Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT «fr VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Gyorsulóhűn a diplomácia gépezete Éles bírálatok Washington címére a hararei csúcskonferencián Bizakodás Stockholmban — Walters tábornok hűvös fogadtatása Általános PILLANATKÉP A stockholmi bizalomerősítő konferencia szeptember 19-i határnapját már évekkel ezelőtt kijelölték. A világpolitika véletlen egybeesése, hogy ugyané napon kezdődik, a tervek szerint, Washingtonban Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos tárgyalása. Ez a dátum viszont már egyáltalán nem esetleges, hiszen az ENSZ-közgyűlés idei nyitánya elé időzítették. Miért beszélünk e hét kapcsán elsősorban ezekről a jövőbeni dátumokról? Azért, mert a világ- politika tulajdonképpen már ezek jegyében zajlott, a diplomáciai tevékenység felgyorsulása ezek közeledtét jelezte. Ami a stockholmi értekezletet illeti, a 35 ország, amely 1975-ben aláírta a helsinki okmányt, a múlt heti nagy áttörés óta, bizakodással tekint a szeptember 19-re kijelölt zárőülés elé. Ügy tűnik, hogy a svéd fővárosban megrendezett menetrendszerű utó- konferencián sikerült végre olyan eredményt elérni, amilyenre hiába vártak annak Idején Belgrádban csakúgy, mint Madridban. Ezeknek az értekezleteknek — mint emlékezetes — ugyanúgy, mint most a stockholminak, az lett volna a feladatuk, hogy a helsinki okmány szellemében további előrehaladást tegyenek az európai biztonság megszilárdítására. Mind Belgrádban, mind Madridban azonbah polémiába fulladt a tanácskozás, A: megváltozott helyzetet tükrözi, hogy a múlt héten nagy horderejű szovjet—amerikai kompromisszum jött létre. Amerikai részről beleegyeztek ebba, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa közötti nagyobb csapatmozgásokról előzetesen értesítik a Szovjetuniót. Szovjet részről viszont hozzájárultak annak a régebbi nyugati igénynek a teljesítéséhez, hogy bizonyos esetekben a helyszínen lehessen ellenőrizni a katonai egységek nagyobb arányú átcsoportosítását, hadgyakorlatait. Az „áttörés” nagy horderejét mutatja, hogy Ahromejev marsall, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke Stockholmba utazott, hogy a helyszínen erősítse meg a kompromisz- szumot és nyugati megfigyelők szerint újabb ösztönzést adott a záróokmány sikeres kidolgozásához azzal, hogy bejelentette: szovjet részről hozzájárulnak e csapatmozgások bizonyos esetekben való légi ellenőrzéséhez is. zióktól. A szakértői megbeszélések nyomán még nem lehet bizonyosan megmondani, hogy létrejön-e ebben az évben a Gorbacsov—Reagan találkozó. Hiszen — mint szovjet részről nemegyszer hangsúlyozták — ezt csakis akkor érdemes megrendezni, ha remény van valamilyen megállapodás létrejöttére a legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyaláson. A várakozás szerint ez majd a Sevardnadze—Shultz tanácskozáson derül ki. Ennek menete dönti tehát el, hogy Washington változtatott-e vagy sem eddigi merev, kompromisszumellenes magatartásán. A NYUGAT A VÁDLOTTAK PADJÁN ÖT SZAKÉRTŐI ESZMECSERE Két hét múlva kerül sor a Sevardnadze—Shultz tanácskozásra. Ennek előkészítése is szinte „gőzerővel” zajlik. A héten öt szovjet—amerikai szakértői megbeszélést tartottak evégett. Ezek olyan szerteágazó témaköröket ölelnek fel, mint a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozása, áz afganisztáni helyzet, az atomkísérletek ellenőrzése, az űrkutatási együttműködés, valamint az atomfegyverek és a „csillagháborús” program Az élénk diplomáciai tevékenység ellenére — mint a szóvivők Moszkvában nemegyszer e héten is rámutattak — nem.' történt közeledés az állásvontokban. Ezek a meg beszélések arra voltak jók. hogy mindkét fél e’sn kézből ismerie meg a másik véleményét ezekben a kérdések' ben, de semmiféle kompromisszumos lehetőség körvonalai nem rajzolódtak ki. így Moszkvában joggal hívják fel a világ közvéleményét, hogy óvakodjon az illúAz el nem kötelezett országoknak e héten megtartott hararei csúcstalálkozója több szempontból is rendkívüli figyelmet keltett. Egyrészt azért, mert jubileumi ülésszak volt. Harminc éve alapította meg - Tito, Nasszer és Nehru brioni-szigeti értekezletén az államoknak ezt a mozgalmát, amelynek ma már száznál több tagja van. Huszonöt esztendeje tartották az el nem kötelezettek első legmagasabb szintű konferenciáját Belgrádban, akkor mindössze 25 részvevővel. Hararéban — mint az várható volt — sokkal erőteljesebben, mint a korábbi hasonló tanácskozásokon, bírálták az Egyesült Államokat és NATO-partnereit. A dél-afrikai fajgyűlölő rezsim elleni nyugati szankciók . elmaradása csakúgy, . mint a fejlődő órs'Zágokaf sújtó gazdaságpolitika vagy a kontráknak nyújtott washingtoni támogatás mind-mind szerepelt a napirenden. Az éles megfogalmazások Washington és NATO-szövetségesei címérp mutatták az el nem kötelezett mozgalom egy részében bekövetkezett radikalizálódási folyamatot. Ugyanakkor azonban ismét kitűnt ennek az államcsoportnak sokrétűsége is. Az elfogadott határozatok — mivel ezekhez valameny- nyi részvevő egyetértése szükséges — sokszor általánosságokban fogalmozód- tak meg, s lényegesen „szelí- debbek” voltak, mint több felszólalás. Fehér Ház elhatározta Vernon Walters küldetését. Madrid, Párizs, Hága, Bonn és Róma voltak a különleges megbízott útjának eddigi állomásai. A fogadtatás azonban mindenütt hűvös volt. A bonni lapok például megírták, hogy az NSZK kormányának „nincs semmi olyan támpontja, amely igazolná az állítólag készülő líbiai merényletekről szóló amerikai állításokat.” Vagyis Walters útipoggyászából hiányoznak a meggyőző bizonyítékok. Mindez persze nem akadályozta meg a Reagan-kormányzat különleges megbízottját, hogy újabb Líbia elleni szankciókat sürgessen a meglátogatott fővárosokban. Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei azonban a jelek szerint nem érdekeltek azokban a drasztikus intézkedésekben, amelyekre Washington sürgeti őket. Mint sajtójelentésekből kitűnik: a NATO-országok közvéleménye attól tart, hogy az Egyesült Államok provokációs líbiai politikája kiélezheti a helyzetet a Föld közi-tenger térségében és keresztezheti azt a folyamatot, amely elvezethet a szovjet—amerikai csúcstalálkozóig, a kompromisszumos megállapodásokig. Arkus István BIZONYÍTÉK NINCSEN A Reagan-kormányzat nemegyszer indít útra különmeg- bízottakat Nyugat-Európába, úgynevezett „meggyőző célokból”. Ez történt annak idején, amikor Nicaragua-ellenes frontba szerette volna tömöríteni NATO.-szövetségeseit, s újabban többször, amikor Líbia elleni szankciókhoz keresett támogatókat. Eddig ezek a „tényfeltáró utak” kevés sikerrel jártak. Ügy tűnik, hogy Vernon Walters tábornok, amerikai ENSZ-nagy- követ jelenlegi nyugat-európai utazása sem lesz ez alól kivétel. Walters útját egy „rutinjel- legűnek” mondott amerikai— egyiptomi hadgyakorlat előzte meg éppen Líbia partjainál. Majd ezután a hadgyakorlat végén újabb amerikai flottaegységeket rendeltek látványos módon a térségbe. Washingtonban pedig bejelentették: a cél Líbia elriasztása attól, hogy úgymond „terrorista merényleteket kövessen el amerikai személyek vagy intézmények ellen”. Állítólag Washingtonnak bizonyítékai volnának arra, hogy Tripoli ilyen lépésre készülne. Mivel a nyugat-európai fővárosokban aggodalommal vegyes kétkedéssel fogadták a washingtoni fenyegetéseket az észak-afrikai ország ellen, a Közös közlemény Zbigniew Messner látogatásáról Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására szeptember 4—5-én Zbigniew Messner, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Zbigniew Messnert. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—lengyel együttműködés a hagyományos barátság szellemében, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően, minden területen eredményesen fejlődik. Állást foglaltak a kapcsolatok további sokoldalú fejlesztése mellett. Aláhúzták, hogy a két nép baráti kapcsolatainak és a két ország együttműködésének elmélyítése szempontjából meghatározó jelentősége van Kádár János és Wojciech Jaruzelski rendszeres találkozóinak. Megelégedésüket fejezték ki, hogy következetesen megvalósul a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésének 1984—1990-re szóló komplex programja. Lázár György és Zbigniew Messner kedvezően értékelte a gazdasági együttműködést és fejlesztésének távlatait. Az 1986—1990. évekre szóló tervkoordináció alapján hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá. Megöltek egy amerikait Fegyveres gépeltérítők Négy fegyveres a karacsi repülőtéren pénteken reggel hatalmába kerítette a Pan American légitársaság Boeing 747 típusú utasszállító gépét. A pakisztáni repülőtéri biztonsági alakulat kék egyenruháját viselő géprablók a felszálló utasok közé vegyülve hatoltak be az óriásgépbe, miközben automata fegyvereikből vaktában sorozatokat adtak le. A lövedékek megsebesítették a földi kiszolgáló személyzet közelben álló két tagját. Az APP pakisztáni hír- ügynökség értesülése szerint megöltek egy ,indiai származású amerikai állampolgárt. Az amerikai külügyminisztérium válságközpontot hozott létre a Karacsiban elrabolt géppel kapcsolatos teendők irányítására. Képviselői jelezték: Washington egyelőre nem tervez közvetlen akciót a túszok kiszabadítására, és szoros kapcsolatban áll Pakisztán kormányával. A szabadságát Caliíorniában töltő Reagan elnököt értesítették a géprablásról, és Poindexter tengernagy, nemzetbiztonsági tanácsadó kapott megbízást az esetleges amerikai lépések irányítására. Bár az amerikai hírközlő szervek a géprablókat kapcsolatba hozták részint Líbiával, részint a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, hivatalos állásfoglalás nem hangzott el erről pénteken reggel Washingtonban. Egy arabul beszélő ismeretlen telefonáló — néhány órával a Panam gép eltérítése után — egy nicosiai hírügynökségi irodával azt közölte, hogy a géprablási akciót a magát „Líbiai Forradalmi Sejtek” néven említő szervezet tagjai hajtották végre. Az AFP jelentése szerint ugyanakkor Bejrútban is jelentkezett egy telefonáló, aki egy eddig ismeretlen, magát „Isten Katonái — Zulfikar Ali Bhutto Mártírjainak Csoportja” néven nevező muzulmán szervezet megbízásából vállalta magára a géprablást. Bukaresti munkásfórum Fokozni kell a termelést A munkásönigazgatás elveinek következetes alkalmazásáról, a termékek anyagigényességének csökkentéséről, a termelés hatékonyságának növeléséről, az ésszerű energiafelhasználásról volt szó egyebek között pénteken a Román Dolgozók Országos Tanácsa III. kongresszusának második napján. A népes bukaresti fórumon az ország minden részéből érkezett több mint 11 ezer küldött vesz részt. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök csütörtöki beszédében az eredmények mellett arról is szólt, hogy az 1981—85-ös tervidőszakban még a fogyatékosságok, nehézségek ellenére is 'lehetett volna jobb eredményeket elérni — nagyobb igényességgel. Szilárdabb munkafegyelmet és rendet sürgetett minden munkahelyen a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. Nicolae Ceausescut egyhangúlag újjáválasztották a Román Dolgozók Országos Tanácsának elnöki tisztségébe. A miniszterelnökök aláhúzták, hogy a távlati együttműködés szempontjából különösen nagy jelentőségű a komplex program kibővítésére és az évezred végéig szóló feladatok meghatározására irányuló munka. Marjai József és Józef Koziol miniszterelnök-helyettesek, a magyar— lengyel gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság társelnökei aláírták a kapcsolatok fejlesztését szolgáló komplex program gazdasági fejezetei végrehajtásának munkarendjét. Mind magyar, mind lengyel részről nagy jelentőséget_ tu- lajdpnítanak az együttműködésnek a műszaki-tudományos fejlesztésben, valamint a termelési szakosításban és kooperációban. A felek célszerűnek tartják a gazdasági együttműködés hatékonyságának növelését, különösen közös vállalatok létesítése és a gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatai útján. A miniszterelnökök szükségesnek tartják, hogy rövid időn belül kormányközi egyezmény előkészítése kezdődjön meg a vállalatok és szervezetek közös tevékenységének alapelveiről, valamint a magyar—lengyel vállalatok, a tudományos kutató- és tervezőintézetek és más szervezetek közvetlen együttműködéséről. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet fordít a társadalmi és tömegszervezetek együttműködésére. A kormányfők aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetet az imperializmus — mindenekelőtt az egyesült államokbeli — leg- agresszívebb köreinek a Varsói Szerződés tagállamai feletti katonai erőfölény megszerzésére*. a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló törekvései miatt továbbra is veszélyek, feszültségek jellemzik. Határozottan megerősítették, hogy mindent megtesznek a nemzetközi helyzet kedvező fordulatáért, a fegyverkezési verseny beszüntetéséért a földön, és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásáért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a tényleges leszerelésért. Ismét ej(»en támogatásukról biztosították a Szovjetunió által 1986 januárjában előterjesztett, a nukleáris és a vegyi fegyvereknek az ezredfordulóig történő teljes megsemmisítésére vonatkozó programot. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a nemzetközi biztonság és együttműködés olyan átfogó rendszerének létrehozására törekszik, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területekre egyaránt kiterjedne. A két kormány határozottan fellép a különböző társadalmi rendszerű államok közötti, a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló politikai párbeszéd folytatásáért, valamint az együttműködésért a békés egymás mellett élés elv.e alapján. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság megkülönböztetett figyelmet fordít a Varsói Szerződés tagállamai közötti baráti szövetség erősítésére, közös külpolitikai irányvonaluk érvényesítésére, a KGST-ben tömörült államok szocialista gazdasági integrációjának dinamikus fejlődésére. Lázár György és Zbigniew Messner ismételten megerősítették kormányaik szolidaritását az imperializmus ellen a teljes nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdő népekkel. A megbeszéléseket, amelyek szívélyes, baráti légkörben folytak le, a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés jellemezte. Hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság sokoldalú, együttműködésének erősítéséhez, a barátságának elmélyítéséhez. Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke lengyel- országi látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Lázár György a meghívást köszönettel elfogadta. A közel-keleti rendezésért Jasszer Arafat nyilatkozata Az el nem kötelezett országok mozgalmának hararei csúcsértekezletén csütörtökön Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke bejelentette, hogy a palesztin kérdéssel foglalkozó „valamennyi ENSZ-határozat- ra” épülő átfogó közel-keleti rendezés keretében hajlandó elfogadni a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát is, mely tartalmazza Izrael államiságának elismerését. Hírügynökségek jelentősnek minősítik, hogy a PFSZ vezetője ezúttal első ízben, nyilvános nemzetközi fórum előtt erősítette meg a sokat vitatott BT-határozat palesztin elfogadását. A palesztin mozgalom — önmagában, a palesztin nemzeti jogokat törvényesnek deklaráló többi ENSZ-határo- zat nélkül — elfogadhatatlannak tekinti az 1967-ben szüBrit szakszervezeti konferencia Élesen bírálták Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a következő kormányzási időszakra ne válasszanak ismét konzervatív kormányt. Ennek jegyében ért véget pénteken a Brit Szakszervezeti Egyesülés, a TUC 118. kongresszusa. Az ötnapos tanácskozáson 81 brit szakszervezeti ágazat több mint ezer képviselője vett részt. Több mint száz határozattervezetet vitattak meg. A kongresszus élesen bírálta a kormány politikáját. Gyakorlatilag valamennyi határozat foglalkozik a béke és a leszerelés kérdéseivel. Megválasztották a TUC főtanácsának tagjait. Elnöke Fred Jarvis, a pedagógusok országos szakszervezetének főtitkára lett. Ürfegyverkkéúet A Pentagon képviselőjének pénteki bejelentése szerint űrfegyverkísérletet hajtanak végre az Egyesült Államokban. Az AP hírügynökség értesülése szerint egy „Delta” hordozórakétával két objektu- Jttot juttatnak a világűrbe. Az egyik tárgy lesz a célpont, míg a másik a műholdrom- boló szerepét tölti be. letett BT-állásfoglalást, az ugyanis még csak a „palesztin menekültek” ügyének méltányos rendezését szorgalmazta. A palesztin vezető nyilatkozatában kijelentette: a PFSZ elfogadja, hogy az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának határozata alapján nemzetközi konferenciát hívjanak össze a közel-keleti válság rendezése céljából a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, s a konfliktusban érintett valamennyi fél, köztük a PFSZ részvételével. Ugyancsak csütörtökön szólalt fel Ziául Hakk pakisztáni elnök, aki a Szovjetuniót támadta az Afganisztánnak nyújtott segítség miatt. Eszmecsere Bsmhen A vegyi fegyverek megtiltásáról Bernben csütörtökön és pénteken megtartották a vegyi fegyverek elterjedése megakadályozásának kérdésével foglalkozó véleménycsere második fordulóját. A tanácskozások összehívásáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök tavalyi találkozóján született megállapodás. A szovjet delegációt Viktor Iszraeljan, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának lagja, a genfi leszerelési konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője, az amerikait John Hawes, a külügyminisztérium politikai és katonai ügyekkel foglalkozó főosztályvezetőjének helyettese vezette.
