Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

Az első napok Reménykedő tanulók Ügy tűnik, a vakációval a meleg is elbúcsúzott, leg­alábbis egy időre. A szünidő után remélhetőleg minden ta­nuló felejthetetlen élmények­kel és kipijventen i^lt be a tanítás kezdetét jelző csengő hívó szavára. Az első napok azonban nemcsak az élmé­nyek felidézésével telnek majd el, hanem a tanulásba vetett hittel és rerrténnyel. Mi ezeknek az «érzéseknek, elkép­zeléseknek eredtünk a nyo­mába. Megkérdeztük riport­alanyainkat: mit varnak az új tanévtől. Masnyik Ildikó egyetemista: — Ha nem is könnyűszerrel, de végre harmadéves lettem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A következő tan­év is megfeszített munkát fog igényelni a tanulásban, mégis reménykedem, hogy több idő jut majd az igényesebb szó­rakozásra. Bár Aszódra csak ritkán utazhatok haza, ha kell, még erről is lemondok a tanulás javára. Nagy Anikó ipari tanuló: — Nagyon' szeretek tanulni, s ez meg is látszik az eredmé­nyemen. Jelesen végeztem a második évet, így hát a har­madikat sem szeretném alább adni. Ebben a tanévben vég­zek, s ruházati eladóként fo­gok dolgozni. A tanulásról mégsem szeretnék lemondani, mert mihamarabb meg szeret­ném szerezni az érettségit. Takács. Katalin kereskedel­mi tanuló: — Nagyon szere­tem választott szakmámat. 4,3 volt a tanulmányi eredmé­nyem. A szaktárgyakból ötös voltam. A nyár nem egészen úgy sikerült, ahogy elképzel­tem, mert nem kaptam meg­hívást -a szentendrei ifitit­kárképző iskolába. Kárpótolt azonban a balatonlellei úttör rőtábor, ahol kilenc napot tölthettem az ikiadi iskolá­sokkal. Nem várt ajándékként Jászberénnyel is ismerkedhet­tem három napig. Az új tan­év izgalmasnak ígérkezik, mert társaim megválasztottak osztálytitkárnak. Gondolom, hogy ebben a bizalmi funk­cióban majd jobban megis­merhetem a bejárók gondjait- bajait. A tanulmányi eredmé­nyemen pedig feltétlenül sze­retnék javítani, ebben is pél­dát kell mutatnom. Kádár András nyolcadikos tanuló: — Jó eredményt ér­tem el hetedikben. Sikeres volt a nyaram, mert kedvenc sportomnak hódolhattam tíz napig a gyulai karate edzőtá­borban. Jól kiegészítette mindezt a hatvani1 strandon eltöltött úszótanfolyam. Kellett is a pihenés, mert autószere­lőnek szeretnék jelentkezni. Ezért a tanulmányi eredmé­nyemet legalább 4,5-re kéll ja­vítanom. A karate megtaní­tott a fegyelemre, kitartásra, valamint a szorgalomra. Kovács András negyedikes tanuló: — Jó tanuló vagyok, mindezek ellenére gyakran forgattam a tankönyveimet a nyáron. Gazdagodtak föld­rajzi és a környező világgal kapcsolatos ismereteim is, mert Jugoszláviában nyaral­tunk. Kedvenc időtöltésem az olvasáson kívül a kerékpáro­zás. Sokat bicikliztünk a gimnazista unokatestvéremmel együtt Aszód környékén. A tanév megkezdését már na­gyon vártam, mert el szeret­ném mesélni osztálytársaim­nak az élményeimet. Tóth Tibor ötödikes: A kér­désre elsősorban csodát, mert nem szeretek tanulni. Tavaly már majdnem megbuktam, s ha így folytatom, ez be is követ­kezik. Érdekelnek az állatok. Legszívesebben minden idő­met pásztorkodással tölteném. Palya Ildikó jövendő első osztályos: Az óvó néni azt mondta, hogy sokat fogunk játszani, olvasni, írni, és sok mindent tanulni. Kíváncsi va­gyok, mikor írhatom le elő­ször a nevem. Biztos, hogy egész évben izgalmas lesz az iskola, mert már az első na­pon szerepelni' fogunk az ün­neplők előtt. K. I. Cs. Építők elismerése A gödöllői népfront-klubház átadásáról szóló tudósításunk­ban az elismerésben részesí­tettek csak egy része szere­peit. V Kiváló társadalmi mun­káért: Szita Sándor, a szak­munkásképző szakoktatója, Geröfi László üvegező kis­iparos, * Grünipald Pálné, a Diana Ruhaipari Szövetkezet helyettes elnöke. Érdemes társadalmi mun­káért: Szabó Gábor, az Állat- tenyésztési és Takarmányozá­si Kutatóközpont kertésze, Császár Ernő, az autópálya­mérnökség építésvezetője, Vil­mos György, a Volán gödöllői üzemének gazdasági igazgató­helyettese, Gurmai László, a Városgazdálkodási Vállalat építésvezetője. Dombóvári György nyugdíjas. Kivódíj A Gödöllőn rendezett béke­dalosok országos találkozóján az alábbi díjakat adták át. Az Országos Béketanács ní- Vódíja: Joós Tamás, Kőszeg, Prém Katalin, Gödöllő, Ének­mondó együttes, Zalaegerszeg. A népfront városi bizottsága előadói díja: Joós Tamás, Vi­rág együttes, Budapest. Kö­zönségdíj: Prém Katalin. A Gödöllő és Vidéke Áfész kü- 1 öndíja: Helyi járat együttes, Százhalombatta. A Diana Ru­haipari Szövetkezet különdí- ia: Kocsis György. Vác. A végrehajtó bizottság tárgyalta Felmentések, kinevezések A városi tanács végrehaj­tó bizottsága személyi ügye­ket is tárgyalt, melyeket a művelődési és sportosztály, valamint az egészségügyi osz­tály terjesztett elő. Az aláb­bi határozatok születtek. A nevelési * tanácsadó ve­zetője, dr. Gecse István nyug­díjazását kérte. A végrehajtó bizottság a tanácsadó vezeté­se alól 1986. december 13-ával, a munkavégzés alól 1986. szeptember 1-jétől felmenti. Egyben elismerését és köszö­netét fejezi ki több évtizedes, eredményes munkájáért. Az álláshely megüresedése miatt páyázatot hirdettek. Merza Péter pszichológus pályázata mellett döntött az osztály. Az előterjesztést elfogadták, 1986. szeptember 1-jétől 1990. au­gusztus 31-ig kinevezték a ne­velési tanácsadó vezetőjévé. A 4. számú napközi ottho­nos óvoda vezetője, Németh Piroska felmentését kérte. A végrehajtó bizottság határo­zata szerint 1986. augusztus 28-tól felmenti az óvoda, ve­zetése alól. Csighy Tibornét, a 2. számú napközi otthonos óvoda vezetőhelyettes óvónő­jét kinevezték a 4. számú napközi otthonos óvoda ve­zető óvónőjének. Megbízatá­sa 1986. augusztus 28-tól 1990. augusztus 31-ig tart. Barkóczi Istvánná, a 2 számú napközi otthonos óvo­da vezetője elérte a nyugdíj- korhatárt és nyugdíjazását kérte. A végrehajtó bizottság 1986. december 31-ével fel­menti vezetői tisztségéből, egyben a négy hónap felmon­dási idő tartamára — 1986. szeptember 1-jétől — a munka­végzés alól. Egyben elismeré­sét és köszönetét fejezi ki több évtizedes eredményes oktató-nevelő munkájáért, amelyet Gödöllő város óvo­dás korú gyermekei körében végzett. Szécsényi Józsefnét, a 2. számú napközi otthonos óvoda vezetőóvónő-helyettesét kinevezte óvodavezetővé 1986. szeptember 1-jétől 1990. au­gusztus 31-ig. A végrehajtó bizottság dr. Bodó Zsoltnak, az Aszódi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatójának kinevezését újabb négy évre — 1986. szeptember 1-jétől 1990. au­gusztus 31-ig — jóváhagyta. , LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 5.. PÉNTEK Az önállóság több változatban Automatikusan nem jön a pénz Naponta hallunk hírt válla­latok, szakcsoportok, géemkák alakulásáról, megszűnéséről. A gazdasági körülményeket, a különféle hiányosságokat, az átszervezést emlegetjük ilyen­kor. Álcádnak olyan szerveze­tek, melyek a termelés javí­tását, a kedvézőbb anyagi helyzetet veszik figyelembe, és ezért módosítanak. Egyenes darabbér Pécelen volt még nem is olyan régen egy többszörösen díjazott, országos hírű háziipa­ri szövetkezet, a Triton. Gyárt­mányaik széles skálán mozog­tak, a játékoktól a számítógé­pekig sok mindent készítettek. Tavaly decemberben a köz­gyűlés úgy határozott, változ­tatnak eddigi felállásukon, az új évtől termékeik különböző­sége szerint három kisszövet­kezetben folytatják működésü­ket. A korábbi szövetkezetből így lett három önálló egy­ség: a Triton Számítástech­nikai és Távközlési, az Arany­olló Ruhaipari, valamint a Rekord Játék-, Nyomda- és Elektrotechnikai Kisszövetke­zet. A szétválás óta nyolc hó­nap telt el. Az Aranyolló Ru­házati Kisszövetkezetben ér­deklődtünk, mennyiben telje­sültek reményeik, hogyan si­került az önállósodás? Kérdé­seinkre Pét&rsilka Győző el­nöktől kaptunk választ. — Ez év január elsejétől váltunk szét. A kisszövetkeze­ti formától mindenki többet várt. Mindjárt az elején el­mondtuk, itt sem folyik auto­matikusan a pénz, de a lehe­tőségeink megvannak. Több munkáért több pénzt lehet ki­fizetni. Arra építettünk, hogy alacsonyabb köitségszinttel magasabb nyereségszázalékot tudunk elérni. Elgondolásaink helyességét az első félév iga­zolta. Az árbevételt egy kicsit magasra terveztük, nem sike­rült teljesítenünk, a nyeresé­gei viszont igen. A bérét min­denhol — természetesen ná­lunk is — mindenki kevesli. Közvetlen egyenes darabbér­ben dolgozunk, a változásból eredő feszültségeket, admi­nisztratív eszközökkel is, csökkentettük. Äz őszi BNV-n — Ilyen rövid idő alatt pro­filt váltani nem lehetett. A szövetkezet az elmúlt időszak­ban sok bérmunkát végzett, idén már jelentős mennyiségű saját anyagos terméket állítot­tunk elő. Van egy főállású modellezőnk, ha' valahonnan valamilyen igény felmerül, el­készítjük a mintadarabot. Mi is ajánlunk esetleg más min­tát, vagy kérésre' kisebb vál­toztatásokat teszünk. Jelenleg a Röltexnek szállítunk pizsa­mákat, hálóingeket, varrunk köpenyeket, és most tervezünk újabb szabadidőruhákat. Pétersilká Győző Pécelen új embernek számít, szakmai­A nap programja A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, megtekinthető az előtérben. M i a település? Lakóinak összessége? Házai, terei, parkjai, határa, üzemei, in­tézményei, s azok dolgozói? Csak azok adják a település lakosságát, akik az adott idő­ben ott élnek, vagy pedig hozzászámítjuk az egykor vol­takat és a leendőket is? Akik már nincsenek, miért számíta­nánk hozzá? A nemleges vá­lasz előtt gondoljuk meg, amit ma látunk a településen, az nagyobbrészt az ő eszüket, kezüket dicséri vagy bírálja. Az utánunk következők sem szemlélik majd tétlenül azt ami van, hanem bővítve, a meglevőt fejlesztve, a sze­mükben elavultat megsemmi­sítve formálják tovább a vá­rost, községet. Még ha' esetleg meglepő is, úgy véljük, a település jelen­tős részben az, ami a fejekben él róla. Ez legfőképpen a múltjára és a jövőjére érvé­nyes, de bizonyos mértékig je­lenére is igaz. Minden Gödöl­lőn élőnek, dolgozónak van va­lamilyen képe, véleménye a városról. A kép, vélemény úgyszólván minden esetben csak részben fedi a valóságot, olykor egészen meglepő. Aki például elfogultan szereti, az olyasmit hisz városáról, amit a, tárgyilagos szemlélő meg­mosolyog. Ellenben az, aki-var lamilyen ok miatt nem szereti, ugyancsak szélsőségekbe esik, ellenkező előjellel. Mi hát a valóság? Az is az, ©mi az. emberek tudatában él. Aki gyönyörű kisvárosnak látja Gödöllőt, annak ez való­ság. Aki rútnak véli, annak az a realitás. Van persze az egyé­Száraz tények A várossá válás évtizedei ni tudatoktól független való­ság, a múltban, a jelenben és a jövőben. A legbiztosabb tu­dásunk a múltról1 lehet, hiszen azon már nem változtatha­tunk, lezárt folyamat, nincs vele más dolgunk, minthogy megismerjük. Egyszerűen azért, hogy tudjuk, mi volt itt azelőtt, kik és hogyan éltek. Okulásul, hogy ne kövessük el még egyszer ugyanazokat a hibákat, s ne találjuk föl ismét azt, árúit már föltalál­tak. A múltismerésnek is létez­nek fokozatai. Az első nvil- vánvalóan a tények ismerete. Mi történt, mikor történt. Alig találkozni olyan emberrel, aki nem kíváncsi. Hányszor hall­juk: hány éves lehet ez a vas­tag törzsű fa, ez az épület, vajon ez az út mikor épült? Elhangzik a kérdés, s válasz nélkül marad. Akadnak aztán olyanok, akik utánanéznek. Megtudva az adatokat, leg­többjük nyomban szeretné megosztani ismereteit mások­kal, lakó- és sorstársaival. Ebbéli szándékukban gyakran éri őket csalódás. Csalódott a városi könyvtár vezetője is. Azt hitte, hogy Gödöllő város eseménynaptá­ra című kiadványuk példá­nyai hamar gazdára találnak. Hogy csalódott, azt mástól tu­dom, "a következő mondatok sem tőle származnak, hanem egy gödöllői patriótától. Tu­dod, min akadtam fönn, ma­gyarázta, azon, hogy a tanács­tagok sem kapkodták el a füzetet, nekik pedig igazán is­merniük illene annak a tele­pülésnek a múltját, amelynek mai gazdái, akik döntenek ar­ról, hogy mivé formálódik a mi éveinkben. A fönnakadás- nál persze érdekesebb és fon­tosabb, vajon miért nem érez­nek olthatatlan vágyat a kö­zelmúlt megismerése iránt? A könyvtár kiadta kis füzet önbizalomerősítőnek sem ép­pen rossz. A régebben itt la­kónak azért, mert sűrítve kapja a várossá nyilvánítás óta történteket, s láthatja, sőt büszke is lehpt rá, mi minden épült azóta, mennyi esemény­nek adott helyt Gödöllő, hány jeles hazai és külhoni szemé­lyiség fordult meg falai között a két évtizedben. Az újabban beköltözöttnek azért, mert bi­zonyítja, nem egy alvó kisvá­rosról van szó, hanem olyan­ról, amelyben sok mindenről lehet hallani, sok mindent le­het látni, az emberi tényke­dés legkülönbözőbb területei­ről. Az elején az állítottuk, a te­lepülés jelentős részben az. ami a fejekben róla él. Olyan, amilyennek lakói látják, hi­szik. A kép olykor szépít, máskor a valóságnál sötétebb- nek mutatja a valót. Az ese­ménynaptár, noha csak rövid és úgynevezett száraz ténye­ket sorol, abban is segít, hogy a kép közeledjen a valóság­hoz. A sötéten látó talán meg­lepődik olykor-olykor: ó, hát ez is van itt, ilyen is volt, ez is járt nálunk. Mi minden történt itt húsz esztendő alatt, az ember nem is hinné. S a fejlődés, gyarapodás a könyv elkészülte után sem szünetel. Nem szűntek meg a? eseményeit sem. S hány emí bér fejében forognak a gon­dolatok, mit és hogyan kéne tenni, hogy a közelebbi és tá­volabbi jövőben még otthono­sabbá, lakályosabbá válhassék itt az élet. Tervezgetnek a vá­ros vezető testületéiben’ gyá­raiban, egyetemén, iskoláiban, intézeteiben, s minden ház­ban, lakásban. Mindenütt a jelent, s akarva akaratlanul a jövőt. Az 1966-tól 1985-ig szó­ló eseménynaptár 268 oldalon fért el. V ajón hányat igényel a kö­vetkező? Bizonyára jóval többet. Még akkor is, ha eset­leg kevesebb látványos tényt rögzít maid, hiszen a közös­ségi élet nagy színterei elké­szültek. Az újabb kötet nem adhat majd hírt tanácsház, művelődési központ, buszpá­lyaudvar építéséről. Hírt ad­hat viszont minden bizonnyal sok olyan tényről, amely jel­zi, az itt élők. dolgozók még barátságosabb települést ala­kítottak ki. még kényelmeseb­ben rendezkedtek be ebben a tetszetős, jó levegőjű, eleven kultúrájú városban. Kör Pál Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsaiak a községfej­lesztésért, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. wm Mozira® A kék madár. Színes szov­jet—amerikai mesefilm. Csak 4 órakor! Az ártatlanság bizonyítása. Színes, magyarul beszélő an­gol krimi. 6 és 8 órakor! lag azonban sokirányú tapasz­talattal rendelkezik. Ezelőtt a Szigetszentmiklósi Ruhaipa­ri Szövetkezet elnökeként te­vékenykedett. Most a házigaz­da örömével mutatjg az aján­dékozásra készülő és lányos mamák számára tervezett új terméküket. A Skála-Coop ál­tal forgalmazott babaruha­készletben egy készruha mel­lett nyolcnak a szabásmintá­ját és a hozzá való anyagokat láthatjuk. Megtalálják a kis­lányok a szükséges kellékeket, gombot, csipkét, szabókrétát is a dobozban. A maradék anyagokra épülő szabó-varró készletből ebben az évben öt­ezer darabot állítanak elő. Az őszi BNV-re látogatók a Pest Megyei KISZÖV pavilonja mellett vehetik majd meg ezt a vásárfiát. — Ennél a terméknél főleg az előkészítő és a befejező munkákát végeztük idebent, a babaruhákat bedolgozóink varrták. Az az elvünk, hogy . teljes egészében bérmunkából nem lehet megélni. Szeretnénk egy saját profilt kialakítani, és ahogy ennek a forgóalap­fedezete meglesz, meg is csi­náljuk. Talán nem is sokára. Hosszú távon Az elnök bizalma érthető, régi, megbízható gárda dolgo­zik a kisszövetkezetben. Van az asszonyok között sok 10— 15 éves törzsgárdatag. ök is érzik, mikor kell sietniük, hol találnak elfoglaltságot. A munkaidő fél nyolckor kezdő­dik, de már hét órakor ott ülnek sokan a varrógép mel­lett. Szükség szerint rajzol­nak, csomagolnak; de nem szégyellik a söprűt sem meg­fogni, \ nem hivatkoznak a normára, számukra a lényeg: határidőre szállítani kell. Ezért találjuk Jlajz Gáborné műszaki vezetőt is éppen a te- remnyi nagyságú szabóasztal­nál, az OKISZ Labor divatbe­mutatójára készülő kosztümö­ket szombat, vasárnap is szab­ták. A Triton idejében telep­vezetői, most elnökhelyettesi posztot is betöltő hölgy véle­ményére szintén kíváncsiak voltunk. — Változás? Alig volt. Vol­taképpen ennyire önállóak voltunk régebben is. A kis­szövetkezeti formában a leg­vonzóbbnak az látszott, nő a jövedelmünk. Itt összeková- csolódtak az emberek, és az a szerencsénk, mindig tudunk munkát találni. Hosszú távon a piac ugyanazt a terméket nem veszi fel, mi pedig a »pó­lótól az alkalmi ruhákig min­dent megvarrunk. Ezzel folya­matossá váltak munkalehető­ségeink és szélesebb körben ismerik tevékenységünket. Báskai Erzsébet Allatorvósi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé­celen, Szadán, Váckisújfalun, Veresegyházon, Vácegresen szeptember 6-án, szombaton reggel 8 órától 8-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Rédling Ti­bor, Kerepestarcsa, Váci Mi­hály utca 2. Telefon: 214. Aszódon, Bagón, Dányban Domonyban, Galgahévízen. Galgamácsán, Hévízgyörkön, I kiadón, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versesen, Zsám- bokon szeptember 6-án, szom­baton reggel 8 órától 8-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Dóka József Vácszentlászló, Kossuth Lajos utca 3. Tele­fon: Valkó 108. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Gödöllő, Klapka utcában, SO-as főút mellett, a tüzelő- és építő­anyag-kereskedés, ahol minden­nemű faáru, tüzelő- és építő­anyag, faanyagok kaphatók. Fürdőszobai berendezések, csem­pék, padlólapok. Iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhoz szál­lítást, behordásáal vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom