Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

VÁCI & A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1986. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Róluk - nekik szólt Köntörfalazás nélkül i Azok, akik beszámolóink alapján rendszeresen figye­lemmel kísérik a városi tanács vb alkoholizmus el­leni bizottságának munkáját, erőfeszítéseiket a káros szenvedély visszaszorításáért, azok bizonyára emlékez­nek rá, hogy megnyertek egy pályázatot, ami után 50 ezer forintra tehettek szert a további munkához. A nyá­ron tartott utolsó ülésen határozták el, mire fordítják az összeget: legjobb helyen akkor lesz — hangzott a dön­tés, ha a fiatalok felvilágosítására, egészségnevelésére költik. Üzemi fogadóórák A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül hét­főn, október 13-án négyen tar­tanak fogadóórát a város üze­meiben. Ritecz György tanács­elnök-helyettes á FICÉ-ben, Farkas Vince a Tungsramban, dr. Molnár Lajos a KAEV- ben, és Horváth László a Gu­migyárban találkozik válasz­tóival délután 2 órakor. Katona művészek a városban Dal, tánc Lengyelországról Az elmúlt évtizedekben több alkalommal szerepelt hazánkban a Lengyel Néphadsereg Művészegyüttese. A közelmúltban ismét hazánkban láthattuk a baráti or­szág katonaegyüttesének tagjait, akik a gálaműsort a Madách Imre Művelődési Központban adták. Egyébként a kéthetes turné ideje alatt kilenc alkalommal léptek színre, hogy a zene, a dal és a tánc művészi eszközeivel szóljanak népük történelméről, a békéről, a barátságról. Ennek eredményeképpen rendezték meg a sződligeti KISZ-iskolában „Rólad — ne­ked szól...” címmel az első nagyszabású ismeretterjesztő napot. Talán kicsit ridegen hangzik „ismeretterjesztő”, de végül is mi másnak nevezhet­nénk azt a fórumot, ahol kü­lönböző eszközökkel ember­közelbe hozva, elrontott sor­sokat mutatnak be. Igyekezve még idejében megóvni az egyik legveszélyeztetettebb korosztályt, az életbe kilépés előtti 16—17 éveseket a leg­különfélébb buktatóktól, amik uz alkoholizmusba, kábítósze­rezésbe torkollhatnak. Ezek­ben. az élethelyzetekben ter­mészetesen nem lehetnek min­dig ott bölcs tanácsadók, a konfliktusokat annak kell megoldani, akivel történik. Példákat azért lehet, sőt kell is mutatni, jót vagy rosz- szat mindegy, fontos, hogy ta­nulságos legyen. Saját kárán tanul az ember — mondják, de rögtön hozzá is teszik, hogy a bölcs ember a másém 174 lány jöíb^ ezpjt; a«#}- előttön Sződljgetre a váci 204-es Kilián György Szak­munkásképzőből. Végignézve rajtuk, a sima, gond nélküli ar­cokon, őszinte, tiszta tekinte­teken, azt gondolhatjuk, talán nem is értik, miért kell az élet árnyékos oldaléról halla­niuk, de ennek ellenére — mert koruk miatt fogékonyak — érdeklődnek is. Ez volt a véleménye Hege­dűs Imre rendőr századosnak is, aki kiscsoportos foglalko­zást tartott a témájára kíván­csiaknak. Alkohol és bűnözés. Sokan nem is tudták össze­kapcsolni a két fogalmat, de hamarosan, gyakorlati kérdé­seken keresztül megértették, miről van szó. Nem számít enyhítő körülménynek az, ha valaki berúgva önkontroll nél­kül követ el bűncselekményt. „Mit tegyünk, ha az apu sokat iszik, vagy tudjuk, hogy autót fog vezetni, mégis fel­bont egy üveg sört?” — kér­dezték a láriyok. „Nyugodtan szóljatok rá, ha látjátok — válaszolta a százados —, de egy pohár sört azért még nem kell megszólni ebéd után!” Ezalatt még két helyen volt kiscsoport: dr. Kampós Kata­linnál és dr. Kőváry Zitánál. Mindenki maga választhatta meg, kihez kapcsolódik. Leg­izgalmasabb . talán a video­filmekkel is illusztrált beszél­getés volt. amelyet az ebédlő­ben tartottak. Dr. Szabó Péter saját betegeiről mesélt, szóban is és filmeken keresztül. Az amatőr felvételek hibái mel­lett is szemmel láthatólag le- ' kötötte, sőt egyenesen a szé­keikhez szegezte a hallgatósá­got annak az elakadó beszédű fiúnak a története, akit Szabó Péterék osztályán a Róbert Károly körúti kórházban ke­zeltek. — Sajnos nem találtunk a imánkhoz vágó filmet sehol - panaszolta Perehdzi Péter- é. aki a városi tanácson az Ikohclos ügvek felelőse. — zerettünk volna az egészség- evelés valamelyik ágából eh- ez a korosztályhoz szóló al- otást levetíteni. A Helgát agy hasonlót, de már nincse- eis forgalomban. Az alkoholizmus elleni bi­zottságnak a szervezésben, a rendezvény felépítésében a városi tanács egészségügyi osztálya, a Madách Imre Mű­velődési Központ és a városi szakmaközi bizottság is segí­tett. Ez utóbbi titkára, Bacsa Tamás vállalta a műsorvezetői tisztet. Feladata szerint átve­zette, hangulatosan összekö­tötte az egyes programokat. Szünetben az ilyen rendezvé­nyek hasznosságáról beszélget­tünk. Elmondta, hogy vélemé­nye szerint csak az olyan be­szélgetéseknek van értelmük, ahol szégyenkezés, köntörfala­zás nélkül fel lehet tenni a legbutábbnak tűnő kérdést is. Itt talán szemérmesebb volt a társaság ahhoz, hogy ilyen kérdések szülessenek. Egy-egy szünetet kellett tartani, ami­kor is papírra vésve, személyte­lenül lehetett kérdezni. Dr. Szabó Péter fiatal orvos lévén közvetlen hangú válaszokat adhatott. Az előadások és az ebéd kö­zött hároVn vidám fiatalember igyekezett gitárszóval, énekkel elhessegetni a homlokokról a sötét feihöket, ami. annak ellé^o niére,, hogy a hallgatóság már. : nem ismerte a dalokat és nem tudta együtt énekelni a teg­napi slágereket, nagyon jól szórakozott. Nem kevésbé azon a bemutatón, amit az ön­védelem történetéről bemutat­ták a Váci Izzó MTE karate­szakosztályának korabeli öltö­zékekbe bújt sportolói. Egy-egy ilyen jó szándékú kezdeményezés után biztos so­kat fölteszik a kérdést: meg­érte? Van-e kézzelfogható eredménye? Fölösleges ezen töprengeni, inkább tovább kell' lépni, s még inkább népszerűsíteni az egészséges életmódot, úgy, ahogy a szervezők elképzelték. Ezt a legfogékonyabb, még romlatlan generációt megcé­lozva, hasonlóan szókimondó és közvetlen stílusban. Dudás Zoltán Figyelsz? Napos délelőtt, játszótér. A másfél éves kislány a homokozó szélén. Nincs könnyű dolga, hiszen ön­magát, meg a húzós nyuszit is egyensúlyozza. Mamája nézi, szinte gyönyörködik a csöpp teremtésben. Tud­ja, hogy lányának most ezt a legfontosabb dolga. Azért fordul hátra időn­ként, hogy ellenőrizze nyusziját, s lopva ránézzen anyjára. Időnként találko­zik pillantásuk, mosolyog­nak, mindketten boldogok. A négyéves kislány fagy­laltot gyárt — homokból. „Anyu kérsz?” — és anyu meg a barátnője kér. Előbb egygombócosat, majd két- gombócosat, különböző íz­variációkban. A két nő re­mekül játszik a gyerekkel. A kislány elégedett, újabb és újabb ízekkel rukkol ki. A hétéves kislány a má­szóka rúdián íüggeszkedni próbál. Sikerül! Örömét szeretné megosztani: „Anyu figyelj!” A mama nem néz oda, belebújik a könyvé­be. „Figyelsz? Most olyan magasra ériem!” — kérleli a lány. Válasz nincs. Még néhányszor nekirugaszko­dik, aztán elszontyolodva lekuporodik a kislány mel­lé, akinek a fagylaltja olyan kapós, s a másik mellé, akire mindig figyel­nek. A nagy sikerű bemutatko­zás után Jan Miha ezredes, a Lengyel Néphadsereg Művész- együttesének parancsnoka el­mondta, hogy együttesük a második világháború harcai közepette született. 1943-ban, az első lengyel hadosztállyal együtt a Szovjetunióban szer­veződött, s frontszínházként kísérte a lengyel harcosokat. A „Kis színház a szivárvány alatt” nevet viselő együttes részt vett az ország felszaba­dításában. A társulat életének első, úgynevezett háborús kor­szaka 1945. május 9-én a Ber­lin melletti Wandlitzseeben tartott győzelem koncertje előadással lezárult. Röviddel ezután Teodor Ratkowski őr­nagy vezetésével a Lengyel Hadsereg Ének- és.Táncegyüt­tese néven újjászerveződött. Az együttes ezt követően egy­re gazdagodó repertoárral igyekezett eleget tenni annak a feladatának, hogy a katona­tömegeket megismertesse a lengyel kard ezeréves történe­tével, a szabadságért, a füg­getlenségért,' a társadalmi igazságosságért folytatott harc hagyományaival. Az évek során ehhez sike­rült kialakítani a megfelelő formát is: a tematikai sor­rendben egymásra épülő mű­sorszámok a zene, a tánc és a látvány egységében jelennek meg a színpadon. így szület­tek sorra a korábbi nagysike­rű műsorok — Szép Lengyel- ország, a Harcmezőkről, Fiad, Lengyelország, vagy A tűz da­la — és most a magyarorszá­gi ven 'égszereplésen bemuta­tott Szabadságunkért című zenés történelmi produkció, amely az együttes alapvető eszmei, művészi törekvéseit hűen tükrözi. ötödik alkalom Az eltelt többi mint négy évtized művészi munkásságát bizonyítja, hogy nemcsak ha­zájukban, hanem a határaikon túl is nagy közönségsikert aratnak műsoraikkal. Megala­kulásuk óta hazánkban ötödik Vetélkedő a Börzsönyről Kapcsolat a mozgalomban A Börzsöny Baráti Kör fon­tos feladatának tekinti a táj­egység növény- és állatvilágá­nak, kulturális értékeinek megismertetését. Már hagyo­mány, hogy ezekből a témák­ból évente többfordulós vetél­kedőt szervez a térség úttörő- csapatainak. Egy úttal kevesebb Hivatalosan 52-es számú szaküzlet a neve, a bejárat fölötti neonreklám felirata: minta-húsbolt, de közszájon még mindig Sapka üzletként emlegetik a Széchenyi utca egyetlen ilyen típusú szak­boltját. Október elején tábla jelent meg a nagykapu melletti aj* tón. Eszerint — a vásárlókö­zönség érdekében, s a kiszol­gálás meggyorsítása végett — félig önkiszolgálóvá alakítot­ták át a nagy forgalmú üz­letet. — A jobb oldali bejáratot lezártuk, a megmaradt ajtón közlekednek a vevők — mondja Csereklye István üz­letvezető. — Sokan meglepőd­nek. hogy kézbe kell venni a vásárlókosarat, s becsomagol­va, árazva kapják meg a tő­kehúst vagy a felvágottat. A polcról elvehetik a kívánt fű­szereket, s fizetés után távoz­hatnák. Korábban vissza kel­lett jönni áz eladóhoz, egy utat megtakarítanak az új rend­szerrel. Az újítás a pénteki csúcs­forgalom idején vizsgázott: pótpénztárt is kellett üzemel­tetni, s az asztalsornál tízórai­zok is némi torlódást akoz­tak. P. R. Ebben a versenyben az idén kilenc iskola vett részt. Kö­zülük a kemenceiek kerültek ki győztesen. A szellemi meg­méretés mellett a vetélkedők arra is jó alkalmat adnak, hogy a két megye — Pest— Nógrád — pajtásai a mozgal­mi munkában is kapcsolatot teremtsenek egymással. Ennek hasznosságát már több közös rendezvény is bizonyitotta. A diósjanői úttörők október 11-én, szombaton például ar­ra vállalkoznak, hogy a verse­nyen részt vett csapatoknak egész napos ikirándulást szer­veznek a Börzsönybe. Vác a hazai lapokban A Vasárnapi Hírek (beszá­molt arról, hogy a mozgás- korlátozottak Pest megyei ta­lálkozóját legutóbb Vácott tar­tották a művelődési központ­ban. Weisz György városi ta­nácselnök mondott megnyitót. A Nógrád című megyei lap hírül adta, hogy a Váci Kö­töttárugyár kazári gyáregysé­gének termékeiből bemutató és vásár nyílt az újjáépített bátonyterenyei Bányász Műve­lődési Házban. A Taurus Hírlap színes tu­dósítást közölt arról, hogy a váci gyár Ózon brigádja ho­gyan vonult ki szabad idejé­ben az egyik brigádtag lakás­építéséhez és segítette közös munkával az otthon megvaló­sulását. A Népszava foglalkozott a kistelepülések áruellátásával. Munkatársa ezzel egy időben érkezett Pencre, a község ve­gyesboltjába, s most arról írt, hogy a Vác és Vidéke Áfész növelhetné ott az árukínálatot. A Dunántlúi Napló (Pécs) ismertette dr. Román András­nak, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjé­nek nyilatkozatát a rekonst­rukciók során megújuló törté­nelmi városokról, köztük meg­említve Vácot is. A Magyar Nemzet felidézte Maulbertsch osztrák festő ma­gyarországi működését: Süme­gen, Győrött, Pápán, Székesfe­hérváron és Vácott találhatók a többi között időtálló, érté­kes alkotásai. A Szabad Föld hírül adta, hogy A bonsai Magyarorszá­gon címmel botanikai külön­legességekkel ismerkedhettek Vácott a közelmúltban, a mű­velődési központban rendezett érdekes kiállítás kapcsán. alkalommal turnéznak. Len­gyelországban évente átlago­san kétszáz alkalommal lép­nek fel. Főleg az iskolás fia­talok körében népszerűek mű­soraik, hiszen ilyen formában valóságos történelemórát ad­nak egy-egy műsorukkal a diákoknak. Nagy siker Az együttes több évtizedes művészi tevékenységével el­nyerte a Munka Érdemrend II. fokozatát, az Állami Mű­vészeti díj II. fokozatát és megkapta a Lengyel Újjászüle­tés Érdemrend parancsnoki keresztjét. A művelődési központban bemutatott nagysikerű műso­rukban keresztmetszetét nyúj­tották művészi törekvésüknek. Első számként St. Moniuszko Kísértetkastély című operájá­ból a mazurka hangzott el az énekkar és a tánckar előadá­sában. Az est legnagyobb si­kerét aratta az együttes Erkel Ferenc a Bánk bán című ope­rájának Hazám, hazám áriá­jával, melyet Sojka Jozef nagyszerű szólista magyarul énekelt. Virtuóz játék De rendre nagy sikert arat­tak a különböző műsorblok­kok. Így B. Konowalskí zenei, feldolgozása a bécsi győzelem­ről, P. Dobrzanski feldolgozá­sa a Koszciuszko-felkelésről. Osztatlan volt a tetszésnyilvá­nítás B. Szulia és T. Ratkows­ki zenei feldolgozásainak be­mutatása után is. Nemcsak az énekkar és a tánckar látvá­nyos produkciójára, hanem a zenekar virtuóz játékára is bizonyára sokáig emlékeznek majd a váci nézők. A műsor záróblokkjában népszerű lengyel katonadalok hangzottak fel. A művelődési központban a baráti ország kultúrájának követei tartalmas művészeti programmal tették emlékeze­tessé magyarországi fellépésü­ket. E látványos műsor is hoz­zájárult hazánk és Lengyelor­szág, a két nép és a két had­sereg barátságának további erősítéséhez. A műsor végén Felföldi Ist­ván alezredes köszönte meg a színvonalas bemutatót és ajándékot adott át Jan Miha ezredesnek. • Surányi János Madaraink titkai Ilyenkor már lassan elcsendesednek az erdők, a lige­tek. A madarak másként szólnak. Nem dalolnak sze­relemről, fészkekről. A nyár ezer színben tündöklő szoknyájába egyre több fakó foltot rajzol az október. A levegőben nyugtalanság, útra készülődés van. Titkos ösztönök buggyannak a félénk szívekben. •S párás hajnalokon, csen­des estéken idegen kiáltások szólnak. A messze szálló ván­dorok bús tilinkózása úgy hull alá a csillagos égből, mint a búcsúszó. Reggelre a jajon- gó kiáltások csendesednek, a vándorok megpihennek,, hogy újult erővel folytassák veszé­lyes útjukat a messze isme­retlen felé. Ahogy az évszakok válta­koznak, úgy ismétlődik a madárvonulás is. S mennyi titok, mennyi megválaszolat­lan kérdést hordoznak még ma is ezek a tollas vándorok. Már a régebbi korok embe­rei is próbálták megfejteni a madárvonulás titkát. Voltak, akik azt hitték, hogy a ka­kukk télen karvallyá változik. Mondván, hogy télen nincse­nek rovarok, így a kakukk kénytelen kismadarakkal táp­lálkozni. Hitték ezt azért, mert a két madár nagyon hasonlít egymáshoz. Természetesen kül­sőleg! Arisztotelész bármilyen nagy tudós volt, a fecskék esetében alaposan melléfogott. Ö ugyanis azt hirdette, hogy ezek a madarak ősszel az iszapba fúrják magukat és ott töltik a téli hónapokat. A szárnyas vándorok még soká­ig őrizték titkukat, mígnem az 1800-as évek végén a dán Mortensen tanár fejében meg­született a nagy gondolat, hogy meg kellene jelölni a madarakat. Erre a célra köny- nyű kis alumíniumgyűrűket fabrikált, melyeket gólyák lábára erősített. Hamarosan érkezett néhány visszajelen­tés külföldről. Ezzel az egy­szerű megoldással kezdődött a madárvonulás-kutatás tudo­mányos munkája. Azóta sok millió madár csüdjére került fel a csillogó alumínium az­zal a reménnyel, hogy viselő­je elárul valamit a rejtélyes vándordíjából. Ez sokszor csak remény marad, ugyanis rengeteg ma­darat kell meggyűrűzni ah­hoz, hogy egyetlen visszajelen­tés is érkezzen. A hazai füsti- fecskék messze a legtöbb gyű­rűt kapták, s az első húsz év­ben egyetlenegy visszajelen­tés sem érkezett afrikai téli szállásukról. Viszont a gólyák útvonala tisztázódott. Ezek szerint a hosszú lábú, piros csőrű madarak Kisázsián ke­resztül, a Szuezi-csatorna fö­lött átrepülve érik el Afrika földjét. Itt a Nílus vonalát követik dél felé. Útközben itt is, ott is lemarad egy-egy a csapatból, de a zöme elszáll egész Dél-Afrikáig. A mai napig sem teljesen tisztázott, miért vonulnak a madarak. A másik sokat vitatott rej­tély a madarak tájékozódása vonulás közben. Ismeretes, hagy a fecskék több ezer kilo- méteres,,, pírjai,, út ,.u|,án, is tavasszal . ugyana^en ,erész alá, sokszor ugyanabba a fé­szekbe térnek vissza, amely­ben az előző esztendőben költöttek. De a többi madár is csalhatatlan biztonsággal tájékozódik a láthatatlanul kijelölt útvonalakon, s a sö­tét éjszaka sem tévednek el. Sokan úgy képzelték, hogy a tapasztalt, > öreg madarak vezetik a fiatalokat, s azok úgy tanulják meg az útvona­lakat. Ennek azonban ellent­mondanak azok a fajok, ame­lyek magányosan vonulnak. Ilyen madár a kakukk is, mely ráadásul még szüleit sem is­merhette, hiszen idegen fé­szekben „mostoha” szülők ne. vélték fel. Kísérletekkel bizo­nyították, hogy, a madarak tá­jékozódási képessége költés­időben is tökéletesen műkö­dik. Seregélyeket fogtak be a fészekodunál és hatszáz kilo­méteres körzetben, különböző távolságokban szabadon en­gedték őket. A madarak egy­től egyik visszataláltak az odújukhoz. - Annyi kiderült már, hogy a madarak tájé­kozódásában szerepe van a nap állásának, a csillagok és a föld mágneses hullámainak. A, madárvonulás kutatása folytatódik. A rejtély kulcsát kezünkbe adta a dán Mor­tensen apró gyűrűivel, mely- lyel az ember úrrá lett a távolságokon, amit a vándor­madarak tesznek meg minden évben. Tudásunk gyarapítása kívánja azt, hogy minél töb­bet megismerjünk a titkok­ból. Ezt szolgálják azok a Börzsönyben rendezett termé­szetvédelmi, madarásztáborok is, amelyek egyik szervezője a Madártani Egyesület váci csoportja. Dénes János Diósjenő—Királyrét Nyílt túra A Börzsöny Természetjáró Kör vasárnap Diósjenőről Ki­rályrétre vezet túrát.. Az ér­deklődők reggel 8 órakor a vasútállomás pénztárcsarnoká­ban találkoznak. ISSN 0133—275» (Vád Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom