tak ... De nem lehetett sem­mi komoly, hiszen az később kiderült volna. A Budakörnyéki Állami Közegészségügyi Járványügyi Felügyelőség sem tudta pon­tosan körülhatárolni a fertő­zés helyét, idejét. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a gyorsan romló élelmiszert több óráig hűtés nélkül, rész­ben fedetlenül tárolták. Így fennállt annak a lehetősége, hogy a közönséges húslégy nőstényei élő lárvát ürítsenek a szendvicsre. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy az uzsonna készítéséhez használt alap­anyagok szavatossági ideje nem járt le, azokban fertő- zöttséget nem észleltek. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a gyorsan romló élelmiszere­ket hűtőszekrényben kell tá­rolni. Valamint arra, hogy a kiszolgálás ideje alatt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek megvédik az élelmi­szerek és készételek tisztasá­gát, minőségét, táp- és élvezeti értékét. Légmentesen zárják Nagyobb volt az ijedtség, mint a baj. Szerencsére! Ugyan a személyi felelősséget nem sikerült megállapítani, a figyelmeztetés mégis elegendő volt ahhok, hogy a jövőben nagy biztonsággal megelőzhes­sék a hasonló eseteket. Lég­mentesen zárható műanyag edényeket, hűtőszekrényeket vásárolták, s intézkedtek ar­ról, hogy az uzsonna elkészí­tése és kiszállítása között leg­feljebb másfél óra telhet el. És idő kell ahhoz is, hegy a gyerekek ne kukacoskodja- nak tovább. Mert mostanában még egyikük-másikuk beles a félbe vágott zsemlébe; mo­zog-e ott valami? Kövess László Emlékek háborúról és békéről \i/ Spanyol földön is harcolt X Legelőinek egy részét szántófölddé alakítja át a ráckevei Aranykalász Tsz. összekapcsolt erőgépek segítségével egy idő­ben műtrágyázzák, tárcsázzák és gyűrűs hengerekkel tömö­rítik a talajt, hogy megfelelő magágyat készítsenek az őszi árpa vetéséhez. S ajátos dolog, hogy többnyire azok őrzik meg életük alkonyán is testi és szellemi frissességüket, akik fiata­lon önmagukat nem kímélve vállalták a legnagyobb erőfeszítéseket és kocká­zatot másakért. Ilyen ember Gaál Mik­lós, a munkásmozgalom veteránja. Nyolcvanöt esztendeje sem hajlított egyenes tartásán. A budakeszi nagyközségi pártbi­zottságnak ma is tagja. Itt találkoz­tunk és beszélgettünk emlékeiről. Kö­teteket lehetne írni arról, hogyan ke­rült a szilágysomlyói mezőgazdasági cselédek ivadéka Párizsba, milyen har­cokban vett részt a spanyol polgárhá­borúban, hogyan vészelte át a kon­centrációs tábor gyötrelmeit. Egy küzdelmekben gazdag életút ál­lomásaira emlékezve, többször is hang­súlyozta: nem tudta volna mindezt vé­gigcsinálni, ha nem számíthat hűséges, szerető feleségére, akivel ma is meg­osztják az örömöket és a gondokat. Kemény munkával átdolgozott gyer­mekkora, ifjúsága volt és amikor 1923- ban be kellett volna vonulnia katoná­nak, kalandos körülmények között Franciaországba szökött. — Éppenséggel nem lehet mondani, hogy könnyű lett volna a sorsom. Nem beszéltem a nyelvet, eleinte éjjel a pá­lyaudvarokon aludtam, nappal pedig munka után talpaltam Marséi lie­ben. Végül a kikötőben, a búvároknál sikerült elhelyezkednem. Hat éven keresztül levelezett a menyasszonyával, Máriával, amíg meg­felelő körülményeket tudott teremteni és összeházasodhattak. Párizsban. 1926-ban ismerkedett meg a francia munkásmozgalommal. Tagia lett a vörös szakszervezetnek, majd kezdett eljárni a párt által rendezett nagygyűlésekre. Holott tudta, a ven­dégmunkásokra különösen figyeltek, ha tüntetésen elfogtak közülük valakit, ki­utasították az országból. Különben sem volt könnyű dolog munkához jutni. Ké­sőbb sem mindig sikerült a szakmájá­ban,. cipészként elhelyezkednie. Gyak­ran rakodott szenet a pályaudvarokon vagy mosogatott éttermekben, mikor mi adódott. Közben pedig megszületett két gyermekük is, Madeleine és Odette. Még óvodás korú volt a két kislány, amikor 1936 szeptemberében közölte feleségével, hogy a párt utasítására Spanyolországba utazik, fegyvertel se­gíti a szabadságharcot. — Búcsút vettem a feleségemtől, a lányaimtól és nem is sejtettük, hogy több mint öt év múlva találkozunk legközelebb. Hosszú távollétem alatt Marika mosással, takarítással tartotta el a gyerekeket, majd este, miután gon­dosan ellátta őket, a mozgalomban dol­gozott. Minden gyűlésre eljárt, ott volt valamennyi fontos megmozduláson. G aál Miklós a harcok során megse­besült, robbanógolyó érte a bal karját, s csak nehezen tudták megmen­teni az amputálástól. Ausztrál orvos műtötte egy sziklabarlangban, majd a francia határ melletti, kórháznak be­rendezett apácakolostorba szállították, ahol öt hónap alatt három operáción esett keresztül. Argeles-be, majd Gurs városába ke­rült táborba, rendkívül mostoha körül­mények közé. Ahogy a második világ­háború egyre vérzivatarosabbá vált, az ö életük is egyre romlott. A csendőrök ütötték-verték, kegyetlenül kínozták a táborlakókat. 1941 májusában egy pári­zsi laktanyába szállították, ekkor si­került a már halottnak hitt férjnek, apának eljuttatnia néhány sort a csa­ládjához. Később három nap eltávozást is kapott, ezt az időt végre feleségével és gyermekeivel tölthette. Majd megszökött és bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. Röpcédulá­kat terjesztettek, vaskapcsokat szórtak a német teherautók kerekei alá. Csa­ládi otthonuk a földalatti magyar moz­galom egyik találkozóhelye volt. Részt vett a Párizs felszabadításáért folyó harcokban is. Több évtizedes távoliét után, 1946 végén tért haza családjával együtt Ma­gyarországra. Rövidesen letelepedtek Budakeszin. Ma is ott élhek a felesé­gével. Hogyan illeszkedett Gaál Miklós az új körülmények közé? Részt vett a ter­melőszövetkezet (megalakításában, sok- sok éjszakába nyúló vita után szer­vezték, meg a munkát. Népszerűtlen feladatokat is vállalt és végrehajtott, mint például a sváb vagyonok elkob­zása. — Ha nem is volt meg bennem, mai szemmel nézve, a kellő szakértelem, igyekeztem .becsülettel dolgozni. Azután 1949 végén néhányan megtámadtak. A termelőszövetkezetnek már harmincöt tagja volt, köztük néhány iszákos lum­penelem is. Űk írtak ellenem a Szabad Néphez, és sajnos, nekik adtak igazat. J Behívattak a budakeszi pártbizottság­ra, faggattak arról honnan ismerem Rajk Lászlót és mi a véleményein róla. Én úgy ismertem mint intelligens, be­csületes, szerény embert, jó kommunis­tát; egy fejjel kimagaslott a többiek közül — válaszoltam. Mondanom sem kell, megfenyegettek, hogy jó lesz, ha vigyázok magamra. Röviddel ezután mái* állatgondozó­ként dolgoztam a termelőszövetkezet­ben, sertéseket neveltünk a feleségem­mel együtt. Országos szinten Is kima­gasló 'eredményt értünk él. Mivél az egészségem megromlott, 1954 végén nyugdíjba mentem. Nincs keserűség a hangjában, mikor arról beszél, hogy nem mindig becsül­ték az érdemei szerint. Az ellenforra­dalom idején ismét fegyvert fogott a munkáshatalom védelmében, majd 1958-tól tíz éven keresztül a község párttitkára yolt. Több más társadalmi funkciója, megbízatása is volt, egyebek között tanácstag volt négy cikluson ke­resztül. Számos magas kitüntetéssel ismerték 1 el harcos életútját. Elnyerte a Szocia­lista Hazáért Érdemérmet, a Magyar Partizán Emlékérmet, a Dombrowski Emlékérmet, a Zalka Máté Emlékér­met és még több más kitüntetést. H étvégeken gyakran felkeresik a lá­nyai, hat unokája és három déd­unokája. Ilyenkor a legboldogabbak a feleségével együtt. Gál Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom