Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

ff 1986. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Színházi levéli Az első kör Gödöllői nagygyűlés Mikroszervezetek főszerepben V endégmű vészek Gazdag zenei program Ez most amo­lyan köztes idő a színházakban. Lezajlottak az évadnyitó társu­lati ülések (ki­véve például a Madách Szín­házat, ahol erre csak szep­tember 15-én kerül sor), meg­kezdődtek a próbák, elhang­zottak a nyilatkozatok az évad műsorterveiről, — de előadások még nincsenek, a szezon a közönség számára még nem indult be. Márpedig a tényleges évadkezdés mégis­csak az, amikor először telik meg közönséggel a nézőtér, először gördül fel a függöny, először hangzik el az új évad­ban az első szó a színpadról. Erre a pillanatra még egy pár napig várni kell a buda­pesti színházakban. Kivétel megint csak a Madách Szín­ház, ahol már szeptember 1-jétől sorozatban játsszák az elnyűhetetlen sikerű Macskák című musicalt, hogy aztán 15-e és 20-a között amolyan pótszünetet tartsanak. A Pes­ti Színház 11-én, a Vidám Színpad 12-én kezd. Ugyan­ezen a napon indul a Vígszín­ház is. Más színházak csak később kezdhetnek: a József - városiban október az évadnyi­tás dátuma, a József Attilá­ban meg talán november. S ha már a későbbi indulások­nál tartunk: a vidéki társula­tok közül is több — Kapos­vár, Miskolc, Szeged — csak megkésve indíthatja az évadot. A legszívmelengetőbb ok erre Szegeden van: az ok­tóber 4-i kezdés egyben a nyolc éven át tartó munká­val újjáépített nagyszínház megnyitásának a napja is. Kissé nehézkes tehát az évad indulása, nehezen futják meg színházaink az első kört. Vagy mégsem? Ha ugyanis az első bemutatókat tekintjük az első körnek, akkor a helyzet jobbnak látszik. \ A fővárosban az első pre­mierre a Madách Kamarában kerül sor, szeptember 19-én. Itt Bemard Slade Romanti­kus komédia című darabját játsszák. Két nap múlva a Nemzetiben Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című re­gényének dramatizált válto­zatát mutatják be. A Radnóti Miklós Színpadon 26-án lesz a bemutatója Herczeg Ferenc Kékróka című színművének. Másnap, 27-én a Vígszínház­ban Dosztojevszkij Ördögök című regényének színpadi vál­tozatát viszik a színre. Négy bemutató a fővárosban a hó­nap utolsó harmadában — ez szép szám. De ez a négy bemutató, ki­csit közelebbről megvizsgálva, a számszerűségen túl más fi­gyelemre méltót is tartalmaz. A Romantikus komédia szerzője Bemard Slade, aki­nek egy darabjához — Jövőre, veled, ugyanitt — a Madách Kamarában a magyar szín­házak egyik legnagyobb siker- szériája fűződik: túljutott az 500. előadáson. És ugyancsak a Madách sikerdarabja volt a szerző másik műve, a Jufa- lomjáték. Ma — azaz ebben a szezonban — az első mű már nem lesz műsoron, de a Juta­lomjátékról valószínűleg nem mond még le a színház. Slade ugyanis kitűnő közönségvonzó szerző, és épp a Jövőre... óriási sikerszériája miatt a neve olyan vonzerő, amelyet a közönség becsalogatása ér­dekében nem lehet nélkülöz­nie egy olyan színháznak, ahol bevallva-bevallatlanul igen lényeges (ha nem elsőd­leges) műsortervi szempont a jó kommersz színrevitele. Az új (nálunk új) Slade-darab is ilyen jó kommersznek ígérke­zik, s mint ilyen, egyben biztos sikernek is. tekintve, hogy a szereplők élért a Jö­vőre ... kettőse, Schütz Ila és Sztankay István áll. s mellet­tük Békés Itala. Sunyovszky Szilvia, Székhelyi József lép fel. Tehát: egy amerikai kom­mersz bulvárvígjáték. A másik bemutató, a Légy jó mindhalálig, szintén régi sikerdarab. A kis Nyilas Misi megható története megannyi­szor elmesélve is hat a né­zőkre, és nem csak az ifjú korosztályra. A Nemzeti fel­tehetőleg a fiatal nézőkre is számít, amikor most felújítja ezt a drámát — de van azért ebben a műben annyi mag­vasabb erkölcsi — emberi mondanivaló is, hogy nem kell ifjúsági előadássá szeré- nyedésétől tartanunk. Tehát: egy először 1929-ben színre vitt, s azóta gyakorla­tilag (vagy legalábbis: hosz- szabb időre) a színpadjainkról el nem tűnő, régi, biztos siker- darab. Herczeg Ferenc színműve, a Kókróka, egy 1937-es előadá­sa révén (nemzeti Kamara- színház), elsősorban a remek szereplőgárda jóvoltából, máig emlékezetes, bajor Gizi, Já­vor Pál, Kiss Ferenc, Rajnai Gábor szerepeltek benne, Né­meth Antal rendezte. A kriti­ka szerint a darabban Her- czeg, Molnár Ferenc babérjai­ra tört — tudniillik azt a könnyed és szellemes szer­kesztést, azt a pergő és poén­dús dialógustechnikát alkal­mazta, amit Molnár, és szem­léletmódjában is hozzá ha­sonló darabot kreált. Hogy a Radnóti Miklós Színpadon ez a különben 1917-ben a Víg­színházban debütált, tehát egy híján hetvenesztendős darab miként hat majd, nem tudni. Talán jó játéklehetőséget ad a színészeknek, talán olyasmi történik vele, mint korábban a Játékszínben Füst Milán vagy Szép Ernő darabjaival — bár ez kissé kétséges, mert e két szerző és Herczeg Fe­renc írói kvalitásai között több súlycsoportnyi a különb­ség, s nem Herczeg javára. Tehát: egy hazai gyártmá­nyú, koros bulvárvígjáték. A mi a Vígszínház újdonságát illeti: ez klasszikusnak tekinthető alap­anyagból készül. Dosztojevsz­kijnek ez a regénye, az Ör­dögök, érdekes módon nem áll regényírói munkásságának legkedveltebb, legtöbbet olva­sott alkotásai sorában — pe­dig legalább olyan izgalmas a téma — anarchizmus és li­beralizmus, feleslegességtudat és démoni életerő, megszál­lott vallásosság és minden er­kölcsi gátat elvető lázadás konfliktusa — mint bármely más nagy Dosztojevszkij-mű esetében. Az Ördögöknek több színpadi feldolgozása is is­mert: az egyik az egziszten­cializmus irodalmi vezéralak­jától, Albert Camus-től szár­mazik, a másik, a lengyel Andrzej Wajdától, aki e dra- matizálását csodálatos elő­adásban színre is vitte a krakkói Stary Teatrban, még a 70-es évek legelején. Ná­lunk is volt belőle egy mind­két dramatizálást felhasználó, kitűnő előadás, Kaposvárott, még 1974-ben — ugyanannak az Ascher Tamásnak a ren­dezésében, aki most is szín­re állítja majd a darabot a Vígben. Tehát: egy klasszikus epikai mű dramatizálása. így fest az első kör. A táv — az évad — elején vagyunk, de ne feledjük: már az első kör is része a versenynek. Takács István Az ezredév utóbbi évtize­deiben térben és időben egye re szélesebb tartományból ér­keznek hozzánk újabb és újabb hírek. A világegyetem egyre távolabbi csillagairól szerzünk ismereteket, ugyan­úgy, ahogyan azokról az egy­re kisebb részecskékről, ame­lyek a közvetlen környeze­tünkben léteznek, s a ben­nünk munkálkodó mikrosz­kopikus világ hírnökei. A mikroelektronika és a mikro­biológia csak néhány évtize­des múltra visszatekintő tu­dományágak, amelyeknek is­mereteit mindennapi életünk­ben használjuk. Mindkét te­rület a szemmel már nem lát­ható, a hajszál vastagságánál közel tízszer kisebb kiterje­désű, vírusnagyságú, parányi elemek működését, életjelen­ségeit kutatja. Napjainkban ettől várhatunk korszakalkotó, új eredményeket. Fiatal szellemi erők A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1986. szeptember első hetében a most 35 éves Magyar Mikrobiológiai Társa­ság megtartotta idei nagy­gyűlését, amelynek előadásai­ban a főszereplők a baktériu­mok és a vírusok voltak. Dr. Kecskés Mihályt, a , GATE mikrobiológiai tanszékének vezetőjét arról kérdeztem, hogy itt, a volt GrassalkoVich- kastély barokk épületében, Amerigo Tot: A mag apoteó- zisa című monumentális alko­tásának szellemi szárnyalást sugalló környezetében, mi te- ski különösen indokolttá, hogy az idén ez az intézmény — a Magyar Mikrobiológiai Társa­ság fennállása óta először — ad helyet a nagygyűlésnek. — Az egyetem területén épül a Mezőgazdasági Bio­technológiai Központ, amelyet 1988 decemberében adnak majd át. Ez a VII. ötéves terv 400 millió forintos beruházása. Már az idén megalakult az agrárbiotechnológiai tanács, hogy az 1989 tavaszán törté­nő használatbavétel zavarta­lan legyen. Már most próbál­juk a fiatal szellemi erőket összefogni. A tudományos igazgatóhelyettes dr. Pongor Sándor, a megbízott me­nedzser-igazgató dr. Pék Já­nos az állati biotechnológia területének, dr. Dohy János a növényi biotechnológiáé, dr. Heszky László, a biokémiáé: dr. Sajgó Mihály, a moleku­láris genetikáé: dr. Sik Tibor, és a mikrobiológia, illetve a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari bakteriológia területé­nek jómagam vagyok a kép­viselője. Ennek a központnak az lenne a hivatása, hogy a kutatási, oktatási célok meg­valósítása mellett az alapku­tatás és a gyakorlat között át­menetet képezzen. Akarattal nem használom azt a kifeje­zést, hogy alkalmazott tudo­mány művelése a feladatunk, mert ahogyan azt a tanszé­künk folyosóján mottóval je­leztük, Pasteur gondolatával értünk egyet: Nincs alkalma­zott tudomány, csak a tudo­mány alkalmazása. A kórokozók ellen Dr. Kecskés Mihályt tovább faggattam a tanszék jelenlegi kutatási területeiről: — Az MMT-nagygyűlés — amelyre a hét első felében került sor — 152 előadása kö­zül 10 előadást tartottak. Csak egy-két területet jelölök most meg, amelyek érdeklődésünk középpontjában van: A gyü­mölcsösökben, a szőlőkben gyakori újratelepítési beteg­ség: a „talajuntság”, amely­nek mértékét úgy tűnik, mik­robiológiai módszerekkel csökkenteni tudjuk. Szintén talaj-biotechnólógíai problé­ma, a nemzetközi és hazai ku­tatók az eddigiekben kevéssé foglalkoztak vele: a gyomir­tószerek (herbicidek) hatás­tartományának meghosszabbí­tására szolgáló anyagok (ex- centerek) talajba való bevite­le és ezek hatásmechanizmu­sának vizsgálata. A takar­mánynövények föld feletti ré­szein előforduló mikroszerve- zétek tanulmányozásától pe­dig azt várjuk, hogy hatéko­nyabb lesz a kórokozókkal szembeni védekezés. Nemcsak az én véleményem, hogy a biotechnológia fejlődése a jö­vőbeni korszerű mezőgazda­ság alapját képezi. Ma még korlátlannak tűnnek az ebben rejlő lehetőségek. Rosszindulatú vírusok Dr. Dömök Istvánt, az MMT főtitkárát, orvos-virológus professzort, az Országos Köz­egészségügyi Intézet főigazga­tó-helyettesét a nagygyűlés feladatairól, a főbb kutatási Tóth István fotói Nagykátán Mély emberi tisztességgel A kiállítóterembe közép­magas férfi lépett és meg­állt mindjárt az ajtónál. Nem volt rajta semmi feltűnő. Drapp blézert és sötétbarna nadrágot viselt. Kezében szo­katlanul nagynak hatott az aktatáska. Ez volt egyedül szembeötlő, hiszen a múzeum- látogatók jól tudják, hogy az épületben csak kis kézitáská­val lehet sétálgatni. Nekem egyedül ez a képem van Tóth Istvánról. Azonban ez nem fénykép, csupán emlék­kép, amely nagyon is jellem­A Jövőre,(veled, ugyanitt szériája több szereposztást „elnyűtt". Itt: Lesznek Tibor és Kiss Mari, George és Doris szerepében ző egyszerű emberi voltára. Annyi még idetartozik, hogy az a bizonyos kiállítás sajat képeiből készült. Az ötvenes években induló művész 1956-tól minden esz­tendőben valahol díjat nyert fotóival. Lehetetlen mindet felsorolni, csak néhány vá­rost említek meg: Calcutta, Melbourne, Buenos Aires, Van­couver, Párizs — és házai nagyvárosok. Nevéhez hozzá­tartozik már a Balázs Bóla-díj, SZOT-díj. a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze és az Évszázad Kiváló Fotóművé­sze, amely kitüntetést 1980- ban, New Yorkban kapta. A Cegléden született mű­vész és képei bejárták a vi­lágot, s a fotó nemzetközi nyelvén szóltak az emberek­hez — az emberekről. Egyik megdöbbent, a másik nosztal­giát ébreszt, a harmadik meg­mosolyogtat, a negyedikből kedvesség árad, az ötödik el­gondolkodtat — és sorolhat­nám tovább, melyik hogyan hat a nézőre. A lényeg ugyanis egy: mindegyiknek mondanivalója van, mind­egyik megállásra késztet. Mély emberi tisztessége, el­hivatottsága tükröződik ké­peiben is. Amelyeket mos­tanában a megye számos he­lyén láthatunk, Tápiószelén például szeptember 26-tól. Tegnap pedig Nagykátán Ba­lázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese nyitot­ta meg kiállítását a városi jogú nagyközség MSZMP- székházában. irányokról és a hazai mikro­biológia helyzetéről kérdez­tem. — Ez a nagygyűlés a jövő évi nemzetközi kongresszus előkészítését is szolgálta. A főbb témakörök: a biotechno­lógia, a vírusfertőzések és az interferonok vizsgálata. Az in­terferonok olyan fehérjék, amelyek közvetlenül nem ví­rusölők, de a sejtek ellenál­ló képességét növelik, gátol­ják a vírusok szaporodását. Köztudott, hogy a baktériu­mok ellenszerei az antibioti­kumok, amiket az emberi gyógyászatban alkalmaznak. A vírusoknak, mint például az AIDS-vírusnak, amely az agy­sejteket támadja meg, nincs ellenanyaga. Ez is a retrovíru- sok családjába tartozik, ugyanúgy mint a rákkeltőek. A retrovírusok, az emberi szervezetet megtámadók, sa­ját genetikai információjukat belecsempészik az egészséges sejtek kromoszómáiba és így rosszindulatú elfajulásokat, például daganatokat hoznak létre. Ma az orvosok még sok­szor tanácstalanul próbálkoz­nak a gyógyítással, tehát nem kell külön hangsúlyoznom a vírusokkal foglalkozó viroló­gia tudományág fontosságát. Nemzetközi viszonylatban is megszaporodtak a kutatások ezen a területen. Nagy prob­lémát jelent ugyan számunk­ra a műszerezettség elmara­dottsága és az, hogy kevés fiatal szakember tartja vonzó­nak a mikrobiológusi pályát. Mégis remélem, hogy nem alakul ki akkora lépéshátrá­nyunk a nemzetközi verseny­ben, mint ahogyan azt a mik­roelektronika területén ta­pasztaljuk. Cjj írisz TÖRVÉNYKÖNYV. Dr Szá- bó"SSrtdöíTal, a Fővárosi Bíró­ság elnökhelyettesével beszél­getett legutóbb Kapás Irén, a személyiségi jogi perekről. Ahogy a bíró szavait hallot­tam arról, hogy milyen sok becsületsértési pert indítanak az emberek, óhatatlanul azon kezdtem töprengeni, hogy va­jon ez jó értelemben vett ön­érzetesség lehet, vagy pedig inkább valamiféle túlérzékeny­ség — ne adj’ isten, egyfajta időtöltés, szórakozási lehető­ség. Sajnos, jómagam is felnőtt vagyok nehány esztendeje, s nem veszek már elégtételt diákmódra, ha megsértenek. Pedig ilyesmi mindannyiunk­kal előfordul. Mégis azt hi­szem, hogy a tárgyalásra ke­rülő ügyek nagyobbik felét el lehetne intézni egymás közt. Annál is inkább, mert bármilyen szomorú, igen sok egyéb, súlyosabb kérdésben kell a bíráknak állást foglal­niuk. Óhatatlanul kételkedik az ember a becsületsértési perek döntéseinek hasznában is. Mert hiszen mit érek ve­le, ha kiderül, hogy nem va­gyok ilyen-olyan és ezt a bí­róság írásba adja, s aki megsértett, az bocsánatot kér? Nem hiszem, hogy ezáltal a véleménye is megváltozik ... VESSZŐPARIPÁINK... Ér­dekes, izgalmas témát fesze­getett dr. Grastyán Endre idegélettankutató, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Élet­tani Intézetének igazgatója, amikor a valóban a hallgatót képviselő, a hétköznapi eirf- ber kétkedéseinek hangot adó, majd észérvekkel meggyőzhető Mihancsik Zsófia szerkesztő- műsorvezetőnek azt fejtegette, hogy milyen nagy szükség van a természet- és a társa­dalomtudományok kézfogásá­ra. Grastyárf Endre vélemé­nye szerint ugyanis az ideg- fiziológusoknak érzékenyeb­beknek keli lenniük a társa­dalmi változások, problémák iránt, mint más természettu­dósnak, mert az emberi ideg- rendszert vizsgálni csak a fent. említettek alapos isme­retével lehet. S mint hang­súlyozta, ez fordítva is igaz. mert a társadalomtudós sem hagyhatja figyelmen kívül az emberi tényezőket, az egyes cselekedetek biológiai mozga­tórugóit, hiszen nincs emóció Az idei évad a Liszt Fe­renc-évforduló jegyében zaj­lik. Alig akad olyan est, ahol az előadóművész ne szólal­tatna meg a nagy zeneszerző^ tői egy-egy alkotást. A budapesti nemzetközi Liszt zongoraverseny győz­tesének hangversenyére is eb­ben az időszakban, október 1-jén kerül sor a Pesti Vi­gadóban. (A díjkiosztó ünnep­séget és a gálaestet egyébkent szeptember 24-én tartják a Zeneakadémián.) Kocsis Zoltán zongoramű­vész egész estét szentel októ­ber 2-án a Zeneakadémián Liszt Ferenc emlékének; Le- hotka Gábor pedig október 7-i orgonaestjén — többek kö­zött — Liszt: Weinen, Kla- gen-variécióit adja elő. A Ma­gyar Állami Énekkar október 15-én lép fel Liszt-műsorával. Sor kerül dalainak, rapszó­diáinak bemutatására is. Christus oratóriumát október 26-án a Magyar Rádió és Tele­vízió Énekkara, a Magyar Rá­dió Gyermekkórusa és Szim­fonikus Zenekara tolmácsolja. E művét hanglemezen is ki­adták — olyan neves művészek közreműködésével, mint Só- lyom-Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára. Az őszi évad három hónap­ja alatt harmincnál is több külföldi művész, együttes, il­letve karmester szerepel ma­gyar hangversenytermekben. A hírneves egyéniségek mel­lett — mint például Koba- yashi Ken-lchiro, Lamberto Gardelli, Jean-Pi^rre Rámpái — számos kevésbé ismert névvel is találkozhatunk a programokban. Bizonyára sok kellemes emlékű zenei él­ményben lesz részünk álta­luk is. V. A. nélküli, tiszta logikai döntés. Ezért olyan 'nagy gond az is, hogy nem látjuk előre, milyen káros következményei lehet­nek az emberi kreativitásnak, természetátalakító tevékeny­ségnek. Az idegorvos, akár­csak a társadalomtudós, csak hozzájárulni tud a problé­máink megoldásához. Igazán jó eredményt csak közösen ér­hetnek el. Dr. Grastyán End­re abban hisz, hogy az össze­fogás eredményeként fejlődik az emberi önismeret, általa csökken agresszivitásunk és egymás iránt is türelmeseb­bek leszünk. Bárha minden tudós hallotta volna ezt a műsort! ZÖLD TELEFON. A kör­nyezet- és természetvédelem­mel foglalkozó riportok közül rögtön az elsőnek Törökbálint volt a helyszíne. A falu lakói nem esznek jégkrémet, jelen­tette be Fiala János riporter. Hogy miért? Talán afféle passzív rezisztenciaként, mert már évek óta hiába küzdenek a Budate) szennyvíztisztítójá­ból áradó bűz ellen. A lakók nem tudnak aludni, s miután a' lakásokban a fémek igen gyorsan feketédnek, attól fél­nek, hogy az amúgy elvisel­hetetlen szag még az egész­ségre is káros lehet. A Buda- tej műszaki osztályvezetője szerint azért a panasz, mert fölborult az oxidációs árok biológiai egyensúlya és nagy a szennyvíztelep leterhelése. A vállalat rendkívül sokat költött < a probléma megoldá­sára, s mint ígérte, a további technológiai korszerűsítésekkel a fojtó, szúrós szag csökkenni fog. A véleményem azonos Elek László műsorvezetőével: a Budatej mindent megtesz a gondok orvoslására, de vajon meddig tartana a megértés, ha Törökbálinton élnénk? A Tarnay Márta szerkesz­tette műsor foglalkozott a visegrádi Mosvoróhegven évente rendezett környezetvé­delmi táborok hasznával. Részben a nedagógiai főisko­lákon tanulókat, részben a középisko'ásnkat tanítiák meg itt az élővilág védelmére, sze­retetem Talán így kevesebb n'van diák lesz, aki csak könyviből tanul a természet- mi és csak rács mögött élő állatokat ismer. Körmendi Zsuzsa Ül R A D I Ó FI G Y E L ÓSüf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom